Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
1975. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tanácsi munka a köz szolgálata Interjú dr. Hegedűs Lajossal, a megyei tanács elnökével Hogyan fejlődött a tanácsok munkája az utóbbi esztendőkben, milyen lehetőségek vannak a további előrelépésre? Erről beszélgettünk dr. Hegedűs Lajossal, a Szolnok megyei Tanács elnökével. • Heti jegyzeteink Fiatalok, öregek Egy hete ért véget az első ifjúsági köztársaság Karcagon, s jólesik visszagondolni rá- A kavargó, egymás sarkába hágó eseményekről nem mondhatott el mindent a krónikás, s ezúttal is csak egyetlen dolgot szeretnék kiragadni az események tengeréből.^ A fiataloké volt három napig a város, de ők nemcsak magukra gondoltak, hanem a magányos öregekre is. Több mint 220 KISZ-fiatal. úttörő és vöröskeresztes aktiva járta ezekben a napokban a várost, 74 kis házba kopogtattak be, adták át ajándékaikat és végeztek el minden elvégezhető munkát az idős házigazdák helyett. Sok-sok sírástól, bánattól már szárazzá kövült arcon csurrantak végig a meghatottság könnyei. A 80 esztendős Kraczer István és felesége például ezeket mondta az őket fölkereső Bucsányi Zsuzsának, Bartha Mihálynénak, Monzéger Györgynének és az úttörőknek: „Mink ilyen kedvességgel nem találkoztunk a múltban, ezért érzékenyül el az ember.” A „vendégek” takarítottak! elgereblyézték az utcát, a lelkes úttörők még a ház falát is lesöpörték. S ezekben a napokban sok-sok Kraczer bácsi gondol rájuk szeretettel: a pokolbéli korokat átélő, emberséget a mába mentő eleink olyasmivel találkoztak most, ami egyetlen szóban is kimondható: emberség. Nőst kéne abbahagyni ... és utána nem elfutni, elrohanni — mint ahogyan a népszerű sláger szövegében tanácsolják — hanem okosan, megfontoltan gazdálkodni a felszabadult erővel. Vállalatok, üzemek, ipari szövetkezetek idejétmúlt, nem elég gazdaságos vagy éppen ráfizetéses tevékenységéről van szó. Olyan „melléküzemágakról”, amelyeknek fenntartása csak akadály, hogy megfelelő energiát fordítsanak elsődlegesen fontos feladataik elvégzésére. Nehéz elhinni például, hogy szakmába vágó tevékenység a Cipő- és Háziipari Vállalatnál a méretes szabóság működtetése, vagy a Jászsági Építőipari Szövetkezetben a fodrász részlegek fenntartása. Fontos szolgáltatások ezek, s nem arról van szó, hogy meg kell szüntetni őket. Szükség van rájuk, dSak nem ott, ahol jelenleg vannak. A Cipő- és Háziipari Vállalat méretes szabósága vagy a Jászsági Építőipari Szövetkezet fodrász részlegei nehezítik a vállalati munkát. A vállalat országszerte ismert, jó minőségű cipőt gyárt, sokmilliós értékben, a szövetkezet 140—150 lakást ad át évente, termelési értéke megközelíti a 100 millió forintot. A vállalatok energiáját teljes egészében lekötik a milliós nagyságrendű feladatok, van tennivaló éppen elég, „mellék” tevékenységük csak púp a vállalat hátán, fenntartásuk inkább teher, semmint haszon. Csak példaként említettünk olyan vállalatokat, amelyeknél a korszerűen felszerelt, eredményesen gazdálkodó üzemágak mellett elavult, a gazdaság profiljából kieső részlegek „lapulnak”. Számuk minden bizonnyal ennél jóval több, és van belőlük máshol is, nemcsak Jászberényben. Igaz, a Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál már rájöttek: nem vág egybe a munkavédelmi ruhák gyártása az építőioari részleg üzemeltetésével. A részleget átadták a költségvetési üzemnek, és átálltak olyan termékek gyártására, amelyek eddig hiánycikknek számítottak, s amelyekről kiderült, hogy