Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
1975. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Óriás transzformátor Szolnokról. Hazánkban egyedül a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában készítenek ilyen hatalmas transzformátorokat. A képen látható DHTS 90.000 145 típusú szerkezet hossza 16, szélessége 9, magassága 7 méter. Súlya 60 tonna, vasmaggal és olajjal együtt pedig 180 tonna. Exportra gyártotta Pákái Lajos aranykoszorús szocialista brigádja. Ebből a típusból az idén összesen négyet készítenek. Fotó: Baranyó Hagyományok nélkül lit az ipari munkássághoz Izgalmas, sokrétű feladat választ' keresni arra, hogy szocializmust építő társadalmunk '75-ös valóságában milyen helyet foglal el egy nagyipari múlttal rendelkező, helyi hagyományokra nem építhető, de már ipari munkásként élő nagy ember- csoport egy város életében. Izgalmas, mert a felszabadulást követő három évtized rendezte dolgaink nagy részét, alapjait, időt és erőt adva az újhoz, az emberien okos jövő építéséhez. De kevés egy folyamat teljes befejezéséhez, rövid idő ahhoz, hogy a paraszti életbe született, abban cseperedő, vagy munkát ott kezdő emberekből egyértelműen ipari munkást formáljon. S mégsem az „egyértelmű”, a már „azzá lett” döntő, hanem a „miként”, a „hogyan tovább?” közös útkeresése. Ezt bizonyították a mezőtúriak, amikor tanácsülésükre meghívót küldtek városuk minden ipari üzemébe .egységébe, közös beszélgetésre invitálva szocialista brigádokat, vezetőket és munkásokat. A tanácselnök úgy mondta, hogy róluk, életükről, jövőjükről beszélgetnek, a legilletékesebbek is ők tehát, hogy beleszóljanak a jövőt formáló vitába és véleményt mondjanak a jelen tényeiről. Volt, van miről beszélni Mezőtúron. A jelen ipari munkásainak is, a még útkereső, szokásokhoz ragaszkodóknak is, és a leendő, a már ipari környezetben születetteknek is. Múlt idézés annyi volt, amennyi még a mában is eleven erő: a földesúri nagybirtokrendszer, a szétszórt tanyák világa kányszerítette megélhetés, a föld és — elvétve — a kézműipari munka emberöltőket meghatározó szerepe. Mert innen indultak 1945-ben: 1441 tanya 6245 emberrel, a közel hat évszázados város mezőgazdasági múltjával. Két évtized múltán aztán gépek sora váltotta a kapálókat a földön, sürgetve új munkahelyeket a felszabadult erőknek. A központi ipartelepítés mezőtúri jussa: 14 év alatt (1960—74.) a mezőgazdaságban dolgozók aránya 42,3 százalékról 34,2 százalékra csökkent, ugyanakkor 2636 embernek ipari munkahelyet, merőben új életformát adott. Mezőtúrnak ma 4989 iparban dolgozó lakosa van, de hozzáadva a mezőgazdaságban és az improduktív munkát végző munkahelyek fizikai munkásait is — a keresőképesek 63 százaléka ipari munkás. Elet- és munkakörülményeik, politikai állás- foglalásuk, munkájuk és — fegyelmük már most hat környezetükre. Életkörülményük, hangulatuk meghatározója a jövedelem, a lakáshelyzet, az ellátás, szolgáltatás megannyi formája. A felmérések, és a hozzászólások tanúsága szerint akad egy-két munkahely — Könnyűipari Gépgyártó Vállalat gyáregysége, vagy a Fonalnemesítő és Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet — ahol alacsonyabbak az átlagbérek, mint a többi helyen. A központi bérintézkedés hozta változás átlagosan 10, volt olyan hely, ahol 14 százalékkal növelte a kereseteket. Figyelni, ösztönözni kell tehát az említett egységek vezetőit, okos bérpolitikára sarkallni az elmaradókat. Alapvető kérdés az élet- körülmények vizsgálatánál a lakáshelyzet. Eredményeik emlegetése mellett inkább a tervezett jövőről beszéltek, fő helyen ott is a munkás nagycsaládosok, a fiatal munkások lakásigényeinek kielégítéséről. Ehhez az összefogás módját is megtalálták, szoros, napi kapcsolatot tartanak a tanácsiak az üzemekkel, anyagi segítséget, támogatást kapva azoktól, de javaslatot, beleszólást is engednek az elosztásba. A