Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
S Mm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXVI. évf. 148. sz. 1975. Június 26., csütörtök Folytatta munkáját a KGST XXIX. ülésszaka Kádár János fogadta a KGST ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszaka tegnap folytatta munkáját. Délelőtt további hozzászólások hangzottak el a napirendi pontokhoz. Az ülésszak második munkanapján először Manea Ma- nescu román miniszterelnök a román küldöttség vezetője szólalt fel. Ezt követően Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a csehszlovák delegáció vezetője, majd Dobroszav Csulafics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese, a jugoszláv delegáció vezetője tartotta meg hozzászólását. A napirendi pontok tárgyalása során végül Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar delegáció vezetője szólalt feL Az ülésszakon felszólaló küldöttségvezetők egyhangúlag megállapították, hogy a KGST budapesti ülésszaka a nemzetközi enyhülés körülményei között folyik, ami egyenes következménye a testvéri szocialista országok, s mindenekelőtt a Szovjetunió aktív békepolitikájának. A tagországok képviselői megállapították, hogy azok a feladatok, amelyeket a komplex program az együttműködés további elmélyítése és a szocialista integráció fejlesztése céljából kitűzött, sikeresen megvalósulnak. Az ülésszak munkája délután a szerkesztő bizottságban folytatódott, amely a csütörtökön ismét összeülő plenáris ülés elé terjeszti az egyeztetett dokumentumokat. A KGST 29. ülésszaka ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Alekszej Koszigin beszéde A KGST jelenlegi ülésszaka — mondotta Koszigin — a keddi ülésen — olyan időszakban végzi munkáját, amikor országainkban összegezik a pártkongresszusokon elfogadott határozatok teljesítésének eredményeit. A soron levő kongresszusok küszöbén — ezeknek előkészítése az országok többségében javában folyik — magabiztosan megállapíthatjuk, hogy újabb nagy lépést tettünk a szocialista világrendszer gazdasági potenciáljának növelése, a világgazdaságban elfoglalt helyzetének erősítése felé vezető úton. Akkor, amikor a kapitalista rendszer gazdasági megrázkódtatásokon megy keresztül ezek a sikerek ismét megmutatták a világnak a tervgazdálkodás erejét és életképességét. A szocialista közösséghez tartozó országoknak a gazdasági fejlődésben elért sikereit nagyban elősegítette a testvérpártoknak, országaink kormányainak aktív és összehangolt külpolitikai tevékenysége. *Az SZKP XXI-V. kongresszusa által meghirdetett és más testvérpartok áltál energikus támogitásban részesített békeprogram alapján kibontakozott a hars a nemzetközi enyhülésért, a békés egymás mellett élés elveinek széleskörű elismeréséért és ez a harc reális eredményeket nyújt. Ez teremti meg a kedvező nemzetközi helyzetet a szocialista országok további gazdasági fejlődése számára. A KGST-hez tartozó országok egészében sikeresen teljesítik az ötéves terveikben szereplő feladatokat. Jelentősen növekedett az anyagi termelés, javult a népgazdaság struktúrája és ami különösen fontos, emelkedett a lakosság életszínvonala. A szocialista közösség országai hozzákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociális proramoknak a megvalósításához, amelyek nagy jelentőségűek a szocialista társadalom további előrelépése és harmonikus fejlődése számára. Pártunk Központi Bizottsága és a szovjet kormány — folytatta Koszigin — sokra értékeli a gazdasági együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése területén végzett együttes tevékenység eredményeit. A legközelebbi öt évre vonatkozó népgazdasági tervek összehangolásának előzetes eredményeit értékelve, látjuk, hogy mennyire kiszélesednek az együttműködés méretei, hogy a termelés hatékonyságának növelésében milyen hatalmas tényezővé válnak a szocialista országok gazdasági kapcsolatai. Kifejezésre jut ez a termelési kooperáció jelentős fejlődésében és a kölcsönös áruforgalom növelésében. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszél A szocialista országok közös erőfeszítéssel oldják meg a gazdasági fejlődés számos lényegbevágó problémáját. Amikor a kapitalista világnak még a legerősebb államai sem képesek leküzdeni a komoly gazdasági nehézségeket, köztük az energiaválság okozta nehézségeket, a KGST-országok a küszöbön álló ötéves terv időszakában alapvetően megoldották a népgazdaság nagyfontosságú energia és nyersanyag fajtákkal való ellátásának problémáját. A Szovjetunió nemcsak hogy hosszúlejáratú alapokon biztosítja fontos nyersanyagfajtákból a pótlólagos szállításokat, hanem bizonyos változásokat is végrehajt saját népgazdaságának struktúrájában, növelve abban a nyersanyagtermelő ágazatok részarányát, számításba véve más szocialista országok szükségleteit. A népgazdasági tervek koordinálása terén már elvégzett munka eredményeit értékelve azt látjuk, hogy a gazdasági együttműködés méreteinek lényeges kiszélesedése és az integrációs folyamatok elmélyülése mutatkozik a gépgyártás területén. Az ötéves tervek összehangolásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálásának fejlesztését szolgáló sokoldalú integrációs intézkedések összehangolt tervének összeállítása. Alekszej Koszigin arról tájékoztatta az ülésszak résztvevőit, hogy a Szovjetunió ötéves és éves népgazdaságfejlesztési terveiben külön fejezeteket szentel az integrációs intézkedések realizálásának. Ezek a tervfeladatok tükröződnek az ágazati tervekben és a vállalatok megfelelő terveiben és ilyen módon az integrációs intézkedések a népgazdaság megtervezésének minden szintjén a közös terv alkotó részévé válnak. A továbbiakban foglalkozott a KGST országok gazdaságfejlesztésének számos nagy problémájával, amelyek megoldásában fontos szerep vár kölcsönös együttműködésünkre és a szocialista integrációra. A jelenlegi ülésszakon megvitatjuk a KGST tagállamok fűtőanyag-energiabázisa további fejlesztésének koncepciójáról szóló beszámolót. A KGST-hez tartózó európai országok egységes viliamcs- energia rendszere megteremtésének a beszámolóban felvetett eszméje lényegében a szocialista országok közös nemzetközi tervezete -egy olyan nagyfontosságú szférában, mint az energetika. A gazdasági együttműködés szerepe — mondotta Alekszej Koszigin — mégin- kább megnövekszik a kapitalista világgazdaságban kialakuló helyzetben. Ezt a he’v- zetet a nyersanyag-, enngeli- kai- és valutaválságok folytatódó mélyülése, a konjunktúra mind nagyobb ingalag- ságú, az inflációs folyamatok erősödése jellemzi. L. I. Brezsnyev ez év márciusában a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elhangzott felszólalásában megjegyezte, hogy „a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles dasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem-szocialista világgal”. Országaink óriási eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsek gazdaságukat a kapitalista világgazdaságban levő infláció és válság káros hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazdaság, az a képesség, hogy összehangolják tevékenységüket a kapitalista piacon, a szoros gazdasági együttműködés az ;r- tegrációs folyam; “ok további elmélyítése. Ide tartozik a KGST országok minden testvérpártjának és kormán vénák arra irányuló készsége is, hogy minden módon erősítsék a kontaktusokat és a kapcsolatokat, törekedjenek a gazdaságpolitika mind pontosabb összehangolására. Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évben még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST tagországok gazdasági integrációjának lehetőségeit, minden egyes ország az egész szocialista közösség érdekében — mondotta végezetül Alekszej Koszigin. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap délután , a Központi Bizottság székházában fogadta a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett A. N. Koszigin az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Sz. Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. L. Strougal, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, C. R. Rodriguez, a Kubai KP KB titkárságának tagja, miniszterelnökhelyettes, P. Ja- roszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zs. Batmönh, a MNFP Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, H. Sindermann, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, M. Manescu, a Román KP Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, D. Csulafics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese, a küldöttségek vezetői. Részt vettek továbbá a testvérpártok központi bizottságainak azon titkárai, akik a delegációk tagjaiként tartózkodnak Budapesten, valamint N. Faggyej'ev, a KGST titkára. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Németh Karolj/ a Központi Bizottság titkára, a Poltikai Bizottság tagjai és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentőségét. Kiemelte, hogy a tagállamok közötti gazdasági integráció sokoldalú fejlesztése hatalmas erőforrása a résztvevő szocialista országok további gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésének. Nagy elismeréssel szólt a komplex program megvalósítása terén elért eredményekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Nép- köztársaság, mint eddig ezután is alapvető fontosságúnak tartja együttműködésének szüntelen fejlesztését és erősítését a KGST tagállamokkal. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a KGST tevékenysége, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása jól szolgálja a tagországok internacionalista összefogását és együttműködését. Kádár János üdvözlő szavaira válaszolva A. N. Koszigin a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezéséért. Több mint ötezer hektár öntözése a Tisza ll-ből Vizet ad az új cnfozőfürt, országos öntözési bemutató megyénkben Tegnap délelőtt mezőgazdasági és vízügyi szakemberek gyűltek össze a martfűi művelődési központban. A tanácskozáson megjelent dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, K. Sz. Hl- lobocsenko, az 1 ukrán meliorációs és vízügyi miniszter helyettese, a magyar— szovjet határvíz-egyezmény megbízottja, és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. Dr. Hegedűs Lajos megnyitójában üdvözölte az egybegyűlteket, és elemezte az öntözővíz felhasználásának jelentőségét. Elmondta, hogy a Tisza II. vízlépcső Nagykunsági főcsatornájához tartozó NK XH-es, Mező- hék—tiszafödvári öntözőfürt segítségével összesen 5404 hektár termőföld öntözése válik lehetővé. Nagy Illésnek, a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójának előadásában elhangzott, hogy a Tisza-völgy öntözésfejlesztésének távlatait megnyitó vízlépcső — amelynek első üteme főműve a kiskörei duzzasztó 1973. május 16-án lépett működésbe, — beruházása KISZ-védnökséggel épült meg, s a tegnapi átDr. pergely István átvágja a nemzeti színű szalagot, ezzel átadja az öntözőfürtöt adás egyben a negyedik ötéves terv legjelentősebb vízhasznosítási komplexumának elkészültét is jelenti. Szolnok megye legjobb termőterületének, a Tisza és a Körös közt lévő mezőhéki térségnek öntözése már a hatvanas évek elején jogos igényként szóba került, de (Folytatás a 3. oldalon!