hasznot hoznak a vállalatnak. Sok helyen késik azonban a felismerés: ha szükséges, tudni kell okosan és megfontoltan abbahagyni azt, ami terhes és főképp nem gazdaságos. I. A. iS közélet sodrában S gyógyító városatya — ötödik esztendeje, hogy életbe lépett az új tanács- törvény, amely így összegezte a tanácsi munka célját: „A szocializmus teljes felépítése érdekében növekedjék a tanácsok szerepe, a helyi állami munka mind nagyobb részének végzésében és a lakosság ellátásában." Több a feladat, nagyobb a felelősség és mindezzel együtt járt a minden eddiginél nagyobb önállóság, a szélesebb hatáskör. Mit jelent mindez a gyakorlatban? — A törvény lehetőséget adott. Maradéktalan megvalósítása azonban nem megy máról holnapra. A tanácsok csak fokozatosan tudnak élni nagyobb önállóságukkal, hatáskörükkel, egyre növekvő anyagi eszközeikkel. Voltak, akik az önállóságon elsősorban a több pénzzel való gazdálkodást értették. Márpedig a tanácsok anyagi eszközei és ezzel együtt az igények teljesítésének sorrendjét nem a tanácstörvény, hanem a népgazdaság lehetőségeinek figyelembevételével a költségvetési törvény határozza meg. A tanácsok önkormányzati jellege nagyfokú önállóságot biztosít a helyi ügyek intézésében. De nem jelentheti a népgazdasági célok figyelmen kívül hagyását. Jelenti viszont a hatékonyabb gazdálkodást, a helyi erőforrások öntevékeny feltárását, a társadalmi erők mozgósítását. Szabadabb kezet kaptak tanácsaink a város és a községfejlesztési tervek megállapításában, a lakosság ellátását szolgáló fontosabb feladatok meghatározásában, a szakigazgatási szervek irányításában, ellenőrzésében. Megyénk tanácsai jól éltek a lehetőséggel. Többségük megtalálta a központi akarat és a helyi önállóság egységes érvényesítésének módját. Természetesen az egészségesen fejlődő tanácsi munka nem vonja el a figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokról. Szükséges, hogy néhány területen javítsuk a munka hatékonyságát. A XI. kongresszus meghatározta az állami élet, a tanácsi munka fejlesztésének fő követelményeit, a megyei pártértekezlet pedig a konkrét helyi feladatokat.' A jogszabály önmagában nem elég — A tanácsi munka ma már jól felkészült, tehetséges embereket kíván, akik politikai elkötelezettségük, szaktudásuk és magatartásuk alapján élvezik a lakosság bizalmát. Milyen ma a tanácsok apparátusának felkészültsége, és mi várható a közeljövőben? — Nem lehet elvitatni, hogy a jó hatósági munka közérdek. A tanácsi dolgozók az emberek ezreivel kerülnek kapcsolatba naponta, s ez a kapcsolat, minden túlzás nélkül állíthatom, születéstől a halálig tart. Hiába jó egy jogszabály, ha aki alkalmazza, felkészületlen, vagy udvariatlan. A tanácsi dolgozónak tudnia, éreznie kell, hogy tevékenysége: a lakosság szolgálata — a köz szolgálata. Több intézkedés történt az utóbbi években, amelyek a képzettebb, stabilabb apparátus kialakítását segítették. Ilyen volt például a magasabb képesítési követelmény, a gyakornoki rendszer bevezetése. A tanácsi dolgozók továbbképzésének rendszeressé tétele. Különösen jelentős a tanács- akadémia szerepe a közigazgatási szakemberképzésben, de ide sorolhatnám a tanácsi dolgozók munkájának reális erkölcsi, anyagi megbecsülését, a 44 órás munkahét bevezetését. Az elmúlt két esztendőben 80 egyetemet, főiskolát végzett s ' mber került a megye tanácsaihoz. S több mint százan tanulnak tovább. A már meglevő felkészült, jó szakembergárdákon is múlott, hogy szakigazgatási tevékenységünk egyszerűbbé, és ezáltal gyorsabbá vált. Mindez nem azt jelenti, hogy néhány területen nincsenek szakembergondjaink. Több jogász, közgazdász kellene, az ésszerű költségvetési, a dinamikusabb fejlesztési gazdálkodás több mérnök, műszaki szakember, a gazdasági irányítás javítása pedig mérnök-közgazdászok alkalmazását igényli. Terveink szerint — amelyek úgy érzem reálisak — 1980-ra megoldódnak ezek a gondok is. Megalapozottabb elöntések — Hogyan érzékelhetik az emberek a tanácsok szerepében, munkájában bekövetkezett változást? — Kétségtelen, hogy a rendkívül szerteágazó, bonyolult tanácsi munkában még lehet hibát találni. De úgy gondolom, hogy a város- és községfejlesztésben, a szolgáltatások terén elért eredmények érzékelhetővé tették a változásokat. A nép- képviseleti, önkormányzati jelleg erősítése, a jövőben még több, még igényesebb munkát kíván a tanácsoktól. Tennivalóink adottak: befejezni az ötéves tervben ránk rótt feladatokat, a szükségletek és lehetőségek reális felmérésével előkészíteni az ötödik ötéves tervünket. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a lakosság ügyeinek gyors, szakszerű intézésére, fokozni kívánjuk a rendszeres ellenőrző munkát, beleértve saját döntéseink helyességének, társadalmi hatásának vizsgálatát is. — Mi a véleménye a tanácsi demokrácia fejlődéséről, a tanácsi munka nyíltságáról? — A lakosság javaslatai sohasem érvényesültek ilyen mértékben a testületi döntésben, mint napjainkban. Meggyőződésem, hogy a szélesebb körű véleménykérés eredményeként javult a testületi döntések megalapozottsága. Egy példa: a megyei tanácsülés a közelmúltban foglalkozott Szolnok megye munkásságának helyzetével. A testületek elé kerülő anyagot a tanács fizikai dolgozó tagjaival külön is megvitatta. Húsz szocialista brigádvezető vett részt, és mondta el véleményét a tanácsülésen. A jövőben más témakörök megvitatásánál iS\ szeretnénk élni ezzel a módszerrel. Jó példája a tanácsi demokratizmus fejlődésének, hogy néhány határozati javaslat — így a fejlesztési, költségvetési alap elosztása — több változatban kerül a tanácsülés elé. A testület dönti el, melyik változat valósuljon meg. A tanácsokat a döntések előkészítésében és meghozatalában tevékenyen segítik - bizottságaik és a tanácstagi csoportok. E testületek alapvető funkciója kettős. A bizottságok működése elsősorban ágazati, a csoportok tevékenysége pedig területi célokat szolgál. Mindkét testület részt vesz a tanács elé kerülő anyagok véleményezésében, a határozati javaslatok előkészítésében. Kívánatos lenne azonban munkájukat további területekre is kiterjeszteni. Mindenekelőtt a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében kérjük tevékenyebb közreműködésüket. Szeretnénk, ha a különböző fejlesztési koncepciók, távlati tervek ösz- szeállításánál is számíthatnánk kollektív munkájukra. Néhány bizottságnál máris figyelemreméltó önálló* kezdeményezésekkel találkozhatunk. — A lakosság kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásának biztosításáért a törvény az illetékes tanácsokat teszi felelőssé. Hogyan befolyásolhatják a nem tanácsi vállalatokat, hogy közreműködjenek, támogassák a tanácsokat terveik megvalósításában? — Szerteágazó szervező munkát kell végezni, amely- ' nek eredményeként néhány területen kiemelkedő ei'ed- mények is születtek. Egy példa. A negyedik ötéves tervidőszakban 15 ezer lakást kellett felépíteni. 1971 és 1974 között 14 400 lakás épült. A tervet tehát lényegében négy év alatt teljesítettük. A munkáslakás építési akció eredményei is figyelemreméltóak. Az utóbbi két évben háromszáz munkáscsalád jutott új otthonhoz, további 450 munkáslakásnak pedig már lerakták az alapjait. A tervezett óvodai helyeknek kétszeresét — kereken négyezret — hoztuk létre. S még egy beszédes adat: tavaly Szolnok megye lakossága több mint 144 millió forint értékű társa- ! dalmi munkát végzett, kétszeresét mint 1972-ben. Mindez a társadalmi összefogás a tanácsok és a tömegszervezetek tartalmasabb kapcsolatának eredménye. A tanácsoké a felelősség, hogy a területükön levő nem tanácsi szervek is segítsék a megye, a város és a községek fejlődését. A széles körben kibontakozott és eredményes gazdasági koordinációban még van kiaknázatlan lehetőség. A kapcsolatnak nemcsak a beruházási együttműködésre, hanem a kereskedelmi ellátásra, a munkaerőgazdálkodásra, a szolgáltatásra, a szakember- képzésre, a kulturális és sportalapok együttes fel- használásának megszervezésére is ki kell terjednie. Szeretnénk, ha ez az összehangoló munka a jövőben gyümölcsözőbbé válna. Közös tanácsok, nagyobb feladatok >— Nem sokkal a törvény életbe lépése után szervezési változások történtek. Közös tanácsokat szerveztek, s kialakították a városkörnyéki községeket. Mi volt a célja, s milyen előnyökkel járt a szervezeti átalakulás? — A közös tanácsok minden kétséget kizáróan elősegítik a települések anyagiszellemi erőforrásainak észszerűbb felhasználását. Kialakításának objektív feltételei: a települések közelsége jó összeköttetése, gazdasági kapcsolata. Jól érzékelteti mindezt Zagyvarékas és Szászberek példája. Előbb a két község termelőszövetkezete egyesült. A gazdasági egységet a közigazgatás egyesítése követte. Bebizonyosodott, hogy mindkettő indokolt, meggondolt és helyes lépés volt. Biztos vagyok benne, az eredmény sem marad el, épp úgy, mint. a megyének abban a tizenegy községében, ahol \ hasonló egyesség született, és öt közös tanácsot alkottak. A város környéki községek kialakítására az idén januárban tettük meg az első lépéseket. Annak a felismerésnek eredménye ez, hogy a város és közvetlen környéke eddig is egy érdekközösséget alkotott. A törvény lehetővé tette, hogy most már a város és a hozzji szoros szállal fűződő községek fejlesztési elképzeléseket és a lakosság ellátását közösen, egymást segítve oldják meg. Kovács Katalin Család és ifjúságvédelmi hónap a Jászságban A Magyar Vöröskereszt járási vezetőségének szervezésében család- és ifjúságvédelmi hónap kezdődött tegnap a jászberényi járásban. A rendezvénysorozat Jászberényben, a járási pártbizottság székházában megtartott „A család helye, szerepe és jelentősége szociálisa társadalmunkban” című előadással kezdődött. A megnyitó ünnepség elnökségében ott volt Kóródi Béla, a járási pártbizottság titkára is, és részt vettek rajta a járás községeinek párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői — Gál Gyula, az MSZMP KB politikai munkatársa tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Beszélt a család gazdasági funkcióiról;- arról, hogy az adott társadalmi-gazdasági felépítés hogyan hat a családra. Előadásában szólt arról is, milyen a család helyzete a szocialista tái-sadalomban, amelyben a család olyan alapegység, amelyre a társadalom épül. A párt és a kormány ezért arra törekszik, hogy ezt a fundamentumot erősítse, védje és támogassa. Befejezésül az anya- és gyermekvédelemről beszélt, amely hazánkban első helyen áll a világon. Az ifjúságvédelemről, a bölcsődei, óvodai ellátásról, az egészségügy soha nem remélt javításáról szólott. A