Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
1975. június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Decemberre elkészül a Körös-híd Vezetők látogatása Kunszentmártonban juivy u,ú yyuTä munkát végeztek. Ami dicséretre méltó, hogy a legújabb technológiához láncszemsze- rűen kapcsolódik az üzem- szervezés. Örömmel állapítottam meg, hogy Kunszentmártonban rendezett munkakörülmények között dolgoznak. Mondhatom azt is, hogy kedvelt munkahely lett. Ha az idén elkészül a híd — márpedig minden jel arra mutat, hogy decemberben megindulhat a forga- lom, — az ország egyik legmodernebb hídja lesz, amely minden szempontból megfelel a mai követelményeknek. Sz. E. Lakásépítés pedagóguskölcsőnnel Évről évre emelkedik megyénkben azoknak a pedagógusoknak a száma, akik úgynevezett pedagóguskölcsönnel építenek családi házat. 1972- ben ötvennégyen, 1973-ban nyolcvannégyen, tavaly pedig már kilencvenhárman vették igénybe a száznegyvenezer- forint összegű kamatmentes kölcsönt, amelyből tíz év után huszonkét és fél ezret, újabb öt év után hasonló összeget elenged az OTP. (A jóváírás egyetlen feltétele a változatlan munkaviszony.) Tavaly első ízben kilenc család felemelt összegű — kétszázezer forintos — kölcsönben részesült. A pedagógusok lakásgondjainak megoldását segíti a megyei tanács is, mely évente növekvő összeget fordít lakásépítésre, illetve vásárlásra. 1972-ben 1 millió 300 ezer, 1973-ban 1 millió 700 ezer, 1974-ben pedig 1 millió 900 ezer Ft-ot használtak fel. hídépítési technológia, amelynek előnye, hogy lerövidíti az építkezés idejét, öt éve kezdett munkához Kunszentmártonban a budapesti Hídépítő Vállalat. Két esztendeje — egyéves kényszer- pihenő után — megindult erőteljesen a munka. Jelenleg a híd balparti részét építik. Az ártéri híd három részből áll, és eddig kettő készült el. A mederhíd 88 betoneleméből harminchét már a helyén van. Június 30-ig elkészül a híd egyik fele. A jobbparti rész építését július 7-én kezdik, és a teljes szerelés augusztus végéig tart. A munka az árvíz miatt április 5-től május 15-ig szünetelt. A több mint egyhónapos késést azonban sikerült behozni, és most már az előírt tervnél két héttel előbbre tartanak. A természeti csapások mellett nehezítette az építést az is, hogy a munkásoknak hozzá kellett szokni az új technológiához. Itt alkalmazzák először hazánkban a pászmás kábelfeszítést. Az anyag — az epoxi gyanta — és a húzóberendezés is a legújabb. Jól haladnak a hídhoz csatlakozó 4,5 kilométeres út építésével is. Ha minden jól megy, akkor e hónap végéig a jobb parton is befejezik az aszfaltozást. Ugyancsak a hídépítési munkákhoz csatlakozik a vasúti aluljáró és a végleges vágányok építése is, amelyen a forgalom már május 7-én megindult. Az építkezésnél több mint százan dolgoznak. A budapesti Hídépítő Vállalat munkásai mellett ott vannak a hódmezővásárhelyi közútépítő, a tiszántúli és a szarvasi talajjavító vállalatok dolgozói is. A vendégekkel ismertették a Hármas-Körös-híd legfontosabb adatait. A hosszúsága 214, a szélessége 11 méter lesz. A tervezési, építkezési költsége 150 millió forint, ebből 38 millió forint a híd. Az építők ígéretet tettek arra, hogyha ilyen jó ütemben halad a munka, a hidat ez év decemberében átadják a forgalomnak. Kiss Dezső, a látogatás végén elismerően nyilatkozott: — Megnyugtató érzés, hogy a hosszú viszontagság után végre „sínen” van az építkezés. A kezdeti nehézségek 1Ez@e* telefon ufra el Volter Kálmán, Somod! János és Németh János Ceglédről Jött segíteni. Kábelt forrasztanak a Kossuth téri telefonaknában Először a zavarj el ző lámpák villogtak, majd éles csör- renés, bábeli zavar a gépek nyelvén. A nyugalmat tized- másodperc alatt elűzte a kattogó, villogó látvány. Tömegzavar a távbeszélő központban. A telefonok sorra elnémultak. Június 18-án a déli órákban Szolnokra óriási mennyiségű eső, jég szakadt. Az aknák percek alatt megteltek vízzel, a kábelek beáztak. A távközlési üzemben riadó, mindenki talpon. Amíg a vízözön múlását várták, latolgatták a legsürgősebb tennivalókat. — Hívd a tűzoltókat! — Néma a vonal!... Nem, mégis van... Szivattyúkat kérünk! Azonnal... Hogy? Egy sincs? Mentenek? Győr Ferenc, a Szolnok megyei Távközlési Üzem hálózatos osztályának vezetője, tömegzavar-felelős, az ernie- kezetes órák eseményeit idézve megizzad. Pedig ez még csak a kezdet, az utóbbi évtizedek legkegyetlenebb felhőszakadását követte még egy, alig huszonnégy óra elteltével. Az események kusza órákat hoztak, beszélgetésünkkor bogozták, hogy is volt, mint is volt. Közbeközbeszólt Cseke Zoltán üzemvezető, Tóth Ferenc a helyettese és Dózsa Sándor művezető is. Ök is számlálatlanul töltötték a nappalokat, éjszakákat, szervezve, rohanóvá, s fáradtan éppúgy, mint sokan a hibaelhárítók közül. — Az első felhőszakadáskor összegyűlt vizet még ki serp szivattyúztuk, jött az újabb eső. A víz- és csatornaművek nagy teljesítményű szivattyúkkal, emberekkel jött segíteni, majd a tűzoltóság is, amint lehetett. Meddő harcnak bizonyult. Hisz jött a csütörtök. — Nehéz elsorolni, hogy hányán, miként segítettek. Ami biztos, hogy csak így, közös erővel sikerült mára elérni, hogy az 1300 néma vonalból közel ezret élővé tettünk. Ceglédről, Nyíregyházáról, Debrecenből és Budapestről jöttek az emberek, óránként érkeztek a ■ kábelszállítmányok. A honvédség, a Volán, a munkásőrség, mind-mind a hibák kijavításán dolgozott, illetve segítséget adtak valamilyen módon. Jelenleg is folyik a munka a város min-; den részén: forrasztanak az aknákban, rendezik a megrongálódott kábeleket. A segítség, az egy szóból való értés meghozta gyümölcsét: a legnagyobb hibákat kijavítottuk. — Amire szívesen emlékszünk az emberfeletti munkát adó napokból: a közös, nagy, érdek nélküli segítség, az összefogás. Köszönjük mindannyiuknak. T. Szűcs Etelka »5= Gondolkodni a legolcsóbb (2.) Egy okos automatáról, a hiányzó aláírásról és az agranómns szeméről Szepesi János, a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységének főmérnöke energikus ember. Füzeteket vesz elő, táblázatokat mutat, szinte dobálódzik a számokkal, mázsákkal, csak győzzem jegyezni, mivel, mennyit takarítottak meg ebben az üzemben. Vásároltak egy elektronikus, optikai úton vezérelt lángvágót, ezzel helyettesítik a kétkezi munkát. Elkészítik a lemezek szabástervét, s a gép az l:10-es léptékű rajzról milliméter pontossággal letapogatva feldarabolja az acéllemezt. Ez szép, de hol itt a takarékosság? — kérdezheti bárki, Ott, hogy a papíron kialakított leggazdaságosabb szabástervtől a gép nem tér el, nem úgy mint az ember. Egyszerre négy vágófejjel dolgozik, és nem gondol a vasárnapi futballmeccsre, amitől könnyen keletkezhetne selejt. A gép azt is lehetővé tette, hogy azok a lakatosok és hegesztők, akik a kézi lángvágót kezelték, most másutt, az üzem számára is hasznosabb munkakörben tevékenykedhessenek. A gyáregység vezetői az ösztönzési rendszert is kidolgozták: a termelő műhelyekben dolgozók minden egyes fel nem használt lemeztábla után jutalomban részesülnek. Illetve csak fognak, bizonytalanodik el a főmérnök, mert még egy valaki jpváhagyása hiányzik. Az illető aláírására egyre sürgetőbben szükség van, hiszen a munkások az év első négy hónapjában 53 600 forint értékű acéllemezt és profilanyagot takarítottak meg. Korszerű technológiával A Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében egyre inkább áttérnek a vasúti szállításra, mert az jóval olcsóbb. Az eddig eltelt időszak alatt annyi terméket szállítottak vasúton mint amennyit tavaly ösz- szesen, s ez az év végéig még megháromszorozódik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szállításra felhasznált üzemanyag mennyisége a felére csökkent. Azt tervezték, hogy a vasúti kocsik állásáért fél év alatt 30 ezer forintnál többet ne költsenek. Június 16-ig csupán 13 ezer forintot fizettek ezért a MÁV-nak. Hogy csinálták? Munkaszervezéssel — hangzik az egyszerűnek tűnő válasz. S hogy a szervezésnek további tartalékai is voltak, arra bizonyíték az a 100 ezer óra, amelynek megtakarítását 1975-re tervezték. Ez azért lehetséges, mert 1974 novemberétől egy új, modern gyáregységben termelnek, és ez lehetővé tette a korszerűbb technológiák bevezetését, és a jobb munkakörülmények megteremtését. Újdonságnak számít náluk az úgynevezett védő- gázas hegesztés, amely legalább 50 százalékkal termelékenyebb. mint a kézi ívhegesztés. Ez az eljárás is hozzájárult ahhoz, hogy a tervezettből 40 ezer munkaórát már megtakarítottak. Arra, hogy a gyáregység vezetői megkönnyítették a fizikai dolgozók munkáját, s ezzel az emberek erejével, életével is takarékoskodnak, további példák is sorolhatók. A régi gyártelepükön a 16 tonnás daruk egyik 600 kilós alkatrészét kézzel kellett gyártás közben forgatni, és utána kitolni a műhelyből. Ezeket a műveleteket ma gép csinálja.- Az 5 tonnás portáldaru rácsrúdjait, amelyek a 400 kilót is meghaladják — ebből évente 1800 db készül Tiszafüreden — szintén kézzel mozgatták. Most minden egyes darabot a csarnokban gyártanak, s itt a munka neheze a szállítódarukra hárul. Az acél- szerkezeteket készülékekben gyártják. Ez azt jelenti, hogy például amikor lyukat kell fúrni valahová, a szerelő csak ráteszi a lemezre a sablont és mérés nélkül tudja, hogy hová kell illeszteni a fúró fejét. Így könnyebben, gyorsabban megy a munka, és az alkatrészek is egyformák lesznek. Hint az orvosnál Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet a megye nagy gazdaságai közé tartozik. Ilyen üzemben esetleg hajlamos lehetne az ember az apróbb dolgok felett tovább siklani, legyinteni, hiszen akkora a kosár, hogy észre sem lehet venni, ha egy alma elgurul. De Abád- szalókon nagyon jól ismerik azt a mondást, hogy sok kicsi sokra megy, s ezért úgy gazdálkodnak, hogy az akár takarékossági tervnek is be- illene. Természetesen van külön takarékossági tervük is, amely a legapróbb dolgokra is kitér. A Lenin Tsz-ben úgy tankolnak a traktorosok, és a többi gép vezetői, mint az autósok a sztrádán. Na nem olyan elegánsan, hanem olyan alapossággal, ugyanis a gazdaság vezetői a gépek normáinak megfelelően házi jegyet adnak a dolgozóknak, s ezért csak a megfelelő mennyiséget kaphatják meg az üzemanyagállomáson, ahol ÁFOR-kutak működnek. Amennyiben nem elég a jegy, megvizsgálják, hogy történetesen a talajviszonyok vették-e jobban igénybe a gépet, vagy a traktoros volt a hibás. Külön parkírozóhelyet létesített a szövetkezet a gépek számára, amelyek munkaidő után itt pihennek, gazdájukat pedig személy- szállító jármű viszi haza. — A traktorosokra általában jellemző — mondja Dányi Imre, az elnökhelyettes —, hogy amikor jó az idő, jó a gép, ha beborul az ég, elromlik a traktor is. Most meghatározott időnként szervizre kell vinni a gépeket, pontosan mintha az orvoshoz menne az ember, és onnan tisztán, lezsírozva kapja vissza mindenki a munkaeszközét, nem panaszkodhat feleslegesen. A fűtőolajjal is takarékoskodni kell, s ezért a szövetkezetben a lucerna szárításánál a nap energiáját is felhasználják. Addig fony- nyasztják rendben a növényt, ameddig ezt a legcsekélyebb fehérje és karotin veszteséggel megtehetik, s csak utána kerül a szárítóba a lucerna. Így egy mázsa lucernaliszt előállításához 23 liter helyett 20—21 liter olajat használnak fel. Ilyenkor legérzékenyebb műszer az agronómus és a szárító kezelőjének szeme: nekik kell eldönteni, hogy meddig fonnyadhat renden a növény. De takarékoskodni lehet a sertések szemével is, hiszen a szakosított telepen felesleges volt az a kivilágítás, amit a tervező odaképzelt. Az ólakban 7 sor lámpából csak 3 ég, és ez a hizlaldában kifejezetten előnyös, mert kisebb fénynél kevesebbet mozog az állat és nyugodtabban alszik. Az elektromos energiával további takarékosságot hozhatnak a villanymotorokra szerelt fázisjavító kondenzátorok, mert a gazdaság eddig évente 70 ezer forint bírságot fizetett a motorok rossz kihasználásáért. Azt is meggondolják Abádszalókon, hogy a kiselejtezett erő- és munkagépek alkatrészeiből mit adjanak el a MÉH-nek, és mit érdemes még felújítani, s ezzel nemcsak pénzt, hanem, a javítás után, használható gépeket is megtakarítanak. A szocialista címbe kerülhet A termelőszövetkezet újítási, ésszerűsítési versenybizottságot hozott létre, s e bizottságnak is legfőbb feladata a takarékosságért dolgozni. A szocialista brigádok versenyében is döntő fontosságú a takarékosság, ha valamelyik brigád ennek a kívánalomnak nem felel meg, könnyen el is veszítheti a megtisztelő címet. Braun György KÖVETKEZIK: A büntetésről, egy K—700-as traktorról és néhány ötletről Áz egység jegyében A választás tapasztalatairól tárgyait a népfront megyei bizottsága Az országgyűlési képviselő-választás politikai tapasztalatairól számolt be tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának ülésén Oláh János, a népfront megyei titkára. Megállapította, hogy a választások előkészítése szervezetten, a törvényesség betartásával zajlott. A végeredmény igazolja, hogy a politikai munkában kitűzött célokat elértük. A jelölőgyűlések és a választási gyűlések nagy éredklődés mellett zajlottak, betudható ez annak a társadalmilag megnyilvánuló aktivitásnak, melyet a párt XI. kongresszusa kiváltott. A választók a gyűléseken és a rétegtalálkozókon egyetértésüket fejezték ki a népfront programjával, szavazataikkal megerősítették, hogy nemzeti programnak tekintik a fejlett szocialista társadalom felépítését. A választások sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy társadalmi- és tömegszervezetek sok segítséget adtak az előkészítéshez, mely mindenütt a pártszervezetek irányításával folyt. A népfrontbizottságok is megfeleltek a várakozásnak és betöltötték azt a szerepet, mely a választások lebonyolításában a népfrontmozgalomra hárul. A 10-es számú választókerületben, ahol két jelölt indult, — közismert — június 29-én pótválasztást kell tartani, mert „döntetlenre” alakult a végeredmény — mondotta Oláh János. A jelölőgyűléseket már megtartották, és jelöltként ismét az ' előző listán szereplő Horváth György és Szendrei Gábor indulnak, remélhetőleg a 29-i választáson eldöntik a választópolgárok, hogy ki képviselje őket az ország- gyűlésben. . A megyei titkár szólt arról is, hogy a népfrontblzottíágok a jövőben is támogatni fogják a képviselőket feladataik ellátásúban, csak úgy, mint eddig is tették. Majd tolmácsolta a megyei párt-végrehajtóbizottság köszönetét mindazoknak, akik a választások-, ban közreműködtek. _ j A betonelem előkészítve várja, hogy odaillesszék a többihez. Vezényszóra, csikorogva megindul az emelő. Feszülnek a drótkötelek, — lassan a levegőbe emelkedik a néhány tonnás betontömb. Telnek a percek, már csak centiméterek vannak hátra. Állj! — hangzik a kiáltás. Az elem felső része már „passzol”, csak alul kell ösz- szeilleszteni. Űjabb másodpercek — sikerült! Helyén van a harminchetedik betonelem is. A kunszentmártoni Hár- mas-Körös-híd építőmunkásai mindennap szemtanúi lehetnek ennek az' eseménynek, de az odalátogató vendégeknek mindez új. Tegnap Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a Szolnok megyei» pártbizottság első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke látogatta meg az építkezést^ A vendégeket a helyszínen tájékoztatták a jelenlegi munkákról. A hidat a legújabb, hazánkban eddig ismeretlen technológiával építik. Ez a szabadon szerelt vasbeton
