Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

1915.’ má^us 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Megjelent­éi Szovjet- Irodalom májusi száma 4, A Szovjet Irodalom most »megjelent májusi számának i: 'tartalmából kiemelkedik a 70 éves Solohov üdvözlése. , A magyar irodalom élvona- ;< lába tartozó — Illés Endre, .Fekete Gyula, Makai Imre, /.‘Sánta Ferenc, Héra Zoltán, / Simon István, Galambos La- f jós, Sükösd Mihály és Czine Mihály — köszöntik az idős, | álő-klasszikust, a Nobel- és jLenin-díjas írót. Érdekes olvasmánynak '»/'ígérkezik az örmény szép- ■I próza jeles képviselője Grant IMatevoszjan kisregénye, a ÍBivalytehén. Vaszil Bikov belorusz író “ Farkascsorda című kisregé- ínyének második része, és a imagyar olvasóközönség szá- imára eddig kevébé ismert •író, Jevgenyij Noszov elbe- t szélései is e számban olvas- ' haJrók. 1 A közös dolgaink rovat­"han Apró Antal, a Magyar— ? Szovjet Baráti Társaság el­nökének és Pjotr Fedosze- .jjev, a Szovjet—Magyar Ba­lra ti Társaság elnökének cik- ■kei hívják fel figyelmünket néhány, mindkét országot v érintő kérdésre. A Két nyelven rovatban Valentyin Beresztov és Ju- ífij Kuranov elbeszélései ol­vashatók Galvács Adél for- • tiltásában. Robert Merle, a világhírű baloldali francia író és Kaj­szin Kulijev, a balkán nép­csoport költőjének izgalmas levélváltását teszi közzé a folyóirat. Viktor Tyomin — Soloho­vot és szülőfaluját ábrázoló — fényképei illusztrálják a lap májusi számát. Gazdag kritikai anyag, va­lamint a legfrissebb szovjet könyvtermés recenziói egé­szítik ki a folyóirat második, májusi számának anyagát. „Csata” az éterben Érdekes verseny színhelye lesz csütörtökön este fél nyolctól a törökszentmiklósi városi művelődési központ, — és az éter, a Magyar Rá­dió jóvoltából. Ekkor rende­zik ugyanis a népszerű Hang­tárlat című műsor adását. A műsorsorozatban huszon­egy művelődési otthon csa­pata áll a mikrofon elé, ez­úttal Szolnok, Csongrád és Békés megye versenyzői. A rádió hangdokumentá­ciója több 400 ezer perc érté­kes hanganyagot őriz. Több­ségében a felszabadulás utá­ni magyar társadalmi, politi­kai és művészeti élet emlé­kei ezek, de igen jelentős a két világháború közti hang­dokumentáció is. A hangtárlatban közreadott anyagok alapján a játéko­soknak fel kell ismerniük pl. a beszélő személyét, az ese­ményt, az ezzel összefüggő történelmi, politikai ténye­ket, vagy ismert zenei rész­leteket, külföldről hazánkba látogatott jeles embereket, zenei műfajt, verset, színda­rabot, stb. Szinte az elmúlt 50 esztendő magyar történel­me szólal meg ezekről a hangszalagokról. A játék te­hát „hangos történelem”, amelyre felkészülni, közvet­lenül előtanulmányokat foly­tatni. szinte nem is lehet. A kultúrtörténeti vetélke­dőt a Kulturális Minisztéri­ummal és á Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen szervezi a rádió. Jó szereplést, Szolnok me­gye! " - ti Szárnyra kel egy évfolyam Heti jegyzeteink Zsúfolt vonatok, utazó gyerekek Amikor a pályaudvari hangosbemondó elrecsegi, hogy távolsági vonat érkezik az ennyi és ennyedik vágányra, a sínpár mellett mozdulatlanul várakozók közül elsőként a kisgyermeküket karjukon cipelő kismamák, vagy „ügyeletes kispapák” lépnek köze­lebb, nyugtalanul leskelődnek, vajon merre szánja­nak fel, hol van kevesebb utas, hol remélhetnek könnyen megkapható ülőhelyet. Aztán a nagy tüle­kedésben valahogy mindig félresodródnak egy-tegy ajtóra tapadt embertfürttől, s rohannak a másik­hoz. Jobb esetben (rendszerint a nők) előre engedik a felszállni igyekvő kis családot — de ha nem, ak­kor várnak. Sajnos nem egyszeri eset, s nem egye­düli az sem, hogy a felszálló szülök az izgő-mozgó csöppséggel egyensúlyozva vándorolnak fülkétől fül­kéig, érdeklődve szabad hely után, s bentről részvét­teli pillantásokat és udvarias elutasításokat kapnak. Nincs hely, ők is látják, hisz mindegyiken ülnek, s nem állíthatnak fel senkit. Pedig lehetne. Még tábla is jelzi, hogy számukra jogosan fenntartott helyek vannak a vonaton. Vagy a „terhesanyáknak, kisgyermekkel utazóknak” felirat ölében gyermeket tartó, vagy stilizált nőalak alumí­niumba vésett, nyomtatott szövege, képe figyelmez­tet a kisgyermekes családok iránti kötelességünkre. Sajnos jórészt hasztalan. Ha a táblát nem dekorációként, hanem 'tartal­mának megfelelően tisztelnénk, jogosulatlanul le sem volna szabad ülnünk az általuk védett helyre, nem­hogy az átadást fontolgatni. De szép , is lenne ez — ami más országban régen betartott íratlan szabály! S talán egy idő múlva már mindehhez tábla sem kellene figyelmeztetőnek. Tehát legyünk udvariasabbak, s akkor minden megoldódik? Jó! Az udvariasság sosem árt, de ez még kevés. A hétvégi „családlátogató” vonatok zsú­foltak, s hála népesedéspolitikánknak, egyre több kis­gyermek is utazik rajta. A kiscsaládok ülőhely­gondjainak megoldását nem bízhatjuk csupán az em­berek jóindulatára. Szükség lenne ismét az évekkel ezelőtt megszüntetett gyermekkocsik beállítására. Le­gyen tehát gyermekkocsi!. Lesz. Ha nem is a régi módon (a mozdony után), ha nem is egész kocsikat, csak fülkéket jelölnek ki, mindegy. A több gyerek­nek több hely kell. Ezért várjuk bizakodva a MÄV Vezérigazgatóság sajtófőnökének közlése szerint az új menetrendben „egyes vonatok egyes járatain” újra beállítandó gyer­mekkocsikat, reméljük a megyében is lesznek ilyen „egyes” járatok. I. Za. Plusz egy nő Első sor: a meghívott politikai, társadalmi ve­zetők, a kitüntetett vállalatok igazgatói, szám szerint (és név szerint) tizenketten . — plusz egy nődolgozó (név nélkül). Második sor: A további meghívottak, szám sze­rint (és név szerint) tizenhármán — plusz egy nő­dolgozó (név nélkül). Harmadik sor: a meghívottak, szám szerint (és név szerint) kilencen — plusz egy nődolgozó (név nélkül). A névsort, hogy ne tévedjen a tudósító az ün­nepség után kértem el a protokoll ügyekkel megbí­zott dolgozótól. Szép ünnepség volt. A szónok szólt az eredményekről, arról is, hogy (de szerencsétlen, a lényeget ki sem fejező szóösszetétel!)... nőpolitikái határozat... végrehajtása ... segíteni... elismerni a nők... Szóval a nők. A plusz három névtelen (legalábbis a protokoll- listában névtelen) nő az elnökség soraiban bizonyá­ra büszkén hallgatta, mi mindent tettek értük. Lám még az elnökségbe is — sok-sok férfi közé — lám, még ide is beültették őket. Nagy dolog az emancipáció. Nagy dolog, hogy van nőpolitikái határozat... meg végrehajtása ... Még akkor is, ha néha ez a „végrehajtás” for­málisra sikerül. T. P. o Ballagás, virágözön, ködfá­tyolos szemek, csillanó re­mények. Itt, a mezőtúri me­zőgazdasági gépészeti főisko­lán önbizalmat adó bizonyos­ság is, hiszen a most végző üzemmérnökök dúskálhatnak a kínálkozó lehetőségek kö­zött. Szabolcstól Somogyig tárt karokkal várják őket. Nem csoda hát, ha három napig áll a bál. Csütörtökön kezdődött, mára virradóra ffe­jeződött be. Csütörtökön ott tolongott a város a vidám ballagáson. Megcsodálta a közönség a lóvontatta trak­tort, amely híven bizonyítot­ta: akármilyen fránya mű­szaki hiba nem fog ki egy le­leményes szakemberen, nem hiába okították Mezőtúron. Gyönyörködtek a fehérruhás szüzek csoportjában. A ma­kulátlanok közé azok kerül­tek, akik erényeik csorbítása nélkül úsztak meg minden vizsgát. Mint jó vőfély a lakoda­lomba, a végzősök egyik cso­portja zenekarral hívogatta már előre a népet a vidám ballagásra. Az egyik maszek almával traktálta őket. Sze­renádot kapott cserébe. A városi pártbizottság első tit­kára a főtéren köszöntötte őket, a tanácselnök szalagot kötött zászlójukra. Magáénak vallja őket Mezőtúr. Nemcsak a szakemberek meglehetősen nagy hiánya, hanem a mezőtúri főiskola jó híre miatt is nagy a vég­zősök lehetősége. A hallgatók diákköri dolgozataikkal részt vettek például a XII. Orszá­gos Tudományos Diákköri Konferencián. Sopronban az éleliTüszergazdgsági és fagaz­dasági szekcióban Skultéti Béla és Kerepeszki István tavaly végzett üzemmérnök második helyezést ért el. Budapesten, a Műszaki Egye­temen megtartott társada­lomtudományi szekcióban szereplő dolgozatukért Saár László és Szicsek Ádám má- doséves hallgatók az oktatás­ügyi miniszter fődíját kap­ták. Ügy látszik, nem igazodnak a hallgatók ahhoz a diák-fi­lozófiához, miszerint: „Aki sokat tanul, az sokat tud. Aki sokat tud, sokat felejt. Aki sokat felejt, keveset tud. Aki keveset tanul, keveset tud. Aki keveset tud, keveset fe­lejt. Aki keveset felejt, az sokat tud.” o Bereczk József a Somogy megyei Csákányból került Mezőtúrra. Mint a többi vég­zős hallgató, ő is a főiskola emblémájával díszített nyak­kendőt viseli. — Hogy kerültem Mező­túrra? Nem bíztam abban, hogy meg tudom állni a he­lyem a főiskolán. Ez még ak­kor felsőfokú technikum volt, azért jelentkeztem ide. Pe- chemre, — most már ugyan örömömre, főiskola lett ez is. Egy hónap múlva állam- vizsgázik az az évfolyam, amelyik a főiskolai rang ki­vívásakor kezdett Mezőtúron. Bereczk József gondolatban már ott tart. — Szülőfalum szomszédjá­ban kezdek. Egyéves szerző­dést kötöttem az ottani ter­melőszövetkezettel. Később haza szeretnék menni. Apám a saját falumban traktoros, várnak haza. Mégis úgy gon­dolom, hogy a gyakorlat ide­genben hasznosabb. Meg őszintén szólva, van egy kis félsz is. Ezért nem tudom a kezdést otthon elképzelni. — Milyen munka várja? — Ezernyi féle. A szövet­kezet gépállománya korsze­rűtlen, elavult a karbantar­tás. Több mint egymillió fo­rintot fordítottak például 22 erőgép javítására. Ezen sze­retnék változtatni. A végzősök között egy szem lány van, Szűcs Zsu­zsa. Szekszárdról került Me­zőtúrra. Azt mondják az év­folyamtársak, hogy NDK-beli útjukon pótolhatatlan volt. Olyan paprikáskrumplit fő­zött, hogy megnyalták utána az ujjúkat. Nem tudtak meg­barátkozni az ottani ételek­kel. — Persze, más a főzés és más a szakma. Mi vonzotta a mezőgazdasági gépészeti fő­iskolára? — Műszaki szakközépisko­lában végeztem, az osztály- főnököm tanácsára jelent­keztem ide. — S nem bánta meg? — Először szokatlan volt hetvenegynébány fiú között egyedül lenni, de aztán meg­szoktam. — S a jövő? — A hőgyészi téeszbe me­gyek. Szerződésem van ve­lük. Ott voltam szakmai gya­korlaton, sokat tanultam tő­lük, jól éreztem köztük ma­gamat. — Milyen fizetéssel kezd? — Kétezerhatszázzal. Czapkó Gábor Szolnokról került a főiskolára. A gép­ipari technikumi oktatás az ő érettségijükkel fejeződött be. Mezőtúron velük kezdő­dött a főiskolai képzés. — Tervei? — A vízügynél kezdek, de csak két hónapra tervezek. Ősszel a BM tartalékos tisz­ti tanfolyamára megyek. Aztán majd meglátjuk ... Még ilyenkor, a derűs per­cekben is a munka domi­nál. Pénteken délelőtt pél­dául szakmai nyílt napot rendeztek, melyen Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete és a feilesztési el- kéozelések című előadás mellett színvonalas hallgatói korreferátumok hangzottak el a húshasznosítási szarvac- marhatelen műszaki-ökonó­miai vizsgálatáról, a K—700- as traktor üzemi vizsgálatá­ról, valamint a karbantartá­si és javítási tervek felül­vizsgálatáról. Az ilyen nyílt naook arról adnak tanúbizonyságot,, hogy színvonalas képzést valósí­tottak meg a mezőtúri főis­kolán. a gyakorlati felada­tok megoldására, a fejlett technika alkalmazására ké­pes szakembereket bocsájla- nak szárnyra. Áz intézet emblémája dí­szíti a végzősök aranygyűrű­jét is. Átlagára 2300 forint. Megemlíteni csupán azért érdemes, mert a mezőgaz­dasági munkából adódott. Tessék csak számolni: het­venhét nappali tagozatos, tíz levelező hallgató s hu­szonhat kiegészítő kéozős ál­lamvizsgázik most. (Ez utób­biak akkor végeztek, amikor még felsőfokú technikum volt az intézet.) Dr. Patkós István, a fő­iskola igazgatója csapra ver egy hordót. Mindegyik vég­zős előtt az 1975-ös évszám­mal díszített kupa. Az igaz­gató tiszte megállapítani, hogy jó-e a bor, mert „ran­got jelent a gépész gyűrű, rangos borral kell avatni”. Azzal is avatják. A ku­pába dobják a gyűrűt, vö­rös bort öntenek rá, úgy isz- szák. S aztán felcsendül, be­tölti a termet a gépész in­duló: Mert az ember másért él, Ez a legszebb életcél. Június 18-án kezdődik az államvizsga. Azután lehet bi­zonyítani a gépész induló igazát. Simon Béla J ártában-keltében az ember kisgyermekek csoportja mellett ha­lad el, akik utánozhatatlan bájjal kántálnak a tavasz­ról: Ébredj, új tavasz, jégtörő, sugaras. gallyat gombositó, rügyet rojtosítá, mindenféle madarakat víg versre tanítói Hallgatja az ember, hom­lokán simulnak a ráncok és már húzná is a nyúlcipöit, hogy a városból, a négy fal börtönéből rohanjon a ha­tárba. És ha már ngegy, mi­ért ne vinné magával idén Kossuth-díjássá lett költőnk, .Csanádi Imre könyvét is, amiből a gyerekek, is ver­seltek? És akkor irány a határ, a karcagi, a kisúj­szállási. Micsoda borostát növesztett a táj arca, cso­dálkozunk el a búzavetést látva. Amott, jó messze mű­trágvaszórő gépek porozzák a legelőt. Mint valami hatal­mas, szorgalmas hangyák, lánctalpas gépek húzzák az ekét konokul a rizsföldeken. A kertészek gyümölcsfáin virággá robbantak a rügyek, Csodák szirmok pilinkéznek mint a hóesés, Fácánkakas ékeske­dik, kegyeskedik az erdő­sávok szélén... A termé­Síet csodáit, megirigyelvén', miért ne tehetne csodát a könyv is? Csak úgy csattan, úgy vágja föl fedelét, s már mulatja is az idevágó pasz- szust: füzvesszó sárgul tündökölve, zöldül a nyárfák gyönge bőre, parja mögött topog vakon gerle a rügyes gallyakon, kisétál délcegen, avas vád közül, a fácánkakas, jércéfe meg, szerelmesen, követi engedelmesen,„ Csodákat emlegettünk? Joggal, hiszen a tavasz, a költészet: csoda. Morfondí­rozásaink közben haladunk, bolyongunk a Kunságban, s ráismerünk — csodálkozunk egv-egy részre: nahát, mi­csoda gyönyörű repce virág­zói itt, auui ősszel a víz pe­relte ősi jussát, elöntvén a földeket,. Itt már el van árasztva a rizs, pedig ősszel volt itt sár olyan, hogy el­merült benne az ember, amíg csak kétágú. És ime, bársonyosán fod­rozódik a búza, az új ke- riyémekvaló, dugja csöppnyi orrát a kukorica, bibéjét már ökqlbeszorította a cseres?- nyevirág mutogatva duzzadó nedveit .. . Tehát menet rend­szerűén mivel! csodáit a ta­vasz, pompázik a május. Az ember gyönyörködik, hajlong a földeken, rázatja magát a gépeken, irányítja a víz út­ját szerényen, és talán bent, mélyen tudja, hogy az igazi csodát ismét csak ö követ­te eL Körmendi Lajos A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum aulájában megnyílt „A nagy győzelem” című kiállítás, amelyet a Szovjetunió Állami Forradalmi Múzeuma és a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság közreműködésével rendeztek a győzelem 30, évfordulója alkalmából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents