Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

1973. Július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Farmer alapanyagból készült, tűzéssel díszített maxi hosszúságú szoknya. Szegőzött, csipkével díszített, sesz- lis megoldású, puffos ujjú blúzzal. Kétféle farmer alapanyagból készült nadrágos kosz­tüm, alatta dekoratív díszítésű pamut trikó FIATALOK DIVATJA A szoknya már nem mini — Hogyan születik a di­vat? — erről kérdezzük a néhány éve megalakult If­júsági Divatbizottság mun­katársait, Móricz Éva pszi­chológust és Uresch Zsuzsa tervezőt. — Az Ifjúsági Divatbizott­ság, melynek az az egyik feladata, hogy segítse, irá­nyítsa a fiatalok öltözködé­sét, általában a 14—25 éve­sek öltözködésével foglalko­zik. A tájékoztatáson kívül fontos feladatunk az ízlés­nevelés. Fiatal korban na­gyon sokan hajlanak túlzá­sokra. A felnőttek egy ré­sze viszont, a saját fiatalko­ri ruháját szeretné viszont­látni a lányokon, fiúkon. Mi megpróbáljuk a két véle­ményt összehangolni és ter­mészetesen gondolunk a ke­vés pénzből gazdálkodó fia­talokra, diákokra, a pálya­kezdő lányokra, fiúkra — mondották beszélgető part­nereim. — A bizottságban tizenhárom vállalat képvisel­teti magát. Az elmúlt évek során sikerült jó kapcsolatot teremteni az ipar és a keres­kedelem, valamint a keres­kedelem és a vásárlók kö­zött. Ennek eredményeként a divatbemutatókon látott ruhákat, cipőket, táskákat az üzletekben is megtalálhatják a fiatalok. — A divat születése, elég összetett dolog — mondták. Egy-egy ruhadarab először és néha sokáig, csak a tervező fantáziájában létezik, aki nemcsak a nemzetközi diva­tot kíséri figyelemmel, de gyakran nyúl vissza ötlete­kért, formai megoldásokért a régi korok. divatjához is. Amit a tervező a mappájá­ban megrajzol, még csak terv. Igazán élni akkor kezd a ruha, ha már elkészítik, felveszik, a manekenek be­mutatják a divatbemutató­kon. . A szoknya már nem mini, a legrövidebb is takarja a térdet és hullámzóan bő. Sok a fodros gallér, a zsabó. Azt is megtudtam, hogy a romantikus ruha akkor a legdivatosabb, ha olcsó far­meranyagból készül. Csipke díszíti a bőszoknyás, vagy nagyon bőnadrágos farmer­kosztümöket. Ez talán ne­künk szokatlan, de ha meg­nézzük a régebbi divatot, láthatjuk, hogy akkor is ke­rült csipke és hímzés jócs­kán a legvastagabb, otthon szőtt vászonra is. F. É. A csecsemő táplálása Ma, amikor az anyák igen nagy számban vesznek részt a termelő munkában, sok szó esik, az anyatejről, a gyűjtött női tejről, a szoptatásról, az elválasztásról, a mesterséges táplálkozásról. Hogy milyen jelentőséget tulajdonít egészségügyi kor­mányzatunk az anyatejjel va­ló táplálásnak, bizonyítja az 1004/1953-as anyavédelmi rendelet, mely a dolgozó anya részére munkaidőből szoptatási lehetőséget bizto­sít Az orvos és védőnő egyik legfontosabb feladata a szop­tatás jelentőségének tudato­sítása. Ha pillanatnyilag a mesterségesen táplált csecse­mők jól is fejlődnek, ké­sőbb — betegség esetén — közülük kerülnek ki a káro­sodottak. A női tej ideálisan tartal­mazza az alapvető tápanya­gokat, könnyen emészthető, fertőzésmentesen, szinte „sterilen” jut a babához, a vitaminokon, hormonokon kívül, mindazon védőanyago­kat tartalmazza, (immuntes­tek), melyeket az anya a kü­lönböző fertőző betegségeken átesve szerzett. Anya és gyermeke kapcsolatának ki­alakításában jelentős szerepe van a szoptatásnak. Az egészséges újszülöttet egyhónapos kortól kezdve háromóránként, összesen na­ponta hatszor szoptatunk. Kis súlyú csecsemőket, koraszü­lötteket orvosi utasításra, akár 8—10 alkalommal is kell szoptatni. Amikor a kicsi el­éri a 4200—4500 grammot, négyóránként szoptatunk, na­ponta ötször. A szopás idő­tartama ne haladja meg a 20 percet! A fogyasztott anyatej mennyiségét legbiztonságo­sabban mérlegeléssel állapít­juk meg. Szopás előtt és után mérjük a babát, a fo­gyasztott napi anyatejmeny- nyiségeket összeadjuk. A jól­lakott csecsemő egyébként elégedett, nyugodt, végig­Aszfaltútcpító Válla­lat a 4-es út korszerű­sítésének befejezése után is állandó jelleggel a fegyvernek-örményesi vonalon maradó aszfalt­gyárába anyaggazdálko­dó raktárvezetőt vesz fel, az építőipar összes elő­nyeivel. Jelentkezés: 13-169 te­lefonon, vagy személye­sen, Szolnok, Landler Jenő út 22. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ÜZEMMÉRNÖKÖKET KERESÜNK FELVÉTELRE műszaki előkészítő, továbbá főépítésvezetői, építésvezetői munkakörbe. Útépítési és fenntartási, hídépítési és fenntartási szakon végzettek és gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet szemé­lyesen vagy írásban, részletes önéletrajzzal. Közúti Építő Vállalat, Kecskemét. Bocskai út 5. személyzeti osztály. alussza a szoptatások közötti időt. Súlya szinte szemmel láthatóan, naponként gyarap­szik. A nem gyarapodó, nyug­talan, sokat nyűgösködő, te­ára csak alig elcsituló csecse­mőt, vigyük orvoshoz. Ha az orvos tápszerrel ki­egészíti a táplálást, kevert táplálásról beszélünk. A ki­egészítést nem a szopás he­lyett adjuk: először szopta­tunk, utána adjuk a tápszert. A mesterséges táplálás el­sőrendű követelménye, hogy a csecsemő szervezetéhez il­leszkedő, úgynevezett adap­tált tehéntej álljon rendelke­zésünkre és azt alkalmazni tudjuk a legszigorúbb higié­niai szabályok mellett.. A te­héntej friss, pasteurizált és tejpor (tápszer) formájában alkalmazható. A friss 'tehéntej nem tar­talmazhat konzerváló anya­gokat, ártalmas baktériumo­kat, megfelelő zsírtartalma legyen. Mivel a tej az ártal­mas kórokozók kitűnő táp­talaja, fertőzés forrása lehet a tápszert elkészítő személy, a nem kellően tisztán tartott edény, a szopóüveg, a szopó­ka, de a por, sőt a levegő is. A legyek különösen vesze­delmes fertőzéshordozóik! A tejet átvétel után felforral­juk, lehűtjük, jégszekrénybe tesszük. Különösen nyáron legbiztonságosabb minden ét­kezés előtt frissen készíteni a baba táplálékát. A tehéntej napi mennyisége ne haladja meg a 600 grammot. Ugyanúgy mint a női tej­jel táplált csecsemőknek, a mesterséges táplálásnál is adjunk idejében gyümölcsöt, főzeléket, tojást, májkaparé- kot, de hamarabb D. A és C vitamint. A csecsemőnek az étkezés kellemes legyen, so­hasem kényszer, mert ebből nyelési, fejlődési, sőt maga­tartási zavarok származnak. Ültessük ölbe, korának meg­felelően cuclis üvegből, ka­nálból, vagy pohárból itas­suk. Dr. Szebeni József Mit ■ iözzürik hohtapj^ GALAMBLEVES ZÖLDBABOS SERTÉSPÖRKÖLT BARACKOS FRISSÍTŐ Zöldbabos sertéspörkölt. Hoz­závalók: 50 dkg sertéslapocka és borda keverve, 3 evőkanál zsír vagy olaj, 1 hagy pia, 1 kávés­kanál liszt, só. Az olajon kissé megpirítjuk az apróra vágott hagymát, meg­hintjük piros paprikával, és rá­tesszük a kockára vágott húst. Megsózzuk és hirtelen lepirít­juk. Hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát, felöntjük egy ke­vés vízzel, és pároljuk. Közben a zöldbabot darabokra vágjuk, és sós vízben majdnem puhára megfőzzük. Leszűrjük. Mikor a hús már félpuhára párolódott, hozzáadjuk a cikkekre vagy ka­rikára vágott burgonyát meg a zöldbabot, és együtt pároljuk. Mielőtt teljesen megpuhulna, beleöntjük a liszttel elkevert tejfölt, és készre pároljuk. Barackos frissítő. Hozzávalók: 1/2 liter tej, 2 tojás, 3 nagyobb sárgabarack, 3 evőkanál, porcu­kor, jégkockák. A jégbe hűtött tejet a tojással és a barackkal szétmixeljük, hozzáadjuk a cuk­rot. jól elkeverjük, poharakba töltjüjjc, beletesszük a jeget és tálaljuk. Ha nincs turmix gé­pünk, akkor a barackot kissé megpároljuk, áttörjük és a ba­rackot meg a többi hozzávalót habarókanállal széthabarjuk. Pohárban, jéggel adjuk asz­talra. Kánikula, vigyázat! A nyár sajnos nemcsak a strandolás, üdülés hanem az ételmérgezések szezonja is. Éppen ezért rendkívül fon­tos, hogy fokozottan ügyel­jünk ételeink higiéniájára. A nyersárut, zöldséget, gyümölcsöt, húsféleségeket szitára, vagy szűrövei ellá­tott edényre helyezzük és minden esetben mossuk meg bő folyó vízzel, így a nem látható szennyeződésektől <is megtisztul. Az ételeket lehe­tőleg frissen fogyasszuk el, ugyanis ez a legbiztonságo­sabb védekezés a fertőzés el­len. A másnapra eltett étel nemcsak a romlás lehetősé­gét rejti magában, hanem csökken tápértéke, vitamin- tartalma is. Tapasztalható, hogy a hű­tőgépben tárolt ételek is okoznak enyhébb-súlyosabb mérgezési tüneteket. Ennek oka, hogy a nagy hőmérsék­leti ingadozásnak kitett éte­lekben sokkal gyorsabban szaporodnak a baktériumok, mint azt sokan gondolnák. Ezért sem a hűtőszekrény­ben, sem a hidegnek vélt pincékben, sem falusi kutak­ban nem szabad tárolni ha­bart, berántott ételeket. Két órán belül mindenfé­le főtt tésztát el kell fo­gyasztani. Gyorsan szaporodnak a baktériumok a krémtöltelé- kes süteményekben is. Ezért a legcélszerűbb, ha a nyári étrendből kiiktatjuk ezeket az ételeket. Helyettük in­kább tápértékben gazdag le-, veseket, főzelékeket tálal­junk, húsfeltéttel, friss sa­látával, gyümölccsel, vagy nyers gyümölcslével. A gazdaságosabb és jobb időbeosztáshoz a főzés kö­vetkező módját javasoljuk a háziasszonyoknak: a zöld­ségféléket és egyéb élelmi­szereket előző na$ is elő le­het készíteni a főzéshez. Mossuk, tisztítsuk meg és úgy tegyük a hűtőszekrény­be. Ügyeljünk arra, hogy mindig azonos nyersanyago­kat helyezzünk egymás mel­lé, s ezeket sem papírban, hanem műanyag edényekben tároljuk, kivéve a tej- és