munkássá, ipari munkássá válás nagyszerű útmutatója a közművelődés, a tanulás komolyan vett taglalása. A szakmunkásbizonyítvány- szerzés korát természetesnek vesszük, így tettek Mezőtúron is, amit azonban meg- hánytak-vetettek, a „házon belüli” népművelés egyre nagyobb ereje. Legyen köztük hivatásos kultúraterjesztő, mert munkája hasznát a legemberibb mutatókkal mérheti hosszabb-rövidebb idő után: a dolgát jól értő, a közösségért munkálkodó alapvető osztály tagjainak valódi példaadásával. Mezőtúr ipari-mezőgazdasági várossá vált. Jogot szereztek a kettős jelzőre, kötelességet vállalva ezzel egy nagyszerű feladat megoldásában : zöld utat építenek' közös erővel az ipari munkássá válás útkereszteződéseiben. I. Szűcs Etelka Megváltozott tervek Új üzemrész a kunhegyesi BHG-ben Módosultak a tervek, módosultak az elképzelések a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyesi üzemében. Eredetileg ugyanis a jelenleg háromszázötven dolgozót foglalkoztató gyáregységet úgy akarták bővíteni, hogy az körülbelül hatszáz embernek adjon munkalehetőséget. Nemrégiben levél érkezett a községi tanácshoz, amelyben a gyár vezetői közlik, hogy nem látják biztosítottnak Kunhegyesen a bővítéshez szükséges munkaerőt, és a kényes forrasztási munkákat sem lehet megvalósítani a szennyezett levegő miatt. (Tavaly az üzem szomszédságában — a volt téglagyárba — települt az Alföldi Szilikátipari Vállalat. Őrlőmalmaiból pirosas por szállingózik a környékre. (Így az üzemben dolgozók létszámát háromszáz helyett csak negyven- nyolccal növelik. Az irodaház emeletén tehát nem szociális helyiségeket rendeznek be — mint ahogy az. eredeti tervben volt, hanem munkapadokat állítanak fel, s itt dolgoznak majd a munkáslányok-, asszonyok. Tudvalevő, hogy a gyáregységben a telefonközpontokhoz szükséges sávválasztókat állítják Össze, és forrasztják. A bővítéssel „szélesedik” az itt készített sávválasztó típusok skálája is. A gyár ugyanis megvásárolt egy svéd úgynevezett AR- Ericcson licencet — s az új egységeket már itt forrasztják. Az AR-típus előnye, hogy bizonyos műveleteket összevonhatnak. Eddig például a kábel elhelyezése után azt rögtön forrasztani kellett, a „páka” úgyszólván egész nap működött. Most a több ezer kis vezeték mindegyikét helyére illesztik, és csak ezután következik a forrasztás. Ezeket a sávokat egyébként Irakba, Lengyel- országba szállítják, de szép számmal kerül belőlük a Magyar Postához is. Az új munkaterem kialakítása 300 ezer forintba kerül. A sávokat tetszőlegesen állítható, hidraulikus asztalon rögzítik. A munkadarabok továbbítása is eltér a hagyományostól. Görgősor továbbítja — így nem kell felállni, járkálni a munkapad mellől. ’ Jelenleg húsz munkahelyen már dolgoznak, július végére pedig teljes lesz a létszám. A gyáregység vezetői főként azokra a fiatal lányokra gondoltak, akik most érettségiztek, vagy az idén végezték el az általános iskolát. ILi Az aratási előkészületekről Ideiében jött a figyelmeztető szó 1 \ Nyilatkozatok a pártszervezetek, a tanácsok teendőiről — Ilyen szép a határ talán 30—40 éve sem volt. Van olyan kalászka, amibe négy szem is van, pedig már a három is nagyon jó termést ígér. — E szavakkal fogad Cibakházán Révész Benjámin, a Vörös Csillag Tsz párttitkára. Számoljunk egy kicsit: egy kalászban 16—20 kalászka van, átlagosan negyven búzaszem, a hatvan szem már nagyon jó termést jelent. Lehet, hogy ennél a jó termésnél is jobb lesz az idén? A természet ezt ígéri. Az embernek pedig az a dolga, hogy a beteljesült ígéretet —• a kalászok bő termését — betakarítsa, biztonságba helyezze. — Idejében jelent meg a megyei párt- és a megyei tanács végrehajtó bizottságainak felhívása. Az időben jött figyelmeztetés, felhívó szó sokat ér — mondja Révész Benjámin. — Azután a kunszentmártoni járási párt- bizottságtól is megkaptuk a levelet, melyet szintén a felhívás nyomán írtak az alapszervezeteknek. szerepet is betöltők. Csodálatosan szép termés ígérkezik: búzásból előzetes becslések szerint meglesz az 50 mázsa hektáronként, borsóhói a 30 mázsa. Ezt a termést minden erővel be kell takarítani. Ezért igyekszünk mindent megtenni, ami csak tőlünk telik. — És az ésszerű takarékosság figyelembe vételével. — így van. Vezetői megbeszélésen döntöttünk arról, hogy addig nagyobb beruházáshoz nem kezdünk, amíg a meglevő épületeket, gépeket maximálisan ki nem használjuk. Az idén már 5 tonna/óra teljesítménnyel üzemel a szárítónk, elkészült a magtisztítónk is. Á tanácsok szerepéről Tavaly a megyében elsőként a karcagiak egyik szövetkezete fejezte be az aratást. Az idén is jól felkészültek erre a munkára? — A betakarítás műszaki, technikai bázisa lényegesen javult a múlt évhez képest: a városban levő 91 kombájnból 42 rizskombájn, amelyekkel sáros talajon is biztonságosan takarítható be a termés. Számításaink szerint termelőszövetkezeteink a mintegy 8400 hektár területen 12—15 nap alatt be tudják fejezni az aratást — mondja Kundra József tanácselnök. — Milyen feladataik vannak a tanácsoknak ilyenkor, a betakarítás idején? — A teljességre törekvés nélkül az aratással kapcsolatos tanácsi feladatokat a következőkben lehet összefoglalni: Biztosítani kell az üzemek közötti, az üzemek és a felvásárló, az üzemek és az ellátó vállalatok közötti koordinációt. Rendszeresen ellenőrizni kell a soron levő feladatok végrehajtását, felhívni a figyelmet a hiányosságra, és szükség esetén élni a számonkérés eszközével is. — Mondana a koordinációra néhány példát? — A gépellátottság ismeretében biztosítani kell a rendelkezésre álló kombájnok, szárítók stb. teljes kihasználását. Ha valamelyik üzemben lemaradnak a munkával, elősegítjük a gépek átcsoportosítását, elsősorban közös megegyezés 'alapján. Vagy például a legutóbbi felmérés szerint mintegy 300—400 vagon gabona biztonságos tárolására még megoldást kell keresni. Ebben is közre kell működnünk. De segíteni kell az alkatrészek beszerzését is. Ha szükséges, gyorsan kell intézkedni — Részt veszünk továbbá a gépszemléken, de az ellenőrzésünk nem korlátozódhat csak erre. Különös figyelmet kell fordítanunk ellenőrzéseink során az üzemanyaggal való takarékosságra, a folyamatos üzemanyagellátásra, az ésszerű munka- szervezésre, nem utolsósdr- ban a betakarítási vésztesé- gek megelőzésére, a társadalmi tulajdon védelmére. És természetesen az emberek megfelelő ellátására. A gyors intézkedések előfeltétele, hogy pontos, rendszeres, és időszerű információkkal rendelkezzünk. Néhány napja jelent csak meg a felhívás a nyári betakarítási feladatokra. A pártszerveknél, a tanácsoknál, az üzemekben úgy vélik1 idejében jött a figyelmeztető szó. Varga Viktória Kezdeményezni, ellenőrizni — Ebben az időszakban, a nyári betakarítás idején nemcsak a gazdasági vezetőknek van feladatuk: a pártszervek, a pártmunkások legalább annyira felelősek azért, hogy időben, lehetőleg veszteség nélkül takarítsuk be a termést. És ezt nekik a sajátos eszközeikkel, jó politikai munkával, rendszeres ellenőrzéssel, koordinációs tevékenységgel, és ha kell, operatív közreműködéssel is elő kell segíteniük — mondja Szűcs János, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára. — Hallottam, hogy ennek érdekében konkrét feladatokat is szabtak a járásban levő pártszervezetek számára. — Levelet írtunk a párttitkároknak a konkrét teendőkről. Szükségesnek tartjuk ugyanis, hogy a termelőszövetkezeti pártszervek és párt- alapszervezetek a maguk területén a megyei felhívás alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Mindazok, akik a nyári nagymunkában részt vesznek — kom- bájnosok, szállítók, járművezetők, traktorosok, gépműhelyben dolgozók, az aratási munkát kiszolgálók — ismerjék meg a felhívást, és tudják meg a saját tennivalóikat is. Erre jó alkalmak például a júniusban megtartásra kerülő párttaggyűlések, pártcsoport-értekezletek. Arra külön megkértük járásunk kommunistáit, hogy a veszteségmentes betakarítás, a költségek csökkentése, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság érdekében szolgáljanak személyes példamutatással a termelőszövetkezet egész tagságának. — A szövetkezetekben az aratásra két változatban kellett betakarítási tervet készíteni. — Ezzel kapcsolatban is van a pártszerveknek feladatuk. Részt venni a tervek elkészítésében, és fokozott figyelemmel kísérni, ellenőrizni annak végrehajtását. Egyébként mi arra is kértük tsz-pártszerveinket, hogy a szocialista brigádokban dolgozókkal külön is váltsanak szót, kérjék őket' arra, hogy a felszabadulási és kongresszusi versenyben tegyenek újabb vállalásokat, legyenek kezdeményezői, élenjárói a betakarítási munkáknak. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a munkák idején rendszeresen tájékoztassák a párttagságot, a szövetkezeti tagokat a munkák állásáról, egyszóval, hogy minden ember tudja: mikor, hol van, vagy lesz szükség az ő munkájára. Mint ahogy mi azt is fontosnak tartjuk, hogy üzemen belül népszerűsítsék a kiváló eredményeket elért brigádokat, és a munkában becsülettel helytállókat részesítsék anyagi, erkölcsi elismerésben. Célunk, hogy politikai felvilágosító munkával a pártszervek érjék el, hogy jó hangulatban, rövid idő alatt, veszteségmentesen fejeződjön be a nyári betakarítás. r— És a járási pártapparátus tagjai? — Az Instruktorok rendszeresen ellenőrzik a tsz pártszerveknél a feladatok teljesítését, és már eddig is, ahol arra szükség volt, éppen az előbbiek érdekében különböző kérdésekben konkrét intézkedést kezdeményeztek. Készen a nagy munkára — Cibakházán hogy állnak az aratási előkészületekkel? — A gazdaságvezetés elkészítette a tervet, két változatban. Ennél én is közreműködtem, — így Révész Benjámin. —Megtettünk minden intézkedést, ami emberre, technikára vonatkozik. Jó Időjárási viszonyok mellett 12—15 nap alatt betakarítjuk a mintegy 1800 hektár őszi búzát. Nálunk ugyanis csak ez van. Esőben a talajviszonyoknak és az esőjárásnak megfelelően tudunk csak dolgozni. — A pártvezetésig is megtett minden intézkedést? — Beszéltünk az emberekkel, és amit szóvá tettek, arra felhívtuk a gazdaságvezetés figyelmét, hogy intézkedjen. Például az emberek munkahelyre szállítására, hogy legyen megfelelő az' ellátásuk. A főagronómus beszámol a pártszervezetnek az aratási felkészülésről. A gazdaság első számú vezetői' kommunisták, és így is felelősek a munkák időbeni, jó elvégzéséért. Én minden brigádgyűlésen, vezetőségi ülésen ott vagyok, részt veszek a döntésekben. Tehát, ha kell, konkrétan is beleszólhatok a vitás, problémás dolgokba. Egyszóval: mi felkészültünk a nagy munkára. — Nálunk sincs ez másként — mondja Szőke Ferenc, a tiszaföldvári Lenin Tsz üzemi pártbizottságának titkára. Ez a gazdaság a búzatermesztés gesztora a megyében. A vetésterület 2700 hektár körül van, több mint 200 hektár az őszi árpa, mintegy 400 hektár a cukorborsó vetésterület. — Milyen intézkedéseket tett vagy tesz üzemi párt- bizottságuk? — Pártbizottsági ülésen tárgyaltunk a munkaversenyről és már ott kértük a kommunisták személyes példa- mutatásét, újabb vállalások megtételét a betakarítás meggyorsítása érdekében. Ezen a héten küldöttgyűlést tartunk, ■ amelyen minden betakarításban résztvevő emberünk ott lesz, de ott lesznek az alapszervezeteink vezetőségeinek tagjai, a vb-ta- gok, a pártcsoportvezetők. Ismerjék meg személyre szólóan a feladatokat a kommunisták is. Mert a pártellenőrzés elsősorban a napi munkában a párttagok közreműködésével oldható meg. És szó lesz majd ezután a tennivalóinkról a taggyűléseken, a pártcsoport-értekezle- teken. Én minden vezetői megbeszélésen ott vagyok, rendszeresen beszélek az emberekkel, kicsit koordináld*
