Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

1975. Június 24.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Már nincs közvetlen veszély Gyors segély és hitel a károsultaknak Az MSZMP szolnoki városi bizottságának felhívása Gondolkodni a legolcsóbb (1.) H sfeéifÉrűI és az átszervezésről Tegnap Kukrl Béla, a vá­rosi tanács elnöke tájékoz­tatta az újságírókat a szol­noki felhőszakadás követ­kezményeiről. — Súlyos csapás volt, de nem katasztrofális, amelyen a város, a központi szervek segítségével' és, a lakosság összefogásával úrrá tudót lenni, — hangsúlyozta a városi tanács elnöke, majd rövid magyarázatot adott, miért történhetett meg, hogy a háromszori felhősza­kadással lezúduló csapadék- mennyiség Szolnok mélyen fekvő területein házakat dönthetett romba, utcákat önthetett eL Az éremnek ezúttal is két oldala van. A város perem- kerületeit már a száz évvel ezelőtt készült térképeken is méregzöld foltok jelezték. Néhány évtizede még göd­rökkel tarkított szűzföld volt, amely lassan beépült De hogyan! Csapadék- és szennyvízhálózat nélkül. A Diesel-bázis s a Pletykafalu­nak nevezett városrész he­lyén például nem is olyan régen még hatalmas göd­rök voltak, amelyek bár­mennyi vizet elnyeltek. Mi­ért nem csatornázták a Pletykafalut, mielőtt be­épült volna? Mert már nem tudták, hová kötni a csöve­ket. Szolnoknak nincs át­fogó, korszerű szennyvízcsa­torna-rendszere. Ami van, azt normális időjáráshoz méretezték. Fejlődött a vá­ros, beépültek a lakatlan területek, eltűntek a termé­szetes víznyelők, a gödrök, az árkok. — A Kisgyepen,— mond­ta nyomatékkai Kukri Béla — egyetlenegy ház sem épül fel addig, míg nem készül el a város új csatornarend­szeréhez kapcsolódó csapa­dék- és szennyvízelvezető hálózat (A városi rendezés tanulmánytervét az OVH a jubileumi évfordulóra elkéi szítette. , Dióhéjban énnyit a hát­térről, az okról és okozat­ról. A magyarázat — bár­mennyire is kézenfekvő — nem vigasztalja azt a száz- tizannégy családot (449 em­bert), akit a víz kiűldözött otthonából és ismerősöknél, szükséglakásokban vagy tan­termekben talált menedéket. Arról a 85 családról, akit tíz iskolában szállásoltak el (minden család különtan- teremben rendezkedhetett be), szervezetten gondosko­dik a városi tanács. Meleg ételt az üzemi étkeztetés­hez hasonlóan kapnak. A szállásaikon állandó egész­ségügyi szolgálatot tarta- . nak. Napi gondjaik és ellá­tásuk megkönnyítésére 129 családnak rendkívüli szoci­ális segélyt (300—1500 fo­rint) utalt ki a városi tanács. (Eddig közel százezer forin­tot osztottak szét a rászoru­lók között.) Az Állami Biz­tosítónál jelentkezhetnek és 2000 Ft segélyt kapnak azok, akiknek háztartási biztosí­tásuk van. Az országos Vö­röskereszt 90 000 forintot ígért a bajba jutottak meg­segítésére. Ezek csupán a gyors, rendkívüli intézkedé­sek, amelyekkel igyekeznek könnyíteni a fedél nélkül maradottak helyzetén. A teljes kár felmérése leg­kevesebb két hetet vesz igénybe. A végleges kár megállapítása lesz az alapja az újjáépítésnek, a helyre- állításnak, amelyhez az OTP maximum 130 ezer forint 25 évre szóló kamatmentes hitelt ad, a TÜZÉP pedig soron kívül építőanyagot biztosít azoknak, akik iga­zolni tudják, hogy házukat belvíz döntötte romba. A közvetlen veszély el­múlt. Egyetlen lakásban sem áll már a víz, csak a nedves falak, foltok jelzik a helyét. A mentési akció azonban nem ért véget. Va­sárnap és hétfőn