Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

XXVI. évf. 170. sz. 1975. július 22. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér EEfifpmiilioaEn MA; A magyar mezőgazdasági árutermelés 85 százalékát nem a nagyüzemek állítják elő, de sokan azt hiszik, hogy ez a 35 százalék mind a háztáji gazdaságokból szár­mazik. Ezzel szemben tény, hogy a kisüzemekből kikerülő, 44 milliárd forintnyi termelési értéknek mintegy a 60 szá­zalékát valóban a téesztagok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen 40 százalék, az úgynevezett kisegítő gazdaságokból származik. A kisegítő gazdaságok területe Magyarországon 553 ezer hektár, ez már nem jelentéktelen terület. Itt található a ker­tek negyvenhárom, a szőlő tizenhat, a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertésállomány egynegyede, a szarvasmarha-ál­lomány mintegy tizenöt százaléka, innen jön a tojás jelentős része. Mik ezek a kisegítő gazdaságok? Nem mezőgazdasági foglalkozású emberek földjei, istállói, udvarai. Két forrásból jöttek létre. A vasutasok, tanítók, falusi iparosok mindig is igyekeztek egy kis földet szerezni. Legtöbbjük kicsi „birtoka” nem is került be a nagyüzemekbe, megmaradt. A másik forrás: az elmúlt évtizedekben kereken egymilliónyi paraszt ember hagyta el a földet és vált munkássá. Hajdani „birto­kából” azonban igyekezett valamennyit megtartani. így alakult ki a mai helyzet, amelynek politikai-társa­dalmi vonatkozásai sem jelentéktelenek. Egymillióra becsül­jük azoknak a számát, akik nem parasztemberek, de valami­lyen módon gazdálkodnak. Más oldalról megközelítve: min­den öt munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Ennek szerepe túlnyomórészt az önellátás. Milliárd forintokra rúg azonban a kisegítő gazdaságok árutermelése is, termékeik egy részének még az exportban is szerepe van. Nem mondhatjuk, hogy ezek a kisegítő gazdaságok el­hanyagoltak, különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpolitika, az ipar, a kereskedelem. Di­cséret illeti elsősorban a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat. Az ÁFÉSZ-ek évente kerek egymilliárd forint értékű esz­közzel látják el a kisüzemi gazdaságokat és 4—5 milliárd fo­rint értékű terményt vásárolnak fel tőlük. Sokat javult, s alapjában véve ma már nem rossz a helyzet, elégedettek mégsem lehetünk. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a kisegítő gazdaságok termelését az ország egyelőre nem nélkülözheti. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ezek a „gazdák” munkaidejüket gyárakban, iskolákban, hivatalokban töltik, kevés idejük marad arra, hogy beszer­zés, értékesítés, szerződéskötés után futkossanak. Nem szándékozunk visszavonni az elismerést az ÁFÉSZ - CktőL De tény, hogy a mezőgazdasági termeléshez legköze­lebb a téeszek vannak, és ezek jelentős része már megszer­vezte a háztáji üzemágat, tehát a tagok kisüzemi gazdálko­dásának sokoldalú támogatását-ellátását. Hajlandók lennének a téeszek arra is, hogy ebbe a körbe bevonják a vasutast, vagy a falujukból eljáró ipari munkást, aki esetleg egy ideig a téesznek is tagja volt A mostani szabályok azonban nem, vagy csak nagyon körülményes ügyintézéssel teszik lehetővé ezt a tevékenységet J ő lenne valahogy megkönnyíteni a téeazefcnefc — eset­leg ösztönözni is őket —, hogy a kezükön lévő nagy­üzemi terület és a jogilag-érzelmileg hozzájuk tartó­sé háztáji terület mellett a kisegítő gazdaságok gondjainak könnyítéséhez is hozzájáruljanak. Mert ismételjük, a kisegítő gazdaságok termelésére szükségünk van és a kisegítő gaz­daságok tulajdonosai túlnyomórészt munkások, vagyis a ki­segítő gazdálkodás támogatását úgy is felfoghatjuk, mint a munkás—paraszt szövetség részét. P. R. Spirál és zöldkocka Nyugdíjra várva A tudomány világából Lengyelországi hétköznapok (1.) Ezrek ajkán csendül az ének „Debrecenit” szeretnénk Szolnokon A hétvége sporteredményei Hazaérkezett Taliinnból a megyei pártkiüdöttség Tegnap délután dr. Gergely István, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára vezetésével ha­zaérkezett Észtországból a Szolnok megyei pártküldött­ség, amely az Észt Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának meghívására, a testvérkapcsolatok jegyében néhány napot Tallinnban töltött. A küldöttség tagja volt: dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, dr. Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Szentesi László, a jászberé­nyi Városi Pártbizottság el­ső titkára és Kukri Béla Szolnok Város Tanácsának elnöke. Pártküldöttségünk részt vett az Észtország Szovjet­unióhoz történt csatlakozá­sának 35. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen és a Dal ünnepén. Tárgyal­tak az Észt KP Központi Bi­zottságával kialakított kap­csolat további erősítéséről és fejlesztéséről, áttekintették a további együttműködés főbb kérdéseit, találkoztak az Észt KP Politikai Bizottságának tagjaival, és megbeszélést folytattak Johannes Käbin- nel, az Észt KP Központi Bizottságának első titkárá­val. Teljes egészeben teljesítette prcgramjät Visszatért a Földre a Szojuz—19 Az Apollo folytatja űtjöt .A Szojuz—19 űrhajó legénysége vasárnap befejezte a közös űrrepülésre kitűzött tudományos programot. Közén- európai idő szerint 13 óra 30 perc és 14 óra 18 perc között végrehajtották „a napkelte fényképézése” elnevezésű kísérle­tet, amelynek célja az atmoszféra optikai tulajdonságainak és a napfény elnyelése mértékének mérése volt. A további­akban elvégezték a „halak embrionális fejlődése és a „mik­roorganizmusok növekedése” elnevezésű kísérletek befejező szakaszát. Leonov és Kubászov ezt követően folytatta a leszállás előkészületeit. A 79. fordulat idején ellenőrizték a földkörüli pályáról való letérést és a légkörbe való behatolást biztosító fedélzeti rendszereket. A fékező hajtóművek bekapcsolásával imitálták a leszállást előkészítő manővereket. Ennek során Leonov parancsok először kézi irányítással, majd automata irányító és stabilizáló rendszerrel a Föld irányába fordította az űrhajót. A leszálló berendezésről le­robbantott ejtőernyő utolsó csattanása, s a becsapódás­kor keletkezett porfelhő fe­hér gömbje jelezte tegnap magyar idő szerint 11 óra 15 perckor azt a pillanatot, amikor a Szojuz—19 jelzé­sű szovjet űrhajó küldetésé­nek sikeres befejezése után ütközésmentes leszállással visszaérkezett a földre, szov­jet Kazahsztán kijelölt pont­jára. Leonov és Kubászov esős, felhős időben ért földet az előzetesen kiszámított pont­tól mindössze 10 kilométerre, a kazahsztáni Ankalik vá­ros térségében, s a Szojuz— Apollo program szovjet sze­mélyzete a földet érés után néhány perccel egészségesen, jókedvűen hagyta el a hat­napos kozmikus vállalkozás színhelyét. A Moszkvai Te­levízió jóvoltából, amely a szovjet, űrhajózás történeté­ben most elsőízben adott egyenes helyszíni közvetítést egy kozmikus berendezés le­szállásáról, Európában is milliók láthatták, amint előbb Valerij Kubászov, majd Alekszej Leonov ki­szállt a pilótafülkéből, s összeölelkezett a keresőszol­gálat embereivel. A Szojuz—19 magyar idő szerint 11 óra 38 perckor kezdte meg a leereszkedést. A műveletet vezérlő automa­tát a Voznyeszenyije sziget felett kapcsolták be, s az űrhajó letért a földkörüli pá­lyájáról. 150 kilométer ma­gasságban a pilótafülke el­vált az orbitális és a műsze­res fülkétől: az űrhajónak ezek a részei a Föld at­moszférájába érve porrá ég­tek, magát a leszállóberen­dezést azonban különleges hőálló lemezek védték a súrlódás erős hőhatásaitól. Kubászovnak még egy tá­jolási műveletet kellett el­végeznie, hogy a fülke meg­felelő szögben érkezzék a sűrűbb légrétegekbe. A Szo­juz—19 szerencsésen átha­ladt az atmoszférán, s ami­kor 9,5 kilométer magasság­ba ért, automatikusan ki­nyílt az ejtőernyőtartály, s mint ettől kezdve a televí­ziós képernyőkön is látni le­hetett, a pilótafülke felett hatalmas piros-fehér sávos ejtőernyő nyílt ki, amely má­sodpercenként 6—8 méteres­re csökkentette az ereszke­dés sebességét. Négy kilomé­ter magasságban váltak el az űrhajótól a hőálló leme­zek, ami az esési sebesség további csökkenését ered­ményezte. Két kilométertől kezdve, amikor a televíziós kamerá­val felszerelt helikopter egy magasságba került a Szojuz —19-cel, a szovjet űrhajó ereszkedését, lebegését a fel­hőfoszlányok -között, felülről lehetett szemmel követni. Az ereszkedésnek ebben a sza­kaszában Leoriov és Kubá­szov már elfoglalta azt a speciális testhelyzetet, amely legjobban óvja a pilótákat az ütközés hatásától, s mi­vel az űrhajó kémlelőnyílá­sát amúgy is elborítja ilyen­kor az atmoszféra áttörése­kor keletkező koromréteg, csak a parancsnoki fülke műszerein figyelték a ma­gassági értékeket. Leonov 1500 méteren rádión jelezte a helikopteres keresőszolgá­lat rádióállomásának, hogy minden rendben, a földet érésre felkészültek. Amikor a füves buckákkal borított sárgászöld kazah­sztáni sztyeppén eloszlott az űrhajó földet érését jelző porfelleg, már földet is ért az első kereső helikopter, s ezt a gépet egy percen be­lül újabb féltucat „szitakö­tő” követte. Másodpercekbe került csupán, amíg a kere­sőszolgálat emberei szabaddá tették az űrhajósok számára a Szojuz—19 zárónyílását, s a két fehér űrkosztümöt vi­selő kozmonauta kilépett a friss levegőre. Anatolij Fi- lipcsenko, aki tavaly de­cemberben ugyanebben a térségben ért földet a Szo­juz—16-on végzett repülés után, ezekben a percekben a moszkvai földi irányító központból kommentálta az eseményeket, figyelmeztetett, hogy a kozmonautákat a földet érésnek ezekben az (Folytatás a 2. oldalon.) ÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK önön (elnevezések, felmentések kitüntetések Az Elnöki Tanács dr. Szá­lai Béla miniszterhelyettest külkereskedelmi minisztériu­mi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács Török Ist­vánt külkereskedelmi mi­niszterhelyettessé nevezte ki. Az Elnöki Tanács, a nyug­állományba vonuló Baczoni Jenőt érdemei elismerése mellett külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkári tiszt­sége alól felmentette, és több évtizedes eredményes mun­kássága elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság Zász­lórendje II. fokozata kitün­tetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Perczel Károlynak, a műszaki tudo­mányok kandidátusának, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet műszaki igazgatóhelyettesének nyug­állományba vonulása alkal­mából, eredményes munkája elismeréséül a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. Kitüntették a mongol katonai vezetőket A mongol katonai kül­döttséget tegnap fogadta Lá­zár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, va­lamint Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. A találkozón részt vett Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, és Bamdarijn Dü- gerszüren, a Mongol Népköz- társaság magyarországi nagy­követe. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa b magyar és a mongol nép barátsága, va­lamint a Magyar Néphadse­reg és a Mongol Néphadse­reg közötti kapcsolatok erő­sítése terén szerzett érde­meik elismeréséül kitünteté­seket adományozott a mon­gol katonai küldöttség tag­jainak. A kitüntetéseket teg­nap dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. Jelen volt Czinege Lajos, Bamda­rijn Dügerszüren, valamint a Magyar Néphadsereg tá­bornoki karának számos tagja. A Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozatát kapta Batin Dorzs hadsereg­tábornok, a Mongol Népköz- társaság honvédelmi minisz­tere. Diplomakiosztás A Magyar Sajtó Házában tegnap az újságíró iskola 184 idén végzett hallgatója vette át a diplomát, közülük 42-en kitüntetéses oklevelet kaptak. Király András, a MUOSZ főtitkára köszön­tötte a végzős hallgatókat, majd Komját Irén, a MU­OSZ alelnöke átadta az ok­leveleket. Az ünnepségen részt vett Fodor László, az MSZMP KB agitációs és pro­paganda osztályának helyet­tes vezetője és Simon Fe­renc, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese. Bábolnai tojőüzem Irakban Ünnepélyes külsőségek kö­zött adták át Irakban az el­ső komplett bábolnai rend­szerű tojóüzemet. A 20 is­tállóból álló telepet 125 ezer, a Bábolnáról szállított Tet­ra SL tojóhibriddel népesí­tették be. A telep évente 70 millió étkezési tojást szol­gáltat. A modern mezőgaz­dasági üzem építését múlt év augusztusában kezdte meg — NSZK-beli partnerével közösen — a bábolnai kom­binát és határidőre adta át A jövő év végéig még ki­lenc ilyen méretű telepet épít fel Irakban. A tíz üzem össztermelése évente 700 mil­lió étkezési tojás lesz. Az Irakban felépítendő fiz baromfitelepen összesen 200 istállót állítanak fel. A sze­relési munkákat bábolnai mérnökök, művezetők, szak­munkások irányítják. Az épületelemet hajókkal szál­lítják Európából a Közel- Keletre. Gépírók világbajnoksága Vasárnap délelőtt 250 ver­senyző hozta működésbe ma­sináját a gépíróvilágbajnok­ságon. Európa 18 országából ér­keztek és még Japánból is beneveztek — a világ szak­mai élvonalába tartozó gép­írók. Magyar versenyzőket hazai válogatókon többszöri rostálással, mintegy ezer ki­váló gépelő közül válogat­tak: 48-an indultak színeink­ben, köztük tízen 20 év alattiak. A világbajnokság eredmé­nyeit várhatóan csütörtök délután hirdetik ki az In- tersteno-kongresszus záró­ülésén, akkor kerül sor a díjkiosztásra is. Megnyílt a szegedi tárlat Vasárnap Szegeden a Hor­váth Mihály utcai képtárban D. Fehér Zsuzsa művészet- történész nyitotta meg a 16. Szegedi Nyári Tárlatot. A beküldött több mint négy­száz alkotás közül a képző- és iparművészeti lektorátus bíráló bizottságának döntése alapján 118 művész 228 mű­ve került a közönség elé. 75 festmény, 80 grafika, 73 szobrászati alkotás szerepel a tárlaton, amelyet Szamosi Ferenc művészettörténész rendezett. A képzőművészek nagy nyári seregszemléjének szá­mító kiállítás megnyitása al­kalmával, a szegedi megyei Városi Tanács díját Szath- máry Gyöngyi szobrászmű­vésznek, a szegedi fesztivál intézőbizottság díját Gácsi Mihály grafikusművésznek, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa díját Szalay Ferenc festőművésznek ad­ták át. Véget ért a soproni nyári egyetem Tegnap Sopronban véget ét a kéthetes nyári egyetem rendezvénysorozata. Az idei kurzus előadásai elsősorban az erdőgazdálkodás és a kör­nyezetvédelem időszerű kér­déseivel, a természetvéde­lemmel foglalkoztak. Lehető­ség nyílt a szakmai művelő­désre, valamint Sopron és környéke történelmi neveze­tességeinek megtekintésére. Egy mondatban — A kaposvrái Cukor­gyárban a karbantartás után, tegnap ismét megindult a mokka cukor gyártása. — Somogy megyébe érke­zett tegnap Jugoszláviából a montenegrói Njegos tánc- együttes, amely hat alkalom­mal lép fel a Balaton-parti üdülőhelyeken. — A sörellátás javításáért a Bocs község határában mű­ködő Borsodi Sörgyár az idén kapacitásán felül ötvenezer hektoliter sör készítését vál­lalta. — A hajdúszoboszlői mű­velődési szervek és intézmé­nyek, valamint a gyógyfür­dő rendezésében nyitották meg vasárnap Hajdúszobosz­lón az immár hagyományos idegenforgalmi napokat.

Next

/
Thumbnails
Contents