Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

1975. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Félnek a téltől Lesz fűtés vagy nem a kunszentmártoni gimnáziumban? HEGY ÉV MÉRLEGE Csaknem négyszázezer résztvevő a pártoktatásban A nyári vakációból még egy hónap van hátra. A leg­több iskolában már befejez­ték a nyári felújítási munká­latokat, s szeptember 1-én megszépülve várják a tan­termek a ftiákokat. Nem így a kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban. — A történet szálai az 1970-es árvíz idejére vezethe­tők vissza. — mondja dr. Görög József, a gimnázium igazgatója. — Kétméteres vízben álltak a kazánok, öt­venezer forintot költöttünk akkor a helyreállításra, ám nem sok eredménnyel. Ezért két évvel később elhatároz­tuk, hogy a széntüzelésről olajfűtésre térünk át. 1973- ban megbíztuk a SZÖVTERV megyei kirendeltségét a ter­vek elkészítésével s a lebo­nyolítással. Idén januárban szerződést kötöttünk velük, amely szerint a kivitelezési határidő 1975. augusztus 31. A kivitelező a tószegi KSZ, az alvállalkozó pedig a kun­szentmártoni Építőipari KSZ lett volna. Igen, csakhogy a tervekről kiderült, hogy hiá­nyosak, s a bonyolítók írás­beli szerződést még nem is kötöttek a kivitelezővel. Az ügy egyre csak húzódott, a levelek száma egyre nőtt, de az érdemi munka még nem kezdődött el. A határidőből egy hónap van, a fűtési idény megkezdéséig pedig két és fél hónap. A meglevő kazá­nok, s a fűtési rendszerünk nem bír ki még egy szezont. A felújításra minimum száz­ezer forintot kellene költe­Nagy jelentőségű művelő­déspolitikai s egyben társa­dalompolitikai intézkedés született két esztendővel ez­előtt, amely lehetővé tette, hogy érettségivel nem ren­delkező, fiatal szakmunkások egyetemekre, főiskolákra ke­rülhessenek. Akkor 200 fiatallal indí­tották meg azokat az elő­készítő tanfolyamokat, amelyeken együttes erő­vel pótolták a felsőfokú tanulmányokra előkészí­tő ismereteket. Az azóta eltelt időszakban a 200 hajdani jelöltből 160 megkezdte egyetemi-főisko­lai tanulmányait. Sőt a jelen­legi tanévben már az első évfolyamot is befejezték — sikerrel. Mindössze négyen hagyták abba közülük tanul­mányaikat. A szakmunkások előkészí­tő tanfolyamának kedvező tapasztalatai alapján a Mi­nisztertanács időközben meg­felelő határozatában intézke­dett a továbbtanulás eme rendszerének kiszélesítése és fejlesztése érdekében. Növel­ték például a heti konzultá­ciók számát, s az eddigi egy nap helyett, az igényeknek megfelelően egy-két napot foglalkoznak a felkészítésben a fiatalokkal. Tovább tart az úgynevezett intenzív előké­szítés időtartama is — a ko­rábbi két hónap helyett most már három hónapig tanulnak bentlakásos formában. Változatlanul érvényes az az alapelv, hogy a tanfolya­mokra olyan érettségi vizs­gát nem tett jelentkezők ve­hetők fel, akik termelő mun­kájukat jól végzik, társadal­mi tevékenységükben példa- mutatóak, szakmunkásbizo­nyítványukat legalább két éve megszerezték, azóta szakmájukban fizikai mun­kát végeznek, és még nem töltötték be 30. életévüket. További követelmény, hogy tehetségük, felkészültségük, magatartásuk és egészségi állapotuk alapján föltételez­hető legyen, hogy a tanfolya­mot és az azt követő egyete­mi, főiskolai tanulmányokat nünk, de ez sem old meg semmit, hisz az olajtüzelés­re való áttérésre kapott ösz- szeget (egymillió forintot) — mivel a tervidőszak utolsó évében vagyunk — elveszt­jük. Ha az iskolánkban októ­ber 15-én nem kezdődhet meg a fűtés, annak számta­lan köyetkezménye lehet. Én ezekért egyértelműen a SZÖVTERV-et teszem fele­lőssé. .. A SZÖVTERV megyei ki- rendeltségének vezetőjét. Dó­sa Józsefet a szolnoki Jósika utcai irodában kerestük fel. — A tervezés hiányosságért vállaljuk a felelősséget — mondja. — A tervezőnket — sajnos — már nem tudjuk elmarasztalni, ugyanis még tavaly ősszel állást változta­tott. Ennek ellenére nekünk is részünk van a mulasztás­ban, hisz aláírtuk a terveze­tet anélkül, hogy ellenőriz­tük volna. Csak később de­rült ki, hogy a statikus terv hiányzik az iratcsomóból. Ez év áprilisában felszólítottuk a kivitelezőt, a tószegi KSZ-t a szerződés megkötésére. A választ még mindezideig nem kaptuk meg, pedig a tervet azóta már korrigáltuk. En­nek ellenére én nem látom olyan tragikusnak a helyze­tet, bízom benne, hogy a fű­tési idény kezdetéig minden elkészül. Az utolsó pillanatokban, június 23-án — amikor már el tudják végezni és a vá­lasztott életpályán eredmé­nyesen képesek lesznek majd dolgozni. Űj vonása viszont az idei előkészítésnek, hogy olyan — hasonló módon ki­válogatott — fiatal szakmun­kások előkészítését is meg­kezdik egyetemi, főiskolai ta­nulmányokra, akik a munka melletti tanulás során érett­ségiztek. Számukra kéthóna- pon intenzív tanfolyamot szerveznek. Az érettségi nélkül fölvett fiatal szakmunkások száma ebben az évben 500. A mun­ka melletti tanulás során érettségizett szakmunkások számára pedig 120 helyet biztosítottak. A fiatal szakmunkások fel­sőfokú tanulásának rendsze­rét elsősorban azokon a te­rületeken kívánjuk tovább­fejleszteni, ahol a végzettség megszerzése után a dolgozót a vállalat — a szövetkezet — tovább foglalkoztatja. Ezért az idén a közgazdasági — gazdasági —, a jogi valamint a mező- és erdőgazdasági szakterületekre terjesztették ki az előkészítést. Az idei évben ennek megfelelően ki­jelölték a tanfolyam szerve­zéséért felelős további két felsőoktatási intézményt, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemet és az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemet. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium pedig a fiatal szakmun­kások egyetemi, főiskolai előkészítésével kapcsola­tos központi feladatok el­végzésével a Gödöllői Agrártudományi Egyete­met bízta meg. Megjelölték azokat a felső- oktatási intézményeket is, ahol a felvételt nyert hall­gatók — az eddigieken kí­vül — tanulmányaikat foly­tatni fogják. Ezek között szerepel a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola, illetve a há­rom jogtudományi kar. a kivitelezésnek befejezéshez kellene közelednie — a kun­szentmártoni gimnázium ta­nári szobájában gyűltek össze az érdekelt felek kép­viselői. A közel ötórás ta­nácskozáson kiderült, hogy a tószegiek csak nemrég, július 17-én, az alvállakozó pedig még ez után, július 21-én kapta meg a SZÖVTERV-től a terveket. Hosszas vita tár­gya volt a jelenlegi, módosí­tott terv is. Több vélemény szerint így nem jó, kivitelez­hetetlen. Végül is sikerült megegyezni. A tanácskozáson felvett jegyzőkönyvben leszögezték, hogy „a kivitelezés azonnali megkezdésének semminemű akadálya nincs.” Az alvállal­kozó, a kunszentmártoni Építőipari KSZ szeptember 20-ra befejezi az építészeti munkálatokat, a kivitelező, a tószegi KSZ pedig októ­ber 15-re, de legkésőbb ok­tóber 20-ra a kazánok besze­relését. Lesz-e fűtés október 15-én a kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban? Ta­lán. .. Most már csak a kivitele­zőn és az alvállalkozón mú­lik. Reméljük ők nem követ­nek el mulasztást, és sike­rül behozniuk azt a lemara­dást, amelyet a SZÖVTERV pontatlanságával, késői ügy­intézésével okozott. Tál Gizella Ügyészi vizsgálatok Fő a törvényesség Elkészült a Legfőbb Ügyészség vizsgálati munka­terve. A vizsgálatok elsődle­ges célja a törvénysértések megelőzése, illetve a feltárt törvénysértések megszünteté­se. E célok érdekében Szol­nok megyében is több fon­tos vizsgálatot végeznek az ügyészek. Büntetőjogi tevékenység körében megvizsgálják, mi­ként érvényesülnek a gaz­dálkodás során elkövetett bűncselekmények üldözésénél és elbírálásánál a jogpoliti­kai irányelvek. Elemzik az okozott kár megtérítésének gyakorlatát. Országos vizsgá­lat részeként vizsgálják me­gyénkben is, hogy a gépjár­művezetői jogosítványok visszavonásakor az illetékes szervek betartják-e a törvé­nyes rendelkezéséket. Na­pirendre kerül a gyermekvé­delem helyzete is. Az ügyészi szervezet álta­lános felügyeleti tevékeny­ségével kapcsolatosan vizs­gálják a üzemi baleset, il­letve a foglalkozási megbete­gedések miatti kártalanítások intézésének rendjét. A vizs­gálat célja annak megállapí­tása, hogy a vállalatok az üzemi balesettel és foglalko­zási megbetegedéssel össze­függő károkat a jogszabá­lyok előírásainak megfelelő­en megtérítik-e. A tartási, életjáradéki és öröklési szer­ződések hatósági jóváhagyá­sának és ellenőrzésének tör­vényességét valamennyi vá­rosi-járási ügyészség meg fogja vizsgálni, mert e tárgy­körben gyakran érkeztek pa­naszok e szerződések felbon­tása érdekében. E félév során ellenőrzik az ügyészek a gazdasági bírság kiszabását követő egyéni fe­lelősségre vonás megtörtén­tét is. Vizsgálatra kéri fel az ügyészség a Szolnok me­gyei Tanács V. B. szolnoki Járási Hivatala műszaki osz­tályát annak megállapításá­ra, hogy a községi tanácsok az út- és közműfejlesztési hozzájárulások kivetése so­rán megtartották-e a törvé­nyes előírásokat. Az elmúlt tanévvel négy esztendős pártoktatási idő­szak zárult le. Mielőtt utolsó esztendei munkájáról ejte­nénk szót, érdemes elöljáró­ban összegezni a négyévi te­vékenységet, amelyet a X. pártkongresszus határozatai valamint a Politikai Bizott­ságnak a propaganda to­vábbfejlesztésére 1971-ben hozott határozata szabott meg. Mi jellemezte a négy esz­tendő munkáját? Mindenek­előtt az, hogy Szolnok me­gyében is évről évre nőtt a párt tömegoktatásában részt vevők száma: az 1971—72-es tanévben mintegy 87 ezer, tavaly több mint százhárom­ezer hallgatója volt a külön­böző tanfolyamoknak, az es­ti középfokú iskoláknak. Nőtt a fizikai dolgozók száma Ezen belül a fizikai dolgo­zók száma mintegy tizenkét­ezerről csaknem tizenkilenc- ezerre nőtt, a nők száma pe­dig majdnem megduplázó­dott. A pártoktatásban me­gyénk kommunistáinak 76 százaléka vett részt csupán az 1974—75-ös esztendőben, de egyetlen évben sem volt ez az arány 70 százaléknál kevesebb. A tömegoktatásban részt­vevők közül négy év alatt összesen több mint huszon­hatezren végezték el a gaz­daságpolitikai tanfolyamokat, mintegy negyvenezren fog­lalkozták a társadalmi és államélet, a pártirányítás és a pártélet, a világnézet és az etika, valamint a nemzetközi politika, a kulturális élet kérdéseivel. A szocializmus építésének feladatait pedig csaknem harmíncezren ta­nulmányozták megyénkben négy esztendő alatt, összes­ségében nemcsak a létszám nőtt évről évre dinamikusan, javultak az oktató-nevelő munka feltételei is, több jól felkészült propagandista szolgálta önzetlenül a párt politikájának megismerteté­sét, megértését, elfogad­tatását, elsajátítását. A propagandistáknak 79 szá­zaléka legalább közép­fokú politikai végzettség­gel rendelkezett megyénk­ben, az állami végzettségü­ket tekintve ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Segítették a felkészültség fo­kozását az eszmei, politikai képzettség növelését az Ok­tatási Igazgatóság által meg­rendezett tanfolyamok, a különböző témaelőkészítő előadások, és a propagan­dista klubok, amelyekből például az utóbbi oktatási évben már 10 volt a me­gyénkben. Mit mondhatunk az okta­tási ciklus utolsó évéről, amelynek volt még egy kü­lön feladata is, mégpedig feldolgozni a különböző fog­lalkozásokon, külön tanfo­lyamokon a XI . pártkong­resszus dokumentumait? A pártoktatás megoldotta me­gyénkben a reá háruló fel­adatokat. A propagandamun­ka a közvetlenül előttünk álló feladatok megoldásához hatékony segítséget nyújtott. Magyarázta és megértette a hallgatókkal a különböző központi és megyei pártha­tározatokat, az abból adódó tennivalókat és ösztönzött végrehajtásukra. Szinte ki­vétel nélkül minden oktatá­si formában növekedett a résztvevők politizáló kedve, vitakészsége, politikai cselek­vési kedve. A párttagok és a pártonkívüliek is jobban magukénak érzik, sajátjuk­nak vallják a párt politiká­ját. A kongresszusi doku­mentumok feldolgozása — melynek során mintegy száz­harmincezren tanulmányoz­ták a kongresszusi határoza­tokat, a szervezeti szabályzat módosítását, a programnyi­latkozatot — folyamatában kiderült: a hallgatók nem vitatták az abban foglalta­kat, hanem értelmezték őket, ezáltal a fő feladatokra irá­nyult figyelmük. Visszatérő téma a szocialista demokrácia Milyen témák foglalkoz­tatták leginkább az oktatá­sokon részt vevőket? A tár­sadalompolitikai kérdések közül például egyre nyil­vánvalóbbá, magától értető- dőbbé vált a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a szövetségi politika megér­tése. A hallgatók megértet­ték azt a folyamatot,. amely­ben a parasztság életmódja — így megyénk parasztságáé is — munkakörülményei a munkásokéhoz közelítenek. Rendszeresen visszatérő té­ma volt a szocialista de­mokrácia erősítése. Ezen be­lül is elsősorban a munka­helyi az üzemi demokrácia fejlesztésének módszerei, fel­adatai kerültek a viták kö­zéppontjába. Nagyon sokan megfogalmazták, hogy az üzemi demokrácia fórumai­nak sokkal tartalmasabbak­nak kellene lenniük, nagyon sok még a formális elem: például az olyan termelési tanácskozáson, ahol túlsá­gosan sok szó esik az általá­nosságokról, ahol a sok sta­tisztikai adat „fájától” alig látják a munkások az „er­dőt”, azaz az ő személyre vagy brigádjukra szóló fel­adataikat. fgy azután a vita is általában csak üres szó- cséplés marad. Sok, hasznos javaslat A gazdaságpolitikai tanfo­lyamokon érdekes volt meg­figyelni, hogy a különböző témák megtárgyalása köz­ben milyen sok hasznos ja­vaslat hangzott el a gazda­ságosabb termeléssel, a mun­ka- és üzemszervezéssel, az ésszerű takarékossággal kap­csolatban. Sokan fejtették ki azt a véleményüket is, hogy a megyében miként kellene fejleszteni az élelmiszeripart, az élelmiszer feldolgozást. Mindezek pedig azt bizo­nyítják, hogy a foglalkozá­sok nem maradtak a nagy „általánosságoknál” . Éppen azért, mert a propagandisták nagyon sok megyei adatot, példát is ismertettek egy-egy foglalkozáson, így a hallga­tók számára „emberközelbe” került egy-egy téma. És mert úgy érezték, nagyon is érde­keltek a különböző kérdések megvitatásában, így véle­ményt mondtak, javasoltak, és talán maguk sem vették észre, mennyit változott jó irányban politizáló készsé­gük, politikai cselekvési aka­ratuk. Négy év mérlege — össze­sen több mint 380 ezer hall­gató a párt tömegoktatásán. Nagyszerű eredmény. V. V. PECÁZÖ A TISZAFÜREDI „KIS-TISZABT (Fotó: N. ZsJ Újabb szakmunkások kezdhetik meg egyetemi-főiskolai tanulmányaikat

Next

/
Thumbnails
Contents