Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 29. Európai biztonsági értekezlet Leonyid flrezsnyev vezetésével Helsinkibe utazott a szovjet delegáció Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának vezetésével tegnap Moszkvából Helsinkibe utazott a Szovjetunió küldöttsége, hogy részt vegyen az európai biztonsági értekezlet zárósza­kaszán. A delegáció tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisztere (a kül­döttség helyettes vezetője), Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja és Anatolij Kovaljov, a Szov­jetunió külügyminiszterhelyettese. A küldöttséget a pályaudvaron Jurij Andropov, Andrej Grecsko, Andrej Kiri­lenko, Alekszej Koszigin. Fjodor Kulakov, Kirill Mazurov, Arvid Pelse, Nyikolaj Pod- gornij és Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Bo­risz Ponomarjov, Sarai Rasidov, Mihail Szolomencev és Dmitrij Usztyinov, a Po­litikai Bizottság póttagjai, Vlagyimir Dol­gih és Ivan Kapitanov, a Központi Bizottság titkárai, valamint más vezető személyisé­gek búcsúztatták. A mellel! ól: BsÉpesltal Helsinkii Genfben július 21-én befe­jezte munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szakértői színtű második szakasza, s ezzel le­hetővé vált, hogy július 30- án Helsinkiben megnyíljék a legfelsőbb szintű zárószakasz. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének ülése a kato­nai szövetségek feloszlatásá­ra és az európai biztonsági értekezlet összehívására 1966-ban tett javaslata után három évvel, 1969 március­ban kiadta emlékezetes bu­dapesti felhívását az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet mielőbbi meg­tartására. Az értekezletet hosszú dip­lomáciai munka előzte meg Helsinkiben — akkor a di- poli konferencia épületében — 1972. november 22-től 1973. június 8-ig négy sza­kaszban, nagyköveti-szakér­tői szinten. A nagykövetek „A helsinki konzultáció ajánlásai” címmel dokumen­tumot hagytak jóvá. Elhatá­rozták, hogy a biztonsági ér­tekezletet három szakaszban bonyolítják le: 1. Külügymi­niszteri találkozó Helsinki­ben; 2. Bizottsági (szakértői) szakasz Genfben; 3. Magas­szintű zárószakasz ismét Helsinkiben. Az előkészítő tanácskozá­son 32 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői vettek részt. A külügyminiszteri szintű első szakaszra Monaco is elküldte képviselőjét, s ez­zel a résztvevő országok szá­ma 35-re emelkedett. Kez­dettől fogva távol tartotta magát a konferencia munká­jától Albánia. Az európai biztonsági ér­tekezlet egész munkáját a döntések meghozatalát kez­dettől fogva meghatározó legfontosabb elv a konszen­zus elve, vagyis az, hogy a konferencia (s annak bár­mely munkaszerve) egyetér­téssel, konszenzussal hozza határozatait. Ez az egyetér­tés akkor áll fenn, ha a szó- banforgó határozat (illetve a szövegezési munka során egyetlen szövegrész, egyetlen mondat vagy kifejezés) ellen egyetlen résztvevő sem emel kifogást. A finn fővárosban, a Fin­landia Házban, 1973. július 3—7. között tartották a biz­tonsági értekezlet külügymi­niszteri szintű első szakaszát. A külügyminiszterek hatá­rozata alapján az értekezlet második — szakértői szintű — szakasza 1973. szeptember 18-án nyílt meg Genfben. A résztvevő 35 ország mintegy 600 szakértője 22 hónapon át dolgozott a több mint 100 oldalas záródokumentum megszövegezésén. A konferencia napirendjé­nek megfelelően Genfben négy „kosárba” csoportosítva tárgyalták az egyes kérdése­ket, alakították ki a vonat­kozó szövegrészeket. Az első és kétségtelenül legfontosabb „kosárba” tar­tozott az értekezleten szerep­lő politikai kérdések zöme: az államok közti kapcsolato­kat szabályozó tíz alapelv. Ezek közé olyan elvek tar­toznak, mint a határok sért­hetetlensége, a szuverenitás, az erőszakról és az erőszak­kal történő fenyegetésről va­ló lemondás, a belügyekbe* való be nem avatkozás, a viták békés rendezése stb. E nagyfontosságú alapelvek közül először szerepel sokol­dalú nemzetközi okmányban a határok sérthetetlenségé­nek elve. A második „kosár” tartal­ma az európai államok gaz­dasági együttműködésének lehetőségeivel és formáival kapcsolatos kérdésekből ál­lott. A szakértők a kérdések rendkívül széles köréről ta­nácskoztak — mint a keres­kedelmi, az ipari, a tudomá­nyos-műszaki, a környezet- védelmi, a közlekedési és a szállítási együttműködés problémaköre. A harmadik „kosár” a kul­turális, a nevelésügyi, a tá­jékoztatási és az emberi kap­csolatok kérdéseit tartalmaz­za. A szocialista országok, határozottan elutasítva az ideológiai „fellazításra” tett minden nyugati kísérletet, következetesen azt az állás­pontot képviselték, hogy a békés egymás mellett élés nem egyszerűen a kormá­nyok együttműködését, ha­nem az országok, népek ki­szélesedő érintkezését, a kuturális értékek egyre bő­vülő cseréjét is jelenti, úgy azonban, hogy ezen a téren is érvényesülnie kell a szu­verenitásnak, s a belügyek­be való be nem avatkozás elvének. A negyedik „.kosárhoz” tartoznak azok a kérdések, melyek a három szakaszban megtartott biztonsági érte­kezlet utáni teendők irá­nyozzák elő. Majdnem két éven át ha­talmas munkát végeztek a szakértők Genfben. A dele­NEW YORK Hivatalos teendőinek át­vételére New Yorkba érke­zett vasárnap Dinh Ba Thi nagykövet, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes For­radalmi kormányának a vi­lágszervezet mellé akkredi­tált állandó megfigyelői misz- sziójának vezetője és Huynh Huu Ngiep, a DIFK másik képviselője. A hírügynöksé­gek a két diplomata New Yorkba érkezésével kapcso­latban közlik azt az értesü­lésüket, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa hamarosan foglalkozik a DIFK és a VDK tagfelvételi kérelmével. ANKARA Hétfőig — a tőrök kor­mány múlt pénteken hozott döntésének értelmében —'öt nagy amerikai felderítő tá­maszpont irányítását vették át török katonai egységek — jelentette be tegnap délután gátusok 2419 ülést tartottak, nem kevesebb, mint SOüO ha­tározati javaslatot vitattak meg hat munkanyelven. Ennek a hatalmas munká­nak a hajtóereje a szocialis­ta országok következetes el­vi külpolitikája volt. A szo­cialista küldöttségek Géni­ben mindvégig kezdeménye- zően léptek fel, konstruktív magatartást tanúsítottak, ra­gaszkodtak a Helsinkiben el­fogadott alapelvekhez, ugyanakkor készek voltak a kompromisszumra. amikor a/, nem jelentette elveik fel­adását. Ezen belül a magyar diplomácia is abban a szel­lemben dolgozott a tanács­kozás sikeréért, amelyet Ká­dár János,, az MSZMP KB első titkára, a zárószakaszon résztvevő magyar küldött­ség vezetője így körvonala­zott pártunk XI. kongresszu­sán: „A szocialista orszá­gok — köztük hazánk — ké­szek elvi engedmények nél­kül, rugalmas magatartással elősegíteni a megegyezést minden kérdésben, amely az európai biztonság alapelveit, az államok közti együttmű­ködést érinti”. Bizonyos enyhülésellenes erők részéről ismételten meg­mutatkozott olyan törekvés, hogy irreális engedményekkel „fizettessék meg” a szocia­lista országokkal az értekez­let eredményes befejezését, mintha az enyhülés a szo­cialista országoknak előnyö­sebb lenne, mint a Nyugat­nak. A visszahúzó erők mes­terkedései ellenére az Európa biztonságáról fo­lyó párbeszéd mindenki szá­mára elfogadható megálla­podást eredményezett Genf­ben, s a legmagasabb szintű politikai vezetők augusztus elsején aláírnak egy nagyje­lentőségű dokumentumot, amely nemzetközi jogilag teljesen újszerű — nem nem­zetközi jogi érvényű szerző­dés, de egyszerre elhatáro­zás, ajánlás és szándék kife­jezése: „Európai charta”. a külügyminisztérium szóvi­vője Ankarában. Ma továb­bi támaszpontok ellenőrzését vonják a török hadsereg ha­táskörébe. KAMPALA Az ugandai fővárosban tegnap megnyílt az Afrikai Egységszervezet tagállamai­nak XII. csúcsértekezlete. Az afrikai állam- és kormány­fők évi értekezletén a részt vevők többek között tárgyal­nak az afrikai fajüldöző rendszerek felszámolásáról és Pihennek a Szojuz—18 űrhajósai Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov űrhajós a Szaljut—4 űrállomáson vég­rehajtott 63 napos repülés után második napja pihen Bajkonurban. Tegnap Kli­muk már tízperces sétát tett és napozott is, Szevasztyja­nov pedig teniszezni kívánt. Szevasztyjanov űrhajóst vasárnap nemcsak az űrben tartózkodás abszolút szovjet csúcsának (1912 óra 51 perc) alkalmából köszöntötték. Az űrhajós a szokásos öt kilo­gramm helyett csak két kilo­grammot fogyott az űrutazás során és a súlyveszteséget már egy nap alatt pótolta. A hétfőre előírt pihenési napot az űrhajósok meg is szakították. Este 17 órakor (magyar idő szerint 15 óra­kor) pontosan két nappal a leszállás után már összeültek az orvosokkal űrrepülésük orvos-biológiai programjának megvitatására. Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrha­jósokat Lenin-renddel tün­tették ki a Szaljut—4 orbi- tális tudományos állomáson és a Szojuz—18 szállító űr­hajóval megtett hosszú sike­res repülésért és a küldetés alatt tanúsított bátorságu­kért és hősiességükért. Az űrhajósoknak, akik a Szovjetunió kétszeres hősei, teljesítményük elismeréséül szülőföldjükön bronz mell­szobrot állítanak fel. *** A közös szovjet—amerikai Apollo-űrhajó háromtagú űrkísérletben részt vett személyzete kedden valószí­nűleg elhagyhatja a kórhá­zat, de 12 napig még elkü­lönítve tartják őket a Ha­waii-szigeteken és csak csa­ládjukkal érintkezhetnek, hogy a fertőzés veszélyét el­kerüljék. Az amerikai orszá­gos űrhajózási hivatal (NASA) orvosai megállapí­tották, hogy a három űrhajós egészségi állapota tovább javul, a laboratóriumi vizs­gálatok eredményei kielégí- tőek. Mélyebb lélegzetvétel­kor azonban még mindig kö­högnek a földre való vissza­téréskor beszívott mérges gázok utóhatásaként. India A gazdasági program első eredményei Az indiai parlament felső­házának ülésén beterjesztet­ték Indira Gandhi kormá­nyának július 1-én meghirde­tett 20 pontos gazdasági programját. Ezzel kapcsola­tos beszédében Cs. Szubra- manian pénzügyminiszter le­szögezte: a program célja az, hogy mozgósítsa az indiai tömegeket az ország alapve­tő gondjainak, a szegénység­nek a felszámolására. A pénzügyminiszter a to­vábbiakban elmondta, hogy a kormány egyes intézkedé­sei máris jelentős eredmé­nyeket hoztak. foglalkoznak az Izrael által megszállt arab területek fel­szabadításának kérdésével. BUKAREST Jacques Chirac francia mi­niszterelnök tegnap befejez­te hivatalos romániai látoga­tását és elutazott Bukarest­ből. A francia miniszterel­nök látogatásáról román— francia közös közleményt ad­tak ki. HAMBURG A chilei katonai junta sta­tisztikai hivatalának szá­mításai szerint 1973. szep­tember 1-től 1975. június 30- ig nem kevesebb mint 3017 százalékkal emelkedtek a létfenntartási költségek Chi­lében — közölte vasárnap a DPA. A napi szükségletek körébe tartozó cikkek ára — hivatalos adatok szerint — csaknem megkilencvenszere- ződött. Ford Varsóba érkezett Ford amerikai elnök és fe­lesége tegnap kétnapos hiva­talos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett. Az ame­rikai államfő kíséretében van többek között Kissinger külügyminiszter és Ronald Nessen, az elnök sajtótitkára. A vendégeket a varsói repü­lőtéren Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Jaroszewicz fogadta. Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára Gerald Ford amerikai elnök megérkezése alkalmá­ból a varsói repülőtéren el­hangzott beszédében kijelen­tette: a lengyeleket örömmel tölti el, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet befejező szakaszá­nak előestéjén fogadhatjuk önt és röviddel azután, hogy sikeresen befejeződött a Szojuz—Apollo közös szov­jet—amerikai űrvállalkozás. Ford válaszbeszédében hangot adott annak a meg­győződésének, hogy sikerült tovább erősíteni az Egyesült Államok és Lengyelország közötti baráti kapcsolatokat és ezzel is elősegíteni a tar­tós béke elérését az egész világon. Gerald Ford röviddel Var­sóba érkezése után megko­szorúzta az ismeretlen kato­na sírját. Edward Gierek és felesége a Minisztertanács épületében ebédet adott Ge­rald Ford és felesége tiszte­letére. Meg keli erősíteni a manlásosztaly és a dolgozó timeiek egységét A PXP Politikai Bizottságának nyilatkozata A portugáliai feszült poli­tikai légkörben vasárnap két fontos helyzetelemzés látott napvilágot Lisszabonban: az egyik Vasco Goncalves mi­niszterelnöktől származik, aki az Intersindical Szakszer­vezeti Szövetség első kong­resszusán szólalt fel, a má­sik pedig a Portugál Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának Politikai Bizott­ságától. Goncalves tábornok — a Fegyveres Erők Mozgalma Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsa újonnan létrehozott há­romtagú vezetőségének tag­ja — egyórás beszédében le­szögezte : „Ahhoz, hogy előrelépjünk forradalmunkban, meg kell szilárdítanunk eddigi vívmá­nyait és ki kell szélesítenünk híveinek táborát. A munkás­mozgalom erőteljes fellendí­tése, az osztályöntudat elmé­lyítése nélkül nem tudunk eleget tenni a portugál nép reményeinek.” A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának vasár­nap kiadott nyilatkozata — Goncalves beszédéhez ha­sonlóan — kiemelten foglal­kozik a demokratikus, népi erők egysége megszilárdítá­sának szükségességével. „Sür­getően fontos, hogy megerő­sítsük a munkásosztály és a dolgozó tömegek egységét, minden igazi demokrata, mindenekelőtt a kommunis­ták és a szocialisták, a ka­tolikus és a nem katolikus emberek együttműködését. Sürgősen meg kell teremte­ni a forradalmi erők egysé­gét, meg kell erősíteni a fegyveres erők forradalmi összetartását.” A párt vezetői úgy látják, hogy a politikai válságot az eddigi vívmányok alátá­masztásával, nem pedig fel­adásukkal lehet megoldani. Sürgetik az állami szektor kibővítését, és azt, hogy osz- szák szét a földbirtokokat azok között, akik a földet megművelik. Az úgynevezett Angolai Nemzeti Felszabadítási Front (FNLA) katonai egységei fclytátják előrenyomulásu­kat az ország fővárosa, Lu­anda felé, és elfoglalták a fővárostól 50 kilométerre le­vő Caxito városát. Az FNLA alakulatainak előrenyomulá­sát a többi nemzeti felsza­badítási szervezet, minde­nekelőtt az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) hívei ellen irányu­ló véres pogromok kísérik. A lakosság menekül az FNLA katonái elől, elhagyja lakhelyét és áramlik Luanda felé. Costa Gomes portugál ál­lamfő nem utazik Helsinki­be az európai biztonsági ér­tekezlet zárószakaszára — je­lentette be a lisszaboni elnö­ki palota szóvivője tegnap délután. A szóvivő nem kö­zölte, hogy milyen összetéte­lű portugál küldöttség uta­zik majd Helsinkibe. Hóhérok a bírák előtt Elnapolták a görög diktátora volt vezetőinek perét Tegnap alighogy megkez­dődött, máris el kellett na­polni a görög katonai dik­tatúra pireuszi perét. Tizen­hat vádlott védőügyvédje ugyanis a tárgyalás megnyi­tása után nyilatkozatot ter­jesztett elő, amelyben jogta­lannak minősítették a pert, majd kivonultak a teremből. Négy vádlott ügyvédje nem volt hajlandó aláírni a nyi­latkozatot. (KOMMENTÁRUNK.) A görög belpolitikában hosszú esztendők óta elmarad a nyári uborkaszezon. 1976 tavaszától hét teljes esztendőn át azért volt ez így, mert a vakáció idején ugyanazok a sors­terhes kérdések foglalkoztatták a közvéleményt, mint az esztendő többi napjaiban: kit tartóztattak le, ki került vala­melyik kopár börtönszigetre, milyen újabb elnyomó intéz­kedést tervez a gyűlölt junta. Tavaly azért maradt el a holt­szezon, mert Hellasz a fekete ezredesek uralmának meg­döntését ünnepelte boldog örömmel, az idén pedig azért, mert megkezdődött a bűnösök felelősségre vonása. A perek egész nyáron át tartanak. Az első tárgyalásra a múlt héten került sor. Akkor viszonylag ismeretlen tisztek álltak bíróság elé. A vád az volt ellenük, hogy összeesküvést szerveztek — már a junta uralmának megdöntése után — az ezredesi rezsim visszaállításáért. A második, az igazi és a legnagyobb per, amelyet — és ez már most bizonyosság — feljegyez a történelem is — a legfőbb felelősöket állítja bíróság elé, most kezdődött. Ezúttal Georgiosz Papadoputosz. a főhóhér. Ioannidesz tábornok, a legbrutálisabb intézkedések gyakorlati végre­hajtója, a katonai rendőrség vezetője és társaik ülnek a vád­lottak padján. Nevükhöz rengeteg vér és szenvedés tapad. Egyedül 1967. április 21-én, az általuk végrehajtott puccs napján 8270 személyt tartóztattak le — nemcsak kommu­nistákat, nemcsak baloldaliakat — és hamarosan kiderült, hogy ez csak a kezdet. Hét évig tartó diktatúra ellenére bebizonyosodott, hogy fasiszta módszerekkel legfeljebb elodázni lehet napjaink kérlelhetetlen folyamatait, megállítani nem. Jó lenne, ha ezt végre megértenék azok a körök, amelyek akkor szinte tap­soltak a fekete ezredesek akciójához. Bármi legyen is majd a személyekre szóló verdikt, a történelem már kimondta az ítéletet. .—--j «

Next

/
Thumbnails
Contents