Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 1973. május 29. a KOST-támogatas Kubának Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt titkárságának tagja, minisz­terelnökhelyettes, kedden este fogadta a KGST építés­ügyi állandó bizottsága ha­vannai ülésszakán . részvevő küldöttségek vezetőit, köztük dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési miniszté­riumi államtitkárt. A szí­vélyes hangú beszélgetésen a kubai építőipar nagyarányú fejlesztéséhez nyújtandó KGST-támogatásról veit szó. Isfigyelsrsióf bar» Takarékosság a papírral i A lengyel kormány elnök­sége legutóbbi ülésén 1930-ig szóló papír-, karton és pá- píripari termék takarékossá­gi programot fogadott el. amely egyfelől előirányozza a hazai papír- és kartongyár- tás összes tartalékainak ki­használását, másfelől pedig konkrét intézkedéseket fogav natosít az ésszerűbb papír­gazdálkodás biztosítására. A program szerint jelen­tős összegeket fordítanak a hazai gyárak korszerűsítésé­re. műszaki fejlesztésére. Az építőiparban lehetőség sze­rint műanyagokkal helyette­sítik a kartonpapírt. A kar­ton-dobozos csomagolást, ahol csak lehet műanyagok­kal váltják fel. A belkeres­kedelmi vállalatoknál meg­szervezik a csomagoló esz­közök többszörös felhaszná­lását. Erőteljesen fokozzák a hulladék-papír gyűjtést. Az előirányzat szerint 1930-ban a lengyel papíripar termelé­sének kb. 40 százalékához hulladékpapírnak kell szol­gáltatni az alapanyagot. Korlátozzák számos kőnyo­matos bulletin és időszakos kiadvány megjelenését, stb. Iparfejlesztés Egyiptomban Issza Sah in egyiptomi ipar­ügyi miniszter Kairóban a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank küldöttsé­gének. tagjaival annak lehe­tőségéről tárgyalt, hogy a világbank részt vesz Egyip­tom számos ipari fejlesztési tervlétesítményének finan­szírozásában. A világbank küldöttsége az elmúlt héten érkezett Kairóba. % Törvény d Isisfonsőgós csletert A nyugdíjrendszer fejlesztése * „A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, be­tegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intéz­mények rendszerével biztosítja.” SS A leSnagyobb érdek­li ly ^lődésre minden bi­zonnyal azok a vál­tozások tarthatnak számot, amelyeket a társadalombiz­tosítási törvény a biztosítot­tak nyugellátásában érvénye­sít. Az öregségi nyugdíjrend­szert két igen jelentős jog­szabály fejleszti. Az egyik jogszabály a nyugellátásra jogosító kor­határt egységesíti, amikor kimondja: „Öregségi nyug­díjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötven­ötödik életévét betöltött nő jogosult, ha 1<0 év szolgálati időt szerzett.'’ Ez az intéz­kedés a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok régi vágyát teljesíti, hiszen az eddig érvényben levő sza­bály szerint a mezőgazdasá­gi tsz-tagok korhatára 5 év­vel magasabb a munkásoké­nál és alkalmazottakénál: férfiaknál 65 év, nőknél 60 év. Ezt a korhatárt 1976. ja­nuár 1-től évente egy-egy évvel csökkentik, s 1980. ja­nuár 1-től azonos lesz a munkás-alkalmazotti korha­tárral. A törvény megerősíti az 1973-ban hozott rendelkezé­seket a nyugdíjkorhatárt csökkentő korkedvezmények­ről. Azoknak jár két év kor- kedvezmény, akik az egész­ségre különösen ártalmas, a szervezetet fokozottan igény­be vevő munkakörben leg­alább tíz évig (nők nyolc évig) dolgoztak. Minden újabb ötévi, (nőknél négy­évi) munkavégzés a korked­vezményre jogosító munka­körben egy-égy évvel tovább csökkenti a korhatárt. Jelentős változás: a nyug­ellátás összegét meghatározó rnértékszabály egységesítése. Eddig más mértékszabály ájapján állapították meg a munkások és alkalmazottak és más mértékszabály alap­ján a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjösszegét. A munkások és alkalmazottak 10 évi szolgálati idővel az átlagkereset 22 százaléká­nak megfelelő nyugdíjat kaptak. Ä termelőszövetke­zeti tagoknál 10 év szolgá­lati idő a kereset 33 száza­lékának megfelelő nyugdíjra jogosított. A törvényben megszabott egységes mérték­szabály szerint a 10 évi szol­gálati idő alapján járó nyug­ellátás összege a biztosított havi átlagkeresetének 33 szá­zalékát teszi ki. Minden to­vábbi munkában töltött év után 2 százalékkal nő a nyugdíj mértéke, egészen a. 25 éves szolgálati idő meg­szerzéséig. 26 és 32 éves szol­gálati idő közt évente 1 szá­zalékkal nő a nyugdíj mér­téke, 33 és 42 évi szolgálati idő közt pedig 0,5—0,5 szá­zalékkal emelkedik a mér­ték. A legmagasabb mérték, az átlagkereset 75 százalé­ka tehát 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az évenkénti nyugdíjskála ezek szerint a következő: éves szolgálati idő alapján a nyugdíj a havi átlagkereset % évi 5 százalékkal emelkedik if «4 ü 65 28 66 29 67 •90 68 31 évi 1 százalékkal emelkedik 69 32 70 93 34 35 36 37 évi 8,3 százalékkal emelkedik 38 39 41) 41 42 70.5 74 71.5 72 72.5 73 73.5 74 74.5 75 százaléka. Az eddigi nyügdíjskálák helyébe lépő egységes mér­tékszabály egyetlen réteg' szerzett jogát sem sérti, de jelentősen javítja azoknak a munkás alkalmazotti réte­geknek az ellátását, akiknek rövid a szolgálati idejük, hi­szen 10 évi szolgálati idő után 11 százalékkal emelke­dik a mérték a korábbiakhoz képest. A gyakorlatban ezek­nek a túlnyomórészt legala­csonyabb keresetű rétegek­nek az ellátását az állam nyugdíjminimum megszabá­sával biztosította. A nyug­díjminimum ezután is fenn­marad, s ennek összege az 1975. július 1-én életbelépő nyugdíjemeléssel a munká­sok és alkalmazottak részé­re 910 fprint, a téesztagoké 810 forint, a kisiparosoké pe­dig 860 forint lesz. Amennyi­ben valakinek a havi átlag- kereset alapján az uj mér­tékszabállyal számított nyug­díja ennél kevesebb lenne, az előbbiek szerinti mini­mális nyugellátást kapja. Az eddiginél kedvezőbb ellátást biztosít az új mér­tékszabály azoknak is. akik­nek hosszú a szolgálati ide­jük. mert nyugellátásuk va­lamivel magasabb lesz, mint az előző skála alapján szá­mított összeg. Eddig a leg­magasabb nyugdíj az átlag- kereset 71 százalékát tette ki, szemben az új nyugdíjmaxi­mummal, az átlegkereset 75 százalékával. Fenntartja a törvény az ösztönző nyugdíjpótlék rend­szerét is. Aki a nyugdíjkor­határ elérése után is tovább kíván dolgozni, a megálla­pítandó nyugdíjához még pótlékot kap. fizikai munka­körben évi 7 százalékkal, al­kalmazotti munkakörben évi 3 százalékkal emelkedik a nyugdíja. Ebben az esetben természetesen a nyugdíj ösz- szege meghaladhatja a 75 százalékos maximális mérté­ket, mert például fizikai munkakörben töltött további négy évvel a nyugdíj elér­heti az átlagkereset 95 szá­zalékát. így a nyugdíj össze­ge azonos lehet, sőt esetleg valamivel meg is haladhatja a nyugdíjazás időpontjában elért keresetet, hiszen a nyugdíjalapként számított át­lagkeresetbe a jutalom, a prémium, az év végi nyere­ségrészesedés, az esetleges kitüntetéssel járó pénz is be­letartozik. Sőtcr Edit KÖVETKEZIK: Gondoskodás az özve­gyekről és az árvákról. Innen-ormcm A Michel katalógus szer­kesztősége 37 európai állam bélyegeinek szépségét és nyomdai kivitelét rangsorol­ta. A'Magyár Posta kiadásai Ausztria, Svájc és Csehszlo­vákia bélyegei után a negye­dik helyet érték el. — Az 1974-ben megjelent szovjet bélyegeket használtan 123 fo­rintért lehet megvásárolni. A Német Szövetségi Köztár­saságban ugyanez az összeál­lítás 200 forintnál (25 márka)- is többe kerül. — 63 ezer sza­vazat érkezett a svéd postá­hoz. 12 ezren az 1974. év leg­szebb bélyegének az UPU bélyegét tartják, míg a ka­rácsonyi .bélyegek 8000 em­bernél találtak tetszésre. A svéd posta körkérdésére 54 ország gyűjtői küldték el vá­laszukat. A csehszlovák posta régi metszetek alapján vadászje- leneieket mutat be legújabb négyértékű sorozatán. Az 1 koronás érték Aesopus orosz­lánról és egérről szóló tan­meséjét kelti életre, de sze­repelnek vadásztörténetek az új bélyegeken a görög mon­davilágból is. Az emberiség ősi mestersége gyakran ke­rült magyar bélyegre is,- hi­szen hazánkban számos va­dász él. Mintaszerű vadgaz­dálkodásunk eredményei alapján 1971-ben elnyertük az I. Vadászati Világkiállítás rendezésének jogát. Akkor is, azóta is több kiállításon be­mutatták a sorozatainkat, amelyeken megjelennek a puskavégre kerülő állatok, a vadászfegyver és a vizsla, az ember hű társa a vadászle­sen. A világkiállítást vadá­szat középkori módozatainak megjelenítése köszöntötte és egy blokk, amely tisztáson álldogáló őzcsaládot ábrázol. Ez utóbbi kiadás fekete szín­ben nyomott változata az egyik legritkább modern bé­lyegünk, árjegyzéki ára 4700 forint. Újdonságok Lengyelország a Katowi­cében tartott fedett pályás atlétikai EB küzdelmeit négyértékű sorozattal és blokkal örökítette meg. A blokk a montreali olimpia jelvényét ábrázolja. — Ju­goszlávia hat szép vinégbé- lyeggel köszönti a tavaszt. Ezek között olyan hazánkban díszlő növények, mint a mályva és sáfrány virágjá­ban is gyönyörködhetünk. — Az NDK egy sorozatban kö­szönti azokat a nevezetes embereket, akiknek születési évfordulójáról az egész világ megemlékezik. A bélyegeken Hans Otto, Thomas Mann, Albert Schweitzer, Michelan­gelo és Ampere arcvonásai­val találkozunk. Csőd szélén a chilei gazdaság A havannai rádió jelenté­se szerint kedden Santiago cffe Chilében megkezdődtek a chilei—argentin gazdasági és kereskedelmi tárgyalások. A témák között szerepel egy esetleges, nagyobb összegű argentin hitel is. Mint a Granma keddi száma írja, Chilében meggyorsult a né­pi egység kormányzása ide­jén államosított üzemek visz- szaadásának folyamata. A puccs óta csáknem három­száz üzemet és gyárat adtak vissza a régi tulajdonosok­nak. A junta az uránipar fellendítésétől reméli a csőd szélén álló gazdaság helyze­tének megjavulását. Más je­lentések arról szólnak, hogy nyolc nagy, elsősorban ame­rikai érdekeltségű multina­cionális vállalat szakemberei megkezdték a tárgyalásokat a juntával egy félmilliárd dolláros beruházásról (rézbá­nya-feltárás és finomító-épí­tés). 200 milliárd rubel q mezőgazdaság gépesítésére A szovjet szovhozok és kolhozok 1974-ben egy főre számítva 23 százalékkal ter­meltek többet, mint 10 évvel ezelőtt. A Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának plénuma 1965- ben azt a feladatot tűzte ki, hogy a mezőgazdaságot olyan* szintre emeljék, amely lehe­tővé teszi a lakosság növekvő élelmiszer-szükségletének fe­dezését, a mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagok biztosítását. Elsőrendű fel­adatnak a mezőgazdaság gazdasági alapjainak erősíté­sét, a kolhozok és szovhozok i anyagi-műszaki bázisának határozott javítását tűzték ki. Tíz év alatt (1965—1974) a .Szovjetunió mezőgazdasá­gának fejlesztésére csaknem 200 milliárd rubelt ruháztak be, vagyis 2,8-szer többet, mint az azt megelőző tíz év­ben. Ez alatt az idő , alatt a szocialista ipar 3 millió trak­tort, 1 millió 600 ezer teher­autót és különleges rendelte­tésű járművet, 906 ezer kom­bájnt és 23 milliárd rubel értékű egyéb mezőgazdasági gépet adott a földművelők­nek. A szovjet ipar jelenleg több mint 1400 féle mezőgazdasá­gi gépet készít, háromszor