Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. június 29. HÉTFŐ: Brezsnyev és Gierek találkozója Moszkvában. — Külügyminiszterünk, Púja Frigyes kuvaiti útja. — Mexikóvárosban folytatta tanácskozásait a nők vi­lágkongresszusa. — A CGT francia szakszervezeti szövetség kongresszusa. — Makariosz, ciprusi elnök közel-keleti körútja. KEDD: A belga király a Szovjetunióban. — Budapesten megnyílik a KGST XXIX. ülésszaka, a tagállamok kormányfőinek részvételével. — Brandt Titónál. SZERDA: Kikiáltják a független mozambiki népi köztársa­ságot. — Todor Zsivkov olaszországi látogatása. — A nyugatnémet CDU kongresszusa Mannheimben. CSÜTÖRTÖK: Az EBK koordinációs bizottságának genfi ülése. — Indiában kihirdetik a rendkívüli állapotot. — A laoszi választások elhalasztása. — Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Kongresszusa Chi­cagóban. PÉNTEK: Gromiko Rómában, szovjet-olasz külügyminiszteri tárgyalások. — Űjabb fegyveres összeütközések Li­banonban. — Arabközi tanácskozások. SZOMBAT: Főtitkárválasztás a francia gaulleista pártban. — A portugál külügyminiszter londoni megbeszélései. Így Islta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin A Genfben összeseregleit különtudósítók már csütörtö­kön abban a reményben vá­rakoztak a nevezetes „buv- ker”, az ablaktalan, ultra­modern konferenciaközpont sajtóirodájában, hogy tanúi lehetnek majd az európai csúcsértekezlet bejelentésé­nek. Nem így történt. Üjabb bonyodalmak jelentkeztek az európai biztonsági konferen­cia finisében s legjobb eset­ben a következő hét elejen hirdethetik meg a Helsinrű összejövetel dátumát. A ne­hézségek a zárójelek miatt adódtak: néhány esetben ugyanis a különböző vélemé­nyeket, egymással párhuza­mosan, zárójelek között tün­tették fel a határozati javas­latok szövegében. A záróje­leket valóan fel kell oldani, közös nevezőre kell jutni, de erre a munkára elegendőnek ígérkezik az az egy hónap, amely amúgyis szükséges a záróértekezlet előkészületei­nek megtételére. Vannak azonan küldöttségek, ame­lyek változatlanul ragasz­kodnak a lassításhoz és a hu­zavonához. .. Pedig az idő sürget. Hel­sinkiben nemcsak az európai biztonság alapokmányát ön­tenék nemzetközi jogi formá­ba, de megszabnák a konfe­rencia folytatódásának módo­zatait s lehetőség nyílna szé­leskörű eszmecserékre a leg­magasabb szinten. Hiszen a fővárosban jelen lenne az SZKP főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke, az NSZEP első titkára és az NSZK kancellárja, a Varsói Szerződés, a NATO, valamint a semleges országok más ki­emelkedő vezetője. A párbeszéd egyébként, — kétoldalú, bilaterális keretek között — a héten is folytató­dott. Gromiko római útja so­rán az olasz vezetőkkel ta­nácskozott, Todor Zsivkov bolgár államfő a Vatikánban a pápával folytatott megbe­szélést, Moszkva vendége volt a belga király, s kísére­tében. a brüsszeli kormány feje, NDK—dán külügymi­niszteri tárgyalások zajlottax Koppenhágában, a portugál diplomácia vezetője Londont kereste fel. Az „európai be­szélgetés” (utalhatunk ismét rá, hogy az elmúlt hetekben a magyar külügyminiszter Párizsban és Bonnban járt) valóban része lett a politikai mozgásnak s az ünnepi alka­lom Helsinkiben új lendüit- tet adhat a további folyama­tokhoz. Belpolitikai feszültségről érkeztek hírek Ázsia két pontjáról. Indiában elrendel­ték a rendkívüli állapotot, átmenetileg bevezették a cenzúrát, s többszáz letartóz­tatást hajtottak végre. Az ügy háttere, hogy egy vidéki bíróság felmelegítve és fel­nagyítva a korábbi választási kampány néhány jelentekte- len mozzanatát, elmarasztalta Indira Gandhi miniszterei- nökasszonyt. Ez szinte jel­adás volt az ellenzék szamá­ra, amely a szélsőjobboldal­tól az ultrabalig támadást in­dított és formális összesku- vést szőtt a kormányfő ellen. A hatalmon levő kongresszus párt, a kommunista párt, a haladó indiai közvélemény kiállt Gandhi asszony mel­lett, hiszen politikáját több­ségben pozitív elemek fémje­lezték. A reakció, hamis pár­huzamokkal élve, megkísé­relte egy „Watergate-pszichú- zis” megteremtését, de a ha­tározott rendszabályok nyu­galmat teremfettek az ország­ban. Nem sikerült nyugalmat teremteni Libanonban, sőt Beirutban szemmel látható­lag rosszabbodik a helyzet. A jobboldali falangista párt már hetekkel ezelőtt igyeke­zett magához ragadni a ha­talmat, hogy megbontsa Li­banon politikai és vallási egyensúlyát. (Ebben az araD államban íratlan hagyomány, hogy az államfő minden eset­ben maronita keresztény, a kormányfő viszont mohame­dán.) Egy falangista kor­mány, a muzulmán csoportok kizárásával, valósággal fel­idézheti az 1958 nyarán vég­bement eseményeket: a véres polgárháborút s az amerikai tengerészgyalogosok partra­szállását. Bonyolítja a helyzetet, hogy a belső viták nem utol­sósorban a palesztin mozga­lom támogatása körül ala­kultak ki: a mohamedán szervezetek a PFSZ- pártját fogják. E legutóbbi fegyveres összeütközések is mindenek­előtt a falangisták, illetve a palesztínaiak között robban­tak ki. A beiruti fejlemények szinte jelképül szolgainak, hogy változatlanul munkál­kodni kell egy hatékony arab egység létrehozásán. Ha nem is ennyire drámaian, de má­sutt is jelentős ellentétek ke­letkeznek az egyes arab ál­lamok között, valamint az egyes nemzeti mozgalmakon belül. Éppen most, amiaor a közel-keleti kibontakozás ügye kritikus szakaszba ke­rült, nehezen lehetne túlbe­csülni a reális alapokon lét­rejövő arab egység szüksé­gességét és fontosságát. DELHI Indira Gandhi miniszter­elnökasszony tegnap másfel órás tanácskozáson vitatia meg kormányának állammi­nisztereivel és miniszterhe­lyetteseivel az országban ki­alakult politikai helyzetei. Mint hangsúlyozta, feltétle­nül szüksége van a gyors döntésekre, és a megjelölt programok teljesítésére. CHICAGO Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának XXI. kongresszusa folytatja mun­káját. A pénteki ülésen a küldöttek viharos tapssal fo­gadták Henry Winstonak, a párt elnökiének felszólalását. Pártunknak — hangsúlyozta Henry Winston — arra keil összpontosítani erőfeszítései, hogy biztosítsa a társadalmi igazságosságot — a munkát, a jólétet, a békét a dolgozók, az egész nép számára. Éppen ezért sohasem volt olyan fon­tos, mint napjainkban eljut­tatni a marxista-leninista ta­nításokat a milliókhoz. Ez a mi fő feladatunk. Gromiko befejezte olaszországi tárgyalásait Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, miután teg­nap találkozott Leone köz- társasági elnökkel, befejezte olaszországi hivatalos láto­gatását. Gromiko a két or­szág között rendszeresített véleménycsere keretében megbeszéléseket folytatott Rumor külügyminizterrel és Moro miniszterelnökkel az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A megbeszélések közép­pontjában az európai bizton­sági értekezlet befejezésének kérdése állt. Rumor és Moro válaszul arra a szovjet ja­vaslatra, hogy a konferen­ciát júliusban fejezzék be a résztvevők Helsinkiben, ki­fejtette: Olaszország egyetért ezzel a javaslattal, s maga részéről kész tevékenyen elő­segíteni, hogy a még függő­ben levő kérdések közül Olaszország főként a földkö­zi-tengeri medence biztonsá­gával összefüggő mozzanato­kat tartja fontosnak. Az olasz válasz Gromiko javas­latára nem nélkülöz bizonyos halogatási szándékot, de lé­nyegében elkötelező értékű. Olaszország nem támaszt akadályt az elé, hogy július végén Helsinkiben az állam- és kormányfők részvételével megkezdődjék az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet befejező sza­kasza. ¥ Uj testületek alakultak Portugáliában A Portugál Legfelsőbb Forradalmi Tanács tegnap reggel végétért ülésén fontos határozatokat hozott a testü­lettel kapcsolatos szervezeti kérdésekről. A határozatokat a forradalmi hatalom erősí­tésének szükségessége indo­kolta és azok célja a munka pontosabb megszervezése a tanácson belül. A Legfelsőbb Forradalmi Tanácson belül négy önálló bizottságot ala­kítottak: központi, politikai, katonai és végrehajtó (szer­vezési) bizottságot. Közös sikereink, fejiődésünk záloga a széles körű együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) elveire, az országaink közötti széles körű gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működésre épül, lehetővé teszi, hogy sikeresen oldjuk meg a kommunista és mun­káspártok, valamint a kor­mányok által kitűzött nép­gazdaságfejlesztési feladato­kat. A KGST-tgországok nem­zeti jövedelme 1974-ben 6,4 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban, az ipari termelés pedig mint­egy 8,5 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a fejlett kapita­lista országokban az előzetes adatok szerint mindössze 0,25 —1 százalékkal emelkedett tavaly a nemzeti jövedelem. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok kemény harcot folytatnak a nemzet­közi enyhülésért, s ez egyre érzékelhetőbb eredményeket hoz. Ezek az eredmények kedvezően hatnak népeink alkotó munkájára, a szocia­lista közösség országai nép- gzdaságának további fej­lesztésére. a világ valameny- nyi országával fenntartott sokoldalú kapcsolatok fej­lesztésére. Ezután a KGST-ülésszakon megtárgyalt legfontosabb kérdésekre tért ki. Igen fon­tos eredmény például, hogy az ülésszak elvi határozato­kat fogadott el a tagállamok 1990-ig terjedő együttműkö­déséről a legfontosabb ága­zatokban. A KGST XXVIII. üléssza­kának határozatai értelmé­ben a tanács szervei kidol­gozták a fűtőanyag-energia bázis továbbfejlesztésének, valamint az érdekelt európai tagországok egységes villa­mos energia rendszerének koncepcióját. A mostani ülésszak megbízza a tanács szerveit, hogy e koncepció alapján dolgozzák ki az egy­séges villmos-energia rend­szer általános hálózat-tervét, beleértve Jugoszlávia ener­giarendszerének megfelelő közreműködését, és terjesz- szék azt a tanács XXX. ülés­szaka elé. Ny. Faggyejev rámutatott, hogy a KGST tagországok és a KGST szervek figyelmé­nek középpontjában az 1976 —80-as évekre szóló népgaz­dasági tervek koordinációjá­nak befejezése áll. Az új tervidőszakra szóló _ tervek egyeztetésének minőségileg új vonása, hogy közvetlenül kapcsolódik a komplex prog­ramhoz, szervesen illeszkedik a tagországok új ötéves ter­veiben megvalósítandó in­tézkedésekhez, valamint a gazdasági problémák két- és sokoldalú együttműködés alapján, komplex módon történő megoldásához. A tervkoordináció során az együttműködés már bevált formái és keretei között to­vább fejlődött a berendezé­sek és anyagok kölcsönös szállítása, napirenden van az érdekelt országok közvetlen részvétele új kapacitások lé­tesítésében. Ide sorolható a 2800 kilométeres orenburgi gázvvezeték, amelyet az ér­dekelt tagországok kivitelező vállalatai létesítenek. A népgazdasági tervek koordinációja során a tag­országokban tett intézkedé­sek eredményeként a fűtő­anyag-energetikai ágazatok a jövőben is egyenletesen, tervszerűen és alapvetően kiegyensúlyozottan fognak fejlődni. Intézkedéseket tet­tek az új energiaforrás, az atomenergia felhasználásával kapcsolatos munkálatok gyorsabb üteme érdekében is. A tervkoordináció során előzetesen egyeztették a köl­csönös áruszállításokat, s ez alapul szolgál az 1976—80-ra szóló kereskedelmi egyezmé­nyek előkészítéséhez. Előze­tes adatok szerint a tagor­szágok tervkoordináción ala­puló áruforgalma az 1976— 80-as időszakban (1974-es árakon számítva) 50 száza­lékkal lesz magasabb, mint a mostani tervidőszakban. Nyikolaj Faggyejev hang­súlyozta : a KGST-országok mindinkább erősödő egy­másra utaltsága megköveteli az integrációs folyamatok irányításának tökéletesítését. Ebben az összefüggésben kell tehát vizsgálni a sokoldalú integrációs intézkedések 1976—80. évi egyeztetett ter­vét, amelyet a XXIX. ülés­szakon jóváhagytak. Ez a terv jelentősen hozzájárul az integrációs folyamatok irá­nyításának fejlesztéséhez. E terv magában foglalja a legfontosabb, sokoldalú in­tegrációs intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a következő öt évben tesznek különböző létesítmények, ki­egészítő és termelő kapaci­tások létrehozására. A több mint kilenc milliárd transz­ferábilis rubel értékű beru­házás üzembehelyezése lehe­tővé teszi a termelés jelen­tős növelését a beruházások­ban részt vevő tagállamok igényeinek kielégítését, pél­dául cellulózéból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagok­ból, ferroötvözetekből, nik­kelből stb. A KGST szervezete és a tagországok a szocialista in­ternacionalizmus elveit kö­vetve és a komplex prog­ramnak megfelelően állandó figyelmet fordítanak a tag­országok gazdasági fejlettsé­gének fokozatos kiegyenlítő­désére, önzetlen segítséget nyújtanak a gazdaságilag ke­vésbé fejlett országoknak. A tagországok például nemzet­közi geológiai expedíciót hoztak létre, amely Mongó­lia különböző körzeteiben komplex földtani felmérő, feltáró és kutatómunkát vé­gez. Az expedíció egész te­vékenysége a Mongol Nép- köztársaság geológiai szolgá­latának irányításával folyik és azt a KGST tagállamok térítésmentesen finanszíroz­zák. A tagországok ugyan­csak Mongóliában 12 tudo­mányos kutató és tudomá­nyos káderképző intézetet hoznak majd létre. Térítés- mentes segítséget nyújtanak egy ABC típusú önkiszolgáló élelmiszeráruház építéséhez Ulánbátorban. Az ülésszak idején egyez­ményt írtak alá arról, hogy az érdekelt tagállamok Ku-' ba területén közös erőfeszí­téseket tesznek nikkel- és kobaltlelőhelyek kitermelé­sére. Ennek az egyezmény­nek a megvalósítása támo­gatást jelent Kuba gazdasá­gának fejlesztéséhez. A KGST titkára hangsú­lyozta, hogy az ülésszak a barátság és a kölcsönös meg­értés légkörében zajlott le. Kérdésekre válaszolva á KGST titkára kijelentette: a szervezeten kívül álló orszá­gokkal, szervezetekkel is szí­vesen tárgyal a KGST az együttműködésről. Sikeres­nek bizonyult a KGST és Finnország együttműködése, amelynek nyomán lényege­sen nőtt az áruforgalom a KGST tagállamok és Finnor­szág között. További orszá­gok is kifejezték, hogy együtt akarnak működni a KGST- vel. Irakkal valószínűleg jú­lius elején már létre is jöhet a meggállapodás, befejeződ­tek az előkészítő tárgyalások Mexikóval is, amellyel a megállapodás aláírása ugyancsak rövid időn belül várható. A közelmúltban Ko­lumbia jelezte, hogy tanul­mányozni kívánja a KGST- vel való együttműködés le­hetőségeit. Elmondotta, hogy a KGST a Közös Piaccal való kapcso­latok elől sem zárkózik el. A KGST titkára már 1973- ban felvette a kapcsolatot a Közös Piac képviselőivel, s felhívta figyelmüket a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés lehetőségeire a KGST tagországok és a közös piaci tagországok között. A két gazdasági szervezet jól segít­hetné az enyhülés politiká­ját, s a tagországok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a diszkriminá­ciók megszüntetését, az in­formációcserét. Azóta sor került szakértői értekezletre is, amelynek megtartása he­lyesnek bizonyult. Lehetővé tette, hogy jobban megismer­jük az európai gazdasági kö­zösség tevékenységét. A dia­lógus folytatódik, s keressük az együttműködés lehetősé­gét, amely az enyhülést, a népek javát szolgálja.' Összehangolt népgazdasági tervek A TANÁCSÜLÉS EGYRÉSZT összegezte a szocialista or­szágok nemzetközi gazdasági szervezete tevékenységének újabb eredményeit, az előrehaladást a Komplex Program megvalósításában és meghatározta az együttműködés tovább­fejlesztésének időszerű feladatait. A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának és erősítésének legfontosabb eszköze a népgazdasági tervek összehangolása. A tagállamok és a KGST különböző szervei az elmúlt esztendőkben jelentős munkát végeztek az 1976— 1980-as népgazdasági tervek koordinálására s ennek során feltárták és meghatározták a gazdasági, a tudományos-mű­szaki együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, egyeztették e lehetőségek valórgváltását szolgáló konkrét intézkedéseket. A budapesti ülésszak a KGST történetében első ízben jóvá­hagyta a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek — 1976—1980. évi egyeztetett tervét, amely mintegy C milliárd transzferábilis rubel értékben irányoz elő kapacitásfejlesztést beruházást és érdekelt tagállomak nyersanyag-szükségletei­nek biztonságos kielégítésére. A szocialista országok közös erőfeszítéssel és eredménye­sen oldják meg a gazdasági fejlődés olyan problémáit, ame­lyek a kapitalista világ legerősebb államainak is gondot, ne­hézségeket okoznak. A tanácsülés határozatai más területekben is tükrözik az együttműködés fejlődését. A KGST-országok az üléssza­kon elhatározták olyan hosszú távú — 1990-ig szóló — együttműködési programok kidolgozását, amelyek egyrészt a nyers- és tüzelőanyag-termelésben és ellátásban, másrészt az élelmiszer- és közfogyasztási cikkek termelésében, továbbá a gyártás-szakosításban és a termelési kooperációban alapoz­zák meg az integráció elményítését. Az ülésszak határozatai a KGST intézmény-rendszerét is fejlesztik, az új állandó bizottságok további területekre — a polgári légi közlekedésre, az egészségügy-egészségvédelem­re — terjesztik ki a tagállamok sokoldalú és tervszerű együtttműködését. A tanács budapesti ülésszaka határozatot hozott egy nemzetközi intézet létesítésére, amelynek feladata a vezetéstudomány és az irányítás kérdéseinek kutatása. Az ülésszak jegyzőkönyvének aláírásával egyidejűleg nyolc KGST-ország egyezményt kötött, amelynek értelmében együttműködnek nikkel kobalt termelőkapacitás Kuba terü­letén történő fejlesztésében. A KGST A SZOCIALISTA országok sok- és kétoldalú gazdasági együttműködését, szervezi, irányítja. A szervezet munkája, ajánlásai és határozatai — legyenek azok gyártási kooperációk, közös fejlesztések — politikai és nemzetközi jelentőségűek, mert azt példázzák és bizonyítják, hogy új­típusú együttműködésük a kapitalista világgazdaság proble­matikus helyzete közepette is eredményesen hangolja össze gazdasági erőfeszítéseiket s az integrációs folyamatok erősí­tése védelmezi népgazdaságaikat a tőkés világpiac káros ha­tásaival szemben. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents