Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-28 / 123. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 28. u Pelikán-tárlat A művész kidugta a nyelvét a szája jobb sarkába, és ott is hagyta, míg művével el nem készült. Izgatott volt. A jubiláló Szolnokon, a máris nagyhírű osztrák—magyar képzőművészeti kiállítással konkur- rálni nem egyszerű dolog, még ha a pelikán-tárlatra dolgozik is az ember. Meg kell gondolni, milyen szerkezeti kompozíciót, milyen színkombinációt alkalmazok ahhoz, hogy mind a közönségnek, mind a zsűrinek belopjam magam a szívébe — mondta és megtörölte forró homlokát. Az, eddig a mozdulatig az alkotói láztól volt piros, ezután már a krétától is. No, de sebaj minden mennyiségben! Egy kis maszat nem a világ, fö az, hogy időre elkészült. Jöhet a zsűri: két festőművész, egy művészettörténész, egy muzeológus és egy rajztanár. Vajon értik-e a művemet? Vajon áiérzik-e a forma és tartalom egységét, értékelik-e a vonalvezetésem lendületét, mert az azt hiszem mind a tizennégy müvész- tarsaménál különb. Majd elválik. Ügy látom, sikerem lesz, mert nagyon méregetik. Na, most vonultak vissza a Zádor-terembe. ■ Gyerünk már. mire várnak! Csend! Nem hallom a nevem, amikor eredményt hirdetnek. Hogy? A Pelikán tárlatot, a gyermeknapi rajzversenyt Szekeres Ildikó, a Ságvári körúti iskola tanulója nyerte? És a második meg a Tóth Attila lett, a Tallinn körzetből? No jó. de. . . Nem! A harmadik díjat Mohácsi Andreának adták — ö is Ságváris. És öle tortát kaptak. Csokit. Hát én? Nekem persze csak poharas krém jár, pedig az én rajzom... Á, ne is beszéljünk róla. .. A művész kiment a Pelikán Szálló előtti aszfaltjár- dara. megkereste az első díjas rajzot és háromszor dühösen végiggyalogolt rajta. Eleredt az eső. Művészünk haza indult, de ekkor már boldog mosolygós arccal — mert arra gondolt, hogy a győztesek rajzát ugyanúgy elmossa, a viz, mint az övét. — izsé — Számítógép segítségével Törvény m biztonságos életért Egységes cinek, egyszerűsített eljárás „Aa Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség y és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. VA Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot .ife társadalombiztosítás keretében és a szociális intézményeké rendszerével biztosítja.” mm Alkotmányunk fent 0 idézett 58. paragrafusának végrehajtásává új törvényt fogadott el az országgyfilés legutóbbi ülésszaka. A ) társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozza azokat az ellátási! formákat, juttatásokat, ameSyek a dolgozókat és családitagjaikat megilletik. E törvény garantálja, hogy mindazok, lakik munkájukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez, a társadalom gondoskodásában részesüljenek, amikor erre koruk, egészségi állapotuk, munkaképtelenségük miatt rászorulnak. A törvény'összegezi a társadalombiztosítás 30 év alatt végbement fejlődését. A kapitalizmustól olyan társadalombiztosítási rendszert vettünk át, amely a lakosság 31 százalékára terjedt ki. A munkásoknak és alkalmazottaknak csak egy kisebb hányada részesült valamilyen ellátásban, a mezőgazdasági dolgozók ki voltak rekesztve a társadalombiztosításból. Ma a lakosság 99 százaléka, gyakorlatilag minden dolgozó és hozzátartozója számíthat a társadalom gondoskodására. 1950-hez képest a biztosítottak száma több mint két- szetese, a társadalombiztosítási kiadások húszszorosára nőttek, jelenleg a kiadások meghaladják az évi 50 milliárd forintot. \ A kiadások ilyen aránj'ú növekedését — a biztosítottak körének bővülésén kívül — a szolgáltatások és juttatások fejlődése indokolja. A gondoskodás) fokozatos kiterjesztése, a biztosítottak körének bővülése, . a szolgáltatások fejlesztése ' megkívánta a rendelkezések gyakori módosítását, kiegészítését és ez óhatatlanul mind bonyolultabbá tette a szabályok alkalmazását. Az 1958-as nyugdíj rendeletet például több mint 