család- és ifjúság- védelmi hónap során június 6-ig a járás községeiben számos egészségügyi, jogi előadás hangzik el. Észt komszomolisták megyénkben A megyénkben tartózkodó észt KOMSZOMOL küldöttség tagjai május elsején a felvonulás után a Közáptisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Járműjavító és a MÉK fiataljaival közösen szórakoztak. Pénteken a Hűtőgépgyárba látogattak. Tegnap pedig az MSZMP székházában Szívós Antal, a/ KISZ megyei bizottságának első titkára tájékoztatta őket megyénk életéről és az ifjúsági szövetség tevékenységéről. Este a Mini klubban fogadták őket, ahol a tagokkal és a Híd irodalmi színpad tagjaival ismerkedtek meg. A vendégek ma reggel a fővárosba utaznak, ahol három napot töltenek hazatérésük előtt. I skolaorvos és tanácstag. A Magyar Gyógypedagógiai Egyesület vezetőségi tagja és a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. Mint „városatya” Jászberény jövőjét megalapozó tervekről dönt, mint orvos Bécsben a nemzetközi kongresszuson a magyar egészségügy helyzetéről tart előadást. Hazatérve ki- kocsikázik a Jászság valamelyik csücskébe, megtudni, milyen a csontrendszeri elváltozásban és szívbántal- makban szenvedők aránya a gyerekek között. Amikor munkájáról faggatom, tréfásan megjegyzi, igaz megbízatása több van, főfoglalkozása viszont csak kettő. Az iskolai orvosi rendelő vezető főorvosa és tanácstag — huszonöt éve. — Hivatásom egybeolvad a különböző megbízatásokkal, társadalmi funkciókkal. Ezekről szólni csak úgy tudok, ha a munkámról beszélek. Az pedig nem is olyan sok, ha úgy fogom fel, hogy több csatornából merítem az ismereteket, amelyekkel az egészségügyet szolgálhatom. Dr. Székely András huszonöt esztendeje munkálkodik a magas vérnyomású, reumás szívbeteg gyerekek intézményes gondozásának megteremtésén. Kezdeményezésére kísérleti osztályokat hoztak létre olyan gyermekek részére, akik elérték az iskoláskort, de még nem iskolaérettek. A kísérletre felfigyelt az egész ország. A jászberényi példát azóta több mint negyven városban követték. Néhány éve az ő irányításával végezték el a komplett szakorvosi szűrő- vizsgálatokat, S ez még nem minden. Emellett a tanácsok megalakulása óta tanácstag, több bizottság elnöke. A népfront munkáját mint a HNF városi bizottságának elnöke segíti és irányítja. Kezdeményezője 'a Vöröskereszt akcióinak, a város fejlesztéséért folyó társadalmi munkáknak. — Sohasem éreztem, hogy amit csinálok, többletmunka. Orvosként álltam csatasorba a városhoz méltó egészségügy megteremtéséért, és tanácstagságom mindig segítségemre volt törekvéseim megvalósításában. Amikor kezdtem, mindössze két körzeti orvos látta el — ahogyan akkoriban mondták — a Zagyván innen és a Zagyván túli betegeket. Nem volt szakorvos, gyermekosztály, az iskolaegészségügy megteremtésének még a gondolata is utópisztikusnak tűnt. És mi van ma? Jászberényben kilenc körzeti orvos gyógyítja a betegeket. Rövidesen korszerű, új rendelőintézettel gazdagodik a városunk. Van gyermekkórházunk, a tanácsi kórház pedig szülészeti és belgyógyászati osztállyal bővült. Ezeknek a létesítményeknek a zömét saját erőnkből hoztuk létre. Megteremtésükért tanácstag társaimmal együtt harcoltunk, s nem is keveset. A tanácstagot mindig meghallgatták. Orvosként sokszor kisebb esélyem lett volna. De akár tanácstagként, akár a Hazafias Népfront elnökeként bármit is csinálok, mindig igyekszem becsempészni valamit azokból az elképzelésekből, törekvésekből, amelyek városunk egészségügyét előbbre viszik. ülés Antal
