Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
1975. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Kukkantás a tálba Szakemberek vizsgálták a vidékiek étrendjét Nagyszabású életmód-fel- táró vizsgálódásokat végeztek tudományos szakemberek: kétezer vidéki, főként falusi családot kerestek fel otthonaikban, s többek között arra voltak kiváncsiak, hogy életük fejlődésével hogyan változtak táplálkozási szokásaik. Az elemzések sok vonatkozásban meglepő tényeket tártak fel. A kisebb jövedelmű családok többet áldcfzhak, nagyobb gondot fordítanak a jó étkezésre, mint a náluknál jóval tehetősebbek. Rangos helyen még mindig a szalonna A vidéki étrend régi jellegzetessége sem változott any- nyit, mint amennyit az élelmiszerválaszték bővülése lehetővé tett volna. A megkérdezett — zömében fizikai munkát végző — családok étlapján a szalonna változatlanul rangos helyet foglal el: a nap bármely szakában kiegészítésül, sokszor főétkezésül szolgál. A legtöbben nem is anyagi meggondolásokból, csupán megszokásból fogyasztják; szervezeíkárosítő hatásával is nagyjából tisztában vannak, mégis kitartanak mellette, s a saját készítésű, de főként a konzerv- gyümölcsízekkel szemben előnybe részesítik. A sajtot a kisebb jövedelmű családok vásárolják szívesen. Még meglepőbb volt az, hogy a „benszülött” falusiak magát a tejet is mellőzik, a faluból bejáró munkásokkal együtt csak elvétve vásárolják. A megkérdezettek szerint ennek két oka van: vidéken még mindig erőspn tartia magát az a nézet, hogy elsősorbán gyerekeknek, betegeknek, ágyas asszonyoknak való a tej, egyébként is helytelen takarékosságból úgy vélik, hogv a tej „eladni való” s nem éri meg, hogy' magukra „pazarolják”. A szociológusok azt is kiderítették, hogy milyen a vidéki lakosság főétkezése. — Vizsgálataik alapján — mondották. — a családok 34 százaléka a fcáplálkozáskultúra szempontjából a „szegényesegyhangú” típusba tartozik; kosztja fehérjében és vitaminban egyaránt hiányos: 31 százalékuk étrendje azonban már bizonyos változatosságot mutat; 14 százalékának a menüje egyhangú ugyan, de bőséges; s végül: száz család közül 16 vezet olyan háztartást, ahol az étlap minden követelményt kielégíti. Sok az egytál-étel A kutatók a „tálba” is belenéztek. Mivel a húsfogyasztás fontos minőségi mutató, azt is tudni akarták, hogy húsos vagy hústalan volt-e az ebéd, és hány „tál” étel volt benne. A hétköznapi étkezések színvonalával az esetek többségében nem voltak megelégedve. Kiderült, hogy a falusi emberek általában nem esznek sem eleget, sem elég változatosan: sok az egytál-étel és a „levestészta”- ebéd; 40 százalékuk nem jut elegendő fehérjéhez, étrendjükből hiányzik a vitamin, kevés zöldfőzeléket fogyasztanak. Asztalukon gyakori a JF/## m mm mm üti unó. olcsó é felei vei várja Önt a Hotel Pelikán HtlIUI 1 ylflipil étterem L menü Húsleves daragaluskával, Sertésborda hentes módra, Mignon 20,— II. menS Húsleves finom metélttel, Gombás csirke rizzsel, Mignon 20,Levesek Húsleves daragaluska Zöldborsó leves 6,90 4.60 Hideg almaleves 5.30 Készételek Pirított csirke magyarosan 18,90 Zöldborsós csirke rizs 18,30 Jérce sült rizi-bizi 18,50 Borjúpörkölt galuskával 15,10 Bakonyi sertésborda galuskával 23.90 Sertésborda parasztosan 19.50 Sertésragu magyarosan 18.30 Piritott sertésmáj 14,10 Rántott sertésmáj 18,80 JOÉTV AGYAT KIVAN A JÁSZ-NAGYKUN VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT hideg vagy egyszerű melegített étel, a főétkezés rendszerint kora délutánra vagy estére tolódik át. Hétköznap a terített asztalok csaknem felén nincs hús, ezzel szemben vasárnap a konyháknak csak a hét százaléka hústalan. A vasárnapi ebéd fő étele általában a baromfihús, mivel a lakosság 80 százaléka ebből önellátó. Az étkezések „koronája” a rántott- és a sülthúsok. A családok csaknem 80 százaléka laktató, magas kalóriatartalmú, nehéz ételfél°ségeket eszik, n könnyen emészthető táplálékok viszont meglehetősen hiányzanak az asztalukról. Vasárnap három fogás A „fogások” száma is érdekesen alakul: hétköznap a családok 23 százaléka, vasárnap 11 százaléka eszik egv- tál-ételt. Két-tálas kosztot hétköznap száz ember közül 40 fogyaszt, ellenben vasárnap — érdekes módon — mindössze húsz. Ezzel szemben a háromfogásos étkezések száma 'a hétköznani 36 százalékról ünnepeken 50 százalékra emelkedik. Hit főzzünk holnap? ZÖLDBORSÓ LEVES SONKA BUNDÁBAN CSERESZNYÉS FELFŰJT Sonka bundában. Hozzávalók: személyenként 8—10 deka sonka, 2 tojás, 8 deka liszt, 1 deci tej, 1 deci víz, a palacsintatésztához 2 deka vaj, zsír a palacsinta kisütéséhez. A sonkaszeletekből pogácsa- vagy fánkszaggatóval kerek lapokat formálunk. Sűrű palacsintatésztát készítünk és a sonkaszeleteket a tésztába mártva, forró zsírban kisütjük. Ha marad még palacsintatésztánk, felhígítjuk, kisütjük és apróra vagdalt sonkás tejföllel, reszelt sajttal megtöltjük. A sonkát adhatjuk főzelékhez, vagy burgonyapüréhez salátával. Cseresznyés felfújt. Hozzávalók : 8 evőkanál darás liszt, 7 evőkanál porcukor, 6 tojás, egy pici só, 1/4 liter tej, 1/2 kg cseresznye, 1 evőkanál cseresznyepálinka, vaj a kikenéshez. A cseresznyét' megmossuk, lecsurgatjuk és kimagozzuk. A tojást a cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a lisztet, és beleöntünk kb. 1 dl tejet. A tésztát jól kikeverjük, majd hozzákeverjük-a maradék tejet, Kb. palacsintatészta sűrűségű tésztát kapunk. Belekeverjük a cseresznyepálinkát és a kimagozott cseresznyét. A tűzálló tálat vajjal vastagon kikenjük, és bele- töltjük a tésztát. Bemelegített, forró sütőben kb. 35 percig sütjük. Megcukrozzuk, és forrón tálaljuk. A* Iparművészeti Vállalat nyári divatmodell jciböl: mintás selyemből varrt nyári ruha Hová menjünk kirándulni? Nógrád A Börzsöny egyik közvetlen szomszédja az erősen tagolt Cserhát hegység. Jóval nagyobb területű mint a Börzsöny, nincsenek viszont olyan magas csúcsai, mint a Börzsönynek. De a hullámos, tagolt dombvidéknek is megvan a maga lenyűgöző szépsége. Több kedves patakja van a Cserhátnak, ezek közül legjelentősebb a délre lefutó Galga és a Her áGl-patak, valamint a Kis- Zagyva. A Cserhát növényvilágát is érdemes szemügyre vennünk, nem lehet úgy járni ezen a részen, hogy a turista ne találna valami szépet, emlékezeteset. Igaz, hogy erdőségek csak a magasabb részeken vannak, de szépek a rétek, és a patakok mentén olykor kilométereken át égerfákat láthatunk. Ilyenkor az akácosók illatával telik meg a környék, máskor a csipkerózsa, a kökény, a bodza, a galagonya illatozik, díszük. Pompás szép környezetben találhatjuk mai utunk célpontját Nógrádot. Ez a kedves kis község egyik legkedveltebb helye a kirándulóknak. A község szélénél emelkedő 286 méter maga s andezitlávából kialakult Várhegyén állnak a megye névadó várának romjai. Ezt a várat Árpád óta sokat emlegették a feljegyzésekben. A vár 1544-ben a törökök kezére került. Annak ellenére, hogy eléggé őrizték néhány évtized múltán Pálffy Miklós visszavette. Később Bocskai, Bethlen, majd a király birtoka volt. A törökök nem nyugodtak bele az elvesztésébe és az 1600-as évek közepén, ismét elfoglalták. Nem sokkal később, 1685-ben azonban villám csapott a löportoronyba és az felrobbant. Csonka bég, aki végül kénytelen volt feladni a várat még jobban' lerorn- boltatta azt. Nagyon kevés maradt meg belőle. A védelmi övezet maradványain azonban megmaradt a kőkeretes kapu, amelyen át eljuthatunk az új-bástyához. A belső vár öregtornya három emelet magasságban, csonkán ma is áll. A torony alatti sziklaárokban 1949- ben feltárták az egykori felvonóhíd mederpillérét, ami a ma emberének érdekes látvány. Nógrád megközelítése legegyszerűbb gépjárművel. A vonattal utazók ne felejtsék el, hogy június elsejétől új menetrend van érvényben. — B — Kertészkeciöknek Gyümölcsritkítás Aki gyümölcsfáit figyelemmel kíséri ezekben a napokban, azt tapasztalja, hogy az apró gyümölcs egyrészé nem fejlődik tovább, hanem lehull. Ezt gyümölcsritkulásnak nevezzük és egyáltalán nem soroljuk a betegségek közé. Ugyanis ez természetes védekezése a fának a túlságosan sok termés ellen. Tehát ha nem valami kórokozó vagy hibás agrotech-^ nikai eljárás- okozta, akkor örömmel kell fogadnunk, sőt segítenünk is kell. Különösen az alma, körte, kajszi és őszibarack fák termését ritkítsuk. Az alma és körte egy termő rügyről 6—8 virágból álló virágzatot hoz létre. A virágok közül rendszerint 4—5 meg is terméTáborozás előtt Sok gyerek már számolja a napokat, mennyi is van még a táborba indulásig. De nemcsak a gyerek készül, a szülőnek is sok, mindent kell tennie addig, hogy zavartalanul nyaraljon, esztendőre szóló élménnyel térjen haza csemetéje a táborból. Nagyon fontos a lelki felkészítés. Ha a gyerek még nem volt huzamosabban távol otthonától, jó előre tudatosítani benne, hogy ő már nagy fiú vagy lány, aki önállóan, a szülei nélkül is el tud lenni két hétig. Ha erre csak a vonaton döbben rá, vagy első este a táborban, akkor az egész nyaralást megkeserítheti a szülők távollétének tudata. Köny- nyebb a helyzet, ha az úttörőcsapattal, ismerős társakkal és tanárokkal van együtt. Ám ezerszámra fogadják nyaranta a nebulókat a SZOT gyermeküdülők is, s szinte minden turnusból kénytelenek hazaküldeni néhány gyereket, mert reggeltől estig sírnak, enni sem hajlandók. S nemcsak a legapróbbak, olykor még a 11— 12 évesek is. A testi felkészítés sem .kevésbé fontos. Bár gondos nevelői felügyelettel nyaralnak gyermekeink, de egy pedagógusra 30, vagy annál is több tanuló jut, így azt a törődést, amit a családban megkapnak, nem várhatjuk el a tábori körülmények között. . A legrosszabb érzés, ha esetleg betegen kell feküdnie, egészséges társai vidám lármáját hallva. Ezért, ha nem teljesen egészséges a gyerek, ne engedjük elutazni a többiekkel, inkább várjunk egy-két napot, s utóbb vigyük le a táborba. Tanítsuk meg az időjárásnak megfelelően öltözködni a gyereket. Tudnia kell, hogy ki kell jönni a vízből, ha fázik, s le kell törülköznie. Vagy ha megizzadt a mozgásban. ne igyon vizet, csak öblögesse a száját, míg le nem hűl. Mit vigyen a gyerek a nyaralásra? Ezt a hely és idő szabja meg, erre tanácsokat ad az üdültető is. Ám induljanak a legnagyobb kánikulában, a meleg pulóvernek, hosszúnadrágnak, zárt lábbelinek mindig legyen helye a csomagban, hisz két hét alatt sokszor változhat az idő. Egész sült csirkét, doboznyi rántott húst, nagy szál kolbászokat csomagolnak többnyire az utazó gyereknek. Ennek a nagy része a szemétbe kerül. Először az édességet eszik meg, ha nem kaptak az útra, vesznek a zsebpénzből. A fogadó helyen ebéddel, vacsorával várják őket, kár több napi élelemmel elindítani néhány órás útra a gyerket, aki a sok édességtől amúgyis étvágytalan lesz. Szóljunk a zsebpénzről is. Bár nem igen van szüksége pénzre, hisz teljes ellátása biztosítva van, mégis gyakori szokás, hogy a rokonság „összead” a nyaraló gyereknek. Nem ritka a 2—300 forint sem. IÍ5ren nagy összeg felhasználásában nincs tapasztalata. Elég, ha 30—40 forintból gazdálkodik. S minek örül a legjobban a táborozó gyerek? A hazulról jövő híreknek, a levélnek, képeslapnak. Minden nap várja, hangulatát nagy mértékben befolyásolja, hogy érkezett-e aznap postája. Aki teheti, írjon mindennap gyerekének, ha mást nem, néhány sort egy képeslapon. H. L. / kényül és fejlődésnek indul. A természetes ritkulás során 1—2 gyümölcskezdemény lehull, tehát egy csomóban 2—3 termés marad. Ez is sok és hátrányos, mert az egymással összeérő gyümölcsöket alig lehet megvédeni az almamolytól és az egyéb rágókártevőktől. Ezek ugyanis mindig ott támadják meg a termést, ahol azok összeérnek. A kajszi és az őszibarack is nagyon hajlamos a szakaszos termésre. Egyik évben nagyon sok termés kötődik, a másikban pedig alig marad gyümölcs a fán. A sok gyümölcsöt termő évben még az is indokolja a gyümölcsritkítást, hogy a csonthéj valamennyi gyümölcsben kifejlődik és ennek a kemény csontmagnak a kifejlesztéséhez kell nagyon sok víz és tápanyag. Ezért a kajszi és őszibaracknál a mennyiség feltétlenül a minőség rovására megy. Ha tehát ésszerű gyümölcsritkítással arra törekszünk, hogy a legkedvezőbb helyzetű gyümölcs maradjon meg. akkor szebb, értékesebb termést nyerünk, sőt a kísérletek szerint a termés mennyisége se' lesz kevesebb. mint ritkítás nélkül. Nem kétséges, hogy a gyümölcsritkítás ha nem is nehéz, de nagyon aprólékos és jiosszadalmas munka. A kutatók ugyan már kidolgozták a vegyszeres gyümölcsritkítást, de ez a vegyes állományú háztáji kertekben nem alkalmazható. Marad tehát a kézi gyümölcsritkítás. Magas. terebélyes fáknál legalább az elérhető alsó ágak gyümölcstermését ritkítsuk meg. A korszerű termőkaros alma- és körtefák és a katlan alakú őszibarackfák, gyümölcssövények minden része jól elérhető, ezek termését nehézség nélkül le lehet szedni. A ritkítást kézzel vagy egyszerű körömollóval végezzük, ügyelve arra, hogy a legszebb, legfejlettebb gyümölcskezdemények maradjanak meg. A ritkítás mértékénél azt tartsuk szem előtt, hogy minden két kifejlett gyümölcs között egy képzeletbeli harmadik is elférjen. Berta Béla