Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

1975. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ZENE ZENE HÁTÁN „Debrecenit“ szeretnénk Szolnokon Ifjúsági park kérdőjelekkel Megkezdődtek a szegedi játékok Bánk bán Simándy József »«»ÁPESY Mihez értsen a riporter? Miért nem bosszantanak a riporterek naív kérdései — gondolkodom el Kondor Ka­talin Mit rejt a térkép? című műsora után. Rájövök: azért, mert a szakma, amelynek képviselőivel beszélget, meg­lehetősen speciális, nem is várhatjuk el, hogy otthon le­gyen a szakkérdésekben. Dél-Alföld vagyonáról, a Szeged környéki kőolaj- és földgázmezők kincséről, a termelés perspektíváiról szól a beszélgetés, s ahogy Kon­dor Katalin kérdez, tulajdon­képpen helyettünk, hallgatók helyett teszi, akik ugyanarra vagyunk kíváncsiak mint ő, hiszen a szakmát mi sem is­merjük jobban nála. Nem is akar tudálékos szakértőnek látszani, s ez a jó, ettől szimpatikus beszél­getésmódja. Mintha mi is ott ülnénk az asztal mellett, ahol a főgeológus, az üzemvezető magyaráznak alapvető össze­függéseket, vagy a kútkezelő beszél munkája nehezéről, értelméről. Ne gondolja persze senki, hogy most a riporternő szak­értelmetlenségéről akarok dicshimnuszt zsolozsmázni. Már csak azért sem teszem, mert Kondor Katalin kérdé­sei mögött érezni lehet: töb­bet tud erről a szakmáról, mint amennyi kérdéseiből első pillanatban látszik. Töb­bet, hiszen következetesen és logikusan irányítja a beszél­getést, úgy, hogy mégis meg­tartja bennünk az illúziót: helyettünk kérdez. S ha arról már szóltunk, mihez ne értsen a riporter, beszéljünk arról is, mihez értsen. Kondor Katalin mű­sora erre is jó példa. Ismeri, érti a magyar olajbányászat általános összefüggéseit gaz­daságunk gondjaival, ismeri azokat a mozgató rugókat, amelyek például a kutatás növelését segítik elő, vagyis — kicsit szakszerűbben — át­fogó képe van -a közgazdasá­gi háttérről. Ettől lesz érde­kes, figyelemreméltó ez a ri­portműsor, hiszen országos gondok között keresi meg választott témája helyét. Még egy kérdést teszek fel magamnak: miért kell erről ennyit beszélni? Azért, mert nem ritka a rádió hasonló műsorai között, s ott is első­sorban a gazdaságpolitikai, ipari, mezőgazdasági műso­rok között az olyan, amely­ben a riporter, afféle botcsi­nálta szakemberként beáll beszélgető partnerei sorába, szakkérdésekben érvel, vitat­kozik, megfeledkezve arról, hogy ő végül is a hallgatót képviseli, hogy helyette kell szólnia, kérdeznie. Az ilyen műsort (műsorokat!) nem szereti a hallgató, mert úgy érzi, őt kihagyták belőle — és igaza van. Fü!őn a rádió Hét-hét, újságolja a szín­házi előadás szünetében ba­rátom a kardcsapatdöntő legújabb eredményét. Zsongó zsivaj közepette fülre tapasz­tott zsebrádión hallgatja a közvetítést. Kánikulát üvölt a Nap, beatzenét a hatalmas hang­szóró. Strand. Nem is kell nagyon szertenézni, hogy tás­karádióba. zsebrádióhoz bújt fejeket fedezzen'fel az ember, — helyszíni közvetítés van a Szojuz—Apollo űrhajóról. Utcán és autóbuszon, víz­parton és személygépkocsi­ban, sőt uram bocsá’ munka­pad, íróasztal mellett szól a rádió. Igaz, a nap jelentős eseményeiről lesz teljesebb közvetítés is, képpel együtt a televízióban — este. De az egyidejűség varázsa, az a tudat, hogy az esemény pil­lanatában szinte részesei le­hetünk annak, ami történik, minden látványnál erősebb. A Rádió, a rádiósok tud­ják ezt. Mégis, gondolom, in­dokolt a fohász; több egye­nes adást, több egyidejű helyszíni közvetítést — hi­szen, no persze sokminden más mellett, ez élteti a Rá­diót. — trömböczky — Talán három éve született a nagy elhatározás: a szol­noki szabadtéri színpadot if­júsági parkká alakítják át. Most, hogy körbesétálom, a lázas tervezgetésre, a közö­sen megfogalmazott „szóra­kozva művelődni” célra gon­dolok. Vajon mi valósult meg az álomból, vajon mi lett az összefogás, a társa­dalmi munka eredménye? Feliratot útbaigazító táblát jó darabig hiába keresek, csak a régi bejárat hullófél­ben lévő fémbetűi hívogat­nak. A kapuban végre rá­találok egy táblára. A mai program tehát: 18 órától Da- nyi Attila disc-jockey prog­ramja, majd 20 órától a Sprint együttes koncertje. Órámra pillantok: fél hét. Ha magamat is számolom, nyolc vendége van a park­nak. Szórakoztatásunkra ze­ne szól, a hangtechnikus, ügyelő, mindenes Debreceni László jóvoltából. És Danyi Attila? Kedélye­sen cólázik a. büfében. Hét órakor aztán fáradt mosoly- lyal feláll — s szóról szóra, zenéről-zenére elismétli a múlt heti programját. Benn­fentesek szerint, idén már hatodszor tálalja ugyanazt... Míg pereg a műsor, sétára indulok. Keresem a játéko­kat, a játszó-szórakozó fia­talokat. Mindössze egy pmgpong- asztalt sikerült felfedeznem — betonelemekkel körbepa­kolták. „A többi játék a WC-be zárva” — mondják magyarázatképpen többen is. És a fiatalok? Ahogy mú­lik az idő, egyre többen lesz nek. Illedelmesen, csendben ülnek — talán ha három pár táncol. Csendes vasárnap reggeL Zárt üzletek, elnéptelenedett utcák. A megyeszékhely bé­kés nyugalmat áraszt. Egye­dül az újonnan átadott vasút­állomáson van élet Nyüzs­gés: emberek, utasok, kí- vácsiskodók. A két trafik előtt — mindkető reggel hat­tól este nyolcig tart nyitva — állnak a legtöbben. — Mindent tartunk. Bűim? Van: Forte. Az egyikben 24x36-os, a másikban 6x9-es méretben is kapható. A lényeg az, hogy van. Szolnokon ugyanis ezen­kívül csak még egy helyen lehet filmet vásárolni va­sárnap — a város túlsó olda­lán, a Tiszaligetben az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat árudájában. A trafik és postai cikkeken kívül kozmetikai szerek, já­tékok és sportfelszerelések kaphatók. Korántsincs ilyen jól felszerelve az Iparcikk Kisker másik árudája, a Vá­sártér sarkán. Zömében ajándéktárgyakat, jubileumi jelvényeket, trikókat kínál­nak. Vásárlójuk azonban alig akad. • * * A déli órákban kong az ürességtől a Hotel Pelikán. A bárban csak ital és cigaretta kapható. — Levelezőlap? — csodál­kozik az eladónő. — Fárad­jon a postára, ott megveheti 13 óráig. Az árudánk csak hétköznap tart nyitva. Az „árudában” könyvek, tollak, emléktárgyak szomor- kodnak. Filmet itt sem tarta­nak. A portástól a londiner után érdeklődöm. — Két londinerünk is van — feleli. . — De ma nem dolgoznak. Kevés a vendéB. Ennyi elég volna? — Nincs más — hallom ismétlődő válaszként —, pe­dig a belépő drágább a ta­valyinál. Tényleg nincs más. Lapoz­gatom az ifjúsági park júli­us—augusztus—szeptember havi műsorát, s összesen négy (!) nem könnyűzenei programot találok. Miért? — Ezt igénylik a fiatalok, no meg nyáron a zenészeken kívül ki ér rá? — válaszol a kérdésre Pázmány Kálmán­ná, az ifjúsági parkot üze­meltető Ságvári Endre me­gyei Művelődési Központ csoportvezetője. — Szívesen néznénk elő­adóesteket — mondja a „járműs” Nagy Kati. — Vagy vetíthetnének dia­filmeket, kisfilmeket — ez Forgács Tibor főiskolai hall­gató véleménye. — Ügy hallottuk, vannak játékok, ám játszani még­sem lehet. Miért? — kérdezi Tóth Tibor és Sas Endre, akik Kaposvárról jöttek, s a tiszaligeti Expressz tábor la­kói. — Bezzeg Debrecenben. — hallom egy hajdúsági kis­lánytól. A debreceni ifjúsági park gazdája szintén a megyei művelődési központ. Hogy mennyire: két munkatársát Lukovics Andrást és Máté Lászlót — is a helyszínen találom. A park működésé­ről, a programokról velük beszélgetek. — A park hétfő kivételé­vel minden nap reggel ki­lenctől este kilencig tart nyitva. (Szolnokon a hét négy napján — szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap — A Touring Hotelben és a Tisza szállóban szintén nincs olyan alkalmazott, aki se­gítene a vendégeknek cso­magot cipelni. Természetesen néha szívességből megteszik a portások. A városban a postán kívül egyedül a Tisza Szállóban van lehetőség távolsági tele­fonbeszélgetésre. Két készü­léket is felszereltek — de egyik sem működik. Négy hete derült ki, hogy a ká­belekben van a hiba. Most már „csak” a javítás várat magára... • • • A megyeszékhely három strandfürdője közül csak a tiszaligetiben lehet fürdőru­hán kívül mást is bérelni. Napozó- és hintaágyak, gyé­kények szolgálják a vendé­gek kényelmét. Aki sportol­ni akar, az kaphat labdát, asztalitenisz-felszerelést, és óránként öt forintért csóna­kázhat a strandfürdő taván. * * * A város hétköznapjait fel­váltó vasárnapok szolgáltatá­sai bizony szegényesek. Ke­vés a sokféle árucikkeket árusító üzlet. A belvárosban, a legforgalmasább út men­tén egyetlenegy sincs. Az itt élők ismerve a helyzetet, jó előre beszerzik mindazt, amire szükségük lehet hétvé­gén. De mit tegyenek az ide­látogató idegenek és a kül­földiek? Hol keressenek nap­olajat, üdvözlőlapokat, vagy éppen filmet, ha fényképezni akarnak? Hiszen nem isme­rik sem a várost, sem a város vasárnapi „rendjét”. C. L délután négy órától várja vendégeit az ifjúsági park. A szerk.) Napközben sakk, asztalitenisz és különböző társasjátékok állnak a láto­gatók rendelkezésére. A programok általában este kezdődnek: kedden és pén­teken filmvetítés (pénteken speciális filmmúzeumi soro­zat), szerdán KISZ-nap, csütörtökön különböző mű­soros estek, szombaton beat­zene és tánc, vasárnap fél hattól disc jockey, vetélke­dők, játékok, alkalmanként táncház, este nyolctól film­vetítés. — Változott-e a műsor- szerkezet a tavalyihoz ké­pest? — Igen. Tavaly még a beaten és a táncon, tehát a szórakozáson volt a hang­súly. Az idei műsor össze­állításakor a szórakozva mű­velődni elvet tartottuk szem előtt. Különösen a csütörtö­ki programokat szeretném kiemelni: ez a polbeatnap. Június 12-én például a Ka­láka együttes,.. 19-én Boros Lajos szerepelt a parkban, de számítunk Dinnyés Jó-, zsef, Sándor György, a Tolcs-" vay és a Los Pachungos együttes fellépésére is. Ügy vélem, ez az összeha­sonlítás önmagáért beszélt. „Debreceni” ifjúsági parkot szeretnénk Szolnokon is — tehát érdekes, változatos, mi több: tartalmas programo­kat. Az idézett nyilatkozatok is bizonyítják, hogy mindez nem csupán ■ az újságíró óhaja. Ezt igénylik mind­azok, akik álmodoztak a parkról, akik dolgoztak, ál­doztak érte. Nyári ,,műszak" az óvodákban Amennyi őrömet jelent a gyermekeknek a nyári szü­net néhány hónapja, annyi gondot a szülőknek. Ki vi­gyázzon gyermekükre, amíg ők dolgoznak? A Jászság községeiben az idén nem kell aggódni a gyermekekért a szülőknek. A járás 28 óvodájában az elmúlt tanévben több mint másfélezer gyermeket taní­tottak és neveltek. Ezek az óvodák a szülők igényeihez igazodva, egész nyáron át működnek. Néhány közülük a késő délutáni órákig. Nagy segítséget jelent a szülőknek, hogy a napközis óvodák a nyári hónapokban nemcsak a gyermekek étkez­tetését vállalják. A munká­ba járók igényeihez igazod­nak a nem napközis óvodák is, ahol a déli órákig fog­lalkoznak a kicsinyekkel. Nincs nyári szünet a MÁV Építőjavító Jászkiséri Válla­lat üzemi óvodájában sem. A „nyári műszakra” annál is inkább szükség van, mert odaviszik óvodás gyermekei­ket a Jászapátiból vagy Jászszentandrásról a bejáró dolgozó édesanyák is. Az általános iskolai nap­közik is enyhítenek a nyári gondokon. Ahol tíz gyer­meknél több igényli a nap­közis ellátást, ott étkezést és egésznapos foglalkoztatást biztosítanak az általános is­kolásoknak. Ahol a jelent­kezők száma tíznél kevesebb, a diákok étkeztetését vál­lalták A marosi árhullám el- csendesedtével lecsillapodtak a kedélyek Szegeden is, ahol évről évre ezekben a napok­ban tetőzik a fesztiválláz. A hét végére fölgyorsultak az események. Befejeződött a nemzetközi néptáncfesztivál, kiosztották a közönségdíja­kat (a szegedi ÉDOSZ-nak, a kalocsiaknak, a HVDSZ Bihari együttesének és a plovdiviaknak), Szegedre ér­keztek — kongresszusra — a fesztiválrendező városok vi­lágtanácsának szakemberei, megnyílt a Nyári Tárlat, az Otthon ’75 kiállítás — és kettős premierrel megkez­dődtek az idei szabadtéri já­tékok is. Ötödször került a dóm­színpadra Erkel Bánk bán­ja, a korábbi évek nagy si­kerű szereposztásában, Si­mándy Józseffel, Komlóssy Erzsébettel, Moldován Stefá­niával. A vezénylő Pál Ta­más, az új szegedi zeneigaz­gató, a mű stílusára jellem­ző olaszos hatást, feszessé­get hangsúlyozta. A rendező Vámos László korábban Világszerte növekszik az érdeklődés a magyar tv-pro- dukciók, tv-filmek iránt Ta­valy összesen 12 000 percnyi műsort küldtünk például a szocialista országokba. Az idén az első félévben máris több mint 8000 percnyi film­összeállítás jutott el bará­tainkhoz. Külföldön legnép­szerűbbek a magyar gyer­mek- és ifjúsági tv-filmek, s a legkülönbözőbb rajzfilm animációs sorozatok. Példá­ul valamennyi szocialista or­szág átvette forgalmazásra a Keménykalap és krumpliorr című produkciót, a Mézga családot, és ugyanígy sikere van a Mirr-Murr vagy a Frakk-sorozatoknak is. A szocialista országokban, de Nyugaton is egyaránt ke­resettek a zenés, táncos fil­mek, akár a komoly, akár az úgynevezett könnyűműfaj vi­lágából. Számos televízió- állomás közvetítette az In- terfórum nemzetközi tv ze­nei seregszemle eseményeit hazánkból az Intervízió há­lózatán át. s néhány adás Debrecenben, legutóbb a té­vében rendezte Erkel remek­művét „Amit a képernyőn egy arc fejezhet ki, ugyan­azt adja itt a látvány egésze — foglalta össze elképzelése­it, hozzátéve — a dóm je­lenlétét vállaltuk, ehhez iga­zítva a tömbszerű, mozgat­ható díszleteket, a Tisza- parti jelenetet pedig, alig félszáz méterre a folyótól, a Tisza illúziójával fejezzük ki: fekete lepel alatt néma szereplők imitálják a hul­lámzást.” A másik premier, a néptáncfesztivál zárómű­soraként, a különböző né­pek, nemzetek tavaszváró népszokásait gyűjtötte cso­korba. A Májusjárás rende­ző-koreográfusa, Novák Fe­renc úgy tervezte, hogy a néptáncfesztiválra érkezett külföldi együttesek a koráb­biaknál nagyobb szerepet kapjanak a műsorban, a kö­zös táncokon kívül önálló betétekkel. A színpadon fel­állított májusfa körül több­száz, népviseletbe öltözött táncos színes, gyors körtánca akár a népek barátságának szimbóluma lehetne. egyes nyugati országokba is eljutott. A tv-s „slágerek” közé tartozik még ebben a kategóriában a Maszk nél­kül, a Balettcipő szinte va­lamennyi adása, 'a Nótaszó, s jónéhány más népzenei műsor, táncdal összeállítás is egykettőre gazdára talált a televízió nemzetközi piacán. Köztudott, hogy ma már csak a színes tv-fimeket le­het eladni világszerte. Ép­pen ezért örvendetes, hogy a Gyilkosok című tv-játék, amely nemrég Prágában a legjobb színésznői alakítás díját hozta meg Szemes Ma­ri számára, jelenleg az ér­deklődés középpontjában áll, noha a téma természetéhez illően — éppen a dokumen­tumjelleg megőrzésére — ez fehér-feketében készült. A veszprémi tv-seregszemlén elmondták a külföldiek, hogy elsősorban mai magyar szer­zők alkotásaira kíváncsi a közönség, s olyan tv-filme- ket szeretnének bemutatni, amelyek mai aktuális témá­val foglalkoznak. Hérész Dezső Trafikok, szállodák és strandok Yasárnapi körséta a megyeszékhelyen Külföldül is népszerőek i magyar gyermek- és ifjéségi tv-filmek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents