Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-24 / 120. szám
1975!, május 24, SZOLNOK MEGTCT NÉPLAP s fllsógyörgyi ereszek alatt Szolnokon fedezték för az niföld szépségét Beszélgetés az Osztrák Nemzeti Galéria igazgatóhelyettesével Egy hete városunk vendégé dr. Hubert Adolph tudományos főtanácsos, az Osztrák Nemzeti Galéria igazgatóhelyettese, aki a Pettenko- fentől Fényes Adolfig címmel összeállított kiállítás osztrák anyagát kísérte Bécstől Szolnokig, s a Szolnoki Galériában az osztrák műkincseket elrendezte. A festmények csodálatosak ! Számunkra különösen azért, mert a 19. század életközeli realizmusával mesélik el mindazt a ma már nekünk is egzotikusnak tűnő látni-, valót, amivel a múlt század második felében az ide utazó osztrák festők találkoztak. Milyen múzeumokból gyűjtötték össze a kiállított anyagot? — Az Osztrák Galéria, a gráci Űj Galéria, s a bécsi városi Történeti Múzeum járult hozzá festményeivel ahhoz, hogy azoknak az osztrák művészeknek a műveiből rendezzünk kiállítást Magyarországon, akik a múlt században éppen itt, Szolnokon fedezték fel az Alföld szépségét. — Tudjuk, a művészetben akkor fellépő plein air igény, a természet közvetlen látványának szabadban való festése vonzotta ide először a katonatiszt-festőművész August von Pettenkofent, majd az ő hívására érkeztek tájat, egzotikus zsáner- témát festeni többek között Mostanában különféle fórumokon sok szó esik a KISZ fiatalok védnökségvállalásairól, a tizen- és huszonévesek között is. Valójában milyen munkát takar a védnökség szó? Válasszuk ki a kiskörei vízlépcső építésére és öntöző rendszerei kifejlesztésére vállalt KISZ- védnökség témakörét, s ezen belül a kisújszállási Tisza II, téeszt Hétköznapok A kisújszállási FAO mo- dellgazdaságban már 1968- ban kezdődött a kiszesek munkája, tehát alig egy évvel a KISZ hetedik kongresszusa, a védnökségvállalás után. Segítettek meggyőzni a tagságot, főleg az idősebbeket, . hogy vállalják az öntözési bemutatóüzem szerepét. Tudták, hogy az ezzel járó fejlődés eredményeit már ők, a fiatalok fogják elsősorban élvezni. Agi- táeiójuk sikeres volt. A vízlépcső építésekor, a kezdeti földmunkák idején már komunista szombatot szerveztek. Ennyit a múltról. A csaknem 8 és félezer hektáron gazdálkodó Tisza Tisza II. Tsz fiataljai beneveztek az öntözővíz hasznosításáért hirdetett „Kiváló védnökség” mozgalomba. A szövetkezet KISZ vezetői sorra járják a kisújszállási általános iskolákat, beszélgetnek a hetedikes, nyolcadikos tanulókkal, szervezik a jövő öntözési, állattenyésztési szakmunkásait. A hatalmas AC öntözőtelepet fásítják, füvesítik, az idén négy kommunista műszakot szerveztek, illetve szerveznek. Télen is van dolguk: az if- júkomunisták irányítják a betanított munkásokat képző tanfolyamokat; szemléltető eszközöket, ismeretterjesző filmeket szereznek. A KISZ korosztályú agrárszakemberek résztvesznek a jövedelmező öntözési gazdálkodás kimunkálásában. A téesz vezetőivel együtt évente háJohann Gualbert Raffalt, Leopold Carl Müller, Tina Blua, Otto von Thoren. Miért éppen az Alföld vonzotta ezeket a művészeket? — Ausztriában nehéz ilyen fényviszonyokat találni, ilyen végtelennek tűnő párás-ködös napszakot, magas horizont, tág szemhatár csak az Alföldön van. Egész más a hegyes-völgyes osztrák vidék képe. Részben ez a fes- tőileg olyan vonzó táj volt az oka Pettenhofen és barátai többszöri idelátogatásá- nak, másrészt a pusztai lovasok, vágtató ménesek, elszórt, apró tanyák, cigány- putrik, táborok számunkra rendkívül érdekes látványa. Ez utóbbi az akkor igen keresett életkép-festés számára adott jó témát. Dr. Hubert Adolph nem először jár hazánkban. A kiállítást előkészítendő 197.3- ban már volt nálunk, itt Szolnokon is. Akkor a kiállítás másik két rendezője, dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria részéről és Kaposvári Gyula a Damjanich Múzeum igazgatója elkísérte a Hortobágyra is, „pusztát nézni”. Milyen hatást tett önre az a tájy amit eddig csak a múzeumi gyűjtemény festményeiről ismert? — Nem mondhatok mást, megértettem August von Pettenkofent, amiért beleszeretett ebbe a vidékbe. Olyannyira megtetszett nekem is az Alföld, hogy most a romszor öntözési bemutatókat tartanak, ezekre meghívják a KISZ védnökségben érdekelt gazdaságok ifjú szakembereit, átadják a gyakorlati tapasztalatokat. Van mit átadni, hiszen valami szép, új dolog bontakozik ki ezen a tájon. És még egy adalék a kételkedőknek: a gépműhely kiszesei tizenegy, házilag tervezett, alacsonyan gördülő önjáró öntözési berendezést gyártottak, nem sajnálták szabadidejüket. „Zöld út" fiataloknak Mit tehetnek vajon egy mezőgazdasági nagyüzem fiataljai, ha elháríthatatlan akadályok tornyosulnak egy- eav beruházás megvalósítása előtt? Nézzük a kisújszállásiak példáját. Negyven milliós szakosított sertéstelep építése fölött vállaltak védnökséget a téeszben: határidőre, jó minőségben. terv szerint épül a létesítmény, hiszen hamarosan jön a víz, több takarmány terem, s azt hasznosítani kell. A Tisza II. Tsz-ben például a sertéshús termelésben. A kiszesek tehát 1971-ben is, s a következő évben is hat-hat nap kommunista műszakot vállaltak, csakhogy... Csakhogy az 1970-es árvíz s az újjáépítések következtében nem volt cement se égen. se földön. Leállt a sertéstelep énítése. Törték a fejüket a védnökök, azután felkerekedtek. a debreceni AGRO- TRÖSVT kiszeseit keresték meg.; Ök is védnökei a Tisza II. vízlépcsőnek; szót értették. Szocialista szerződést kötöttek. Egy kis társadalmi munka, s tíz nap múlva Kisújszálláson volt a cement. Negyven hektáron akart építeni a téesz alagcsöves öntözőren őszért még 1973- ban, A FAO holland csőfektető gépet adott, de műanyag cső nem volt, a debreceni gyár csak másfél év múlva tudott volna szállítani. A kiállítás nyitásának alkalmából feleségemet és kislányomat is magammal hoztam, lássák ők is mindezt saját szemükkel, amiről otthon oly sokat meséltem.'. Ez alatt a hét alatt, míg dr. Hubert Adolph medvénkben tartózkodott meglátogattuk Ecsegpusztát is. S itt nemcsak a régi puszta képét idézte fel az osztrák vendégek számára dr. Győrffy Lajos, a túrkevei Finta Mű, zeum igazgatóia. de Szuresik István, a túrkevei Vörös Csilla»' Tsz elnöke a puszta megváltozott életébe is be- pi’iantári engedett. Reméljük, a kiállítást a miénkhez hasonló érdeklődéssel fogadják majd Bécsben és Grácban is. ahol az osztrák művészekkel egyidejű, ugyancsak Szolnok környékén készült magyar anyag első ízben kerül az ottani közönség elé. — Ez természetes, hiszen nálunk még a szakemberek is inkább csak fotóról ismerik az itt bemutatott magyar képeket. N0.0"mn örülünk, hogy ez a kiállítás létrejött és hoqy éppen itt, Szolnokon látható először. S természetesen nagyon várjuk Bécsben és Grácban is a kiállítást. De előbb még őszszel a Budavárban, az új magvar Nemzeti Galériában találkozunk, s csak ez után kerül, a kiállítás az osztrák közönséa elé. Reméljük, ott is sikerrel! Dr. Egri Mária fiatalok hipp-hopp, a Hajdúság fővárosában teremtek, egyenesen a műanyaggyár KISZ szervezetének irodájába kopogtattak be. És nem hiába! A gyár ifjúkommunistái társadalmi munkában elkészítettek 50 ezer méter műanyagcsövet. Ezen kívül adtak egy automata gépsort, a kisújszállási Tisza II. Tsz elküldte Debrecenbe három fiatal munkását, akik hat hét alatt megcsinálták a még szükséges 50 ezer méternyi csövet. