Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. június IC Tegnap délután Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Kreml kongresszusi palotájában találkozott választóival, Moszkva Bauman kerületének dol­gozóival. A választókerület üzemeinek, intézményeinek^ és főiskoláinak képviselői forró tapssal köszöntötték a gyűlés elnökségében megjelenő Leonyid Brezsnyevet, aki az Orosz- országi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának képviselőjelöltje­ként indul a vasárnapi helyi tanácsi és köztársasági leg­felsőbb tanácsi választásokon. A választási nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter, Mihail Szuszloy, Andrej Kirilenko, valamint az SZKP Politikai Bizottságának több más tagja és póttagja., a Központi Bizottság titkárai és az SZKP, valamint a szovjet kormány számos kiemelkedő személyisége. Miután a választókerület képviselői méltatták az SZKP főtitkárának kiemel­kedő érdekeit a szovjet párt és állami politika kidolgozá­sában és irányításában, s hangoztatták, hogy Leonyid Brezsnyev, mint a Bauman kerület legfelsőbb tanácsi és köztársasági legfelsőbb taná­csi küldötte, sokat tett az elmúlt években a főváros és a kerület fejlesztése érde­kében is. A jelenlevők nagy tetszésnyilvánítása közepette Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre. Több mint egyórás beszé­dében, melyről az összes szovjet rádió- és televízió­állomások helyszíni közvetí­tést adtak, az SZKP főtitká­ra összefoglalta a szovjet gazdaságnak az utóbbi években elért eredményeit. A Szovjetunió — mondotta — a .XXIV. pártkongresszu­son kijelölt úton haladva nagy lépést tett előre a kommunizmus építése útján. Maga az élet bizonyította be meggyőzően a kongresszus által kidolgozott politikai irányvonal helyességét”. HsveMfitt a nemzeti jövedelem Az ipar fejlődésének mér­téke és dinamizmusa lemér­hető azon, hogy a mostani ötéves terv első négy esz­tendejében az ipari termék- mennyiség a Szovjetunióban több mint ' egyharmadával megnőtt. A gazdaságfejlődés legáltalánosabb mutatószáma — a nemzeti jövedelem — ugyanebben az időszakban 26- százalékkal nőtt. Elvi jelen­tőségűnek nevezte a főtitkár azt a tényt is, hogy magabiz­tosán és gyorsan fejlődtek ebben az időszakban kivétel nélkül az összes szövetséges köztársaságok is. A szovjet mezőgazdaság a beszámolási időszakban az 1972-es és 1974-es kedvezőt­len időjárási körülmények el­lenére is jelentékeny sikere­ket ért el. A gabonatermelés évi átlaga a négy év alatt 24 millió tonnával magasabb volt az előző ötéves terv ot» 1 agánál. Külön kiemelte Brezsnyev Üzbegisztán és a többi gyapottermesztő köz­társaságok évről -évre jobb terméseredményeit e fontos ipari növényfajtából. Nem voltak leosszak az állatte­nyésztés fejlődésének ered­ményei sem. A szarvasmarha­állomány például négy év alatt 10 millióval, vágy 14 százalékkal bővült. A XXIV. pártkongresszu­son kidolgozott életszínvo- n5l-programnak megfelelően a kilencedik ötéves terv fo­lyamán szüntelenül növeke­dett a dolgozók jövedelme. Észrevehető a fogyasztási cikkék mennyiségi növeke­dése is, s .komoly' eredmé­nyeket könyvelnek el a la­kásépítésben. Ebben az év­ben például 11 millió szov­jet ember költözik új vagy jobb lakásba. ’ Az oroszországi föderáció fejlődésének kérdéseit ele­mezve az SZKP főtitkára megemlítette, hogy a legna­gyobb szovjet köztársaság je­lenleg az ország gabonater­melésének — csaknem hat- * van százalékát, acéltermelé­sének több mint felét, kő­olajtermelésének több mint 80 százalékát adja. Az idő­szerű feladatok közül Brezs- nyev kiemelte a nem fekete­földes övezet fejlesztési programját, mely az orosz- országi föderáció szántóföld­jeinek 24 százalékát érinti. „A szovjet nép nagy mun­kahőstetteként” jellemezte a - Bajkál—Amúr vasútvonal építését, melynek befejezésé­vel Kelet-Szibéria és a Tá- ; vol-Kelet kivételesen gazdag természeti kincsei tárulkoz-1 nak fel a szovjet gazdaság számára. d A