több mint kétszáz ember 14 tehergép­kocsival, 13 szivattyúval és 8 nagyteljesítményű iszap­szívó géppel dolgozott meg­állás nélkül. Lassan helyre­áll az élet, egyre több telex gép továbbítja a híreket, az üzeneteket. Az 1300 elné­mult telefonból 640 már üzemképes, s hétfőn újabb 300 telefon megszólaltatását ígérték a posta dolgozói. A skótokról talán már időtlen idő óta, az a hír jár­ja, hogy smucig népség, másszóval anyggiassak, az­az fogukhoz vernek minden garast, illetve pennyt, nem szívesen szabadulnak meg a pénztől, százszor is meggon­dolják, hogy mit mire költ­senek el. Kapásból tud bár­ki anekdotát, viccet jdézni, e szoknyás, dudás országra. De ahhoz már nem kel­let ilyen messzire menni, hogy a pazarlásra, „az ab­lakon kidobott” tíz és száz­ezrekre hozzunk példát. Elég volt mindenkinek itt­hon szétnézni a saját háza- táján, és máris kiderült, hogy rosszul tettük, amikor csak nevettünk a Skóciában élő derék polgárokon. Mert az is könnyen meglehet, hogy ezek az emberek nem is annyira „skótok” csak nem annyira gazdagok, hogy eltekintsenek a takarékos­ságtól. Nem újdonság Aki dolgozik, gazdálkodik, természetesen nagyon jól tudja, hogy a takarékosság nem új dolog, és nem egyen­lő a hetedik világcsodával, hiszen a termelés, a fejlődés alapvető feltételei közé tar­tozik az, hogy többet, job­bat és nem utolsósorban ol­csóbban. Az is bizonyos, hogy kevesebbet költeni csak úgy lehet, hogy az ember használja a fejét: gondol­kodik. Ésszerűen kelj tehát takarékoskodni, nem úgy mint az egyszeri vállalatnál, ahol elhatározták, hogy ja­nuár 1-től nem vásárolnak borítékot, hanem csomagoló­papírt csirizt vesznek, és ab­ból gyártanak kopertát. Az ilyesmit nem takarékosság­nak, hanem egészen másnak nevezik, orvosi műszó is van rá. Ezek, és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejem­ben, amikor elindultam, hogy megnézzem: hol tarta­nak a takarékossági terv végrehajtásával a - megye néhány üzemében, vállalatá­nál. Első állomásként a jászberényi Műszeripari Szö­vetkezethez kopogtattam be. Fodrász vagy műszerész? Rabóczi Miháiy, az elnök elmondta, hogy a szövetke­zet főleg rádió, tévé, háztar­tási kisgépek javításával és gyenge áramú szerelvények gyártásával foglalkozik. Szaljnyelven szólva e két tevékenység a fő profiljuk. Növelik a bedolgozók lét­számát, s ezzel párhuzamo­san csökkentik a számunk­ra kevésbé kifizetődő — például a neonszerelő és a hídmérlegjavító — részle­geket. — Hogyan, Önök mérleget is javítanak? — hökkentem meg. — Nincs ezen semmi cso­dálkoznivaló — ■ válaszolta az elnök — hiszen több mint húsz évvel ezelőtt, amikor a magánkisiparosok vállala­tokba, illetve szövetkezetek­be tömörültek, nekünk is fo­gadni kellett minden szak­ma képviselőjét, hiszen más­hová nem mehettek. így fordulhatott elő, hogy fogtechnikai részleg is volt a műszeripari szövetkezet­nek, sőt még ma is dolgoz­nak náluk fodrászok és koz­metikusok. Időközben azon­ban felnőttek a szakszövet­kezetek, és vállalatok, így vehette át tőlük a fogtech­nikai részleget a helyi fog- technikai vállalat. A dolgo­zók korszerű körülmények közé kerültek, és jóval na­gyobb jövedelmet hoznak új vállalatuknak, mint amennyi haszna a műszer­ipari szövetkezetnek volt ebből a részlegből. Hasonló sors vár a neonszerelőkre, a hídmérleg javítókra, a fod­rászokra, és a kozmetikusok­ra is. A neonszerelőket olyan fővárosi szövetkezet veszi át, amelynek tervezőrészle­ge, az egész országra kiter­jedő javítóhálózata van. Ve­lük konkurrálni felesleges lenne. Ugyanez érvényes a mérlegjavítókra is: a hód­mezővásárhelyiek mellett nem tudnának megélni. Az év végéig a fodrászok és a kozmetikusok is átkerülnek a megyei fodrászszövetke­zethez. Remélhetőleg ez tör­ténik majd a jászberényi Építőipari Szövetkezet szé­pítő mestereivel is, mert — mint Rabóczi Mihály el­mondta — nekik is van fod­rász és kozmetikus részle­gük. A műszeripari szövetkezet­ben ezen túlmenően is van­nak bíztató jelei a takaré­kosságnak. Gépesítették a gyártást megelőző, kísérő és követő ügyviteli munkát, s így ezen a területen sikerült megállítani a létszámnöveke­dést. Kapcsolatot tartanak kísérleti és kutatóintézetek­kel. Ez a fejlődést segíti elő, hiszen korábban a szövet­kezet három év alatt tudott kialakítani egy-egy új gyárt­mányt, a kutatóknak ez csak háromnegyedévig tartott. A gyártmányfejlesztéssel új technológiákat is be kell ve­zetni. ezeket két hónap alalt dolgozták ki a szakemberek, mégpedig olyan pontosan, amilyenre a műszeripari szövetkezetben — rosszabb adottságaik miatt — soha nem lpnnének képesek. Elnézést, takarékoskodunk Akadnak azonban gondok is, Rabóczi Mihály erről is beszélt. A tavalyi intéz­kedéseknek megfelelően a lehető legtakarékosabban bántak a gépkocsik kilo­métereivel. Az idén 10 szá­zalékkal kevesebbet futhat­nak a szállítójárművek, ami szinte megoldhatatlan fela­dat elé állítja a szövetkeze­tei, hiszen szolgáltatók lévén nem mondhatják senkinek sem 5 kilométer után, ha 15 kilométerre lakik az illető: — Elnézést, de itt letesszük a televízióját, mivel takaré­koskodunk. 1 Braun György KÖVETKEZIK: Egy okos automatáról, a hiányzó aláírásról és az agronómus szeméről A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok •.Városi Bi­zottsága felhívással fordul a város üzemeihez, párt- és társa­dalmi szerveihez, intézményeihez, a szocialista brigádokhoz és a város lakosságához, hogy a várost 1975. június 18-án, 19-én ért elemi csapás okozta károk csökkentése, illetve a súlyos helyzet megszűntetése érdekében fogjanak össze. A fenti két napon a rendkívüli időjárás több üzemben és szol­gáltató egységben rövidebb, hosszabb időre gátolta a folya­matos munkát. A kialakult helyzet, a termeléskiesések pót­lása a dolgozóktól erőfeszítéseket igényel. A város mélyebben fekvő területein a lakóépületekben tetemes károk keletkez­tek, és több mint 100 család kiköltöztetése vált szükségessé. E nehéz helyzetben kérjük a város lakosságát, üzemek, Intézmények kollektíváit, építő szervezeteket, karbantartó brigádokat, vállaljanak részt a helyreállítási munkákban. Segítsék elő, hogy a kitelepített családok minél előbb vissza­térhessenek otthonaikba. A helyreállítási munkákat a Bel­víz-'Vízkárvédelmi és Elhárítási Bizottság koordinálja. A fel­ajánlott segítséget a Városi Tanács V. B. műszaki osztályá­hoz kérjük bejelenteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága bízik abban, hogy a társadalmi összefogás most is ered­ményhez vezet. Szolnok, 1975. Június 23. MSZMP SZOLNOK VÁROSI BIZOTTSÁGA Békemizgalmi emlékplakettet, Társadalmi Munkáért kitüntetést kaptak a szolnoki muBkásőrök (Folytatás az L oldalról) I 34 éve ezen a napon kezdő­dött a Szovjetunió nagy hon­zenekar Játszotta el a Him-: védő háborúja. Méltatva a nuszt, majd Túróczi Ferenc- szolnoki munkásőrök közéleti né, az ünnepi