tej­termékeket, amelyek tárolá­sához jobb az üvegedény, így az *élelmiszerek nem ve­szik át egymás szagát a hű­tőszekrényben. (Főzés előtt azonban még egy gyors utánmpsás szükséges.) Végül: a hűtőszekrény tisztaságára is fordítsunk fokozott gondot. — cs — Hová menjünk kirándulni? Aggteleki IsrEanpik * Különös érdekessége egy-egy kirándulásunknak a barlanglátogatás. Ezúttal hazánk egyik legszebb bar­langvidékét keressük fel, Aggtelek barlangjait. A természetnek ezek a különös alkotásai több százmillió évvel ezelőtt alakultak ki. Az őstenger vi­zéből hatalmas tömegű mészkő üledékek rakódtak itt \ le és főleg ezekből épüljek fel az észak-borsodi karszt­vidék hegyei. A hegyekben az alászivárgó vizek alakí­tottak ki különös szépségű barlangokat. Tudósok ezrei kutatták a kialakulásuk folyamatát, felfedezésük kö­rülményeit. Kiderítették többek között, hogy a Baradla barlang a kőkorszakban emberi lakóhelyül szolgált. Sok nyom mutat arra is, hogy történelmi viharok esetén sokan kerestek a környékbeliek közül menedéket ezekben a barlangokban. A földalatti nagy, üregek, titokzatossága, a csepkö- vek mesés világa sok mesemondó, író és költő képze­letét megmozgatta. Petőfi Sándor például, egy népha­gyományt dolgozott fel, amely szerint a mennyország­ból kitaszított angyalok kezdték el valaha ásni itt a poklot, minthogy azonban a kemény kövek között nem boldogultak másfelé fordultak. Izzadságuk azonban ma is csöpög a félig kész pokol oldaláról, tetejéről. A Baradla barlang mintegy hét kilométer hosszú. Az Aggteleken szervezett túrák alkalmával azonban csak egy részét járja végig a látogató közönség. A sze­szélyes alakú cseppkőkéj5ződmányek formája eltérő, és mindnek külön nevet adtak az,idők során. Van Tek- nősbáka, Fácán, Sas, Tigris, Télapó, Matyórojt stb. A természet nem állt meg ezeknek a különleges remekeinek a kialakításával, ma is formálja alakítja őket. Igaz, egy milliméternyi cseppkőréteg kialakításá­hoz másfél, két évtizedre van szükség, a természet azonban nem fárad. Kiszámolták, hogy ilyen tempó mellett a 13 méteres óriáscseppkő 250 ezer esztendő alatj. alakult ki. Kevesen hinnék, hogy ezeknek a külvilágtól elzárt „helyiségeknek” is van állat- és növényviláguk, ösz- szesen 262 fajta állat él itt. Pókok, csigák, rákfélék, denevérek, amelyek az idők során alkalmazkodtak az örök éjszakához. Sok található itt a penészgomba kü­lönböző fajtáiból is / . A Béke-barlang cseppkövekben talán még gazda­gabb, mint a Baradla. Ezt a barlangot azonban még nem tárták fel teljesen. Ha feltárják, nagyon hatásos levegője miatt előreláthatólag gyógyászati célokra ren­dezik be. Mivel közvetlen vonatjárat erre a vidékre nincs, az utat elsősorban szabadságon lévőknek, vagy saját gép­járművel utazóknak ajánljuk. Ne felejtsük ef azonban, hogy a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biz­tosít azoknak, akik aggteleki barlang bejáratán felül­bélyegeztetik vasúti jegyüket. — B — Kertészkedőknek Munkák a szőlőben Jó minőségű és sok ter­mést szőlőink csak akkor ad­nak, ha a szükséges ápolási munkákat folyamatosan vé­gezzük. Elmaradásuk, héza­gosságuk gátolja a tőkék fej­lődését, s ezáltal lényegesen csökken a termés is. Ve­gyük ezért sorra az időszerű tennivalókat. A yhajtásválogatás az egyik legfontosabb mun­ka. A növény kedvező, kívána­tos növekedését ugyanis nagy mértékben elősegíti, ha a felesleges, sűrítő hajtások­tól megszabadítjuk, hiszen így több tápanyag jut a fürtök és a megmaradó vesz- szők fejlődéséhez. A szőlő igen hajlamos hó­naljhajtások képzésére. Ré­gebben ezeket teljesen eltá­volították, hogy ne akadá­lyozzák a tőke növekedését. Az újabb tapasztalatok sze­rint sokkal célszerűbb azo­kat, amelyek nem sűrítik el a tőkét, 2—3 levélre vissza­csípni, mert a teljes eltávo­lítás csak újabb hónaljhajtá- sok fejlesztésére serkenti a tőkét. A megmaradt hónaljhajtások aktívan részt vesznek az asszimilációban és hasznos tápanyaggal lát­ják el a fürtöket. Szőlőnk további legfonto­sabb munkája a kötözés. Enélkül a hajtások szétte­rülnek, erőteljes hónaljhaj- tás-képződés indul meg ^ és a tőke hamarosan elsűrűsö­dik. A lelógó, szétterülő vesszők nemcsak akadályoz­zák a kapálást és nehezítik a permetezést, hanem lehe­tőséget nyújtanak a pero- noszpóra és a lisztharmat gyors elszaporodásához is. Vihar vagy erősebb szél ese­tén pedig a szabadon lengő szálvesszők egész sora törhet le. A kötözést a tőke fejlett­sége és a művelésmód jelle­ge szerint végezzük. Több­nyire 3—4-szer hasznos kö­tözni. A raffián, műanyag­szálon kívül e célra például jól felhasználhatjuk a vén kony csíkra vágott tejes fó­liazacskókat is. A lomboza­tot arányosan, szellősen ren­dezzük el, fürtöt, levelet sohase kössünk át, mert ez csökkenti a permetezés ha­tását és az árnyékolás foly­tán rosszabbul érnek be a fürtök és a vesszők. A fej- és bakművelésű, tá­masznélküli, úgynevezett gyalogszőlők hajtásait 70— 90 cm magasságban cson- kázzuk és egyenletes elren­dezés után két helyen lazán, de tartósan kössük át. Ka­rós művelés esetében a ka­rók körül eligazított hajtá­sokat az első két esetben csak lazán, hordódongára emlékeztető formában kö­tözzük a karókhoz. Amikor a hajtások további 40—60 cm-t nőttek és ismét idő­szerű a kötözés, akkor ez már szorosabb legyen. A különböző huzalos és lugasművelásű tőkék hajtá­sait vízszintes, függőleges és ferde helyzetben rögzíthet­jük 8-as kötéssel a művelés­módnak vagy elképzeléseink­nek megfelelően. Ha párosak a huzalok, a vesszőket iga­zítsuk a drótok közé, s hogy a vesszők ne mozogjanak, néhány helyen rögzítsük őket. Sok vitát váltott ki, hogy szükségés-e magasművelésű szőlők tőkéinek a hajtásait megkurtítani, csonkázni. Be­bizonyosodott, hogy a túl buján nőtt szőlőknél erre fel­tétlenül szükség van, mert hg hagyjuk, hogy a túl hosz- szúra nőtt hajtások beárnyé­kolják a tőkét, akkor lénye­gesen rosszabb lesz a fürtök és a vesszők beérése. A gyengén beérett vesszők pe­dig az erősebb téli vagy ko­ratavaszi fagyoktól nagymér­tékben károsodhatnak. Munkánk fontos része a permetezés. Mindig igyekezzünk megelőz­ni a kártevők és kórokozók megjelenését, ezért rendsze­resen ellenőrizzük a tőkéket. Berta Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents