Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fill«' XXVI. évi. 130. sz. 1975. június 5., csütörtök Választási nagygyűlés lodapestei és Tatabányán Tegnap délután Budapesten, az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házának nagytermében választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnök­ként dr. Névai László jogász professzor, a budapesti Hazafias Népfront VI. kerületi Bizottságának elnöke nyitott meg — felszólalt Vincze Tibor, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat öntödei üzemének vezetője, Bajor Ti­bor, VI. kerületi nyugdíjas és Boldizsár Iván író. A gyű­lésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje. Sarlós István: Alkotó szövetségei telünk létre Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fej­lődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszt­hatatlan attól az úttól, ame­lyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkás­hatalom megteremtette a tu­dás birtoklásának lehetősé­gét. Az idei tavaszon, történel­mi számvetésünk során fel­idéztük a múlt súlyos „kul­turális örökségét”, azt a kor­szakot, ahol a hat éven felüli népesség mintegy 10 száza­léka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osztályok érdeke az volt, hogy a töme­geket a műveletlenség és az igénytelenség elzárja az élet igazságának megismerése elől. Ezért akarták száműzni e hazából a haladó gondola­tot, ezért kényszerítették szellemi életünk nagyjainak egy részét emigrációba, ezért üldözték a munkásművelődés nemes törekvéseit. — A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek mindig megtalálták a módját annak, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek az olvasásnak és a művelődésnek. Ma hazánk­ban a lakosság műveltségbe­li állapota jobb, mint sok gazdaságilag jóval fejlettebb kapitalista ország állampol­gáraié, és jóval felette áll azoknak a műveltség tartal­mában, eszmei kisugárzó ere­jében. Ma, amikor a fejlett szocia­lista társadalom felépítéséért Szép és elismerésre méltó az általános haladás ebben a vonatkozásban — de „még nem elég” az alkotók és a műélvezők közötti — a mű­vek alapján létrejövő — munkakapcsolat nyújthat olyan életből fakadó ismere­teket, amelyek sugalmazói le­hetnek az egyre nagyobb számban igényelt szocialista alkotásoknak. A közelmúltban országszer­te — népfront fórumokon is — vitatták a közművelődési kerettörvény tervezetét. Tíz­ezrek mondták el, hogy a kultúrálódás ma olyan aktív ■ folyamat, amely tevékenység­re sarkallja az emberek száz­ezreit és millióit. A szakis­■ merettel, magasfokú általá1 nos műveltséggel felvértezett, szocialista módon gondolkodó tömegek személyes példamu­tatással, életmódjukkal, mun­kájukkal gazdagítják anyagi, szellemi értékeinket, képesek és készek arra, hogy beleszól­janak a köz dolgaiba. Sarlós István szólott a to­vábbiakban a szocialista nem­zeti egységről. A szövetségi dolgozunk —, folytatta — az oktatás és a művelődés terü­letén új feladatok és egyre jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult ok­tatási rendszer keretén belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételeket, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egy­re inkább gondoskodnunk kell arról, hogy az iskola és a társadalom biztosítsa a ta­nulás és a felnőttkorúak to­vábbtanulási lehetőségét, te­gye hozzáférhetővé az elsajá­títandó ismereteket. 1975-ben a nemzeti jövede­lemből 10.4 százalékot hasz­nálunk kulturális célokra." Tpvább fejlesztjük intéz­ményrendszerünket, a közok­tatást, a felsőoktatást, a köz- művelődési hálózatot. A mű­velődés egyre inkább társa­dalmi üggyé vélik, ezért in­dokolt és szükséges, hogy művelődéspolitikai céljaink megvalósításában növekvő szerepet vállaljanak a társa­dalmi mozgalmak és a tö­megszervezetek is. Iskola, egyetem, tudomá­nyos, vagy művészeti alkotó- műhely, közművelődési intéz­mény vagy mozgalom egy kö­zös célt szolgál; a sokoldalú­an fejlett szocialista társadal­mat. Minden alkotóműhely a cselekvés olyan kerete, melyben szellemi és művé­szeti életünk képviselői lehe­tőséget kapnak arra, hogy ké­pességeiket a társadalom szá­mára hasznosan kifejlesszék és ezt alkotásaikban kifejez­zék. politika jellemzőiről. Egye­bek között aláhúzta: A Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásába kinyilvá­nítottuk, hogy hazánkban a különböz'ő társadalmi osztá­lyok és rétegek, a materialis­ta világnézetet vallók és a hívők, személyes tapasztala­taik és érdekeik alapján fel­ismerték azt a nagy igazsá­got, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését, követ­kezetesen tovább folytatjuk