egységülés el- tevékenységét, Sebestyén nöke emlékeztetett arra, hogy "C Nándornénak adta át a szót. Sebestrén Rándorcé beszéde Az Országos Béketanács főtitkára bevezetőjében meg­emlékezett arról, milyen megbecsült szerepe van Szol­noknak a magyar békemoz­galomba. — Fejlett szocializmus és békeharc, nemzeti érdekek és internacionalizmus nagyon is összetartozó fogalmak — mondotta a főtitkár. A ma­gyar békemozgalom mindig szolidáris volt a szocialista országok céljaival, a haladó erők, gz antiimperialista or­szágok ügyével. Ezért is fűz bennünket annyi szeretet vi­etnami testvéreinkhez. Ezért a mi sikerünk is Vietnam hős népének három évtizedes, ki­tartó harca és dicsőséges győ­zelme. Vietnam népe teljesí­ti a legendás Ho Si Minh végrendeletét. Az máris be­teljesült, hogy ez a kis nép két imperialista hatalmat győzött le. 1 A főtitkárnő szólt arról is, hogy hazánkban a munkásőr egységek közül elsőnek a szolnokiak kapták meg a bé­kemozgalom emlékplakett- jét. — A szolnoki munkásőrök méltóak névadójuk F. Bede László, a munkásmártír em­lékéhez. Derekasan dolgoz­nak, sokat tesznek a váro­sért, vietnami műszakokat kezdeményeztek, igazi szocia­lista közösséggé forrtak, a munkáshatalom védelmezői, kemény fegyverforgatói — mondotta miközben Szabó Zoltán egységparancsnoknak átadta a nagy tapssal foga­dott emlékplakettet. Kukri Béla, a városi tanács elnöke szólt ezután. Mint mondotta a város mindenben bizton támaszkodhat a mun­kásőrökre. Az építő munká­ban épp úgy kitűnnek, mint amikor történetesen elemi csapások sújtják Szolnokot. Ezért is határozott úgy a vá­rosi tanács, hogy az építőipa­ri, a kőolajipari, a cukorgyá­ri, a ruhagyári, a Ganz-Vii- lamossági,- a papírgyári, a betonelemgyári, a bútorgyá­ri, a vasutas és a yolános szakaszoknak társadalmi munkáért emlékplaketíet; Szabó Zoltán, Rideg András, Molnár József, Rimányi Jó­zsef, Kanyó Sándor, Hám József, Váradi Alajos, Boros "László, Bánvölgyi Zoltán, Bodó Lajos, Ondók József, Várkonyi Imre és Csatári József munkásőröknek pedig Társadalmi Munkáért kitün­tető jelvényt adományoz. A jelenlevők nevében Gro­mov őrnagy, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg főtisztje gratulált a kitüntetésekhez. Felszólalt az ünnepségen Le Chan Phuong asszony, a vietnami békedelegáció veze­tője. — Nagy örömmel jöttünk Szolnokra — mondotta töb­bek között — a szolnokiak, a munkásőrök közé. A vietna­mi nép örül annak, amit a magyar nép testvéri pártunk vezetésével, a Szovjetunió segítségével alkot. Tudjuk, hogy megvalósítják a fejlett szocializmus építésének prog­ramját. A mi népünk is ura már hazájának, sorsának. A szocialista országok a hala­dó népek támogatásával ki­vívtuk győzelmünket, begyó­gyítjuk a háborús sebeket, újjáépítjük országunkat. Meggyőződésünk, hogy ebben is magunk mellett tudhatjuk magyar barátainkat is. Az ünnepség résztvevői hosszan éltették a vietnami nép győzelmét majd Szabó Zoltán parancsnok mondott köszönetét a kitüntetésekért. Az egységűiéit kultúrmű­sor követte, majd a vietnami delegáció együtt maradt még a város vezetőivel. Megtekin­tették Szolnok nevezetessé­geit is. ^ PAtválasztás június 29-én '•V, w Az országgyűlési képvi­selők június 15-1 általános választásokon három válasz­tókerületben egyik jelölt sem kapta meg a választási törvényben előírt többséget. Ezeken a helyeken — az országos választási elnökség döntése alapján — június 29-én pótválasztást tartanak. Az ezt megelőző r jelölő­gyűlések, amelyeket a Haza­fias Népfront helyi bizott­ságai szerveztek a válasz­tópolgárok élénk érdeklő­dése mellett zajlottak le. Mindhárom választókerület­ben ugyanazokat a szemé­lyeket jelölték, akiket az ál­talános választás, során. En­nek megfelelően a Győr— Sopron megyei 1. számú or­szággyűlési választókerület­ben: Gyürüsi Antalt és Bál Józsefet a Somogy megyei 11. számú országgyűlési választókerületben Noé Im- rénét, és Simon Ernőnét, a Szolnok megyei 10. számú országgyűlési választókerü­letben Horváth Györgyöt és Szendrei Gábort. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge a jelöltek névsorát az országos választási elnökség­hez benyújtotta. A válasz­tási elnökség megállapította, hogy a jelölések a törvényes követelményeknek megfe­lelnek, ezért valamennyiü- ket elfogadta képviselője­löltként, _ Jg, Javait a szolgáltató tevékenység Tanácsülés Ttírkevéo A lakosság igényeit igye­keztek kielégíteni a túrkevei szolgáltató egységek az el­múlt években, öt esztendő­vel ezelőtt még csak 388 fo­rint értékű szolgáltatás ju­tott egy túrkevei lakosra, ta­valy már 748 forint. Azonban a 93 százalékos növekedés ellenére sem tudnak kielégí­teni minden igényt ebben az esztendőben. Mindez a túrkevei Városi Tanács tegnapi ülésén hang­zott el. A lakosság javító­szolgáltató ellátottságát vizs­gálva megállapították, hogy különösen sokat fejlődött az elektromos berendezések és az autók jávítása. A szolnoki Patyolat Vállalat egy új, kor­szerűen berendezett átvevő helyiséget hoz létre. Legtöbb gondot a lakosságnak vég­zett építőipari mupkák jelen­tik, pedig a szolgáltató tevé­kenységek jelentős hányadát az teszi ki. A városi tanács magánkisipari engedélyek kiadásával igyekszik a gon­dokon enyhíteni, a megoldást azonban csak a szövetkezetek illetve a tanácsi vállalat fej­lesztése jelentheti. A tanácsülés a kővetkező időszak feladataként a mun­ka minőségének javítását és a vállalási idő csökkentését tűzte ki. Az igények teljes kielégítése érdekében célsze­rűnek tartják egy fogyasztá­si szolgáltató vállalat létre­hozását. Szakosítóit épitálor Szolnokon Vasárnap este megnyitotta kapuit Szolnokon, a Mátyás király úti Általános Iskolá­ban a jubileumi építőtábor. Az országban immár másod­szor csak Szolnokon szervez­ték meg a középiskolások számára a szakosított építő­tábort, ami azt jelenti, hogy gimnazisták, szakközépisko­lások szakmunkástanulókkal dolgoznak együtt. Az első csoport brigádjai a jászberé­nyi Lehel Vezér Gimnázium, a törökszentmiklósi 604-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet, a kisújszállási, a karcagi, a kunszentmártoni, a mezőtúri, valamint a szol­noki Verseghy Ferenc Gim­názium tanulóiból verbuvá­lódott ÜÉ3 Az ünnepélyes megnyitón Szilágyi Gyula, a KISZ me­gyei bizottságának titkára köszöntötte a fiatalokat, akik tegnap már meg is kezdték munkájukat. A kétszáz kö­zépiskolás fiú részt vész a kórház, az autóbuszpályaud­var építésén, valamint a vasútállomás előtti toronyház belső szerelési munkálatai­ban. A munkaidő reggel 7- től délután 1 óráig tart, s utána gazdag program 'várja a táborozókat. Biztosított a sportolási és szórakozási le­hetőség. A legjobban dolgo­zó brigádok a hét végén ki­ránduláson vesznek részt. A szolnoki építőtáborban június 23-tól augusztus 23-ig nyolcszáz középiskolás t" Iti «1 ajjyár^esy részét r. * /

Next

/
Thumbnails
Contents