Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
1975_ Június 27. SZOLNOK MEGYEI NffiPLAP 3 Sürgető teeiiciőic Mezőgazdasági vezetők tanácskoztak az aratásról Szolnokon A mezőgazdaság időszerű teendőiről tanácskoztak tegr nap délelőtt a Szolnok megyei' pártbizottságon a szakemberek. A megbeszélésen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Csorna János a megyei tanács osztályvezetője, Suba István, a karcagi tsz-szövetség titkára, Sári Mihály, a szolnoki tsz-szövetség titkára. A résztvevők megállapították, hogy az aratással párhuzamosan néhány más sürgető munkára is nagy figyelmet kell szentelni. A változó, csapadékos időjárás kedvezett a gyomoknak, s bár a mezőgazdasági üzemek nem nézik ezt tétlenül, még mindig több erőt kellene a gyomirtásra koncentrálni. Különösen fontos a kapásnövényeket megtisztítani a gyomoktól. Kaszálni kell az utakat, árokpartokat is, mert ezek jelentős gyom- források. Ugyancsak az esőzés következtében nem egy gazdaságban a belvíz okozott nagy gondot. Olyan mezőgazdasági üzem is van a megyében, ahol a felesleges csapadék nyomán a mélyfekvésű területek egyes részein kipusztult a növényzet. Nem minden esetben terheli felelősség az üzemvezetőit, hiszen sok helyen Objektív akadályok miatt nem tudták idejében elvezetni a vizet, de mindenesetre figyelmeztetés a jövőre nézve, hogy nagyobb esőzés esetén hol kell a leggyorsabban intézkedni. Az aratás megkezdődött, az előkészületek, köztük a gépszemlék befejeződtek. Az általános tapasztalat szerint a gazdaságok jól kijavították a gépeket, de rossz példák is akadtak. A kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezetben nem volt minden rendben, a túrkevei Táncsics Tsz-ben pedig a vezetők hiányoztak, s ezért meg kellett ismételni a gépszemlét. A gabonatárolással is vannak még gondok — állapították meg a tanácskozás résztvevői. A szolnoki . és a kunszentmártoni járás, egyébként jól gazdálkodó- mezőgazdasági üzemei nem akarnak tárolási szerződést kötni. Így még 3 ezer vagon gabona sorsa bizonytalan. Az intézkedés egyre sürgetőbb, hiszen rövidesen már a búzatáblákon dolgoznak a kombájnok. A munkás—paraszt ösz- szefogás szép példája, hogy a Csepeli Vas- és Fémművek munkásai felajánlották segítségüket megyénknek. Ha szükséges lesz, részt vesznek az aratásban, illetve járműveket adnak a szállításhoz. Munkában a mielybizottság Megérkeznek a délutáno- sok a tiszafüredi Alumíniumgyárba, köztük Székely László, a műhelybizottság titkára és a többiek. Mielőtt a munkapadok mellé állnának, megbeszélést tartanak. — Egy hónapja választották meg a műhelybizottságot — magyarázza Székely László, a titkár. — Eddig öt tagú volt, de most két újabb tisztségviselővel szaporodtunk. Választottunk gazdasági- munkavédelmi-, termelési- és bér, nő-, kultúr-, valamint társadalom- biztosítási felelőst. , Beszélgetés során később a titkári munkára terelődik a szó. — Mint titkár sok mindennel foglalkozom. Elsősorban a műhelybizottság tagjait tájékoztatom az üzemben történtekről. Tudniuk kell mindenről ahhoz, hogy feladatukat el tudják látni. Most még inkább szükséges ez, hiszen legtöbbjük nem végzett még ilyen munkát. Aztán a titkár dolga, hogy az üzembizott- sági értekezleten beszámoljon a saját és a műhelybizottság munkájáról. Foglalkozni kell a bizalmiakkal is. Jelenleg hét bizalmi tartozik hozzám. Az ő révükön ismerem meg jobban a munkások gondját, baját. Ott vagyok, ha arról döntenek, ki kapjon jutalmat, kitüntetést, béremtelést. A termelés és bérfelelős Czinege Károly lett. A munkatársai. viccelődtek is vele, hogy a „legrázósabb” beosztást kapta. — Valóban nem leszköny- nyű. Nálunk is a fizetéssel fogalakoznak legtöbbet az emberek. Amíg nem volt Tiszafüreden ipar, a tsz-ben meg a háztájiban dolgoztak. Most meg kell szokniuk az üzemi életet, hogy bejönnek reggel 6-kor és 2-kor mennek haza. A fizetést meg hónaponként kapják, nem pedig úgy, mint például a háztájiban... Fizetéskor sokan azt figyelik, mennyit visz haza a másik. Ha egyiknek véletlenül 20—30 fillérrel több az