Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
1975. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 »1IAPE4I Nyári vidámságok Ha nem is kényeztet el bennünket a Rádió, az elmúlt hét műsorai között is jó néhány akadt, amely könnyed, nyári hangulatot keltett, sőt itt-ott némelyikből még tanulhattunk is. Kíváncsiak klubja Régi bútordarab a Rádió sorozat-műsorai között, így hát némi formai újítás lassanként ráférne. A recept egyszerű: kíváncsi hallgatók leveleiből válogatva a legkülönbözőbb, néha bizony meglepő kérdésekre igyekszik népszerűén, de azért tudományosan választ adni a műsor, s most nyár lévén mintha keretei is lazábbak lennének. Érdekes előadást hallunk az indiai felkelők harcáról az angolok ellen, Jókai Mór technikai találmányairól, ma is meglepő tudományos műveltségéről, mely igazolja: való igaz, Jókainak helye van a sci-fi, azaz a tudományos fantasztikus irodalom világ- történetében. Hasonlósm érdekes a cigányok eredetéről, indiai származásukról szóló „értekezés”. Elgondolkodtató viszont az a néhány kérdés, amelyekre a műsor villámválaszokat ad, már azért is, hogy mi mindenen ráérnek töprengeni emberek. Hallunk Piripócsról, arról honnan eredhet a herkópáter kifejezés — és sok hasonlóróL Fesztivál! körkép A Rádió Kabarészínháza humorfesztiváljánák műsorából -adott válogatást - a vasárnap délelőtti műsor, ismét bizonyítva, hogy a frissen feltűnt humoristák egy- része méltó riválisa a már befutott idősebbeknek. Közöttük is elősorban Szabados Gábor abszurd poén-petárdái, társadalmi töltetű humora, újszerű hangvétele érdemel említést, amely leginkább Sándor György hu- moralitásaival rokon. Sinkó Péter Telefonkérvény cimű magánszámát, amely szintén nemcsak nevettetni akar, de egyfajta torz társadalmi tükröt is tart elénk, Major Tamás adta elő sodró lendülettel. Bár a több mint egyórás összeállításból, megannyi nevettető műsorszámból csupán e kettőt említem, a többi is sok kellemes pillanatot szerzett. Szívesen vennénk, ha az újonnan feltűnt ifjú humoristák immár a fesztiválon kívül is több szóhoz juthatnának, így sokszínűbb lenne nevetni mindig kész népünk néha bizony egyhangú humorellátása. Egyébként is elgondolkodtató, hogy humor dolgában, különösen nyáron bizony nem kényezteti el bennünket a Rádió, mintha humoristáinak épp akkor adna nyári szabadságot, amikor mi hallgatók, strandon, üdülve egy- egy vidám összeállítást a legszívesebben vennénk. — trömböczky — Hz élettani társaság vándsrpüiése A Magyar Élettani Társaság 41. vándorgyűlését az idén Szegeden rendezik meg. A négynapos tudományos tanácskozást hétfőn plenáris üléssel nyitották meg az MTA Szegedi Biológiai Kutató központjának nagytermében. A plenáris ülés után a hazai orvosegyetemekről, kutató intézetekből érkezett több mint négyszáz orvos, biológus, biokémikus négy szekcióban folytatta munkáját Meghalt Simon István Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Simon István országgyűlési képviselő, József Attila- és Kossuth-dí- jas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkárhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, váratlanul rátört súlyos betegség, után, életének 49. évében elhunyt. A szocialista irodalom — költészet — kiemelkedő alakját, a társadalmi fejlődést mindenkor cselekvőén szolgáló közéleti embert, a szocialista irodalmak • közötti testvéri kapcsolatépítés munkását, a nép fiát, őszinte barátunkat gyászoljuk benne. Kívánsága szerint szülőhelyén, a Veszprém megyei Bazsiban helyezzük örök nyugalomra, temetéséről később intézkedünk. Kulturális Minisztérium Magyar írók Szövetsége Hazafias Népfront Országos Tanácsa flz országos munkásisortré fesztivál elitt Amatőrfilmes alkotótábor Kunszentmártonban A Gyulai Várszínház 12. évadját Veress Dániel romániai magyar író „Véres farsang” című történelmi drámájával nyitotta meg. A hagyományokhoz híven az idén is jelentős szerepeket kaptak a szolnoki Szigligeti Színház művészei is. Sajnálatos módon Iványi József érdemes művészt betegsége miatt nem láthatja a közönség, viszont nagy sikert aratott Huszár László, Jósika István szerepében. Képűnkön: Iglódi István (Bá thori Zsigmondi és Huszár László (Jósika)— NZS — Díj a legjobb Liszt-hanglemezek jutalmazására A Ságvári Endre megyei Művelődési Központ, a szolnoki Járműjavító és a kunszentmártoni járási művelődési központ támogatásával amatőrfilmes alkotótábort szerveztek a múlt héten Kunszentmártonban. A résztvevők szakmai ismereteik gyarapítása mellett nyolc olyan filmet készítettek, melyet az augusztus 8- án Szolnokon kezdődő országos munkásportré fesztiválra szántak. Az ott bemutatott alkotások augusztus 2- án kerülnek előzsürizésre. A megyei amatőrfilmeseknek nem lesz könnyű dolguk, hiszen igen népes mezőnyben lépnek „pástra”. Az ország más tájairól már eddig több mint negyven nevezés érkezett, s még több is várható. A téma meghatározása természetesen korántsem jelent egyhangúságot. Bizonyság erre a kunszentmártoni amatőrfilmes alkotótábor is. Dolgozik például a Pannónia Szőrmegyárban egy szűcsmester, akinek közreműködésével bemutatják, hogy miként alakult ki az európai hírű üzem. Ugyanabban az üzemben arra keres választ a másik film, hogy szakmailag és emberileg mit nyújt a pályakezdőknek egy szocialista brigád. Megelevenedik a filmkockákon a hídépítők vándorélete, s az új technika alkalmazása. A betongyárban készült film arra ad választ, hogy mennyire „köny- nyű” egy hatodik hónapban levő kismama darukezelői munkája. Az amatőrfilmes alkotótábor figyelemre méltó azért is, mert szakmai ismereteket nyújt azoknak, akik közreműködnek üzemtörténeti-, munkavédelmi és oktatófilmek készitésénéL Az alkotótábor művészeti vezetője Raffai Anna, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi filmstúdiójának vezetője volt. Az amatőrök „melléktermékként” három néprajzi filmet is készítettek. Egyet a régi szűcsszerszámok használatáról, egyet a kosárfonókról, s egyet a szélmalom utolsó molnáráról. A táborozás alatt készült filmeket vasárnap — táborzárásként — bemutatták a legilletékesebbeknek; azoknak, akikről készültek. Bolgár amatőr művészek Idén 25 bolgár öntevékeny művészegyüttes vesz részt különféle nemzetközi versenyeken és fesztiválokon. Egyebek között az írországi Cork-ban, az angliai Langollenben, az ausztriai Spitalban, végül Tallinnban lépnek fel; az említett versenyek közül a spitali fesztivál az egyetlen, amelyen eddig még nem nyertek díjat a bolgár művészek. A magyarországi, lengyel- országi és jugoszláviai nemzetközi folklórfesztiválon, valamint a hagyományos nizzai folklór-heteken is fellépnek bolgár amatőr tánckarok. A Liszt Ferenc társaság — a nagy zenei géniusz szellemi örökségének ápolása és közkinccsé tétele céljából — nemzetközi Liszt-hanglemez nagydíjat alapított. A Kulturális Minisztérium támogatásával létrehozott díjat minden évben október 22-én, Liszt születésnapján osztják ki ünnepélyes keretek között. A világ, de különösen Európa zenei életében Lisztreneszánszot jegyeznek, s a most alapított nagydíj — az első szocialista hanglemezdíj — tovább növelheti a magyar muzsika nagy alakjának világhírnevét A zenei életünk rangos képviselőiből alakított zsűri dönti el, hogy melyek azok az új Liszt-hanglemezkiadványok, amelyek kiemelkedő módon szolgálhatják Liszt Ferenc életművének, a magyar zenei élet nemes örökségének mind szélesebb körben való elterjesztését. A zsűri elnökéül a Liszt Ferenc Társaság Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt kérte fel; tagjai: Hernádi Lajos, Wehner Tibor, Antal István, Sándor Frigyes, Nagy Olivér, Meixner Mihály, Gergely Ferenc, Mar- gittay Sándor, Lehotka Gábor, Makiári József, Pernye András és Raics István. A díjat a következő kategóriákban adják ki: zongoraművek, zenekari művek és zenekar-kíséretes zongoraművek, orgonaművek, vokális és egyéb művek. A zsűri mindig az előző évben kiadott lemezeket bírálja el. A díj alapításáról egyébként 70 hanglemez- gyártó cég kapott értesítést, és az idei díjra máris több mint 40 féle Liszt-lemezt neveztek be a világ minden tájáról. S. B. Sikerül, vagy nem? Diákok a döntőben Látogatóban a felvételi vizsgán Nevezetes napok júliusban „Értesítem, hogy a felvételi bizottság döntése alapján...” ezrek, tízezrek várják majd nemsokára ezt a levelet, bizakodva, remény- kédve... Az egyetemeken, főiskolákon pár nap múlva befejeződnek a felvételi vizsgák. Kinek sikerült, kinem nem... „A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyelem felvesz építéstechnikust, pénzügyi előadót, takarítónőt, hivatalsegédet, képesített könyvelőt, pénztári ellenőrt”... és ötszáz első éves hallgatót. Hogy az apróhirdetésre mennyien jelentkeztek, nem tudom; azt viszont elárulta Vadászná, Marosi Irén, a dékáni hivatal főelőadója, hogy az ötszáz hallgatói helyre ezemégyszázan pályáztak. — A jelöltek matematikából, valamint történelemből, vagy politikai gazdaságtanból írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, s emellett néhány pályaalkalmassági feladatot is meg kell oldaniuk. „Sorsukat” a felvételin nyújtott teljesítmény és a középiskolai eredmény együttesen dönti el. A maximális pontszám húsz, a minimálisát tavaly 15,5 pontban állapította feg a minisztérium, de bizony még tizenhéttel is kimaradtak sokan. Mint mindenütt, a mi felvételi bizottságaink munkájában is részt vesz a KISZ-szervezet képviselője — méghozzá teljes jogú felvételiztetőként. — Mikor fejeződnek be a felvételi vizsgák? — Hetedikén, a döntés pedig tizenegyedikén lesz. Az eredményről július végén mindenkit írásban értesítünk ... Mindenkit, így Hajdú Zoltánt, a karcagi Gábor Áron Gimnázium volt negyedikesét is, aki egyelőre még a szóbelire vár. — Gimnáziumból a maximális pontszámot hozom, s úgy érzem, az írásbeli is jól sikerült. Ha olyan jó kérdést kapnék, mint a történelem írásbelin ... — Mi volt az a „jó” kérdés? — Hogyan alakult a földkérdés Magyarországon a XX. században? Apám termelőszövetkezetben brigádvezető, igazán volt mit írnom. — Miért akar közgazdász lenni? — Bevallom, először az keltette fel érdeklődésemet, hogy matekból és történelemből, tehát a legkedvesebb tantárgyaimból kell felvételizni, de később a szakma is megfogott. Különösen a tervezés és a tervelemzés érdekel, ezzel szeretnék foglalkozni majd. — S ha nem sikerül a felvételi? — Jövőre újra megpróbálom! A Kertészeti Egyetemen már befejeződtek a felvételi vizsgák. László Péter, egyetemi adjunktus, a tartósítóipari kar dékáni hivatalának vezetője az eredményeket összegzi. — Egyetemünk tartósítóipari kara 1968-ban alakult, s négy szakágazat — a konzervipari, a hűtőipari, a borászati és a dohányipari — tartozik ide. Akárcsak a termesztési karon, itt is hároméves üzemmérnöki képzéssel alapozunk, s tanulmányaikat csak a legjobbak — a hallgatók mintegy ötven százaléka — folytathatják újabb két évig, az egyetemi diploma megszerzéséig. Az előbb említett négy szakágazatra az országban egyedül mi képzőnk szakembereket. Biológiai, gépészeti és vegyészeti ismeretekkel egyaránt felvértezzük hallgatóinkat, elhelyezkedési lehetőségük szinte korlátlan tehát. — Miből kell felvételizni? — Írásbeli matematikából és biológiából, szóbeli kémiából és szintén biológiából van. — Idén mennyien jelentkeztek? — A nyolcvan helyre száz- hatvannyolcan. Szolnok megyéből azonban mindössze hárman... __ 777 — Magunk sem értjük, hogy az ország élelmiszer- gazdaságának egyik fellegvárában miért ilyen nagy az érdektelenség. — S akik jelentkeztek? — Nagyszerűen szerepeltek a felvételin. Főleg a rettegett matematika írásbelik sikerültek jól... Meggyőződésem, hogy a nyolcvan, „szerencsésből” nyolcvan kitűnő szakember lesz. H. D. Az év hetedik hónapját, a 31 napos júliust Julius Caesarról nevezték el. A' nagy római hadvezér és államférfi ebben a hónapban született. Ö hajtotta végre az első nagy naptárreformot, vezette be a Julián-naptárt, amelyen mostani naptárunk rendszere is alapszik. Július egyébként az év legmelegebb hónapja, a nyaralás fő idénye, átlaghőmérséklete 21 fok fölött van. A hónap folyamán a nappalok hossza 54 perccel fogy, azaz az első napon 15 óra 55 perc telik el napkeltétől napnyugtáig, az utolsón pedig már csak 15 óra 1 perc. Ha az időjárás éppen nincs szeszélyes kedvében, akkor júliusban van a legtöbb napsütéses óra az év hónapjai között, átlagosan 9 óra naponta. A magyar nép regulái júliusra: július 2.: „Ha Sarlós Boldogasszony napján esik, Sokáig tart, vagy negyven napig.” (Az újabb naptárak július másodikán az Ottó, Ottokár nevet tüntetik fel a protestáns naptár alapján; megtörtént ugyanis az év napjainak újrafelosztása, minthogy régen előfordult, hogy valakinek öt-hat névnapja is volt, másoknak egy sem.) Július 19-e, Vince napja is „átalakult” Emília nappá, a Vincéknek így is maradt két névnapjuk, január 22. és április 5. A Vince-napi regula pedig így szól: Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince. Gabonával a pajta, s csűr, Mihály így jó, édes bort szűr. (Tehát Mihály napkor, szeptember 29-én jól sikerül a szüret.) Július 22: Magdolna napján, ha tiszta az idő — jó; ha esős — ártalmas. (Tudniillik az aratásra.) Július 25: Szent Jakab napja éjszaka, ha tiszta, jó bőség lészen a kertekben, ha esős, változást szenved a jó dió és mogyoró. A hangyák és güzük, ha nagy halmot hordanak, hideg esztendőt várj. Július 26-ára, Anna napra nem vonatkozik népi regula, mégis jeles nap ez: ekkor rendezik nálunk az Anna- bálokat. Az idei füredi An- na-bál lesz sorrendben a 150. s a felszabadulás óta a tizenötödik.
