Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

1975. május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP © Elveszett paradicsom Sarkadi Imre drámája a Szigligetiben / Megrendítően szép dráma, a gondolatoknak magas hő­fokú tisztítótüze a színpa­don. Ősbemutató korában, alig egy-két évvel Sarkadi Imre’rejtélyes-tragikus halá­la' után varázsában talán még közrejátszhatott, hogy közvetlenül érezni lehetett , benne a szerző személyes lí­rai vallomását, legszemélye­sebb indulatait és keserűsé­geit; ma már az idővel ezek a szubjektív elemek elhal­ványodtak, de — ez a fő — így sem vesztette el erejét, sőt még inkább ” kidombo­rodtak a dráma önmagában vett erényei. Mindenekelőtt' a feszítő, benne egymással bírókra kelő ellentétek mai­sága. Tiszta hevületü alko­tás, amelyben a mi problé­máink, a ma emberének gondjai, erkölcsi djlemmái szólalnak meg, az Elveszett paradicsom minden porciká- jából a mi világunk lehe­leté árad. Pedig jóformán néhány el­enyésző utalás csupán az, ami időben lokalizálhatja a cselekményt. Az öreg Sebők, az apa beszél hadifogságé- < ról, ez szolgálhat időtám­pontul, s mégis egyetlen 'pil­lanatra sem kétséges, hogy a meghasonlott életű, zsák­utcába futott Sebők Zoltán sorsában, a hitevesztett or­vosfiú és a reményre min­dig kész, tanárapa szembeál­lításában a ma emberének kérdései fogalmazódnak meg. Jól választott tehát a szín­ház, amikor az elmúlt har­minc esztendő magyar drá­materméséből épp az Elve­szett paradicsomot szemelte ki. Egy gondolati gazdagsá­gában és formátumában Né­meth László-i ihletésű — csak annál indulatosabb, cselekményben dúsabb szín­padi világ ez — dráma mel­lett döntött, ezzel egyrészt erősítve Sarkadi helyét drá­mai hagyományaink sorá­ban, másrészt önmagához is hű tudott maradni, követke­zetesnek purifikációs törek­véséhez : Sarkadival ismét bele tud szólni életünkbe, A kérdés, amelyet az elő­adás felvet nemcsak általá­nosan vett emberi, erkölcsi dilemma, történelmi kicsen­gése is van, s valahogy így fogalmazható meg: aki el­esett egyszer, talpra állhat-e újra és még egyszer, miután csalódott önmagában vagy épp hitei csalták meg, vál­lalhatja-e, vállalnia kell-e az- újrakezdés áldozatát, ve­le az esetleges újabb kálvá­riát. A mindenkori újrakez­dés lehetőségébe vetett hit és az önpusztító hitetlenség, hogy minek, a cselekvések­be oltott teremtő élet és a meddő reménytelenség szem- besíttetnek a drámában az apa és a fia magatartásában, hogy végül, ha nem is va­lami hurrá derűlátással, de megfogalmazódjék, hogy az ember arra született, hogy éljen és felelőssége abban van', hogy léte formáját oko­san válassza meg. Felelősség és felelőtlenség az ellenkező pólusokon. Se­bők Zoltán a tehetséges, re­ményekre jogosító fiatal or­vos, akinek maga bevallása szerint minden adottsága megvolt rá, hogy nagyot al­kosson, 'esetleg , Pasteurje, vagy Pavlovja legyen korá­nak, félre sikerült zsenivé azért válik, mert hiányzik belőle a legfontosabb, hit sa­ját erejében, jövőjében, hi­ányzik belőle a felelősség saját sorsáért. A kétfajta gondolkodásmód szembeállí­tásában másfajta alternatíva is meghúzódik. Zoltán, fel­rúgja a társadalom erkölcsi törvényeit, hogy így teremt­sen magának külön világot, apja viszont a meglevő ke­retek között találja meg mindig a maga világát, ott építgeti a halál ellenében sa­ját külön életét. Kettejük összevetése ebből a szem­pontból is izgalmas és elgon­dolkodtató. A maiságában friss, gon­dolatokban gazdag drámát a színház gondos munkával állította színpadra, bár Hor­váth Jenő rendezőnek szem­be kellett néznie egy, magá­ból a darabból származó el­lentmondással: ténylegesen a befejezés ellentmondásossá­gával. Sebők Zoltán helyzete ugyanis alapvetően tragikus helyzet, a műhibából, de el­sősorban felelőtlenségből emberölésbe keveredett or­vos olyan tragikus vétséget követ el, amiért pusztulnia kell, a figura belső törvény- szerűségei szerint a bukás, mint megoldás , kézenfekvő. Ugyanakkor korunk valósá­gának optimizmusa olyan befejezés lehetőségeit is kí­nálja, amelyben a feloldó­dás úgymond a dolgok igaz­ságához tartozik. A szolnoki előadásban, elsősorban a be­fejezés jeleneteiben, képé­ben a tragédia felé hajlik az Elveszett paradicsom. A tra­gikus felhangok erősödnek meg. Zoltán evett a tiltott gyümölcsből, halált evék, te­hát nincs mentség. Ahogyan kiissza az üveg tartalmát, majd aléltan hátrarogy, mi­közben az üres üveg kop- panva gurul, gurul .és meg­áll, és ahogy ráadásul a fel­húzott redőnyöket az apa le­húzza — utolsó pillanatok — , kimondatik: a kör bezárult, nincs tovább, a tragédia ott lóg a levegőben, egy „élő hulla” látványával búcsú­zunk a Sebők fiútól. Hamis felhangokról azonban így sem beszélhetünk. Legfeljebb ez a megoldás mai tapaszta­lataink birtokában tűnik vi­gasztalanabbnak és sötétebb- nek, mint ahogy mai valósá­gunk atmoszrerájából követ­kezhetnék. , Pontos színpadi munka, a helyzetek igen részletes ki­dolgozása jellemei az elő­adást. A részletekbe azon­ban helyenként, némi natu­ralizmus is belopja magát, de főként a színészi játék­ban ütközik ki itt-ott a meg­formálás nyerseségéből szár­mazó naturális felszínesség. Az apró részletekből nem születik meg a teljesség nagyvonalúsága, amitől az­után az előadás minden egyéb erénye ellenére nem válhat igazát? nagyformátu­mú produkcióvá. Parádés, kiugró alakításra sem figyel­hetünk fel benne. Jóllehet nem egy szerep, például a Miráé igen hálás feladat. Andai Kati játékában meg­van ugyan a 19 éves lány őszinte, természetes rajongá­sa, kamaszos darabossága, de . adós marad azzal a belső ragyogással, mellyel tündé- rivé változtathatná maga kö­rül a világot. Rokonszenves, ahogyan elkerüli az édes- késségre csábítás alkalmait, de az előadás folyamán nem képes egyre magasabbra szárnyalni. Piróth Gyula alakításában is együtt van minden, hogy Sebők Zoltán figurája elhihetővé váljék, bár a figura intellektusa kissé halvány, > mégis alakítása csak részleteiben, egy-egy részletre élet, általában a jól megoldott alakítás szín­vonalán marad. A legmeg­győzőbb kétségtelenül Iványi József Sebők Imréje. Az epi- kureista. természetszerető és életimádó, örökké tervezgető tanárapa szerepét jól építi fel, centrális feladatát nagy­szerűen tölti be. Róla, mint valami érzékeny szeizmog­ráfról mindig leolvasható a dráma érzelmi hőfoka, érzel­mi hullámzása. A jó bölcs öreg megformálásába azonban ré­gi alakításaiból is kölcsön­vesz egy-egy már jól ismert gesztust, vonást. Kisebb sze­repekben feladatukat egy­aránt jól oldják meg Polgár Géza, Peczkai Endre, Czibu- lás Péter, Koós Olga, Antal Anette és Szabó Ildikó; még­is közülük a Klárit alakító Szabó Ildikót kiemelném, aki rövid villanásaiban is teljes emberi sorsot tud árbázol- n; a zátonyra futott házas­élet menekülő hajótötörttje- ként. Az Elveszett paradicsom szolnoki felújítása nem ki­ugró siker. De igazi tarta­lommal „terhes”, tiszteletre méltó vállalkozás. Érdemes rá odafigyelni. Valkó Mihály Harminckilenc tanfolyam, hatszáz hallgató Á Gorkij nyelviskola második éve Hamarosan második tan­évüket zárják az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Szolnok megyei tagozatának orosz nyelvtanfolyamai. Az első, az 1973'74-es tanévben negyvenegy tanfolyam kezd­te meg munkáját hatszázhet- venkilenc hallgatóval. A leg­több tanfolyamot Szolnokon, Karcagon, Túrkevén, vala­mint a szolnoki és a jászbe­rényi járásban sikerült meg­szervezni. Meglepően magas volt a községi tanfolyamok száma: tizenhárom , tanfo­lyam kétszázhuszonkilenc hallgatóval. Idegen nyelv tanulása iránt megyénk,köz- ségeiben idáig még sohasem nyilvánult meg ekkora ér­deklődés. A második tánév megindí­tását a múlt év szeptembe­rében számos, előre nem lá­tott körülmény késleltette. A gondok ellenére azonban is- r’ " szép siker született. A harminckilenc tanfolyam liatszáz hallgatója harmincöt pedagógus irányításával szor­galmasan tanul, ismerkedik az orosz ábécével november második fele óta. Ebben a tanévben Szolnokon kilenc, Kisújszálláson és Karcagon három-három tanfolyam in­dult. A járások közül ismét a szolnoki járás emelkedik ki hét tanfolyammal. Ez el­sősorban az MSZBT tagcso­portok aktív ''közreműködé­sének, a pedagógusok lelkes szervező munkájának kö­szönhető. Az első1 tanév, ered­ményeivel összehasonlítva említésre méltó még a ti­szafüredi járás szervezőinek munkája, ahol a tavalyi egy­ről most háromra emelke­dett a tanfolyamok száma. Sajnálatos tény viszont, hogy egyes járásokban nem sikerült egy vagy két cso­portnál többet létrehozni, így fehér foltnak számít a jó kezdés ellenére a jászbe­rényi, valamint a kunszent­mártoni járás. Az előbbiben mindössze egy községben, Jánoshidán indítottak orosz nyelvtanfolyamot, az utóbbi­ban pedig csak Öcsödön és Mesterszálláson. Jó lenne ha a szolnoki járás példájára a jászberényi járás MSZBT csoportjai is aktívan részt vennének a szervező munká­ban, s hasonló szép eredmé­nyeket érnének el. Ugyan­csak a fehér foltokat gyara­pítják a szakmunkásképző ’intézetek, pedig a jövő szak­munkásai tanórán sem ta­nulják az orosz nyelvet. Á Gorkij nyelviskola vezetői célul tűzték ki, hogy szep­tembertől megszervezik á ryelvtanfolyamokat • ezektoen az intézményekben is. Akad tehát hiányosság bő­ven, bár az országban mű­ködő hat megyei tagozat kö­zül a Szolnok megyei áll az első helyen. Ez az első hely azonban csak további mun­kával — a fehér foltok fel­számolásával, mindenekelőtt a szakmunkástanulók nyelv­tanulásának biztosításával őrizhető meg. A pártszervezetek a pedagógiai (nyakáért Kunszentmártoni tapasztalatok A Központi Bizott­ságnak az állami oktatás fejlesztéséről szóló% határoza­ta után a kunszentmártoni községi pártbizottság is napi­rendre tűzte a helyi iskolák ügyét. Állásfoglalása ■ értel­mében a leghatékonyabb se­gítséget a pedagógus párt- szervezet munkájának inten­zívebbé tétele jelenti. Az ál­lami intézekedésekkel együtt ez lehetővé teszi, hogy ne csak az oktatás feltételei ja­vuljanak, hanem a nevelés is< tartalmasabbá váljék. Ennek érdekében a koráb­bi egy pedagógus pártszer­vezet helyett kettőt hoztak létre. Korántsem csak szer­vezeti változást jelentett ez, — nagymértékben elősegí­tette a jobb munkát. Most azok a nevelők vannak egy alapszervezetben, akiknek gondjai nagyjából azonosak. Az első alapszervezetbe tar­toznak az általános iskolá­ban/a tanyai” diákotthonban és az óvodákban dolgozó párttagok, a másikba pedig a gimnáziumban és a szak­munkásképző intézet tanárai. Ez a „szakosodás” eleve jobb feltételeket teremt a pedagógus ■ .pártszervezetek számára. Lehetővé teszi olyan témák napirendé tűzé­sét, amilyenekre egyébként nem lenne idő. Ilyen például a község pedagógusainak jó összhangja. Korábban disszo­náns hangok zavarták ezt. Közrejátszott az is, hogy a szamunkásképzőben nem csak tanári, hanem techni­kusai és egyéb képesítéssel rendelkezők is tanítottak. Né­hány tanár nem fogadta el őket egyenrangú partnernek. A pedagógus pártszervezet nem­csak a közös cél • magyarázá­sával, hanem a technikusok pedagógiai ismereteinek elő- segítségével is igyekezett ezt az ellentétet megszüntetni. A nevelők jó össz­hangja nemcsak a jó közér­zet miatt fontos. Az is szá­mottevő, nemcsak a munka, hanem a fluktuáció csök­kentése szempontjából is, de ez esetben egyéb okok is szükségessé teszik a külön­böző intézetek együttműkö­dését. A kunszentmártoni szakmunkásképző intézetben például most kétszázhatva­nán , jelentkeztek, a gimná­ziumba viszont a kelleténél kevesebbén. A szakmunkás- képző tanári karának is kell meggyőző munkát kifejteni annak érdekében, hogy a fizi­kai dolgozók jó • képességű gyerekei a felsőfokú oktatás­ra jobban előkészítő gim­náziumba menjenek. Az általános iskolások to­vábbtanulásával egyébként nincs gond, hiszen tavaly a Mátyás király úti intézet 85 végzős növendékéből 78 foly­tatta a tanulást, a Deák Fe­renc útiból pedig mindegyik. A nevelők hivatásszeretete mellett a pártszervezet mun­kájának is eredménye ez. Korrepetálással, szakkörök­kel, s a tanári munka egyéb módszereinek alkalmazásával segítették a fizikai dolgozók gyermekeit. A gimnáziumban 31 tanuló részesül, évi 72 ezer forint tanulmányi ösz­töndíjban, s a kollégisták 89 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Továbbtanulásu­kat egyetemi előkészítők szervezése is segíti. A kunszentmártoni, peda­gógus pártszervezetek a ne­velőmunka javítása, s a taná­rok közéleti szerepének nö­velése érdekében megkülön­böztetett gondot fordítanak a párt- és szakszervezeti oktatásra. Ebben a tanévben pédául valláskritikai tanfo­lyamot szerveztek. A neve­lők közül többen vettek részt a községi vezetők tanfolya­mán és egyéb oktatási for­mákon. Egyre többen van­nak közülük olyanok akik elvégezték vagy most végzik a marxizmus—leninizmus es­ti egyetemet Ennek hatása nem­csak intézetükben, hanem annak falain túl is megmu­tatkozik. Többek között a felnőttoktatásban, amit ko­rábban csak egy, most há­rom helyen szerveztek meg. A Hazafias Népfront aktivis­tájaként, tanácstagként, út­törővezetőként is sokan te­vékenykednek, többen vállal­nak részt a polgári védelem és az MHSZ munkájából, — nemcsak szavakkal, hanem példamutatással is nevelve diákjaikat a közösségi élet­re. S. B. Simon Ferenc szobrai Ujszászon Simon Ferenc szobrászmű­vész kisplasztikáiból, lemez­domborításaiból, emlékmű- terveiből és plakettjeiből rendezett kiállítást az újszá- szi művelődési ház. Előzmé­nye az elmúlt esztendőben, a szobrászművész által tartott vetítettképes előadás volt, amelyet most az eredeti mű­vek bemutatása követett. A szolnoki közönség Simon Fe­renc legtöbb most bemut^ tott alkotását ismeri. A dom­borított „,öcsi” fejet, az ólom „Sütkérező”-t az „Egyedül” című, Tallinnban is sikerrel szereplő kompozíciót, a „Pannónia” néven Szegeden, Békéscsabán és Szolnokon is kiállított szép fehér már­vány női torzót, s a 900 éves jubileumi emlékműnek a Művészetben is leközölt ter­vét. S az eddig városunkban ki nem állítottak közül Jó­zsef Attila domborított alu­mínium portréját az'ünnepi : könyvhét során a Könyv­udvaron láthatja majd kö­zönségünk. A válogatás érdeme, hogy az újszászi közönség a mű­vész sokarcúságát, széles kö­rű tevékenységét is élvez­heti a kamaratárlaton. Nem­régiben a művészt arról kér­deztük, mi az indítéka an­nak, hogy ilyen • sokféle anyagban és technikával. ki-' ii ni ■ Részlet a kiállításból sérli meg újraformálni a vi­lágot. „.. .engem a szobrászat úgyszólván minden ága és minden műfaja elért. Azért mondom, hogy elért, mert sok esetben nem én voltam, aki kerestem a vele való ta­lálkozást, hanem az jutott el hozzám. És ha már mint feladat jelentkezik, az ember nem tud nemet mondani. Az ember próbára teszi saját magát, hogy vajon ebből mit tudok kihozni? A szobrá­szokról gyakran az a tévíté- let, hogy azok olyan, cammo­gó, lassú tohonya emberek. A valóságban tényleg Van ilyen látszat. Ez pontosan ab­ból adódik, hogy a kivitele­zés, a megcsinálás arra kény­szeríti a szobrászt, hogy egy munkára esetleg egy félévig is koncentráljon. És avval kontaktusban legyen... még az utolsó héten is képes le­gyen olyan izgalommal fel­töltve csinálni, mint ahogy elkezdte. Az ember soha nincs megelégedve önmagá­val, És az, hogy „így” csi­nálnám,’az sok esetben szak­mai megoldásra vonatkozik. És csak azért hagyja meg az ember, mert az az emberi tartalom, amit fél évvel ko­rábban sikerült megpendí­teni, az él a szoborban. Én ezt mindig előnyben részesí­tem, a mesterség. tökéletes­ségével szemben a művészi tartalmat.. Ez a művészi tartalom, az „emberi tartalom” az, ami Simon Ferenc munkáit élte­ti. Ez sikerének titka is. Nemcsak .itt az újszászi ki­állításon, de szerte az or­szágban, ahol közönség elé kerülnek plasztikái. Dr. Egri Mária Gazdag kulturális program a Balatonon Nemzetközi diáktanácskozás Ma Balatonalmádiban ösz- szeül az európai ifjúsági és diákszervezetek III» konzul­tatív ülése. A már hagyo­mányossá vált találkozó a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának kezdeményezésé­re és a DÍVSZ közreműködé­sével évente biztosít szerve­zett keretet ahhoz, hogy a földrész valamennyi demok­ratikus ifjúsági és diákszer­vezete közösen vitassa meg az ifjúság szerepét Európa tartós békéjének és bizton­ságának megteremtésében. A Balaton-part idegenfor­galmi központjaiban, a mű­velődési házakban, a sza­badtéri színpadokon és a klubokban megkezdődött a nyári prógram. A műsor ké­szítői az elmúlt évek tapasz­talatait. a hazai és a külföl­di vendégek igényeit egyez­tetve sokrétű, s a tavalyinál jóval gazdagabb műsort ál­lított össze. Űj színfoltot jelent aSió- tour, balatonföldvári üdülő­helyi klubja. Ebben, a kül­földiek által is gyakran lá­togatott klubban, 70 műsor szerepel a nyári esemény­naptáron. Itt _már május el­seje óta egymást követik a rendezvények. Az északi parton, Balaton- füreden, az idén a balatoni galéria gazdagítja a progra­mot. A különféle rendezvé­nyeken kívül töjDb kiállításra kerül sor a modern csarnok­ban. Június 1-én megnyílik a balatonfürecy. szabadtéri színpad. Ez alkalommal hangversenyt adnak a vesz­prémi kórusok. A tihanyi múzeumban megnyílt az Ék Sándor emlékkiállítás, míg a tihanyi tájházban az Al­föld népművészetét mutatják... be. i 1 » v i

Next

/
Thumbnails
Contents