órabére, akkor. már szaladnak, hogy. annak miért, neki miért nem. Amikor megválasztottak erre a tisztségre, elmondták, mi lesz a feladatom. Figyelemmel kell kísérnem a bérek alakulását. Persze a teljesítményeket is „ellenőriznem kell”. Csak így tudok valakit a béremelésre javasolni. A munkám minden kis részletét nem ismerem, hiszen most csinálom először. Gondolom, menet közben majd kialakul. Fia valamit nem tudok, nem értek — segítséget kérek. Eleinte biztosan többször kopogok a vezetők ajtaján, de öt év hosz- szú idő. Majd beletanulok. A legfiatalabb műhelybizottsági tag a 21 éves Tóth Ilona. Kultúrfelelősnek választották. — Soha nem végeztem még mozgalmi munkát. Itt az ideje, hogy belekóstoljak. Az első műhelybizottsági ülésünkön útbaigazítottak, hogy mit kell csinálnom. Ha valamilyen rendezvény lesz a gyárban, nekem kell mozgósítani az embereket. Politikai oktatások, kulturális műsorok szervezése is hozzám tartozik. A gyárban hatvan tagja van a KISZ- nek. Klubot is berendeztek a fiatalok számára, de klubélet nincs. Mi az oka? Elsősorban, az hogy sok -a bejáró, akik munka után szaladnak a buszhoz. Aki füredi, annak otthon kell dolgozni a ház körül. Sajnos él egy olyan szemlélet is, főleg az idősebbek körében, hogy vajon mit csinálhatnak abban a klubban? Be kell bizonyítani, hogy igenis szükség van a KISZ klubra. Ezt pedig színvonalas műsorokkal, vetélkedőkkel, különböző előadásokkal lehet bebizonyítani. Az öt évet elsősorban erre használni fel. A nők „szószólója” öt éven át Mucza Imréné lesz. A beosztása: nőfelelős. — Az üzem dolgozóinak több mint a fele nő. Többségük a főzőkanál mellől került a gépek mellé. Nincs szakmájuk, betanított munkásként dolgoznak. Szeretném, ha minél több nőt tudnék meggyőzni, hogy tanuljon, képezze tovább magát. Az .üzemben sok a kismama, az ,ő érdekeiket is képviselem. Jó lenne elérni, hogy a várandós anyák könnyebb munkát kajanak arra a néhány hónapra. Előfordult, nem is olyan régen, hogy az eloxáló műhelyben egy kismama dugig megrakott kocsival küszködött. Háromkerekű volt a kocsi, de hatfelé ment. Nem kellett volna engedni... A munkások testi épsége felett SzŐnyi Lőrinc, a munkavédelmi felelős „őrködik”. — Üj tisztségviselő vagyok a műhelybizottságban, de ez a munka nem újdonság. Sokat járok-kelek az üzemben, látok egy-két dolgot. Aki nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, arra most már hivatalból is rászólhatok. Nekem kell jelenteni, ha valahol hiányosságot fedezek fel. Munkaegészségügyi problémákkal is foglalkozom. Van egy nagy gondunk, a nagy csarnokunk fűtése, hűtése nem tökéletes. Ha meleg van kinn, a műhelyben megfulladnak az emberek, ha hideg van, megfagynak. Ezen kellene már segíteni. A társadalombiztosítási, s a gazdasági felelős nem volt jelen a műhelybizottsági megbeszélésen, mert éppen nyári szabadságukat töltötték. — Öt esztendő áll előttünk, — mondta befejezésül Székely László. — Erre az időszakra tervet kell készíteni a műhelybizottságnak. Ügy akarunk dolgozni ez idő alatt, hogy tekintélyt szerezzünk a szakszervezeti munkának. Törekedni fogunk arra, hogy minden dolgozó megismerje jogait, lehetőségeit. Az üzemben most kezdődött meg a munkássá válás folyamata. Ezért legfontosabb feladatunk az öntudatra nevelés. El kell érnünk, hogy mindenki tulajdonosnak érezze magát, és eszerint dolgozzon. Azt akarjuk, hogy igazi, jó kollektíva alakuljon ki nálunk. Szekeres Edit Oj szovjet traktorok A képen látható K—700- as traktorok a leningrádl Ki- rocev gyárban készültek. A 200 lóerős gépek több mint egymillió forintot érnek. Július I5-ig 116 darabot szállítanak a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai kar tanműhelyébe, ahonnan az átvétel után hét alföldi megye termelőszövetkezeteibe kerülnek. Kötél Sándor és Szűcs Ferenc, garanciális szerelők éppen egy K—700-as üzembe helyezésén dolgoznak nyolcmillió vendég Van akinek kincsesbánya Az ügyes háziasszony a tészta „gyártásánál” nem dobja szemétbe a levágott darabkákat, hanem núdlit sodorít belőlük. A kis „gazdasági” egység anyagfelhasználási példéjá százezrekkel megszorozva, más anyagra váltva, nagyon is zsebbe nyúló téma. A leggondosabb anyag- gazdálkodás ellenére is maradnak nagyüzemi felhasználásra mér nem alkalmas anyagok. Ez azonban nem jelenti, hogy el kell dobni, hisz máshol, más termékek alap- vagy kellékanyagaként gazdaságosan felhasználható. A Tisza Cipőgyár vezetői az elfekvő és a nagyüzemben már nem hasznosítható bőr- és gumianyagokból anyagbörzét rendeztek a szövetkezeti és a tanácsi ipari vállalatok részére. A bemutatón megállapodtak az érdeklődőkkel, hogy folyamatosan kiállítják Budapesten, a gyár marketing osztályának bemutatótermében a megvételre kínált anyagokat. A szövetkezeteknek, a kisebb vállalatoknak anyag- készleteik kiegészítésére, olcsó üzletkötésekre jó ez a mód, de a cipőgyárnak is „hoz a konyhára” az árusítás. A gyakori bemutatón túl kereskedelmi főosztálya vállalja a friss tájékoztatást, értesítik partnereiket a kínált árukról. A cipőgyártó műhelyek felhasználják az elfekvő anyagokat is, természetesen nem rontva a lábbelik minőségét. Erre anygilag ösztönzik is a munkásokat. Több vendéget fogad a COOPIOüRISr A COOPTOURIST Utazási Iroda az idén a Balatonnál bővítette fízetővendéglátó hálózatát, újabb moteleket, üdülőházakat bérelt, s gazdagította szolgáltatásait. A hálózatbővítő program eredményeként az idén a tavalyinál körülbelül 20 százalékkal többen vehetik igénybe szervezetten a vállalati üdülőket. A hazai egyéni üdülők száma mintegy 25 százalékkal növekszik a COOPTOURIST balatoni egységeiben. A vállalat jelenleg csaknem 9000 hellyel gazdálkodik a tó körül. A szobák nagy részét már az egész szezonra kiadták. ENNYI, sőt valamennyivel még több külföldi látogatónk 1 volt az elmúlt esztendőben. Zömük természetesen az idegenforgalmi főszezonban, a nyári hónapokban érkezett. A meteorológiai prognózisok nyelvén szólva, a várható idegenforgalom az év végéig: Nyugatról és Keletről egyaránt megélénkülő vendégjárás, a turista létszám jóval meghaladja a nyolemil- . liót is. A Belkereskedelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján ezt így fogalmazták: „Az eddig szerzett nemzetközi információk, utazási irodáink, szállodavállalataink szerződéskötései és’ üzleti előrejelzései arra mutatnak, hogy az 1975. évi idegenforgalmunk igen eredményes lesz, tovább emelkednek az ebből származó bevételeink, mind többen keresik fel hazánkat, és növekszik a bel- és nemzetközi turizmusban részt vevő magyar állampolgárok száma is.” A vendéglátás feltételei kétségtelenül tovább javultak. A szállodák zsúfoltságát valamelyest enyhíti újabb négyszáz ágy, a szolnoki Pelikán Szálló és a hajdúszoboszlói Délibáb Szálloda új szárnyának megnyitásával. Ezenkívül 1200 vendéggel többet tudnak fogadni az idén az üdülőházak, motelek, turistaszállók és touring hotelek, egyebek közt Komáromban, Sopronban, Berekfürdőn, Fadd- Domborlban, Győrött, Zala- karoson és az E5-ös út mentén, Sz*>* ••vznál. A legnagyobb mértékben a kempingek befogadóképessége nőtt, együttesen csaknem 4 ezer hellyel. A számszerű fejlődés tényei nyilvánvalóan jobb lehetőségeket nyújtanak a növekvő idegenforgalom megfelelő lebonyolításához. Nem volna azonban bölcs dolog hallgatni arról, hogy a vendéglátásnak vannak személyi, vagy inkább szemléletbeli követelményei is. Azt szokták mondani, hogy a turista az idegen országban tulajdonképpen hazája követé, magatartásából rendszerint általánosítható következtetéseket vonnak le a vendéglátók. Kit ne bosszantana, ha külföldön olyan honfitársával találkozik, aki téliszalámit árul, vagy más módon, de rossz fényt vet a magyarokra? Ugyanígy el lehet mopdani, hogy az ideérkező külföldi mindenekelőtt abból ítéli meg országunkat, amit maga körül lát. Illetőleg, akit és amilyennek lát: szállodai portást, pincért, bolti eladót, idegenvézetőt. Szerencsére, vége már azoknak az időknek, amikor az első nyugati turisták elé a hotelportás szinte szőnyegnek feküdt, a pincér majd nyakát szegte igyekezetében, az utcai járókelők pedig csapatostól fogták körül és bámulták az addig csak filmeken, vagy képeken látott külföldi autókat. Mostanában viszont mintha már egy másik véglet kezdene felülkerekedni a külföldiek iránt tanúsított magatartásban. Egyeseknél a vendéglátás leszűkült a legszükségesebb tennivalókra, az udvariasság mértéke a borravaló, a vezérlő elv pedig az lett, hogy minél jobban megvágni a külföldit. Ez a szemlélet szintén ellenszenves, mint a korábbi szolgai megalázkodás. Az idegenforgalomnak nemcsak anyagi oldala van. Jóllehet a belőle származó devizabevétel tavaly megközelítette az ötmilliárd forintot, a vendéglátás mégsem közönséges üzleti vállalkozás. Nem kisebb fórum, mint a XI. pártkongresszus mondta ki határozatában: „Hazánkban sok külföldi látogat és számuk tovább növekszik. A többségükben szocialista országokból jövő látogatók itt-tartózkodása a kölcsönösen jobb megismerést, a kapcsolatok fejlesztését, bensőségesebbé tételét is szolgálja. Az idegenforgalom hozzájárul, hogy a kapitalista országokból érkezők körében hazánkról a valóságot hűen tükröző kép alakuljon ki.” VILÁGOS beszéd, nem szorul bővebb magyarázatra. Mindenütt, ahol1 külföldiekkel talákozunk, ehhez kellene tartanunk magunkat. A. J. Fejleszteni kell az építőipari szállítást és anyagmozgatást ötnapos KGST szakági konferencia és gépbemutató Békéscsabán Június 23-tól 27-ig Békéscsabán rendezték meg az „Építőipari szállító- és anyagmozgató gépek fejlesztési tendenciái a KGST-államok- ban” témájú, gyakorlati bemutatóval kibővített szakági konferenciát. A jelentős eseményre az ország építőipari, gépgyártó és forgalmazó vállalataitól négyszáznál többen érkeztek. Rajtuk kívül a KGST-orszá- gokból:. a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, Bulgáriából, Romániából, valamint Jugoszláviából mintegy száz szakember jött el, hogy előadásokat tartson, véleményt cseréljen a magyar szakemberekkel. A konferencián többen elmondták, hogy az anyagmozgatás gazdasági fejlettségünk jelenlegi szakaszában nemcsak az építőiparban, hanem a népgazdaság csaknem minden ágazatában kulcsfontosságú feladattá vált. Ezt tanúsítja, hogy jeléhleg hazánkban az anyagmozgatás és szállítás korszerűsítése az a terület, ahol a munkaerő felszabadításával jelentős tartalékok tárhatók fel.-' Az anyagmozgatás és szállítás ugyanis számítások szerint az országban egy-másfél millió embert köt le, azaz az összes foglalkoztatottaknak mintegy húsz százalékát, az összes fizikai dolgozóknak pedig körülbelül 30 százalékát. A párt- és a kormány munka- és üzemszervezés fejlesztésére vonatkozó határozata csak akkor valósítható meg, ha az anyagmozgatásban és szállításban is bevezetjük a korszerű módszereket. Az egyhetes tanácskozáson gazdag program szolgálta a téma alapos megismerését és a különböző módszerek hasznosítását. Ennek megfelelően június 24-én a szovjet, június 25-én a csehszlovák és lengyel, június 26-án az NDK és a bolgár, pénteken pedig a román és a magyar szakemberek tartották meg szakmai, gyártmányismertető előadásaikat. Mindezt szervesen kiegészítette egy gépbemutató, amelynek keretében a résztvevő országok működés közben mutatták be a legkorszerűbb építőipari, szállító- és anyagmozgató gépeiket, eszközeiket Mint többen is elmondták, hazánkban ez az első olyan alkalom, amikor egy helyütt láthatók a szocialista országok építőiparban, útépítésben alkalmazott gépei. A kiállításon ott vannak a szovjet MASINOEX- PORT, a lengyel BUMAR, a csehszlovák STROJEXPORT és valamennyi ország építőipari gépeket forgalmazó vállalatainak termékei. A rendezvénysorozat jelentőségét növeli az is, hogy június 24-én Békéscsabán megkezdték munkájukat a KGST építőipari állandó bizottságának szakértői. Várhatóan a több napos tanácskozás után aláírják a jegyzőkönyvet, amely hozzájárul a szocialista országok építőipari szállító- és anyag- mozgató gépeinek az eddiginél is hatékonyabb 1 kooperációjához, erőteljesebb egymásközti forgalmazásához. Természetesen az ülésen szóba kerülnek a szakosodással, a tudományos- technikai együttműködéssel kapcsolatos kérdések is. Podina Pétéi j
