Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
1975. május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fia fejszedik be a TIT országos kétnapos mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlése Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) ■dulásunk 30. évfordulóját és 900 éves városunkat, Szolnokot is reprezentálja e rangos tanácskozás. , Eiiér&sn a közösségi formák Ezután hangsúlyozta, hogy s közművelődés kérdése egyre nagyobb erővel jelentkezik a város és a falu életében is. A továbbhaladás egyik előfeltétele a szocialista kultúra gyorsabb, hatékonyabb terjesztése. A közművelődési munka fejlesztésekor megyénkben is abból kell kiindulni, hogy a szocialista kultúra elsajátítása megoldhatatlan a közösségi formák, a tömegek aktivitása nélkül. — Nem véletlen, hogy a közművelődés közösségi formáira nagy gondot fordítunk megyénkben éppúgy, mint az ország más tájain. Azt tartjuk, a mezőgazdaságban sem elég önmagában a sokat tudás, mert legalább ilyen fontos az adni tudás képessége. Mi most még gyorsabban és még következetesebben akarunk előre haladni. Ügy érezzük, hosszútávú köz- művelődési feladataink megoldásának záloga az emberek változó gondolkodásában van. Meggyőződésünk, hogy az egyén és a szocialista közösség kára lenne egyaránt, ha a közművelődés közösségi formái elcsendesednének. A szövetkezeti dolgozók és a mezőgazdasági munkások körében is a Szocialista nevelés erősítését tekintjük a közművelődés elsődleges céljának. Ennek alárendelt az ismeretterjesztés, a szakmunkásképzés éppen- úgy, mint a kulturált szórakozás. Ebben a munkában nélkülözhetetlen fegyvertársunk a szocialista gondolkodású mezőgazdasági értelmiség. A jövő szocialista embere, a szocialista magatar- tású és gondolkodású szövetkezeti dolgozó a ma valóságából kiindulva a tudatban fogalmazódik meg először. A jövő megfogalmazásában, a szocialista falu arculatának formálásában nem lehet és nem szabad mellőzni az értelmiséget. Nyilvánvaló, hogy a közművelődés fejlődésének irányát is megszabja az új gyorsuló társadalmi és technikai haladás. Ezt követően röviden ösz- szefoglalta az értelmiség szerepét a közművelődésben. Kiemelte, hogy segíteni kell abban, hogy a szövetkezeti dolgozó otthonosan érezze magát az új környezetben, a kollektív gazdaságban, hogy közéleti emberré is formálódjék ott. Aláhúzta, hogy az értelmiségre is hárul az a közművelődési feladat, hogy a régebben stabilizálódott falusi értékek előtt jár-, jón — politikailag, életvitelben és szemléletben is. Az értelmiség sajátos tennivalója továbbá, hogy gyorsítsa a hagyományos falu átalakulását. — Ezek a sajátos közművelődési feladatok lelkesítőik, de egyben próbatevőek az értelmiség számáfa. Miért kell erről szólni? Azért, mert anélkül a szocialista mezőgazdasági értelmiség a ma falujában ráváró sajátos értelmiségi feladatokat — kulturális tevékenység, szocialista nevelés, az új szocialista szokásrendek kialakítása — nem tudja jól megoldani. Ez a termelő tevékenységen túl, vagy azon kívül nem szívesség, hanem minden értelmiségi számára szellemi kötelesség. A szocialista közművelődés kiszélesítése falun nem lehetséges az értelmiség aktív részvétele nélkül. Az értelmiség politikai nevelése r.ern elha- pyago’t.-VaS feladata társadalmunknak. Csak így lehet számítani arra. hogy e réteg aktívan, politizálva vesz részt a falvak gyorsabb ütemű átalakulásában. A közművelő? dés közös érdekét meg kell ismertetni az értelmiségiekkel is. Végezetül pedig arról beszélt, hogy felszabadult hazánk harminc évének egyik legnagyobb eredménye az önmaga sorsát tudatosan Irányító közösségi ember. És ebben nem kis része van . közművelődési munkánknak. A holnap és holnapután feladatainak megoldásában pedig a közművelődésben sem kell más, mint nagy szellemi és erkölcsi bátorság,' politikai előrelátás és lelkesedés. Ezután dr. Majoros Károly felkérte dr. Soós Gábort előadásának megtartására. Az államtitkár részletesen elemezte, hogy milyen a köz- művelődés helyzete, mik a feladatok a mezőgazdaságban és-az élelmiszeriparban. Bevezetőjében méltatta a vándorgyűlés jelentőségét, szólt feladatáról, céljáról. Néhány szóban érzékeltette a mezőgazdaságban és az élelmiszerinarban dolgozó másfélmillió ember élet- és munkakörülményeit, összefoglalta a közművelődéssel kapcsolatos további tennivalókat, feladatokat. fi iiSzrsSvelödés nem fútékonyság — A Központi Bizottság 1974 márciusi határozata állást* foglalt a közművelődés társadalmi helyzetéről. Egyértelműen kifejezi — ez a XI. kongresszus határozatában is helyet kapott —, hogy a közművelődés nem egyszerűen csak kulturális kérdés, hanem szerves összefüggésben van legnagyobb politikai célkitűzésünkkel, a fejlett szocialista társadalom felépítésével. A határozat ráirányítja a figyelmet a köz- művelődés és a társadalom gazdasági-politikai érdekei közötti kapcsolatra is. Ez azt jelenti, hogy a közművelődésnek különböző dolgozó rétegek érdeklődésének megfelelően a mindennapi életben jelentkező feladatok megoldásában kell segítséget nyújtania. Munkánkban állandóan szem előtt kell tartani, hogy közművelődésünk központi kérdése a munkásműveltség. A közművelődési munka nem jótékonyság, nem a népnek adott ajándék, hanem dolgozó népünkkel szemben nemes hivatás, kötelesség. Olyan kötelesség, amelynek alapvető célja a szocialista műveltség megteremtése. — A közművelődéssel kapcsolatos további feladatokat a Központi Bizottság 1974 márciusi határozata, a párt XI. kongresszusa világosan meghatározta valamennyiünk számára. Nem új feladatokat kell tehát kidolgozni, hanem ágazataink sajátosságait figyelembe véve két kérdésben kell közös álláspontra jutni. Az egyik, mit tehetünk a határozatok eredményes megvalósításáért, a másik milyen területekre összpontosítsuk erőinket, lehetőségeinket. Mit tehetünk ágazataink dolgozóinak műveltségi színvonalának emeléséért, erre a választ a következőkben lehet összefoglalni: az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozókat hozzásegíteni, hogy mielőbb megszerezzék ezt a végzettséget. — Közművelődési tevékenységünkben milyen területekre kell összpontosítani erőinket? Első helyen említeném a munkahelyi élethez kapcsolódó közművelődési tevékenységet. Az üzemi, vállalati vezetés ez irányú rfiunkája az utóbbi években jelentősen 'fejlődött, de még sok kívánni valót hagy maga után. Sok helyen még nem tapasztalható tervszerűség, a dolgozók általános és szakmai képzésében, továbbképzésében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kulturális eszközök és anyagi források célszerű felhasználására is. Az eddigieknél nagyobb szükség van arra, hogy a szervezett oktatásban résztvevő dolgozókat jogosan megillető járandóságok biz-. tosításában ne legyen vita. A közművelődés másik nagy területe a lakóhely. Ezzel összefüggésben elsősorban a falu művelődési viszonyait említem. A falut ma már senki se tekintse csak a parasztság közművelődési területének. Országunk lakosságának fele, a munkásosztály több mint negyven százaléka él falun. A közoktatás színvonalának emelkedése a rádió, a televízió elterjedése, a könyvtárak, művelődési otthonok, klubok számának növekedése kedvezően alakította a falu művelődési feltételeit. Együtt a közművelődési feladstttó Biap&ásáér? A szünet előtti utolsó hozzászóló dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke volt. Előadásának címe: „Anyagi és szellemi erők összhangjának megteremtése Szolnok megye közművelődésében”. Elöljáróban felvázolta megyénk közművelődését jellemző legfontosabb sajátosságokat. Elmondta, hogy az utóbbi években a megye gazdasági élete erőteljesen fejlődött. Ezek a változások hatottak a társadalom szerkezetére is. Jóleső érzéssel említette meg, hogy eddig kulturális hagyományokban szűkölködő megyénk ma már jelentős, országos rendezvényeknek ad otthont. A közművelődésben érdekelt szervek anyagi összefogásában bizonyos kezdeményezések voltak a hatvanas években. A negyedik ötéves terv közművelődési feladatai között hangsúlyozottan szerepel az ariyagi összefogás szükségessége. Ez legerőteljesebben a közművelődési intézmények építésében, korszerűsítésében nyilvánult meg az elltíült áégy évben. Megyénk közművelődésének egyik ’ alapkérdése á tárgyi feltételek javítása. Az utóbbi négy évben hét községben új művelődési otthon, épült, hét helyen korszerűsítették a meglévőt. Az idén újabb hat községben alakítanak ki korszerű művelődési házat. Növekedett a könyvtárak alapterülete is. Az elmúlt négy évben hat könyvtár épült, tizenöt. könyvtárat pedig átalakítottak. Az építkezések döntő többsége a helyi tanácsok és gazdasági egységek anyagi összefogása révén valósult meg. Szép példáját adja a közművelődés szolgálatának a tiszaszöllősi termelőszövetkezet — a község lakóinak ők építik fel a klubkönyvtárat. A megyei tanács azzal is ösztönözte a korszerűsítési törekvéseket, hogy közművelődési alapot létesített. Ebből elsősorban a közös anyagi öszsefogással épülő intézményekhez adott támogatást. Itt szeretnék szólni arról, hogy az épülő új megyei művelődési és ifjúsági ház nagyszabású anyagi koordinációval valósul meg. Az anyagi összefogásnak másik formája a közművelődési intézmények működéséhez biztosított támogatás. A tanácsi fenntartású művelődési otthonok kiadásaihoz a termelőszövetkezetek és más gazdasági szervek tavaly 1,6 millió forintot biztosítottak. — Szolnok megyében megkezdődött a közművelődési feladatok megoldására a tanácsok, a helyi gazdasági egységek és a lakosság ösz- szefogása. Most az a legfontosabb feladatunk, ' hogy gyorsítsuk ezt a folyamatot, ezt a gyakorlatot tegyük általánossá. Délután dr. Varró József, az AGROINFORM osztályvezetője a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és vízügyi dolgozók körében végzett ismeretterjesztésről, ennek főbb feladatairól tartott előadást, amelyet vita követett, s amelyben többek között szót kért Moharos József, a TOT elnökhelyettese és dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztály vezető j e. A vándorgyűlés ma folytatja munkáját A szakszervezetek képesek és alkalmasak arra, hogy nozfésílsaiak a szocialista epíteiuiikában niegoliíásra váré feladatokra Választási Raívsvűiés a Csepel Sulégyárban Beszéde! mondóit Gáspár Sándor Tegnap választási nagygyűlést rendeztek Szigethalmon, a Csepel Autógyár új szerelőcsarnokában. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke és dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A nagygyűlés sokezer résztvevőjét • köszöntő ünnepi műsor után dr. Novak Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója mondott megnyitót, majd Gáspár Sándor, Pest megye 18. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje tartotta' meg választási beszédét. Bevezetőjében köszönetét mondott választóinak a jelölésért, majd szólt az országgyűlés feladatairól, munkájáról. Ezután így folytatta: a párt politikájának őszinte elismerése és támogatása fejeződik ki azokban a munkasikerekben, amelyeknek napjainkban is tanúi lehetünk. A munkások, a dolgozók százezrei lelkiismeretes, becsületes munkájukkal, a szocialista társadalomért érzett elkötelezettséggel vívják a „mindennapok forradalmat”. Nem mindig látványosak azok a törekvések, amelyek a hatékonyabb, a termelékenyebb munkára, a jobb minőségre, az ésszerű takarékosságra, az önköltség csökkentésére, vagy a műveltség növelésére irányulnak, de végül is ezeknek az alkotó kezdeményezéseknek az összessége biztosítja a fejlődés alapjait. Nyilvánvaló, hogy csak saját munkánkkal teremthetjük meg szellemi és anyagi boldogulásunk forrásait. Csakis az eredményes munka teremthet nagyobb jólétet. Ezért biztosítunk • „zöld-utat” minden olyan alkotó kezdeményezésnek, amely céljainkat segíti. Ezért ismerjük el erkölcsileg is és anyagilag is a becsülettel végzett eredményes munkát. Az igények egyre sokrétűbbek lesznek. Több óvodára, bölcsődére, kórházra, jobb nyugdíj- és családipót- lék-rendszerre, magasabb bérekre van szükség. E nagyon sokrétű igények kielégítése azonban csak egy forrásból táplálkozhat: az egyre gyarapodó nemzeti jövedelemből. A nemzeti jövedelem növelésére —• mutatott rá ezután Gáspár Sándor — nagyon sok lehetőségünk van. Ezek közül első helyen említette a műszaki fejlesztést, az üzemszervezés javítását, a szakképzettség növelését, a munkafegyelem megszilárdítását. tisztességes normák megállapítását, valamint az ésszerű, józan takarékosságot. Az igények kielégítésén túl — mutatott rá ezután — erősen foglalkoztatja a hazai közvéleményt az, hogy érinti-e a mi gazdasági életünket, a hazai életszínvonal alakulását és politikánkat a tőkés világot elárasztó inflációs folyamat. Az infláció következményeivel — hangoztatta ezzel összefüggésben — természetesen nekünk is számolnunk kell, hiszen soljrétö lcéreskedelmi kap- cso’atokat tartunk fenn a tőkés országokkal. Pártunknak és kormányunknak azonban elhatározott szándéka, hogy ezt a kedvezőtlen hatást a minimumra csökkenti. Ez az elhatározás tükröződik a Központi Bizottság decemberi határozatában, s többek között ilyen céllal is szorgalmazzuk a nagyobb jólétet szavatoló eredményesebb munkát. — Dolgozó népünk egyre tudatosabban és felkészültebben vesz részt közös dolgaink intézésében. Ezt a folyamatot erősítve különösen jjpgy jelentőséget tulajdon,!; tunk az üzemi ' demokratizmus fejlesztésének. Világosan látjuk ugyanis, hogy a munkások, a dolgozók számára a munkahely a közélet legfontosabb színtere. A munkásembereknek a gyár nemcsak gépeket, különféle termékeket, könnyebb vagy nehezebb munkafeladatokat jelent, hanem közösséget is. Nagyrészt a munkahelyek emberi kapcsolataitól függ. hogy a dolgozók tulajdonosnak. az üzem, a munkahely gazdáinak érezzék magukat. Sok múlik azon, számítanak-e munkájukra, szaktudásukra, véleményükre, érdemes-e művelődniük, tehetségükhöz, tudásukhoz mérten a legtöbbet nyújtaniuk a legnagvobb közösségnek. a társadalomnak. A munkások számára az teszi leginkább kézzelfoghatóvá, hogy a hatalom részesei, ha valóságosan részt vesznek az üzemi döntések meghozatalában. A H3ÉÉ# deiEfetizmiiS lelistöségei — Az üzemi demokratikus fórumok működésében azonban ma még gyakoriak a problémák, sok benne a formális elem. A demokratizmus kiszélesítésével kapcsolatban a legtöbb tennivalónk az igények felkeltése, a valóságos érdekek fel- ismertetése terén van. A gazdasági vezetőket saját tapasztalataik győzhetik meg a leginkább arról, hogy a fontosabb kérdésekben éppen az a jó döntés, a helyes határozat legfőbb ' biztosítéka, ha, a dolgozók aktivitására, kezdeményező készségére, meggyőződésből fakadó egyetértésére épül. Ugyanakkor elő kell segítenünk azt is, hogy egyre több dolgozó ismerje fel saját szerepét, jogait és kötelezettségeit a demokrácia érvényesülésében. A munkahelyi demokratizmus szervezeti keretei mind erre alkalmat teremtenek, sőt — hangsúlyozta GáspáF Sándor — többre, adnak lehetőséget, mint amit ebből jelenleg hasznosítani tudunk. — Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét — nagyon fontos kérdésekben — a szakszervezeti választott testületekre ruházták. Ezt a tevékenységet a szakszervezetek egyre magasabb szinten látják el és munkájuk további tökéletesítésére törekszenek. E tevékenység nemcsak a szak- szervezeti munka törvényes formáját jelenti, nem is egyszerűen azt a törvényes jogot, amellyel vagy élnek vagy nem. Ezek a szakszervezeti jogok a dolgozók jogai. A szakszervezeti testületeknek éppen ezért nemcsak lehetőségük, de kötelességük is élni e jogokkal, mert ha ezt elmulasztják, a dolgozókat fosztják meg annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék szocialista törvényeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Az állami és a gazdasági vezetőktől ilyen körülmények között még Inkább meg kell követelni a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását^ és ezért helyes az is, ha a pártszervezetek még következetesebben kérik számon a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól e kötelességük megalkuvás nélküli teljesítését. —■ A demokráciáról szólva — emelte ki a szónok —• hangsúlyozni kell, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is kifejezésre kell jutnia, hogy a nép hatalmáról van szó; arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt kell cselekednünk; arról, hogy a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az, hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, akiket képvisel, akiket vezetnie kell. — A szakszervezetek, mint a dolgozók legszélesebb, szervezetileg önálló, de politikai* lag elkötelezett tömegszer- vezetei. a munkások, az értelmiségiek és az alkalmazottak millióit tömörítik soraikba. Ennél fogva képesek és alkalmasak arra. hogy mozgósítsanak a szocialista építőmunkában megoldásra váró feladatokra, segítsék a rmmkáshatalom erősítését, gazdasági céljainak megvalósítását. Alkalmasak arra, hogy segítsék védeni a társadalom és a dolgozók egyé- n érdekeit, egész tevékenységükkel alakítsák, formálják a dolgozók politikai, erkölcsi és kulturális arculatát. neveljék őket. kötelességeik teljesítésére és jogaik érvényesítésére. A szakszervszet feladata — Mindahhoz — hangsúlyozta ezután Gáspár Sándor —, hogy a szakszervezetek a feladataikat hatékonyan ellássák. megvannak és állandóan javulnak a lehetőségeik. feltételeik. Pártunk ugyanis a szocialista társadalom építésének előrehaladásával egyre fokozottabban támaszkodik a szakszervezetekre és mind többet vár tőlük hivatásuk teljesítésében, a társadalom fejlődése érdekében. — A szakszervezeti mozgalom nemcsak közvetíti a dolgozók észrevételeit, jelzéseit a párt politikájának végrejhajtásáról. de cselekvő módon részt is vesz e politika egészének és részleteinek kialakításában, végrehajtásában. Gásoár Sándor végül a szocialista közszellem alakulásának kérdéseivel foglalkozott. Ezzel összefüggésben hangoztatta, ha a megtett út felmérésére vállalkozunk, gyakran már a számok helyett az emberben, az emberi viszonyokban bekövetkezett -válto74sok "jelentik a pontosabb mértéket. A folyamat erősítése érdekében egyre nagyobb figyelmet fordítunk a szocialista közgondolkodás fejlesztésére, a szocialista erkölcs és életmód normáinak tudatosítására és ugyanakkor mind következetesebben lénünk fel a szocialista elveinktől, céljainktól, erkölcsi normáinktól idegen nézetek, jelenségek ellen. A szónok végül arról szólott, hogy munkánkhoz, forradalmi harcunkhoz kedvezően alakulnak a nemzetközi feltételek, s ehhez, mint mondotta, mi is- hozzájárultunk, többek között szocialista építőmunkánk eredményeivel. A nagygyűlésen az első választók nevében felszólalt Udvari Erika gimnazista. Cserháti Pál, a hernádi Március 15. Termelőszövet-. kezet elnöke és Tóth Jenő, a Csepel Autógyár alkatrészgyáregységének géplakatosa,’
