Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-05 / 156. szám
1975. július 5. SZOLNOK MEGYEI NBPLAP 3 Megtartotta alakuló ülését as ú| országgyűlés tunk Központi Bizottsága a múlt év decemberi határozatában világosan kijelölte, legutóbbi ülésén pedig fél év tapasztalatainak tükrében újból megerősítette. Rámutatott arra, hogy hol és milyen irányba kell fokozni erőfeszítéseinket ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre a megvalósítás útján. Most az a legfontosabb, hogy azonos felfogásban, következetes és célratörő munkával, a mindennapi gyakorlatban szerezzünk érvényt e határozatoknak, mert ez a feltétele ez évi tervünk teljesítésének és annak is, hogy jó alapokat teremtsünk az ötödik ötéves terv indulásához. Számítunk arra, hogy mint az év eddig eltelt időszakában, a következő hónapokban is töretlen lendülettel folytatódik a szocialista munkaverseny, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk újabb termelési eredményekkel járul hozzá céljaink eléréséhez, gazdaságunk egyensúlyának javításához. A kormány tisztában van azzal is, hogy a magunk elé tűzött feladatok teljesítésének, a nyugodt, alkotó munkának továbbra is nélkülözhetetlen feltétele, hogy részt vállaljunk azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeket a haladó emberiség a béke és biztonság megszilárdítása érdekében fejt ki. Tudjuk, hogy a nemzetközi életben kibontakozó kedvező folyamatok előrehaladásához a Szovjetunió ereje, a szocialista országok összeforró ttsága és egysége adja a legfőbb biztosítékot. Ezért, összhangban hazánk érdekeivel, internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket és . barátságunkat, külpolitikai együttműködésünkét a’ Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. A magunk részéről is mindent meg kívánunk tenni a KGST-országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséért, az integráció komplex programjának megvalósításáért, a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés közelmúltban elfogadott határozatainak végrehajtásáért. Bővíteni fogjuk kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, és a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszünk a tőkésországokkal is. A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvéseihez megkapja az önök támogatását. Igényeljük tanácsaikat, a jobb, az eredményesebb munkára serkentő bírálataikat. Biztosíthatom a képviselő elvtársakat, a magunk részéről is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy alkotó együttműködéssel hozzájáruljunk közös és felelősségteljes feladataink megoldásához, szocialista hazánk felvirágoztatásához. A kormány arra készül, hogy az országgyűlés következő ülésszakán megvitatás és jóváhagyás céljából önök elé terjeszti terveit és a hosszabb időszakra szóló munkaprogramját. Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képviselő társamnak sok sikert, erőt, egészséget kívánok közéleti munkájához — mondta a képviselők nagy tapsa közben Lázár György. ben végzett képviselői tevékenység sokirányú segítséget nyújt majd felelősség- teljes munkájukhoz. Alakuló ülésünk napirendjével végeztünk. A Magyar Népköztársaság országgyűlését megalakultnak jelentem ki — mondotta az elnök, s képviselőtársaihoz szólva hangsúlyozta: — Kérem önöket, adják át választóiknak pártunk Központi Bizottsága, az ország- gyűlés, az Elnöki Tanács, a kormány üdvözletét és jókívánságait. A jövőben is fontos feladatunknak tekintjük, hogy állandó kapcsolatban maradjunk választóinkkal; hogy közös összefogással minél hatékonyabban munkálkodjunk a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért. Az országgyűlés elnöke végül sok sikert, jó egészséget kívánt a képviselőknek és az ország egész népének, az országépítő feladatok eredményes megvalósításához, s az ülést bezárta. elnökének — nyugállományba vonulásuk alkalmából — a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A Minisztertanács László Andor államtitkárt, érdemei elismerése mellett a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztsége alól felmentette, és egyidejűleg Tímár Mátyást a Magyar Nemzeti Bank elnökévé kinevezte. A kormány ünnepélyes eskütétele Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság újonnan megválasztott Elnöki Tanácsa tegnap megtartotta első ülését. Megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszgos Tanácsa együttes ajánlását és ennek alapján javaslatot terjesztett az országgyűlés elé a Miniszter- tanács elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének, valamint a Legfőbb ügyésznek megválasztására. Az Elnöki Tanács dr. László Andort felmentette államtitkári tisztségéből és Tímár Mátyást, államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács elismerését fejezte ki Tímár Mátyásnak, Horgos Gyulának, Dimény Imrének, Szénási Gézának és László Andornak eddigi tisztségükben végzett munkájukért. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkásságuk elismeréséül Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszternek és László Andor államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank A kormány elnöke, elnök- helyettesei és tagjai a parlament Munkácsy termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt KáDr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb Ügyész Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Közpondár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja. ti Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész eskütétele A kormány új tagjainak életrajza HAVASI FERENC miniszterelnökhelyettes Dr. ROMANY PÁL mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Havasi Ferenc 1929-ben született Piszkén. Munkáscsaládból származik. Édesapja a Lábatlant Cementgyár munkása volt. Fiatalon, 14 éves korában ő is itt kezdett dolgozni. Két évig segédmunkás volt a cementgyárban majd 1945-től az építőiparban kőművestanulóként, illetve segédként dolgozott. A felszabadulást követően, 1945 májusától részt vett az ifjúsági mozgalomban. Vezetőségi tagja lett a községi MADISZ, majd a SZÍT szervezetnek. 1947 óta tagja at Építők Szakszervezetének. 1949 óta függetlenített pártmunkásként tevékenykedett. Először a Lábatlani Cementgyár párttitkára, majd a tatabányai Cement- és Mészművek pártbizottságának titkára, ezt követően a tatabányai Városi Pártbizottság osztályvezetője volt. 1952-ben a Komárom megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője lett, 1954-ben a megyei pártbizottság másodtitkárává választották, 1966-tól a Komárom megyei Pártbizottság első titkára. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. E tisztségben a X. és a XI. pártkongresszus szintén megerősítette. A pártnak 1948 óta tagja. Elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja hároméves pártfőiskoláját. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Tulajdonosa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának, a Munkás-Paraszt hatalomért Emlékéremnek és a Felszabadulási Jubileumi emlékéremnek. 1929-ben, Szajolban született. Apja vasúti munkás volt. Középiskoláit Szolnokon végezte. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1952-ben szerzett agrármérnöki diplomát, 1970-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. 1952-től az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, illetve a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott különböző beosztásokban. 1954-ben a keselyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956-tól a Pest- Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának helyettes vezetője, majd 1958- tól a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője és a Borsod megyei Pártbizottság tagja volt. 1960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottságában a gazdaságpolitikai osztályon politikai munkatársként, majd osztályvezetőhelyettesként dolgozott. 1970- ben a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkárává, s még ebben az évben a Központi Bizottság tagjává választották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője volt. 1950-től a párt tagja. Több tudományos publikációja és könyve jelent meg. Munkájáért két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. NEMESLAKI TIVADAR kohó- és gépipari miniszter Dr. SIMON PÁL nehézipari miniszter 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a Vasas Szakszervezetnek. A párt Vili. kongresszusa beválasztotta az MSZMP Központi Bizottságába, amelynek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlési képviselő. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. 1957-ben megkapta a munkás-paraszt hatalomért emlékérmet, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi emlékérmet. 1947 óta párttag. 1975 márciusában a Budapesti Pártbizottság tagjává választották. Mintegy húsz tudományos publikációja jelent meg, többségük magyar és szovjet tudományos folyóiratokban. A veszprémi Vegyipari Egyetem ásványolaj- és széntechnológiai tanszékének címzetes egyetemi docense. 1967-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Apró Antal zárszava (Folytatás a 2. oldalról) Helyesli és támogatja pártunk XI. kongresszusának határozatait, kész arra, hogy cselekvőén részt vegyen a fejlett szocialista társadalom felépítésében. Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és biztonságot ad a mi számunkra is, akiket a nép azzal bízott meg, hogy törvény- alkotó és irányító munkával segítsük elő pártunk politikájának érvényre jutását, szocialista rendünk erősítését, a kultúra és a jólét forrását adó anyagi alapok szüntelen növelését. A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várakozásnak; önökkel együtt és az önök segítségével azon kívánunk munkálkodni, hogy teljesítsük a Hazafias Népfront programját, valóra váltsuk a választási felhívásban meghirdetett célokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy e szép, de nehéz feladatok eredményes megoldása, a változó és mindinkább növekvő követelmények kielégítése mindannyiunktól, a kormánytól is magasabb színvonalú és szervezettebb munkát igényel. A magunk részéről arra fogunk törekedni, hogy eleget tegyünk a megnövekedett követelményeknek. Fejleszteni és javítani kívánjuk a Miniszter- tanács összehangoló és ellenőrző munkáját, hogy folytatva a megkezdett utat, még következetesebben érvényt tudjunk szerezni az össztársadalmi érdeknek, és tovább növeljük a tisztségviselők felelősségét a közösség ügyeinek intézésében. Mindezzel együtt fontos kötelezettségünknek tartjuk, hogy a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztésével, a . k<?r- mányzati rri&nka eszközeivel a JÖVSb'éffis blzfősíts’úli' ázó-" ‘ kát a feltételeket, amelyek tág teret és ösztönzést adnak az alkotó munka számára, segítik és támogatják a vállalati és a helyi kezdeményezések további kibontakozását. Mindezt nélkülözhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy a ma és az elkövetkező évek nem csekély feladatait jó eredménnyel oldhassuk meg. Az előttünk álló feladatok közül a legnagyobb erőt és figyelmet most a gazdasági tennivalókra kell összpontosítanunk. Az elmúlt négy év lendületes fejlődésének méltatásával együtt mostanában gyakran, és a korábbinál nagyobb hangsúllyal szólunk a gazdasági építőmunkát nehezítő körülményekről. Ezt nem azért tesszük, hogy kisebbítsük eredményeinket, vagy bizonytalanná tegyük a jövőt, hanem azért, mert meg vagyunk győződve arról: ha mozgósítjuk . szellemi és anyagi erőinket, teljesebben és szervezetten kihasználjuk tartalékainkat, a nehézségeket — amelyek jórészt rajtunk kívül álló okokra vezethetők vissza — legyőzzük, és eredményeinket megszilárdítva, továbbra is biztosítani tudjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését. Ez reális lehetőség, de hogy valósággá váljon, felelős és határozott vezetésre, a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködésére, egész népünk összefogására van szükség. A követendő utat és a közvetlen tennivalókat párA Minisztertanács elnöke Után Apró Antal, az országgyűlés elnöke mondott zárszót. Megköszönte a kormány elnökének szavait és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalba lépő kormányt, valamint — ugyancsak megválasztásuk alkalmával — üdvözölje a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. — Meggyőződésem — mondotta —, hogy az országgyűlés alkotmányos működése a választók és a köz érdeké1923-ban Tatabányán született, munkásszülők gyermekeként. Iskoláinak elvégzése Után 1939-től 1945-ig előbb Tatabányán, majd az Almásfüzitői Olajfinomítóban dolgozott szerelőként. A felszabadulás után Almásfüzitőn először szakszervezeti főbizalmivá, majd üzemi bizottsági ;elnökké, később a szak- szervezetek Komárom megyei Tanácsának titkárává választották. Itt dolgozott 1949-ig. 1950-ben a -párt központi apparátusában a szakszervezeti alosztályt vezette. 1956 után a. bányászat területén végzett pártmunkát. 1958- ban a Komárom megyei Pártbizottság titkárává, 1959- ben pedig első titkárává választották. 1966-ban a Vasas Szakszervezet főtitkára lett. 1970-töl a SZOT titkára, 1913-tól a SZOT főtitkárhelyettese volt. 1964-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen szervezett kétéves üzemgazdasági tanfolyam ivari tagozatát. Dr. Sirnon Pál 1929-ben született Miskolcon. Édesapja a Lenin Kohászati Művek nyugdíjas munkása. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd a budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán 1952-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1952- től 1955-ig hadmérnökként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1955 és 1959 között a moszkvai Könnyűkémiai Technológiai Intézetben aspiráns, és 1959-ben elnyerte a kémiai tudományok kandidátusa címet. 1959-ben a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet tudományos munkatársa lett, s még ugyanebben az évben kinevezték az intézet igazgató-helyettesének. Ebben a tisztében dolgozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója, majd az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. 1974-ben nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki. Több mint tíz éve a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának tagja.