és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyarországát. — Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáló prog­ramja végrehajtásához szö­vetségeseket keressen. Mi al­kotó és a szocializmus egész időszakára szóló szövetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükség- szerű. hiszen a vezető osztály és a többi réteg között a leg­alapvetőbb kérdésben — t. i. abban, hogy dolgozó embe­rek alkotta társadalmi réte­gekről van szó — teljes az azonosság. De a termelőesz­közökhöz való viszonyuk is azonos, hiszen mindkét tulaj­donforma a szocialista viszo­nyokat fejezi ki. Végül vala­mennyi egvüttes érdeke, hogy békében, létbiztonságban, nö­vekvő ' jólétben, a kizsákmá­nyolás veszélye nélkül, a mű­velődési lehetőségek teljessé­ge mellett éljenek és dolgoz­zanak. Mindezt csak a szo­cializmus képes biztosítani a magyar nép javára. — A szövetségi politika hatásfoka nagy mértékben függ attól, hogyan alakul a munkásosztály helyzete, számbeli és politikai öntuda­ta, felkészültsége alapján el­foglalt helye, ereje. — A felszabadulás óta a magyar munkásosztály szám­ban is megnőtt. És ami leg­alább ennyire fontos: a kö­zös küzdelmekben a munká­sok politikai öntudata, szak­mai felkészültsége egyaránt nagy mértékben megnöveke­dett. A munkásosztályt a ve­zető szerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringat­ta önelégültségbe; egyre fel­készültebben, egyre felelő­sebben tölti be történelmi hi­vatását. Azzal a tudattal te­szi, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőéért, és a kezdeményezés nemcsak jo­ga, hanem kötelessége is. A szövetségi politika kötelez — A munkásosztály és párt­ja nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgon­dolásait valósítsa meg. A szö­vetségi politika kötelezi arra, hogy élénken felfigyeljen minden olyan javaslatra, amelyet az egész nép javát szolgáló politikája fejleszté­séhez és programjának meg­valósításához a dolgozó em­berektől kaphat. — A marxista-leninista el­mélet áthatja társadalmun­kat, hatásától nem mentesül­tek azok sem, akik más ide­ológiai alapokról szemlélik a világ dolgait. A párt segíti, de nem sietteti, nem erőlteti ezt a fejlődést. Azért, mert tudja, hogy minden fontos kérdésben érvényesül útmu­tatása, s minden gyakorlati tennivalóban részt vesznek azok is, akik számára az ide­ológia teljes elfogadása ma még nem lenne egyszerű. — A szövetségi politikában jelentős a termelőszövetkeze­ti fejlődés útjára lépett pa­rasztságunk. Ma már egész gondolkodásmódjában: poli­tikai állásfoglalásában épp­úgy, mint a gazdasági kérdé­sek szemléletében, a múltbe­liektől gyökeresen eltérő, a szocializmust igenlő nézete­ket vall. — Kezdettől fogva jelentős volt a haladó - gondolkodású értelmiségiek szerepe a fej­lődésben, az idők során fel­nőtt az értelmiségiek új gene- rációia: pedagógusok, köz­gazdászok, mérnökök, orvo­sok, akik minden alaovető kérdésben egyetértő állás­pontot képviselnek azokkal a társadalmi osztályokkal, amelyek őket felnevelték, s feladataikra felkészítették. Az emberiség jövője, az előt­tünk álló nagy lehetőségek természetessé teszik az értel­miségiek számára, hogy erő­sítsék. építsék az ő érdekeit realizáló, az emberi értelem kibontakozását szorgalma­zó szocializmust — mutatott rá Sarlós István. A nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. (Folytatás a 3. oldalon) Alkotók és miiélvezők kapcsolata Szovjet küldöttség érkezett hazánkba MA: Vasúti menetrend a Szolnokra érkező és a Szolnokról indulr vonatokról a 6. és 7. oldalon Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésé­vel tegnap délelőtt delegáció érkezett hazánkba. Fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, dr. Si­mon Pál nehézipari minisz­terhelyettes, dr. Szita János, a Nemzetközi Gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a jubileumi orvos—gyógyszerész napok Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter mondott megnyitó beszédet Tegnap délelőtt Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házának szín­háztermében megkezdődtek a jubileumi orvos—gyógy­szerész napok, amelyek pén­teken érnek véget. Dr. Pápay Dénes megyei főorvos köszöntötte az orvos“ gyógyszerész napok résztve­vőit és az ünnepi ülés el­nökségét; amelyben helyet foglalt dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára, dr. Hegedűs La­jos, a megyei tanács elnöke, M. Szabó István vezérőrnagy, a megyei Rendőrfőkapitány­ság vezetője, a megyei párt vb., tágja, dr. Berenesi György professzor, a szegedi Orvostudományi Egyetem ál­talános rektorhelyettese, dr. Ilollán Zsuzsa akadémikus, az Országos Haematológiai Intézet igazgatója is. Ezután dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, a konferencia fővédnöke mon­dott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a szol­noki rendezvény megszerve­zőinek dicséretes az a törek­vése, amellyel a különböző szakterületen és különböző szinten dolgozó kutató és gyakorló orvosoknak, gyópv- szerészeknek, egészségügyi szakembereknek közös fó­rumot biztosítanak, ezzel is erősítve, hogy munkájuk "szoros egységet alkot. Elis­meréssel szólt arról, hogy a rendezvénysorozat előadói között körzeti orvosok épp­úgy szerepelnek, mint egye­temi tanárok. Az egészségügyi miniszter beszéde után dr. Szeghy Gergely kandidátus, szemész főorvos megnyitotta az egész­ségügyi bélyegkiállítást. Ezt követően megkezdődött a há­romnapos munkaprogram, amelynek első napján tíz elpadás hangzott el. Nagy érdeklődés kísérte dr. Holtán Zsuzsa akadémikus előadását, amelyben „A hae- matherapia korszerű alapel­vei” címmel a vérátömlesz­tés differenciált alkalmazá­sával foglalkozott. Ezután dr. Eckhardt Sán­dor, az Országos Onkológiai Intézet kutatója számolt be a fehérvérűség gyógyszeres kezelésében szerzett tapaszta­latokról. Előadása után dr. Berenesi György szomorú kö­telességének tett eleget: meg­emlékezett dr. Szontágh Fe­renc professzorról, a SZOTE volt rektoráról, aki már nem lehet jelen a szolnoki konfe­rencián. Az orvos—gyógysze­rész napok résztvevői egy­Befejező szakaszukhoz ér­keztek a június 15-i ország- gyűlési képviselőválasztás előkészületei: a Hazafias Népfront helyi bizottságai­nak javaslatára az illetékes választási elnökségek meg­alakították a szavazatszedő bizottságokat. A bizottságok tagjai szerdán esküt tettek. Szolnok megyében is meg­alakultak tegnap az öt tag­perces néma felállással adóz­tak a nemzetközileg is elis­mert szülész-nőgyógyász szaktekintély emlékének. Ma délelőtt és délután at előadások három szekcióban tovább folytatódnak. • » • * Az orvos—gyógyszerész na­pok keretében dr. Schultheisz: Emil egészségügyi miniszter dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizottság gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára társa­ságában látogatást tett a. Szolnok megyei Tanács He- tényi Géza Kórházában, ahol megtekintették az építkezé­seket és megbeszélést foly­tattak a fejlesztés időszerű kérdéseiről. Á látogatáson részt vett dr. Hegedűs Lajos,, a megyei tanács elnöke és dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. bői álló szavazatszedő bi­zottságok. A megyében ösz- szesen 482 szavazókor van, s ennek megfelelően ugyan­annyi szavazatszedő bizott­ság alakult. A helyi taná­csok elnökei előtt letették az esküt, ellátták őket meg­bízólevéllel és tájékoztatást kaptak feladataikról. (Hírmagyarázatunk a 3. oldalon.) Megalakultak a szavazatszedő bizottságok HíRKK — TÜDÓStTÁSOK — HÍREKÉ TUDÓSÍTÁSOK. — HÍRI k Púja Frigyes Franciaországban Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Jean Sauvagnargues­nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének meghí­vására ma hivatalos látoga­tásra Franciaországba uta­zik. Tanácskozás a juhtenyésztésről A juhtenyésztés korszerű­sítésének és fejlesztésének időszerű kérdéseiről tanács­koztak tegnap Nagyivánban. Lengyel Gyula, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója Szolnok megye juhtenyésztésének helyzetét, fejlesztés feladatait elemez­te. Dr. Veress László tan­székvezető főiskolai tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa a juhtenyésztés korszerűsítésének időszerű kérdéseiről tartott előadást. A karcagi Dimitrov és a November 7. Tsz, valamint a tiszaőrsi Petőfi Tsz szakem­berei mondták el a tenyész­tésben szerzett tapasztalatai­kat. A tanácskozás után a résztvevők megtekintették a tiszaőrs—nagyiváni Petőfi Tsz juhállományát. Kertészeti napok A Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizott­sága és a pécsi akadémiai bizottság kertészeti napokat rendezett kedden és szerdán Baranyában. Az akadémiai napok célja az volt, hogy a tudósok — a gyakorlati szak­emberekkel közösen — fel­tárják e kedvező természeti adottságú megyében a zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőter­melés fejlesztésének lehető­ségeit, meghatározzák a fej­lesztés irányelveit. Egy mondáiban — Tegnap befejeződött Szombathelyen a szocialista országok közös konténer használati tanácsának egy­hetes ülésszaka. — A Nyugati-főcsatorná­ból tegnap . megkezdték a Hortobágyi Nemzeti Parkban a Justus-mocsár feltöltését. — Fonyódon megalakult tegnap a Balatoni Intéző Bi­zottság sportbizottsága, amely c vízi és az üdülőhelyi sport­élet fellendítését fogja szer­vezni.

Next

/
Thumbnails
Contents