50 jogszabály módosította. A szabályozás biztosítási ágazatonként — vagyis betegségi, anyasági, nyugdíj- és családi pótlék ellátásra tagozódott, a munkások és alkalmazottak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, és a kisipari szövetkezeti tagok ellátása különböző szabályokra épült. Az ily módon létrejött paragrafusdzsungel azok számára is áttekinthetetlenné vált, akik megalkották. Ezen kellett alapos, körültekintő munkával változtatni. Az új társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján, egységes szerkezetbe foglalja a társadalombiztosítás alapvető elveit és szabályait, egyszerűsíti az eljárásokat, módot ad rá, hogy az ellátásra jogosultak tisztában legyenek jogaikkal, megtalálják a választ problémáikra. Az új joganyag terjedelmét tekintve a réginek alig 20 százalékát teszi ki, áttekinthető, közérthető, könnyen kezelhető. Az egységesítésen és egyszerűsítéseit túlmenően azonban a törvény több olyan új szabályt, reformintézkedést alkalmaz, amelyek tovább fejlesztik a juttatásokat, kedvezőbb ellátásban részesítik a dolgozók jelentős rétegeit. A törvényben lefektetett alapelv: a társadalombiztosítás állami feladat. E feladat végrehajtása során az állam a népgazdaság fejlődésével összhangban rendszeresen és tervszerűen fejleszti az ellátások színvonalát. Ezt példázzák az egységesítés és egyszerűsítés során végrehajtott reformintézkedések, ez valósul meg abban a rendelkezésben is, amely 1975. július elsejével, a törvény ha-, tálybalépésével egyidejűleg emeli az alacsony nyugdí- —jakat. javítja több, mint egymillió ember anyagi ellátását.. A tervszerű fejlesztés céljából a társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az állami költségvetés irányozza elő. Mivel a kiadások számottevően meghaladják a bevételeket (a munkáltatók, azaz az állami vállalatok és szövetkezetek által fizetett társadalombiztosítási járulék és a dolgozók által fizetett, a kereset 3—1.0 százalékát kitevő nyugdíjjárulék együttes összegét), a különbözetet az állam fedezi. Ez szavatolja a biztosítottak igényeinek zavartalan kielégítését. A társadalombiztosítás ellátásban együttesen, egymást kiegészítve érvényesül a munka szerinti elosztás elve és a szociális biztonság követelménye. A munka szerinti elosztás elvéből következik, hogy a nehéz és egészségre ártalmas munkát végző dolgozók, az üzemi baleset következtében sérültek és munkaképtelenek, valamint a hozzátartozóik fokozott gondoskodásban részesülnek. Ez megfelel a társadalom igazságérzetének. A szociális biztonság követelménye pedig azzal érvényesül, hogy az állam megszabja a nyugellátás és egyéb juttatások minimumát, kiemelten gondoskodik a sok- gyermekes családokról, a nők és a fiatalok védelméről. A törvény értelmében részt vesznek a társadalombiztosítás igazgatásában a szak- szervezetek és közreműködnek a szövetkezeti érdekvédelmi szervek is. Minden olyan átfogó társadalombiztosítási intézkedést, amelyek a biztosítottak jogait vagy kötelezettségeit érintik, az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervek bevonásával lehet megtenni. A társadalom- biztosítást ellátó szervek kötelesek pontosan tájékoztatni a hozzájuk forduló biztosítottakat és messzemenő segítséget, nyújtani az igényjogosultaknak, hogy zavartalanul hozzájussanak a különböző szolgáltatásokhoz. Az igénylő és a folyósító szervek közti vitás ügyekben a törvény biztosítja a megfelelő jogorvoslat lehetőségét, meghatározott esetekben a bírósági eljárást is. Sötér Edit KÖVETKEZIK: A nyugdíjrendszer fejlesztése. Számítógépes programozással új vízügyi létesítmények terveit készíti a Keletma- gvarországi Vízügyi Tervező Vállalat. Elkészült többek között ' Kisújszállás szennyvízelvezetésének és -tisztításának tanulmányterve. Az 50 millió forint költséggel épülő szennyvíztisztító mű a teljes kiépülés után napi' 3600 köbméter kapacitású lesz. A mintegy 17 kilométeres csatornahálózat magassági vonalvezetését, a csatornák átmérőit és költségét számítógép dolgozta ki. A kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri keményítőgyárának vízgazdálkodását is korszerűsítik. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat megrendelésére elkészült a gyártelepen belüli vízellátás és vízelvezetés kiviteli terve, és kidolgozták a szennyvíztisztító tórendszer kiviteli programját is. A VIZITERV megbízásából dolgoznak Szeghalom ár- vízvédelmének kiviteli tervezésén is. A körösladányi vízlépcsőhöz kapcsolódóan Szeghalomnál mintegy 2 kilométer hosszon áthelyezik a Berettyó medrét, új árvíz- védelmi töltéseket és műtárgyakat építenek. A kivitelezés összköltsége megközelíti a 80 millió forintot. A KE- VITERV-nél készült kiviteli tervek alapján már éjjül a hajdúnánási esőztető öntözőfürt első üteme. A második ütem tervezésére a napokban szerződött a vállalat. A korszerű esőztető öntözőfürt, amely csatlakozik a Tisza II. vízlépcsőhöz, összesen közel háromezer hektáron biztosítja a növények öntözését. Szolnok története Tegnap délelőtt nyílt meg Szolnokon, a Damjanich Múzeum földszinti kiállítótermében az 1945—1975 közötti időszakot bemutató várostörténeti kiállítás. Megnyitót Ábel József, a városi tanács vb elnökhelyettese mondott. A régi dokumentumok, plakátok, röpcédulák híven idézik a múltat. A város jelenét inkább a nagyméretű fotók mutatják be. Képünkön; részlet a várostörténeti kiállításról A KiPERN¥eJE ELŐTT Tapasztalataim bizonyítják, hogy a televízió a komolyzene legeredményesebb szálláscsinálója — milliókban; a legszélesebb körben képes felkelteni a nemes muzsika) iránti igényt. Mégpedig azzal, hogy nem pusztán a zenét közvetíti, hanem megmutatja alkotás közben a muzsikáló embert, a műrészt is. A látvány erejével segíti és támogatja a csak hallható mű megközelítését, befogadását. A muzsikáló ember a néző számára ugyanis éppoly érdekes a képernyőn, mint a gondolkodó ember arca. Jó példa rá a vasárnap este látott stúdióhangverseny, nagyszerű kettős, Kocsis Zoltán és a japán Kobajasi Ken-Icsiro produkciója. A nálunk vendégeskedő és tanuló japán dirigens a muzsika mágusaként ragadta magával nézőit. Amit művelt: varázslat volt. Oly önfeledten adta át magát a muzsikának, átlényegülése annyira nyilvánvaló volt és mégsem tolakodó, hogy aki csak őt nézte, az is a zene bűvöletébe kerülhetett, rá is átragadt a zenélés öröme. Persze Kobaiasi nemcsak vonzó egyéniség, hanem kiváló mu- izsikus is, aki fölényes biztonsággal fogja egybe a rábízott zenekart. Hasonló erényekkel dicsekedhet Kocsis Zoltán is. Öt sem elég hallani, látni kell azt is, ahogyan zenél, játszik hangszerén, belefeledkezve a muzsikába. Egyébként a televíziós hangverseny képi megoldása azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy a látvány — képméretekben, ritmusban és dinamikában — milyen tudatosan párosult a zene karakteréhez, hangulati változásaihoz. Ez a hangverseny. Mozart d-mioll zongoraversenye a képernyőn ismét bizonyította: a komolyzene is lehet maradandó élmény a televízióban. Embersirató Ezzel a címmel mutatta be a televízió H. Barta Lajos tévéfilmjét, amelyet első, önálló munkájaként Rémiás Gyula rendezett. A téma nem ismeretlen. A nyírségi emberölési história először a Magyar Nemzet hasábjain bukkant fel riport alakjában. Majd lett belőle tény- dráma Kiáltás névvel, s most új formában a képernyő fogadta be. A legújabb átdolgozás egyik lényeges újdonsága, hogy megjelent előttünk testi-lelki valójában az is, akiről az előző változatokban csak közvetve, a feleség és a fiú monológjából tudtunk: a férj. A középkori gondolkodású brutális „jószág”, akiben oly töményen és barbár módon dúlnak az indulatok, hogy már szinte nem is akarunk hinni a szemünknek. Okkal, móddal tudomást szerzünk ugyan fortyogásainak. kitöréseinek indítékairól, és vázlatosan ebben a változatban is ábrázoltatik, hogy tulajdonképpen Csernyiknek a változó világgal van baja, de kevés az a társadalmi háttér — s' ez a tévéfilm sebezhető pontja — hiányos annak a társadalmi közegnek a rajza, amelyből feketeségével e halálra ítélt figura „kiemelkedik”. Pontosabban így nem is emelkedik ki igazán, hisz nincs mi- • bői kiemelkednie. Olyan, mintha egy lombikba zárt ember forogna előttünk saját, keserű levében. A szűkszavúság tehát itt nem a feszültség drámaiságát eredményezi. hanem hiányérzetünket növeli. Más oldalról közelítve, az a tény, hogy a feleség magas hőfokon szereti dúvad-férjét, s ezt mi látjuk, tapasztaljuk, a pusztulásra ítélt férj iránt bizonyos sajnálatot ébreszt bennünk. A filmre érezhetően különböző irányból remekművek hatottak. Indításában, például a Talapalatnyi föld világára, egy-egy formai megoldására ismerhettünk rá. Másutt jancsós elemek bukkantak fel, de legfőképp Ranódjy László ihlette meg balladai hangvételével Rémiás Gyula rendezőt és Németh Attilát, a film képeinek készítőjét. A fiatal alkotó még nem volt képes a megtermékenyítő" hatásokat igazán magába szívni, és olymódon egybeolvasztani, hogy közös nevezőre hozza őket. Ettől kissé ekletikusnak éreztük a művét. És bár többnyire .negatív észrevételeimet sorakoztattam fel, végül mégis úgy érzem, igényes munka az Embersirató, s néhány némaságában is döbbenetes jelenet jól mutatja, hogy tehetséges rendező kopogtatott és bocsáttatott be a televízióba; aki jeleskedett a színészek vezetésében is. A per tárgya a történelem A televíziót nem érheti vád, hogy nem töri magát, hogy nem próbálkozik újabb és újabb ötletekkel a néző szórakozási igényének játékos formájú kielégítésére. Az utóbbi időben azonban kísérletei többnyire megbuktak, vagy félsikerrel éldegélnek a képernyőn. Legfőbb bajuk, hogy iskolás módon lexikális adatokat kértek, kémek számon, és nem a gondolkodás malmára hajtják a vizet. A Bizonyítással. amely péntek este mutatkozott be, úgy tűnik, valami más, egészen új következik a kísérletek sorában: a gondolkodás és a gon- dolkodtatás játéka. Formáját tekintve a Bizonyítás tárgyalás, az efféle törvényszé-. ki aktus jól ismert kellékeivel. A megidézett játékosoknak nem egyszerűen válaszolniuk kell bizonyos feltett kérdésekre, hanem érvelnek, bizonyítanak, kellő ismeretek birtokában pro vagy kontra foglalnak állást az ügy mellett. S ami külön értéke — már az első adásban is jól megmutatkozott — e jól átgondolt játéknak, hogy a néző sem marad ki egyetlen pillanatra sem a gondolkodás folyamatából. Ö is érvelhet magában a képernyő előtt, csak legfeljebb ezért neki nem jár pont, sem más egyéb elismerés. Csak a felismerés öröme. Hogy jól gondolkodott. A premieren az ipari forradalom tárgyköre szerepelt a „vádlottak padján” és a jelentős társadalmi forradalom lényegével ismerkedhetünk meg a játékban. Ügyes ötletnek bizonyult, hogy az elhangzott kérdések után a játékos „ügyvédjével” tanácskozhatott egy percnyi időben, s az alatt pedig mi nézők eligazító ismeretekhez jutottunk a képernyő segítségével. Olyan ismerethez, ami egyszeriben megindította agyunk kerekeit. Amit azonban hiányoltam és talán pótolni is lehetne: az idézetekhez közölni illenék a szerző nevét, akitől az elhangzottak vétettek. Másrészt: nem ártana megismerni azokat sem, akik konzultánsként „súgói” a vetélkedő játékosoknak. Röviden Egyáltalán nem szokásos formában, kötelező illendőséggel, hanem rendhagyó módon emlékezett a televízió az öt éve elhunyt Váci Mihályra. Az emlékezők Váci András, a művésztestvér műtermében hangosan meditáltak a népszerű költő életművének bizonyos ellentmondásain, elénk idézték azokat a problémákat, amely a közéleti költőt életében gyakorta nyugtalanították, töltötték meg rendkívüli feszültséggel. A kortársi meditációhoz versek csatlakoztak, közülük néhányat Lati- novits Zoltán szólaltatott meg igézőén.
