Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. Jűnfus 7: Befejeződlek a magyar—francia külügyminiszteri tárgyalások Minden ternieten erősödnek a két nép kapcsolatai Giscard d'Estaing fogadta Púja Frigyest Púja Frigyes külügymi­niszter tegnap délelőtt — franciaországi hivatalos lá­togatásának második napján — két és fél órás megbeszé­lést folytatott a francia kül­ügyminisztériumban Jean Sauvagnargues külügymi­niszterrel. A két külügymi­niszter előbb kétoldalú kér­désekről tárgyalt ess megál­lapodásra jutott a magyar— 'francia kapcsolatok tovább­fejlesztését elősegítő intézke-' desekben, majd áttekintette a világpolitika í.j fontosabb problémáit. A szívélyes és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt eszmecsere után Púja Fri­gyes külügyminiszter ebédet adott Jean Sauvagnargues tiszteletére. Az ebéden részt vett a francia politikai és gazdasági élet több ismert személyisége is. Délután Giscard (TEstaing elnök az Elysée-pálotában fogadta Púja Frigyes külügy­minisztert. Csaknem háromnegyed- j órás megbeszélésen — mint az MTI tudósítója arról ér­tesült — elsősorban a két­oldalú kapcsolatok tovább- . fejlesztéséről volt szó, így különösen a gazdasági és az ipari együttműködés terén. A nemzetközi kérdések kö­zül elsősorban az európai együttműködési és biztonsá­gi értekezlet mielőbbi befe­jezésének kérdése állt az előtérben. Giscard d’ Estaing elnök az eszmecsere során hangsúlyozta, Franciaország arra törekszik, hogy mielőbb befelezhessék az , értekezlet második szakaszának mun­káját, s így mielőbb sor ke­rülhessen a harmadik sza­kaszra. Ezzel a programmal tegnap befejeződtek a magyar—fran­cia külügyminiszteri tárgya­lások. Párizsban tegnap délután közleményt hoztak nyilvá­nosságra. Púja Frigyes ma­gyar és Sauvagnargues fran­cia külügyminiszter tárgyalá­sairól. A közlemény a többi között h anssúlyozza: A két miniszter megvizs­gálta a magyar—francia kap­csolatok különböző vonatko­zásait és megállapították, hogy e kapcsolatok fejlesz­tésének kedvező feltételei adottak. Kifejezésbe juttat­ták kormányaik eltökéltsé­gét, hogy a különböző terü­leteken megtegyék a szüksé­ges intézkedéseket a két or- s 'ág és a két nép kapcsola­tainak szorosabb ’a fűzésére és fejlesztésére. Igv elhatá rozták, hogy folytatják tevé­kenységüket a kereskedelem bővítésére, a gazdasági és ioari együttműködés fejlesz­tésére, ezek változatosabbá tételére, és kérik azokat az eszközöket, amelyek a gaz­dasági kapcsolatok egyen­súlyát jobban biztosítják. Folytatják tevékenységüket a két ország kulturális, tudo­mányos-műszaki együttmű- ‘ ködésének elmélyítésére, és annak előmozdítására, hogy minden területen erősödje­nek a két nép kapcsolatai. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere kö­zéppontjában az európai, a b; KGST'kiilkereskedelen A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága a szocia­lista közösség országai gaz­dasági kapcsolataival össze­függő kérdésekről tárgyalt most befejeződött ülésén. Ki­emelte — egyebek között —, hogy ebben az évben külö­nösen gyors ütemben növek­szik majd a gépgyártóipar termékeinek kölcsönös szál­lítása. Az ülésen áttekintették azokat a kérdéseket, amelyek összefüggésben állnak a KGST-országok (és Jugoszlá­via) között megkötendő hosz- szútávú (1976—1980) keres­kedelmi egyezményekkel. Ezeket az egyezményeket a KGST-országok népgazdasá­gi terveinek összehangolása alapján írják majd alá. Ezen kívül az ülésen meg­vitatták a szocialista világ­piac 1990-ig történő fejlesz­tésével kapcsolatos prognó­zist is. Az angliai népszavazás eredménye „igen“ Az angliai népszavazás lon- d»ni számlálóközpontjából, az EarP s Court-ból tegnap kevéssel 18 óra után jelen­tették, hogy a referendum végeredménye „igen”. Ekkor haladta meg a folyamatosan számolt és közölt „igen” sza­vazatok száma az érvényes, leadott szavazatoknak a felét. rcr'ugália Megíiirdelték a termelés csatáját A portugál kormány teg­nap bejelentette, hogy álla­mosítani fogja a lisszaboni tömegközlekedést és befa­gyasztja mindazoknak a va­gyonát, akik szándékosan megkárosítják a nemzetgaz­daságot. A kormányközlemény .sze­rint a vagyon-befagyasztásra vonatkozó intézkedés kivéte­les jellegű és célja a nem­zeti vagyon megőrzése. Az intézkedés azokat a szemé­lyeket érinti, akik a nem­zetgazdaságot szándékosan megkárosítják vagy meg akarják károsítani és azokat, akiket ilyen cselekmények miatt őrizetbe vettek, vagy őrizetbe fognak venni. A súlyos gazdasági hely­zet orvoslására a portugál kormány meghirdette a „ter­melés csatáját”. A szakszer­vezetek felszólították a dol­gozókat, hogy jövő kedden, Portugália hagyományos nemzeti ünnepén önkéntes munkával vegyenek részt a termelés növelésere indított kampányban. __, k özel-keleti, a ciprusi és az indokínai helyzet állt. Ugyan­csak eszmecserét folytattak a világgazdasági problé­mákról. A külügyminiszterek meg- á ap'toíták. hi.,v a két kor- mái y nézetei az érintett nemzetközi kintések zömé­ben közelállóak. Megelége­déssel nyilatkoztak az eny­hülésben elért eredmények­ről és annak a meggyőződé­süknek adtak kifejezést, hogy az enyhülési folyamat továb­bi elmélyítése közös érdeke a világ valamennyi országá­nak és népének. , A két miniszter külön hangsúlyt helyezett az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet fontosságá­ra, mint az európai enyhü­lési folyamat összetevőjére. A tárgyalások jelenlegi állását figyelembe véve, úgy vélik, hogy valamennyi érdekelt fél számára kiplégítő ered­ményeket lehetne elérni vi­szonylag rövid időn belül, ami lehetővé tenné az érte­kezlet gyors, legmagasabb szinten történő befejezését Helsinkiben. A két miniszter kifejezés­re juttatta megelégedettségét és úgy értékelte, hogy a ma­gvar külügyminiszter fr:m- c'actszági látogatása hasznos hozzájárulás a magyar— francia kapcsolatok újabb fellendüléséhez. Púja Frigyes meghívta Sauvagnargues külügymi­nisztert hivatalos magyaror­szági látogatásra. A francia külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Kim ír Szen-Tito találkozó Tegnap Jugoszláviában a Kranj közelében levő Brdo üdülőhelyen folytatta tárgya­lásait Joszip Bróz Tito ju­goszláv államfő, a JKSZ el­nöke és Kim ír Szén, a KNDK elnöke, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának főtitkára, aki egy párt- és kormányküldöttség élén tartózkodik Jugoszlá­viában. A két államfő és pártvezető megbeszélésein Jugoszláviát és a KNDK-t „kölcsönösen érdeklő kér­désekről volt szó”. Leszecsko Prágában Tegnap Prágába érkezett Mihail Leszecsko, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. a szovjet— csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési kormánybizottság szovjet tagozatának elnöke. Röviddel a szovjet küldött­ség megérkezése után meg­kezdődtek a tárgyalások a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerűkér­déseiről. Ciprusi konferencia Két órán át tárgyalt tegnap délelőtt a bécsi Hofburgban a ciprusi kérdés békés rende­zésének lehetőségeiről Kle- ridesz és Denktas, a sziget- ország görög, illetve török közösségének vezetője, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár el­nökletével. A tárgyalás be­fejezése után egy ENSZ- szóvivő mindössze annyit közölt az újságírókkal, hogy a tárgyalás „a diplomáciai megbeszélések baráti légkö­rében” folytak le. Ebből a válaszból a megfigyelők ar­ra a megállapodásra jutot­tak, hogy a tárgyalás nehe­zen bontakozik ki. Lázár György választási nagygyűlése a Közgazdaságtudományi Egyetemen (Folytatás az I. oldalról.) évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, a munkaerőgazdálkodás javítá­sára még nem születtek meg­felelő. intézkedések. Mindezek mellett a legtöbb gondot az okozza, hogy a tőkésorszá­gokkal folytatott külkereske­delmünkben a behozatal meghaladja, a kivitel pedig továbbra is alatta marad a tervben előirányzott színvo­nalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesí­tettünk. — Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mérséklésével egyidőben az eddiginél többet tegyünk, na­gyobb erőt összpontosítsunk a tőkés export-árualapok nö­velésére, versenyképességünk javítására. Nemcsak ez évi tervünk teljesítése, de a kö­vetkező évekre előirányozha- tó~fejlődés is nagymértékben attól függ, hogy mennyire le­szünk képesek a feladatokkal megbirkózni. A kormány el­sőrendű kötelességének tart­ja, hogy folyamatosan ellen­őrizze, és ha szükséges, újabb intézkedésekkel bizto­sítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a még­oly helyes központi intézke­dések sem helyettesíthetik. a társadalom cselekvő támoga­tását, a vállalatok aktív és kezdeményező munkáját, a szocialista munka verseny lendítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összponto­sításával teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennün­ket a Központi Bizottság de­cemberi határozata, ezt ki­várja népünk érdeke. fiz ötödik ötéves terv előkészületeire! Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatai­ról szólt a miniszterelnök. Rámutatott: pártunk XI. kongresszusának határozatai azt a feladatot tűzik elénk, hogy a következő, 1976— 1980-as időszakban a nem­zeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növelésével ala­pozzuk meg a társadalmi szükségletek kielégítését. A kongresszus határozata a népgazdasági tervezés és a gyakorlati cselekvés számára a legfőbb feladatot a haté­konyság növelésének meg­gyorsításában jelölte meg. Ez nem új követelmény, azonban most, amikor a nö­vekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerültek és lé­nyegesen nehezebbé váltak a külgazdasági feltételek, a gazdaság fejlesztését még in­kább olyan vágányra kell át­állítani, hogy a nemzeti jö­vedelem növelését minde­nekelőtt a hatékonyság, a munkatermelékenység eme­lésével biztosítsuk. — Más szóval, a következő ötéves időszak gazdasági fej­lődésének szorosan egybe kell kapcsolódnia a termelés műszaki színvonalának, szer­vezettségének állandó javítá­sával, a termékek minőségi jellemzőinek a világgazdasá­gi követelmények szintjére való emelésével. — Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is kö­vetkezetesebben azokra a termelőágakra kell összpon­tosítani szellemi és anyagi erőforrásainkat, amelyek megfelelnek adottságainknak és jó feltételekkel rendelkez­nek a nemzetközi munka- megosztásban való aktív be­kapcsolódáshoz. Mindez el­engedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani tudjuk gazdasági növekedésünk kielégítő üte­mét. — A hatékonyság növelé­sének megalapozásával egy­idejűleg a tervezőmunkában megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk az egyensúlyi és az arányossági követelmények betartására. Gazdaságunk konkrét hely­zetét, a külső és belső felté­telek már bekövetkezett és felmérhető módosulásait fi­gyelembe véve ez egyrészt azt jelenti, hogy a követ­kező ötéves terv időszakában — de különösen az első években — a nemzeti jöve­delem növekedésének egy meghatározott hányadát nem fordíthatjuk teljes egészében hazai célokra, hanem a cse­rearányok romlásából szár­mazó veszteségek megszünte­tésére, a népgazdasági egyen­súly helyreállítására kell tar- • talékolnunk. Másrészt a mérsékeltebben növekvő belföldi felhaszná­lásban olyan elosztási ará­nyokat kell kialakítanunk, amely megfelelő biztosítékot nyújt mind az életszínvonal, mind a termelés fejlesztésé­hez elengedhetetlen beruhá­zások rendszeres emeléséhez. Az elmondottakból az is következik, hogy az ötödik ötéves terv időszakában is takarékos gazdálkodásra. a célok' közötti rangsorolásra kell berendezkednünk. — Az elkövetkező években tovább fog növekedni gazda­ságunkban a külgazdasági kapcsolatok arnúgyis magas részesedése, ezért csakúgy, mint fejlődésünk előző idő­szakában. a jövőben is min­den módon arra kell töre­kednünk, hogy fokozzuk a nemzetközi munkamegosztás­ba való bekapcsolódásunkat — hangsúlyozta a továbbiak­ban. — Egész fejlesztési po­litikánk, a termelés szerke­zetének korszerűsítésére irá­nyuló törekvésünk, a tudo­mányos és technikái forrada­lom előrevitele hazánkban azt igénylik, hogy még szo­rosabbra fűzzük kapcsolata­inkat a KGST-országokkal, hogy minél teljesebben ki­használjuk a szocialista in­tegrációban rejlő lehetősége­ket. Ennek a jegyében kezd­tük meg és folytatjuk a Szov­jetunióval és a többi KCST- tagországgal az 1976—1980-as időszakra szóló tervek koor­dinálását. Bár ez a munka még nem fejeződött be, any- nyi máris bizonyos, hogy je­lentős előrehaladást értünk el a tervek összehangolásá­ban, fejlesztési eéljainkmeg- alapozásában. Aktívan és kezrieményezüen — Számunkra kiemelkedő fontossága van azoknak a már létrejött megállapodá­soknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyers­anyagbehozatal nagyobb há­nyadát továbbra is a Szov­jetunióból és a szocialista or­szágokból fedeztük. Az ér­dekelt KGST-országokkal együtt mi is bekapcsolódunk azokba a közös erőfeszítések­be, amelyek a szovjet nyers­anyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a termelőkapacitások bővítésé­re, a szállítási hálózat kiépí- ' t és éré irányulnak. így töb­bek között részt veszünk az Orenburgtól induló többezer »kilométeres gázvezeték, az v.szty—iihnszki cellulózkom- biOHt, a kijembajevi azbeszt­be nyászati és dúsító kombi- n«t létesítésében. Rendkívül jelentős az a megállapodás is, amelyet a 750 kv-os nem­zetközi villamos távvezeték- hálózat kiépítéséről kötöt­tünk. E rendszer első gerinc­vezetéke Magyarországon át vezet majd, s ez növekvő villamosenergia-importot tesz számunkra lehetővé. — Energiagazdálkodásunk biztonsága szempontjából meghatározó szerepe van a Barátság olaj- és a Testvéri­ség gázvezetéknek. A nagy horderejű megállapodások sorába tartozik, hogy 1985-ig meghosszabbítottuk a közis­mert magyar—szovjet tim­föld—alumínium egj'ezményt. Nagyméretű termelési együttműködés előkészítését kezdtük meg a vegyipar kü­lönböző ágaiban — Meggyőződésünk, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségeket azonban még távolról sem .merítettük ki — fűzte hozzá. — Arra van szükség, hogy aktívan és kez- deményezően vegyünk részt a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésében, mert ez a fő útja annak, hogy az egymás közötti gazdasági kapcsolataink még tartósab- bakká és közös hasznunkra eredményesebbekké válja­nak. Szólt arról is, hogy fejlesz­teni kívánjuk gazdasági kap­csolatainkat a tőkés orszá­gokkal, és nagyobb súlyt akarunk helyezni az együtt­működés bővítésére a fejlő­dő országokkal. Ugyanakkor továbbra is fellépünk a még meglévő, nyílt és láthatatlan kereskedelmi akadályok, diszkriminációk ellen, a Nyugat-Európában érvénye­sülő mezőgazdasági' protek­cionizmus megszüntetéséért. — összhangban eddigi po­litikánkkal, az ötödik ötéves terv időszakában is biztosí­tani kívánj rjk, hogy a szo­cialista építés járjon együtt a dolgozó nép életszínvona­lának és életkörülményeinek rendszeres fejlődésével. Fon­tos követelménynek tartjuk, hogy erősödjék a végzett munka szerinti elosztás, szo­cialista elve. Egyszóval, súlyt kívánunk fektetni a munka­teljesítményeken alapuló re­álkeresetek növelésére, a csa­ládi jövedelmek közötti kü­lönbségek mérséklésére, a társadalmi juttatásoknak a kulturális és egészségügyi vi­szonyok javulásával össz­hangban álló bővítésére. Cé­lunk. hogy fenntartsuk a la­kásépítés máf elért magas szintjét, és tovább bővítsük az ellátó intézmények háló­zatát. flz enyhülés kedvez a haladé erüknek — A világfejlődés olyan szakaszába érkezeit, sünikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s a nem­zetközi viszonyokat a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcso­lataink jelentős javulása jel­lemzi. A szocialista országok, a haladó erők ennek a fo­lyamatnak az elmélyítésére, az enyhülés visszafordítha­tatlanná tételére töreksze­nek. Szívből üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának és kormá­nyának a világ népeihez, parlamentjeihez és kormá­nyaihoz intézett május 9-i felhívását. Ez a felhívás olyan nemzetközi légkör és együttműködés kialakítását szorgalmazza, amely minden ország és nép számára meg­teremti a biztonságot. — A kedvező nemzetközi változások legfontosabb té­nyezője a Szovjetunió, a szo­cialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi befolyása, egyez­tetett külpolitikája. Mi meg­tanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhó­dításának záloga a szocialis­ta országok, a haladó erők egysége, összeíorrottsága. Az erőviszonyoknak a szocializ­mus, a haladás javára törté­nő változása, a békéért har­coló naptömegek fellépése arra kényszeríti a vezető tő­késországok uralkodó köreit, hogy az emberiség sorsát érintő kérdésekhez nagyobb józansággal és realitásérzék­kel közeledjenek. Meggyőző- tapasztalatok tanúsítják, hogy az enyhülés térhódítása szerte a világon — így föld­részünkön is — kedvez a háladó erők küzdelmének. Befejezésül a Központi Bizottság és a kormány ne­vében kérte a nagygyűlés résztvevőit, tettekkel és sza­vazatukkal támogassák a Hazafias Népfront program­ját és jelöltjeit. A nagy tapssal fogadott be­széd után a nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért vé­get. 4 Hosszútávú ewezfnéflvs*

Next

/
Thumbnails
Contents