mostani választások je- ITlentőségéről szólva Leonyid Brezsnyev megállapította hogy a szocialista társada­lom növekvő érettségével, a kommunizmus közeledtével párhuzamosan fokozódik az állampolgárok társadalmi aktivitása. A tanácsok mun­kájának sikere döntő mér­tékben attól függ, hogyan teljesítik kötelezettségeiket maguk a tanácstagok. Ta­nácstagnak lenni tisztelet­beli, egyúttal azonban igen felelősségteljes és bonyolult munka. A képviselő nem­csak a választási körzet dol­gozóinak érdekeit képviseli a hatalmi szervekben, hanem az összállami érdekek képvi­selője is saját körzetében. A képviselők igen széles jo­gokkal vannak felruházva. Törvény biztosítja, hogy in­terpellációik és javaslataik meghallgatásra találjanak. És ezt a törvényt maradék­talanul be kell tartani. Új erivisztnysk alakultak ki Beszédének nagy részében Brezsnyev külpolitikai kér­désekkel foglalkozott. Az SZKP és a szovjet állam nemzetközi tevékenysége — mondotta — magának a szo­cializmusnak a természetéből következik és teljes egészé­ben alá van rendelve a szov­jet nép, valamint a testvéri ■ szocialista országok népei által végzett békés alkotó- á munka érdekeinek. „ Mintj£ osztálypolitika, az összes népek békéjének, szabadsá­gának és biztonságának ér­dekeit szolgálja, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás érdekeinek van alá­rendelve, s megfelel a leg­szélesebb tömegek érdekei­nek világviszonylatban. A nemzetközi feszültség enyhülése azáltal vált lehet­ségessé — hangoztatta Leo- .nyid - Brezsnyev, hogy __ a, nemzetközi porondon új erőviszonyok alakultak ki. A burzsoá világ vezetői most már nem számíthatnak komolyan arra, hogy fegy­veres erővel döntsék el a kapitalizmus és a szocializ­mus közötti történelmi vitát. Egyre nyilvánvalóbbá válik a légkör további kiélezésé­nek végletes veszélyessége olyan körülmények között amikor mindkét fél kolo- szális pusztító erejű fegy­verekkel rendelkezik. Az államok közötti békés egymás mellett élést meg­erősítő nemzetközi doku­mentumok — folytatta a fő­titkár — óriási méretű poli­tikai munka eredményeiként jöhettek létre. Az enyhülés e sikereinek kivívásában dön­tő jelentőségű volt a Szov­jetuniónak és a szocialista közösség más országainak együttes tevékenysége, kö­vetkezetes küzdelme az ag­resszió és a háború erőivel szemben. A világ most olyan korszakba lép, amikor elő­térbe kerül az a feladat, hogy a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés elveit mindennapos gyakorlattá te­gyék. A szovjet-amerikai kapcsolatokról Brezsnyev, felelősségteljes időszaknak nevezete ezt a fejlődési szakaszt, mélyben az államok és népek veze­tőinek be kell bizonyítaniuk, hogy szavaik és tetteik össz­hangban vannak egymással. Mint mondotta, akadnak olyan politikusok is, akik a béke jelszavaival dobálózva, s szavakban egyetértést nyil­vánítva az enyhülés elveivel, tetteikben a „hidegháborús” korszak politikájához való visszatérést szorgalmazzák, fegyverkezési hajszára uszí­tanak és nyílt ellenségesség­gel viseltetnek a szocialista országokkal szemben. Az SZKP főtitkára eluta­sította azt az elméletet, mely szerint az enyhülés hasznos­ságának megkérdőjelezését célzó kísérletek tisztán bel­politikai, taktikai meggondo­lásokból erednek, egyes poli­tikusok ezzel próbálják ma­guk mellé állítani országaikx jobboldali köreit. A béke megszilárdítása — mondotta Brezsnyev — túlságosan ko- moiy feladat a mai és a jö­vendő nemzedékek számá- ' ra ahhoz, hogy , bármiféle konjunkturális meggondolás­nak vagy egyéni hangulat­nak legyen alárendelve. A Szovjetunió — hangoz­tatta Leonyid ’Brezsnyev — abból indul ki, hogy a béké­re egyenlő mértékben szük­sége van valamennyi népnek, a nukleáris világháború el­hárításában pedig minden állam egyenlő mértekben ér­dekelt. Ezzel összefüggésben az SZKP főtitkára Ford ame­rikai elnök egy közelmúltban elhangzott k<jelentését idéz­te arról, hogy „az enyhü­lés előnyös mindkét fél szá­mába” „Ezzel véleményem szerint lehetetlen nem egyet­érteni” — válaszolta Brezs­nyev. .„Igen szükséges és fontos lépésnek” minősítette a szov­jet vezető azokat a lépéseket a szovjet—amerikai kapcso­latok továbbfejlesztésére, melyek az idén esedékes újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóval függnek össze. Ideértve a stratégiai fegyverek korlátozásáról szó­ló újabb megállapodás alá­írását is a vlagyivosztoki megegyezés alapján. A Szov­jetunió azonban távolról sem véli úgy, hogy ezzel minden lehetőség kimerül a fegyver­kezési hajsza elleni küzde­lemben. Csökkentsék a katonai kiadásokat Köztudott — állapította meg á szónok, hogy az utób­bi években megkötött megál­lapodások eredményeként bi­zonyos mértékben sikerült egyes területeken feltartóz­tatni a fegyverkezési hajszát, s a szocialista országoknak ebben igencsak jelentékeny szerepük volt. Sajnos azon­ban nem lehet azt mondani, hogy a fegyverzet növelésé­nek sikerült véget vetni. Brezsnyev utalt árra, hogy egyes nyugati hatalmak je­lentős mértékben felduz- zasztják katonai kiadásaikat.* A katonai főhatóságok óriási erőfeszítéseket tesznek annak ^érdekében, hogy mind újabb és újabb tételeket erőltesse­nek át a törvényhozási szer­veken. A Szovjetunió véle­ménye szerint a fejlődésnek ellenkező irányúnak kell len­nie. A Szovjetunió a katonai előirányzatok csökkentése mellett van, s erre szólít fel más hatalmakat is. A Szovjetunió — biztosí­totta hallgatóságát az SZKP főtitkára — folytatni fogja leszerelési erőfeszítéseit. Eb­ben a tekintetben napról napra élesebbé és halaszt­hatatlanabbá válik annak szükségessége, hogy az ál­lamok és mindenek előtt a nagyhatalmak, megállapodást kössenek az újfajta tömeg- pusztító fegyverek létreho­zásának, új tömeg pusztító fegyverrendszerek létrehozá­sáról. . -v A tudomány és a technika mai színvonala alapján ko­moly veszély fenyeget, hogy még a nukleáris fegyverek­nél is rettenetesebb fegyvert hoznak létre. Az emberiség józan esze és lelkiismerete azt diktálja, hogy leküzdhe­tetlen akadályt állítsanak egy ilyen fegyver megjele­nésének útjába. Ez a feladat természetesen az államok széles körének és mindenek előtt a nagyhatalmaknak az erőfeszítéseit igényli. A Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos irányban folytatandó tevékenysége azonban ezt az ügyet is lé­nyegesen előbbre vihetné. Beszédének befejezésekép­pen Brezsnyev kifejezésre . juttatta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió polgárai a vasárnapi választásokon is­mét a szovjet nép egységét, a lenini párt körüli szoros tö­mörülését demonstrálják majd, s hogy a nép válasz- tottai — a köztársasági Leg­felsőbb Tanácsok képviselői és a helyi tanácsok tagjai — méltók lesznek a bizalomra és becsülettel teljesítik köte­lességüket a nép előtt. „Ugyanezt ígérem önöknek magam is, mint az önök kép­viselőjelöltje” — fejezte be választási beszédét az SZKP Központi Bizottságának fő- % titkára. . ­Ciprus ügyében Összeült a Biztonsági Tanács Görög cáfolat Maiyar—fapszliv—szerb jószomszédi kapcsotok Szálju!—4. Egészségesek Szaljut—4 tudományos űrállomás legénysége a csü­törtöki pihenőnap után foly­tatta a kijelölt munkaprog­ram elvégzését. Pjotra Kli- muk és Vitalij Szevasztyja- nov űrhajósok ellenőrizték az űrállomás hőszabályozó és élettevékenységet biztosító rendszerének működését. Az elemzés eredményei arról ta­núskodnak, hogy a rendsze­az űrhajósok rekhez tartozó aggregátorok és berendezések normálisan működnek. A munkanap során a két űrhajós folytatta a világűr kutatását és előkészületeket tett további kísérletekhez. Klimuk és Szevasztyjanov egészségi állapota és közér­zete jó. A Szaljut—4 tudományos űrállomás folytatja a repü­Amerika vonakodik részi venni a VDK úpépiiisien Az Egyesült Államok vona­kodik eleget tenni a párizsi megállapodások azon előírá­sának, amely szerint részt kell vennie a VDK újjáépí­tésében. Ronald Nessen, a Fehér Ház szóvivője csütör­tökön egy kérdésre válaszol­va kijelentette, hogy —Wa­shington véleménye szerint -r a párizsi megállapodások túlhaladottak, márpedig „az észak-vietnami újjáépítésre vonatkozó rendelkezések a párizsi megállapodás rendel­kezéseivel voltak összefüg­gésben”. A szóvivőnek egy másik kérdésre adott válaszából az is kiderült, hogy az Egyesült Államok továbbra sem haj­landó a DIFK-et elismerni. Kabin Elsimult a bizalmi válság Rabin izraeli miniszterel­nök csütörtökön este Wa­shingtonban sajtókonferenci­án számolt be az amerikai vezetőkkel folytatott megbe­széléseiről. Elégedetten álla­pította meg, hogy Ford el­nök és Kissinger külügymi­niszter szívélyes, őszinte és baráti légkörben tekintették át vele a két országnak a köteLkeleU helyzettel kap^jf csolatos álláspontját. A saj­tókonferencián az izraeli kormányfő érzékeltette, hogy a Kissinger—misszió kudar­cát követően Washington ■ és Tel-Aviv között . ideig-óráig fennállott „bizalmi válság” elsimult s valószínűleg nincs akadálya annak sem, hogy rövid időn belül felújítsák az Izrael által kért amerikai katonai segélyről szóló tár­gyalásokat ^­A világ olyan korszakba lép, amikor a békés egymás mellett élés elvei mindennapos gyakorlattá válnak Lenyid Brezsnyev választási beszéde a Kremlben t i Jugoszlávia legnagyobb köztársaságának, Szerbiának az elnöksége Belgrádban tar­tott ülésén a Magyarország­hoz fűződő ' kapcsolatokkal foglalkozva megállapította, hogy a két ország együttmű­ködése a kultúra, a művelő­dés, a tudomány és a tech­nika területén, valamint a határmenti kapcsolatokban intenzíven fejlődik. Külön kiemelték, hogy „rendkívül pozitívan értékelhető a nem­zetiségek képviselőinek és szervezeteinek egyre . aktí­vabb tevékenysége a kétol­dalú kapcsolatok gazdagítá­sában és az együttműködés tartós alapjainak erősítésé­ben.” A Szerb Köztársaság elnöksége „kifejezve elége­dettségét a kétoldalú kapcso­latok eddigi fejlődésével és az elért szinttel, úgy véli, hogy a_ „ Szerb ' Köztársaság tartós érdekej hog£ az egy­séges jugoszláv külpolitika alapján és annak'szellemé­ben tovább erősíts?1 jószom­szédi kapcsolatait Magyaror­szágai.” Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tegnap este közép­európai idő szerint 22.00 órakor ült össze a ciprusi kérdés megvitatására. A BT foglalkozik a szigetországban lévő 3548 főnyi ENSZ haderő megbízatásának újabb fél­évvel való meghosszabbítá­sával, valamint Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár jelenté­sével a két ciprusi közösség vezetőinek bécsi tárgyalásai­ról. » » • Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter csü­törtökön külpolitikai beszá­molót tartott a török parla­mentben. Mint mondotta, a Ciprussal és az égei-tengeri szigetekkel kapcsolatos gö­rög—török nézeteltérések olyan kiéleződéssel fenyeget­tek, ahonnan már nincs visz- szaút, azonban a két ország külügyminisztereinek római megbeszélései fontos párbe­széd megindításához vezet­tek. Megfigyelők Caglayangil be­szédét mérsékelt hangvéte­lűnek minősítették. Ez azt jelentheti, hogy Ankara tár­gyalásos rendezésre törek­szik. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Törökor­szág nem fog egyoldalú en­gedményeket tenni. Az Egyesült Államok és Törökország • viszonyával kapcsolatban a török külügy­miniszter kijelentette, hogy országa nem fog engedni az amerikai nyomásnak és ha a ciprusi török invázió után életbeléptetett amerikai fegy-s verszállítási embargó to­vábbra is érvényben marad, akkor Törökország. „megteszi a szükséges intézkedéseket”. * * • A görög minisztérium csü­törtökön cáfolta azokat a tö­rök sajtójelentéseket, ame­lyek szerint görög csapatokat dobtak át Ciprusra a közeli Rhodosz szigetéről. A had­ügyminisztérium teljesen alaptalanoknak nevezte a híreszteléseket. Ezekkel Tö­rökország a ciprusi problé­ma megoldása érdekében tett erőfeszítéseket próbálja alá­ásni — állapította meg a minisztérium nyilatkozata.

Next

/
Thumbnails
Contents