annyit, mint 10 evvel eze­lőtt. Köztük van a nagy termelékenységű „Kolosz” kom­bájn, a Taganrogi Kombájnüzem terméke. Új bolgár rózsák A bolgár növénynemesítők legutóbbi eredménye az a ki­lenc újfajta dekoratív rózsa, amelyet a kazanliki rózsa- termesztési intézetben fej­lesztettek ki, s amelyeket az állami fajtabizottság eredeti fajtákként minősített. Az új fajták, a „Rada”, az „Ezüst”, a „Barátság”, a „Tavasz”, az „Elégia”, az „Ivani”, a „Ma- riszta”, az „Evgenija” és a „Radiman” legtöbbje május 8—28-tól november 15-ig fo­lyamatosan és bőségesen vi­rágzik. Csupán egy fajta, a .’Tavasz” hoz egy alkalom­mal virágot, május 20. és jú­lius 1. között. Egyes fajtáknál a virágok önálló száron he­lyezkednek el, másoknál a száron több virág van, sőt van olyan fajta is, amelynek virágai egész fürtöket képez­nek. Mipd a kilenc fajta hi­deg- és szárazságálló. Ellen- állóképességük a betegségek­kel és a kártevőkkel szemben eltérő. Nyolc fajta illata könnyű, kellemes, friss. Mind a kilenc új dekoratív rózsafajta alkalmas parkok­ban vagy kertekben való ter­mesztésre, egyesek önállóan, mások csoportosan. Van olyan is, amely élősövénynek kiváló. A nyugatnémet méhészet A nyugatnémet méhészek készülnek az idényre. A hir­telen beállt hideg miatt ugyan sokan aggódnak a méhcsaládok miatt, de fe­nyegető, „tömeges pusztulás­tól” szakkörökben nem tar­tanak. A méhek azzal, hogy elvégzik a beporzás munká­ját, a terméshozam értékének kereken. 1 milliárd nyugatné­met márka értékű növelésé­hez segítik hozzá a zöldség- és gyümölcstermelőket, az egész mezőgazdaságot. Ez az összeg tízszerese annak, amit a nyu­gatnémet méztermelés köz­vetlenül jelent. A tudományos vizsgálatok igazolták, hogy az égyenletes és intenzív be­porzás növeli a gyümölcsök nagyságát és minőségét, ezek révén a terméshozamot. Ez azonban csak a közve­tett haszna a méheknek. A közvetlen haszon — az tudni­illik, hogy az NSZK kerken 1,2 millió méhcsaládja évente mintegy 15 millió kiló mézet termel — legalább olyan fon­tos az NSZK számára, mivel a világon messze itt a leg­nagyobb az egy főre jutó mézfogyasztás: közel' 1 kg, szemben Olaszország 50 grammos, Franciaország ke­reken 350 grammos fejenkén­ti fogyasztásával. Ez a hely­zet öt év óta változatlan, bár az utóbbi években Japán erősen előretört. ' Ahhoz, hogy az NSZK saját szükség­letét fedezni tudja, a szüksé­ges mézmennyiség 80 száza­lékát a világ minden részé­ről importálni kell. E téren 1973-ban Mexikó állt az élen, ahonnan kereken 13 000 ton­na mézet importáltak. Csehszlovákia zöld kincse Csehszlovákia Európa leg-' erdősebb országai közé tar­tozik. Az országban 4 466 000 hektárnyi terület erdő, ami az összterület 25 százaléka. Ennek 63,4 százaléka tűleve­lű, 36,6 százaléka pedig lom­bos erdő. A gazdag fenyve­sek legsűrűbbek a tátrai hegyhátakon, nagy kiterje­désű bükk- és tölgyerdők borítják a Kárpátok vidékét. Az országban az erdő tarka, zöld palástját 52 fajta fa és bozót képezi. Csehszlovákia az első állam az egész vilá­gon, amelynek 1950 óta mo­dern erdőgazdálkodási terve van — ez a korszerű erdé­szet alapja. Az 1938—1945 közötti időszakban a kiterme­lés a kívánatos szintet mint­egy 60 millió köbméterrel túllépte. Több mint 200 000 hektárnyi kopár terület ke­letkezett, amit azóta sikerült pótolni. Csehszlovákiában az erdők gondozásával mintegy 100 000 ezer ember foglalko­zik. A fakitermelés körülte­kintően folyik. Az utóbbi években ez évi 15 millió köb­métert tett ki. A bozóterdő is növekszik, s jelenleg mint­egy 700 millió köbméterre tehető. A fakitermelést 99,9, a Szállítást pedig 99,7 száza­lékban gépek végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents