Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
4- 1975. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiemelt nagyberuházások A gyorsítási intézkedések eredménnyel jártak Mint ismeretes, az 1975. évi terv intézkedik kilenc állami nagyberuházás befejezésének gyorsításáról s a Minisztertanács, a munkálatok fokozott anyagi ösztönzéséről is gondoskodott. Az Állami Fejlesztési Bank felmérte e kiemelt beruházások helyzetét, a munka menetét, gyorsításának várható gazdasági eredményeit. Az elemzések szerint a kilenc beruházás közül hétnek a teljes, illetve részleges üzembe helyezésére a jóváhagyott időpontnál 1—12 hónappal korábban kerül sor, a további két beruházás határidő-túllépését pedig lényegesen csökkentik. Az Ózdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőművének rúd- és dróthengerművének teljes termelő kapacitását a gyorsítás nélkül várhatóan 1976 áprilisa helyett 1976 januárjában, a dunaújvárosi hullámvertikumot 1977 december helyett 1977 szeptemberében, a Dunamenti Hőerőmű II és TU. ütemét 1977. január heiyett 1976. szeptember közepén, a székesfehérvári szélesszalaghen- germű II. és a présműfej- lesztés I. ütemét 1976. decembere helyett 1975. decemberében, illetve 1976. júniusában, a Dunai Kőolajipari Vállalat II. ütemét 1976 decembere helyett 1976 októberében, a szegedi kőolaj- és gázipari létesítményeket 1977 márciusa helyett 1976 decemberében, a Gyulai Húskombinátot 1978 decenjbere helyett 1978 júniusában helyezik üzembe. A kőolaj- és földgázkitermelés növelését szolgáló beruházások teljes termelő kapacitása az eredetileg tervezett 1978 decemberében lép üzembe, több létesítményének átadási időpontját azonban 2—4 hónappal előrehozzák. Az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelésének oxigénes intenzifikálással történő növelését, illetve e beruházás gyorsításának feltételeit most vizsgálják. Az illetékes minisztériumok és vállalatok kidolgozták a részletes munkaprogramokat, azok végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és segítik. A gyorsítás anyagi ösztönzésével kapcsolatos feltételek nagyrészt ugyancsak rendeződtek már. A beruházók többsége a gyorsítást szolgáló kiegészítő szerződéseket is aláírta. Az intézkedések hatására a munka gyorsítása máris viszonylag zökkenőmentesen halad az ózdi, a székesfehérvári és i a gyulai beruházásoknál, más létesítményeknél folyamatban van a tervdokumentációkkal, a létszámmal, az anyagellátással kapcsolatos nehézségek elhárítása. A beruházók számításokat végeztek a gyorsítással járó többletköltségekről, illetve a várható többleteredményekről. A számításokat a minsztériumok felülvizsgálták, a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal is egyeztették. A gyorsítások 114 millió forintba kerülnek (az ózdi acélgyártást növelő beruházás nélkül, ahol a számítások még nem készültek el). A 114 millió forintból is 66 milliót csak átmenetileg költenek a gyorsításra, mert a kivitelező a beruházás befejezése után a gyorsításhoz beszerzett gépeket megvásárolja, sőt azokért a beruházás ideje alatt is bérleti díjat fizet. A többletkiadás valamivel a fejlesztési előirányzat 1 százaléka alatt marad. A 114 millió forint 58 százalékát állóeszközökre, 17 százalékát anyagi ösztönzésre, 25 százalékát pedig a gyorsítással kapcsolatos különféle sürgősségi felárakra , felvonulási költségekre, fokozott té- liesítésre stb. fordítják, A- beruházások gyorsabb befejezése nyomán a vállalatok többleteredményeket érnek el a termelésben, mind a népgazdaság, mind az érintett vállalatok nagyobb jövedelemhez jutnak. A gyorsítás eredményeként 1975— 80 között — árkiegészítés nélkül számítva — 2,7 milliárd forint értékű többletterméket állítanak elő az üzemek, aminek 85 százalékát itthon, 3 százalékát a szocialista, 12 százalékát pedig a nem szocialista országokban értékesítik. Az itthon értékesített többlettermék nagyrészt tőkés importot helyettesít. A gyorsítás nyomán, ugyancsak 1975—80 között, a vállalatoknál mintegy 340 millió fbrint nyereségtöbblet keletkezik, ebből 120—130 millió forint a vállalati alapokat növeli. A kapacitások korábbi üzembe lépése az állami költségvetés egyenlegét 366 millió forinttal javítja. Alattuk egy ménes ereje dübörög — Hová viszi a kaszát, bátyám? — Csak ide a szomszéd dűlőbe. Lecsapkodok egy kis füvet az apró jószágnak, meg riogatom az esőt. Másra már nem is igen jó a kasza. — A felhőriogatás mostanában nem mindig sikerül! — Látott már engem esőben kaszálni? No, ugye — nevet az öreg, és újra a szomszéd dűlő irányába kezdi taposni a port. A BOKROK ÁRNYÉKÁDAN Fzó ami szó, igaza van a kaszálni induló idős férfinak. A nap egyre erősebben süt, a levegő meg sem rezzen. Kutya meleg van, ahogy mondani szokták. A búzatáblán John Deere „borotválja” a földet. Az árokparti bokrok tövében kék munkaruhás ősz hajú ember szunyókál. — Nagy Pál vagyok. —törli ki szeméből a délelőtti álmot. — a tiszaörsi—nagyivá- ni Petőfi Tsz tiszaörsi kerületének egyik kombájnosa. — Most a váltósom dolgozik — mutat a mellettünk el porzó gépre — addig én pihen- getek egy keveset. — Ma is hajnalban kezdődött a nap? — Mint mindegyik eddig. De egyetlen egyszer sem tudtuk tisztessegesen végig dolgozni a műszakokat. Ilyen ronda időjárásra nem emlékszem, még az 1970-es aratás is jobb volt. Naponta 8 óránál nem tudunk többet menni, pedig azon vol iánk, hogy 16—18 órán k.resztül szaporítsuk a 'arlót. — Hány hektár gabona sürgeti magukat? — Több mi vt 2 ezer 'nektár kalászost vetettünk az ősszel. A tiszaszentimrei határban pocsolyát kerülve jutok a búzaföldre, lábam alatt, süpped a tarló. Csillag Dániel, az Aranykalász Termelőszövetkezet fiatal kom; bájnosa még hellyel is kínál az E—512-es tágas vezetőfülkéjében. — Mikor aratott életében először? — Két évvel ezelőtt 18 éves koromban, akkor sze- zetem meg a mezőgazdasági szakmunkásbizonyítványt. — Akkor a kaszát már csak hírből ismeri? — Meg a háztájiból. Az viszont igaz, hogy nem tudom, milyen lehetett kaszával aratni. Azokról az időkről csak nagyapámtól, apámtól és a szomszédoktól hallottam. — Mit meséltek? — Hogy bezzeg a mi időnkben milyen nehéz volt Meg, hogy mekkora ünnep volt befejezni a munkát. De azt is hozzátették mindig, hogy a kombájn nemcsak könnyebben, de szebben is dolgozik. — Hány lóerős ez a gép? — Száz... Segítsen már Lajos bátyám! — néz váltótársára a fiatal szakmunkás. — A gép 105 lóerős — válaszolja Péntek Lajos. — Akkor maguk alatt mé- nesnyi ló ereje dübörög... — Szükség is van rá, de még így is meg kell toldani néha egy lánctalpnyi ménessel az erőt, ha elakadunk. megdörbCii az ég —- Mikor esett utoljára? — Szombaton reggel, alig, hogy kijöttünk már is kivert bennünket az idő a búzából. Délutánra újra belemerészkedtünk, de néhány kör után ismét megdördült az ég. — A búza legalább jól fizet? — Eddig ez a tábla a leggyengébb, de erről is több mint 30 mázsát viszünk be hektáronként. — A birkavacsorát mikorra tervezik? — Karcagról is jött hat kombájn, remélem a hét közepén velük is megihatjuk a búcsúpoharat. Nagy Benedek derekáig ér a búza. A tiszaszöllősi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke gyönyörködve nézi, hogy egymás mellett aratva közeledik felé a Kolosz 6-os és a John Deere. EBÉD A TARLÓN — Nagyon szépen dolgoznak — mondja sokat segített rajtunk a két John Deere, amit Karcagról kaptunk. — És a Koloszok? — Feri, gyere már — kiált az elnök — a Kolosz 6- osokról kérdeznek, ebben te vagy a szakértő. — Jó gépek azok is — mondja Nagy Ferenc kom- bájnos — csak kevés az alkatrész hozzájuk. Még szerencse, hogy szerelő vagyok, mert különben nem tudom, mi lenne. Ma is fél 11-ig a műhelyben kínlódtunk a gépemmel. — Mit nem kapni hozzá? — Soroljam? Tele lesz a füzete vele! Csak egyet említek: az a variátorszíj, amit még a gyárban tettek rá, most is tart, de egy másik gépen, amelyikre hazait szereltünk fel, volt úgy, hogy félóránként elszakadt. De nem panaszkodom tovább, itt az ebéd. Tudja a kombájn nem áll meg „ebédelni”, ilyenkor is váltjuk egymást. — Jó étvágyat! — köszönünk rá a jénai tálból levest kanalazókra. — Mi az abéd? — Raguleves, tarhonyás hús. kenyér, amennyit kérünk és Márka — hangzik a válasz. — Elégedettek a konyha fóztjével? — Kifogástalan az ellátásunk — mondja a pótkocsi árnyékában ülők egyike. — Ezt nem csak azért mondják, mert az elnök is hallja? — Dehogyis — tiltakoznak nevetve — hisz’ ő is azt eszi, amit mi! Braun György Az Általános Épülettervező Vállalat készítette a terveket és az ÉPSZER építette fel a karcagi kórház új pavilonját: a 156 ágyas ideg- és elmegyógyászati osztályt, valamint az intézet gyógyszertárát. A mintegy 34 millió forint értékű beruházás műszaki átadása megtörtént. Az építők jó munkát végeztek, mindössze 1 százalékot tesz ki, amit hiánypótlásként el kell végezniük. Augusztus közepén az OMKER is megkezdi a különböző gépek, berendezések szerelését. A beruházó ígéri: november 7-én megkezdődhet a gyógyító munka a karcagi kórház modern, pavilon rendszerű elmeosztályán. Képünkön a karcagi kórház új pavilonja. Benzinkutak mellett v, Megyénkben 27 ÁFOR üzemanyagtöltő állomás szolgálja ki a gépjárműtulajdonosokat. A 4. számú főútvonal Szolnok megyei szakaszán hat benzinkút található egymástól 20—25 km távolságra. Szolnokon az Abonyi úti és a karcagi éjjel-nappal az autósok rendelkezésére áll. Törökszent- miklóson, Fegyvemeken és Kisújszálláson reggel 6-tól este 8-ig lehet üzemanyagot felvenni. De az autós olykor nem elégszik meg csak a benzinnel... A levegő még „hiánycikk" Délelőtti csúcsforgalom a Szolnok—Szajol közötti benzinkútnál. Egymást érik a kocsik. Német rendszámú Opel 1 700-as gazdája levegőt szeretne nyomatni a kerekekbe. — Rossz a kompresszor — sajnálkozik a benzinkutas. Egy hónappal ezelőtt valaki ráhajtott a nyomócsőre, azóta nem működik. Kezet mosni sem lehet — nincs víz. A kezelők saját részükre kannákban hordják az ivóvizet. Törökszentmiklóson hasonló a helyzet. — Levegő az van itt bőven, csak éppen a motor nem működik már egy éve, ami a kompresz- szort hajtja. Többször megnézték már a szerelők, de annyiba is maradt — mondja a kút kezelője. — Bejegyezték a panaszkönyvbe is. A könyv azonban másról is tanúskodik: „Köszönöm az udvarias, figyelmes kiszolgálást”. Aláírás. Példásan udvarias, gyors a kiszolgálás a mezőtúri kútnál. Itt még a kompresz- szor is működik, s a kérdésre — hol lehet kezet mosni? —, a kútkezelő udvariasan tessék a mosdóba. Szappan, mosópor, tiszta törölköző vár. Olajon, benzinen kívül kapható náluk hólánc, páragátló, jégoldó — csupa téli holmi, de ugyanakkor egy gyújtógyertyáért az áruház zárása után már Karcagra kell utazni. Ez egyébként általános tapasztalat. Az ÁFOR Mezőtúron egy második benzinkutat is épít a Békéscsaba felé vezető úton, — mintegy 6 millió forintos költséggel. Az épület már tető alatt van, s hamarosan sor kerül a hat tartály földbe helyezésére is. A tervek szerint ez évben már üzemel. Túrkevén sokkal roszabb a helyzet. Egyetlen kis töltőállomás működik a város- központban, ahol normálbenzinen és keveréken kívül csak gázolaj kapható. Az átutazó autósok azonban erről sem tudnak, ugyanis egyetlen tábla sem jelzi, hogy a közelben benzinkút van. Annál több gondot fordít az ÁFOR a kisújszállási töltőhely szépítésére. A Városgazdálkodási Vállalattal szerződést kötöttek, amely szerint a vállalat parkosítja a benzinkút környékét. Szuperbenzin kapható, da víz nincs Az egyik legjobban forgalmazó töltőállomás, a karcagi. „Kiemelt” kút, ahol üzemanyagon kívül sok apró, hasznos cikket, autóápolási kellékeket lehet kapni. Gyújtógyertyák, izzók, lég- és olajszűrők, ékszíjak autósamponok sorakoznak a polcokon. A kútkezelők és a vevők itt is a vízhiányra panaszkodnak. Bizakodóan emlegetik az ÁFOR és a karcagi ÁFÉSZ között folyó tárgyalásokat — talár» közös beruházással megoldható, hogy vízhez jusson a benzinkút és a mellette levő ÁFÉSZ-büfé. Legudvariasabb a füredi Jól felszerelt, de a legkisebb forgalmú kút a kunmadarast Kezelője szerint a nyitvatartási idővel van baj. Délelőtt 7—11-ig, délután 13—16.30-ig fart nyitva, a vevők pedig délben, illetve az esti órákban jönnének. Egy madarasi autós szerint: — A községben lakók este keresik a kutat, hisz napközben mindenki dolgozik. Bosszantó, hogy Karcagon vagy Kunhegyesen kell tankolni, mikor itthon is van benzinkút. És ha már a leg-eknél tartunk: a legudvariasabb kiszolgálásban Tiszafüreden részesül az autós. Kedves szőke asszony itatja a benzinszomjas kocsikat. Mosolyog. mindenkihez van egykét szava, és senkinek nem felejt el jó utat kívánni. Mindenütt így kellene. — katona — 25 éves a szocialista gyegvszerésze! jubileumi ülés és kiállítás Szolnokon Az egészségügy fontos és az orvosi munkától elválaszthatatlan része a gyógyszerellátás. Huszonöt évvel ezelőtt 1950-ben államosították a gyógyszertárakat. A negyedszázados jubileum alkalmából kétnapos gyógy szertörtén éti kiállítás nyílt Szolnokon, a megyei művelődési központ nagytermében. Ugyancsak tegnap, a városi tanács dísztermében jubileumi ülést tartottak, amelyen a megyei gyógyszerészet legjobb dolgozói vettek részt. Dr. Szeghy Gergelyné. megyei főgyógyszerész üdvözlő szavai után Végh Antal professzor, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettese és Kukri Béla, a városi tanács elnöke köszöntötte a jelenlevőket. — Az elmúlt 25 év szocialista fejlődése megteremtette az egészségügyi ellátottság javításának feltételeit. A gyógyszerészek nagyon sokat t°ttek azért, hogy 25 év mérlegét megvonva kimagasló eredményekről számolhassunk be — mondotta a tanácselnök. Gáli Mihály. a megyei Gyógyszertár Vállalat igazgatója ünnepi beszédben vázolta az elmúlt 25 év munkáját. — 1950 óta a gyógyszerforgalom 14-szeresére nőtt. Jelentősen bővült a megyei gyógyszertári hálózat is. korszerűbbek leltek eszközeink, dolgozóink munkakörülményei. Jelenleg egyik legnagyobb problémánk a raktározás, de a tervek szerint ebben az évben elkészül a vállalat új központja és raktára, amely 30 milliós beruházással épül. Hogy a gyógyszerészek lépést tarthassanak a növekvő követelményekkel, rendszeres továbbképzésben részesülnek. jelenleg dolgozóink 60 százaléka tanul. Vállalatunknál 9 szocialista brigád dolgozik, példamutató munkájukért többször kaptak elismerést. A legutóbbi választásokon 14 gyógyszerészt választottak meg tanácstagnak, ami azt igazolja, hogy felelősségteljes munkájuk mellett dolgozóink részt kérnek a társadalmi problémák megoldásában is. Magas szintű szakmai fel- készültség, fegyelmezett szocialista nujnkn — ez a záloga sikereinknek — fejezte be beszédét Gáli Mihály. A 25 éves jubileum alkalmából Gáli Mihályt áldozatos és kiváló munkájáért az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Borsányi Janómé, ifj Gáli Mihály, Hunya Zoltánná, Majtényi Györgyné, Varga Lajosné és Zombori Magdolna. í F. O,
