Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

£ I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i 1975. június 20. Hazáik és a KGST .Budapesten ezúttal negye­dik alkalommal ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. Az ülésszakot minden évben más tagor­szágokban rendezik. így Bu­dapesten 1955 decemberében a 6., 1960 júliusában a 13., 1967 decemberében a 21. ülésszakot rendezték, s most a 29. »ülésszakra kerül sor. Hazánk az alapító tagok közé tartozik, így kezdettől, 1,949 januárja óta részt vesz a KGST munkájában. A magyar gazdasági szervek képviselői jelen vannak a KGST valamennyi szerveze­tében. köztük mind a 26 ál­landó bizottságban. Szakem­bereink tevékenyen részt vesznek a KGST valamennyi munkaszervében, két állan­dó bizottságnak — a színes­fémkohászati, valamint a rádiótechnikai és elektroni­kai ipari állandó bizottságá­nak — magyar elnöke van. A tervek csszeSiar.golása Hazánk gazdasági életének fejlődése szorosan kapcsoló­dik a KGST szervezetének erősödéséhez, az integráció kiépülésének, bővülésének folyamatához. Kezdettől a KGST-országok, s mindenek­előtt a Szovjetunió jelent a magyar gazdasági élet szá­mára biztos értékesítési le­hetőséget és beszerzési for­rást. Ezekkel az államokkal építettük ki minden terüle­ten a gazdasági együttmű­ködést, a szakosítástól a kö­zös vállalkozásokig. Éppen az első budapesti KGST- ülésszakon, 1955-ben. merült fel konkrét formában a sza­kosítás lehetőségének és a tervek összehangolásának kérdése. 1955-ben zárult le a KGST munkájának első sza­kasza, amikor a KGST fő­ként az áruforgalmi együtt­működés szervezésére, a mű­szaki segítségnyújtásra, a tapasztalatcserékre, a tudo­mányos és technikai szak­emberek képzésére, valamint a műszaki dokumentációk és licencek cseréjére koncent­rálta erőit. 1955 után áttér­tek a termelési és a beruhá­zási tervek összehangolásá­nak módszerére, ettől az idő­szaktól kezdve a tagorszá­gok kölcsönös konzultációk alapján alakítják ki távlati terveiket. Ekkor indult fej­lődésnek elsősorban a gép­iparban és a vegyiparban — a nemzetközi szocialista munkamegosztás elve alap­ján a gyártásszakosítás, a ti­pizálás és a gazdasági együttműködés több más for­mája. Az együttműködés jobb megalapozására 1956- ban hozták létre az első ál­landó bizottságokat. 1957- ben kötötték meg a tagor­szágok a több oldalú Kli- ring-megállapodást. Komplex program 1971-ben A fejlődés a 60-as évek­ben jelentősen felgyorsult. 1962-ben lépett működésbe a Barátság kőolajvezeték, amelynek segítségével öt or­szág kap szovjet kőolajat. 1961—62-ben alakították ki a prágai diszpécser-központ­tal a nagyfeszültségű villa- moseriergra rendszert. 1964 óta működik a közös teher­kocsipark, ugyanebben az évben alakult meg a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködési bank. Időközben több közös vállalat alakult., s fon­tos nemzetközi együttműkö­dési megállapodásokat írtak alá, mint például a magyar —szovjet timföld-alumí- niumegyezményt. 1971-ben hozták létre a nemzetközi beruházási bankot. Ebben az időszakban a KGST tagálla­mokban már jelentősen nö­vekedett a műszaki színvo­nal. A korábban iparilag el­maradott tagállamokban meggyorsult a növekedési ütem, közeledik egymáshoz az egyes országok fejlettségi színvonala. Az együttmpködés fejlesz­tésében mérföldkő volt 1971- ben a KGST 25. ülészaka, ahol a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját fogad­ták el. Ebben az okmány­ban első ízben fogalmazták meg. hogy a gazdasági integ­ráció fejlesztésének útja az összehangolt gazdaságpoliti­ka, a tervezésben és a prog­nosztizálásban való együtt­működés, a nemzetközi sza­kosítás, a gazdasági együtt­működés s a kölcsönös ke­reskedelem térvszerű bővíté­se, a tagországok irányító szerveinek vállalatainak és kutatóintézeteinek mind szo­rosabbá váló közvetlen kap­csolata, a meglevő nemzet­közi gazdasági szervezetek fejlesztése és szükség szerint újabbak létrehozása, vala­mint az együttműködés jogi alapjainak tökéletesítése. Ä tagországok az integrá­ciós program jegyében bo­nyolítják le az 1976—80. évi népgazdasági tervek egyez­tetésének nagy jelentőségű munkáját. A tervkoordináció során figyelembe veszik a tőkés országokban kialakult gazdasági helyzetet is, hogy annak hatásait a lehető leg­nagyobb mértékben kivéd­hessék, s a KGST tagorszá­gok gazdasága továbbra is tervszerűen fejlődjön. Bár a tőkés gazdaság eseményei az utóbbi években kedvezőtle­nül hatottak, a gazdasági nö­vekedés üteme a KGST-álla- mokban 1974-ben sem esett vissza. Egységes energetikai rendszer A munkások és alkalma- zqltak átlagbére tovább emelkedett. A kiskereskedel­mi forgalom az elmúlt négy évben valamennyi KGST- országban dinamikusan nőtt. Az évi átlagos emelkedés Csehszlovákiában, Magyaror­szágon, az NDK-ban és a Szovjetunióban 5—6 száza­lék, Bulgáriában és Romá­niában körülbelül 8 száza­lék, Lengyelországban pedig több mint 11 százalék volt. Nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít, hogy az európai KGST-országok- ban 1974-ben ezer lakosra számítva 7—9 lakás épült. A legnagyobb figyelmet valamennyi KGST-ország az energiabázis bővítésére fordítja. Tagországaink 1974- ben 1294 milliárd kilowatt­óra villamosenergiát termel­tek, 31 százalékkal többet, mint 1'970-ben. Országaink együttműködésének is egyik központi célja az energiabá­zis bővítése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ezért határozta el legutóbbi ülésén az érdekelt tagorszá­gok egységes energetikai rendszerének létrehozását. Ennek az igen nagy hord­erejű határozatnak a meg­valósítása olyan energetikai berendezések, például nagy­teljesítményű atomerőművek kifejlesztését, üzemeltetését teszi lehetővé, amelyek még gazdaságosabbá és biztonsá­gosabbá teszik a tagorszá­gok energiaszükségletének kielégítését. Ugyancsak a legutóbbi ülésszak alatt ír­ták alá a szovjetunióbeli Orenburg körzetéből kiin­duló gázvezeték megépítésé­ről szóló egyezményt. Ez az új vezeték nagy mértékben hozzájárul Magyarország energiabázisának szélesítésé­hez is, és egyben alapvető nyersanyagot szállít petrol­kémiai iparunk fejlesztésé­hez. Az 1976—80. évi népgaz­dasági tervek előkészületei során tehát a KGST-orszá­gok együttműködésében nagyjelentőségű kérdések vannak napirenden, ezért előzi meg nagy érdeklődés a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának soron követ­kező budapesti ülésszakát. Andrej Sreraiko Olaszországba látogat Moszkvában tegnap beje­lentették, hogy az olasz kor­mány meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter jú­nius végén hivatalos látoga­tást tesz Olaszországban. Tanácskozik a francia baloldal Közös akciókra van szükség Tegnap délután Párizsban a baloldali radikálisok moz­galmának szákházában meg­kezdődött a baloldali pártok vezetőinek csúcstalálkozója. A francia közvélemény ál­tal nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson Georges Mar­chais, az FKP főtitkára, Francios Mitterrand, a szo­cialista párt első titkára és Robert Fabre, a baloldali radikálisok mozgalmának el­nöke vezeti a három párt küldöttségeit. Georg Marchais, az FKP főtitkára a francia rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb feladat újabb közös akciók indítá­sa, mert csak a széles tö­megek akciói módosíthatják a politikai helyzetet. Az FKP véleménye szerint mindenek­előtt széleskörű közös akció­ra van szükség, hogy a dol­gozók és demokraták milli­óit mozgósítsák, a közös prog­ram győzelméért folyó harc­ra, a nagytőkének az ellen a törekvése ellen, hogy a válság terheit a dolgozókra hárítsák. Giscard d'Esíaini Gdanskban Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és kísére­te lengyelországi hivatalos lá­togatásának harmadik nap­ján, tegnap délelőtt Krakkó­ból: különrepülőgápen Gdanskba érkezett. A francia vendégeket Krakkóban Henryk Jablons-- ki államelnök búcsúztatta, Gdanskban pedig Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök fo- - gadta. Giscard d’Estaing megte­kintette a gdanski óvárost, majd a Westerplattéra ment, és ott megkoszorúzta az eg'. - kori lengyel katonai erőd 1939 Szeptemberi hős védői­nek emlékművét. Délután a két ország kül­ügyminisztere, Stefan Ol- szowski és Jean Sauvag- r argues, továbbá Henryk Kisieli pénügy- és Jean-Pi- erre Fourcade gazdasági és pénzügyminiszter is átfogó eszmecserét tartott. Bécsi tárgyalások Ki kell terjeszteni a iiaflerőcsökkenSést Tegnap tartották meg a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó tárgyalások 72. plenáris ülését. Todor Dicsev, a Bol­gár Népköztársaság küldött­ségének vezetője a szocialista országok álláspontját kifejt­ve. hangsúlyozta, hogy a csökkentési programnak remcsak a szárazföldi csa­patokat kell érintenie — amint ezt a nyugati hatal­mak küldöttségei szorgal­mazzák —, hanem a légi­erőkre és a nukleáris fegy­verzettel felszerelt egysé­gekre is ki kell terjeszteni, beleértve a célba juttatási eszközöket is. A szocialista államoknak — mulatott rá a bolgár kül­döttség vezetője — az a vé­leményük, hogy a nukleáris fegyverzet csökkentése Kö- zép-Európában megfelelne annak az elvnek, amely sze­rint nem szenvedhet kárt a felek biztonsága, növelné a stabilitást ebben a térségben és elősegítené az európai és a nemzetközi enyhülési fo­lyamat további elmélyülését. A tárgyszerű légkörben le­folyt ülésen dr. Ingo Oeser, az NDK delegációjának ve­zetője elnökölt. A legközelebbi plenáris ülést június 26-án tartják meg. Megnyílt a nők világkeolereRciáia Mexikóvárosban, a nők nemzetközi éve keretében, az ENSZ rendezésében teg­nap megnyílt a nők világ- konferenciája. A konferencia munkájá­ban több, mint 100 ország küldöttei, vesznek részt. Az értekezlet részvevőit Luis Echeverria mexikói elnök üdvözölte. A fórum napirendién ’a nők gazdasági, politikai és társadalmi egyenjogúságá­nak kérdése, valamint a bé­ke és a népek közötti ba­rátság megszilárdulásában betöltött szereoük fokozása szerepel. A világkonferencia feladata többek között olyan ajánlások kidolgozása, ame­lyek a nők nemzetközi évé­nek jegyében megfogalma­zott célok elérését szolgál­ják. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár a konferencia megnyi­tó ünnepségén elhangzott beszédében rámutatott, hogy a világ számos országában még nem valósult meg a női egyenjogúság, s ez a nők emberi méltóságának, a személyiség jogainak meg­sértését jelenti. A nők vo­natkozásában alkalmazott diszkrimináció súlyos követ­kezményeket von maga után a népek gazdasági és társa­dalmi fejlődésében — mon­dotta a világszervezet főtit­kára. MOSZKVA Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere teg­nap fogadta Sigemicuk Aki- rát, Japán moszkvai nagykö­vetét, s megbeszélést tartott vele a szovjet—japán kapcso­latok egyes kérdéseiről. DAMASZKUSZ Hivatalos látogatásri, teg­nap a szíriai fővárosba érke­zett Makariosz ciprusi köz- társasági elnök. ŰJ DELHI Az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt parlamenti kép­viselői súlyos aggodalmuk­nak adtak hangot azzal kap­csolatban, hogy az Egyesült Államok az Indiai-ócsan kö­zépső részén, Diego Garda szigetén hatalmas haditenge­részeti és légitámaszpontot szándékozik kiépíteni. Növekvő feszültség Portugáliában A lisszaboni katolikus pátriárka rezidenciája és a Republica című szocialista párti lap székháza előtt szerdán lezajlott súlyos inci­densek nyomán fegyveres alakulatok vették át mindkét épület védelmét. A Repub­lica szerkesztőségi épülete körüli incidenseknek végül is a katonaság vetett véget. Szerdán este a főváros másik pontján, a lisszaboni pátriárka rezidenciája előtt heves összecsapások törtek ki tüntetők és a klérust tá­mogató ellentüntetők között. Itt is a katonaság teremtett rendet. A portugál szocialista párt szóvivője a klérus tulajdo­nában lévő rádió Renascen- ca munkások által történt megszállása és a lisszaboni patriárkátus előtt szerdán este tartott tüntetés ügyé­ben a forradalmi folyamatot ellenző püspöki kar oldalára állt. Kijelentette, hogy párt­ja „szolidáris a katolikus egyházzal”. A lisszaboni és a portói telefontársaság egyes ultra­balos dolgozói Oteío Sáráivá de Carvalo tábornokra hi­vatkozva buzgósági sztráj­kot kezdtek. A kontinen­tális operatív parancsnokság (COPRON) szerdán kiadott közleményében élesen elha­tárolta magát e sztrájktól. Leszögezte: „a két telefon­társaság dolgozóinak túlnyo­mó többsége nem támogatja a munkabeszüntetést, amely az ország jelenlegi helyze­tében nem kívánatos”. A Portugál Köztársaság Elnöki irodája hivatalos közleményt adott ki a For­radalmi Tanács e napokban folyó ülésiről. A közlemény a többi kö­zött megállapítja: a Forra­dalmi Tanács tagjainak munkaüléseit, amelyek a portugáliai forradalom je­lenlegi helyzetének globális áttekintése céljából folynak, egyes erők arra használták fel, hogy ingereljék a közvé­leményt, továbbá rémhírek terjesztésével és egyes tájé­koztatási szervek aggoda­lomra okot adó magatartá­sával nyomást próbáljanak gyakorolni a Forradalmi Ta­nácsra. Eközben az úgyne­vezett pártonkívüli szerveze­tek különféle tüntetéseket tartottak, s a Forradalmi Tanács egyes tagjainak ki­jelentéseit elferdítve, megkí­sérelték, hogy aggodalmat és riadalmat keltsenek a portugál népben. A munkaülések befejezé­sével a Forradalmi Tanács a lakosság tudomására hoz­za a meghozott döntéseket — hangoztatja a közlemény. Az állami rádió jelentése szerint a Forradalmi Ta­nács folytatja üléseit. lést tartott az NDK Képi Kamarája Tegnap délelőtt ülést tar­tott az NDK Népi Kamarája. Az ülésen megjelent Erich Honecker, az NSZEP első titkára. Az NDK legfelső népképvi­seleti szerve üdvözölte a Szovjetuniónak a népekhez, a kormányokhoz >és a parla­mentekhez intézett békefei- hívását, s kinyilvánította, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mindent megtesz a béke megerősítéséért. Egyik legfontosabb lépésnek tart­ják, hogy az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferenciát legmagasabb szin­ten minél előbb befejezzék. Szojuz—flpoHc-program Utolsó edzés a start elitt A szovjet űrhajósok fel­készülési központjában befe­jeződött a Szojuz űrhajó el­ső legénységének Alekszej Leonovnak, és Valerij Ku- bászovnak utolsó edzése. Jú­liusban a világűben ők il­lesztik össze a Szojuz űr­hajót amerikai útitársával, az Apollóval. Nemrégen a felkészülési központban egy gyakorlat­vezérlő állomást szereltek fel. A Szojuz és Apollo űr­hajók , repülésének napjai­ban ez az új állomás a kon­A népi kamara ezután tör­vénybe iktatta az Ausztriával és a Finnországgal kötőit konzuli egyezményt. Az em­lítettek az első kapitalista or­szágok, amelyek az NDK-val konzuli egyezményt kötöttek, azaz a diplomáciai kapcsola­tok felvételén kjvul ilyen módon is elismerték az ö lál- ló NDK-állampo!gárságot. A népi kamara ezenkívül az NDK Minisztertanácsának tagjává választotta Ossar Fischer külügyminisztert, r.z NSZEP Központi Bizottságá­nak tagját. (Az NDK-ban nem minden miniszter tagja a Minisztertanácsnak. — A szerk.) zultációs közoont funkció­ját tölti be. Már ma minden kaocsolat meg van közte és a Moszkva környéki irányi- tóköznont között. Szakértők utaztak a bajkonuri űrre- pülőtérre, azokkhoz a válla­latokhoz, amelyekben a Szo­juz egyes rendszerei ké­szültek, valamint a Kanada és Kuba partjánál tartózko­dó tudományos feladatokat ellátó hajókhoz, és innen lé­tesítenek majd kapcsolatot a Szojuz személyzetével. KAIRÓ Anvar Szadat egyiptomi el­nök fogadta a Kairóban tar­tózkodó Macovescu román külügyminisztert. Ugyancsak fogadta a román vendéget Mamduh Szalem egyiptomi miniszterelnök is. ATHÉN Konsztantin Cacoszt, a Ka- ramanlisz vezette új damok- rata párt jelöltjét választot­ta meg a görög képvUelőház a Görög Köztársaság elnöké­vé. SINGAPORE A Singapore-i hatóságok közölték, hogy átadják a DIFK képviselőinek a bukott saigoni rezsim nagykövetsé­gét és egyben singaporei tu­lajdonát. A DIFK képviselői nemrég tárgyaltak erről Sin- gapore-ban, ahol fogadta őket S. Radzsaratnam külügymi­niszter is. OTTAWA Allan Maceachen kanadai külügyminiszter bejelentette, hogy országa 10 millió dollá­ros segélyt nyújt Dél-Viet- namnak, Laosznak és Kam­bodzsának, részben rendkívü­li gyorssegély formájában, részben a háborús káros helyreállításának támogatá- . sára. .

Next

/
Thumbnails
Contents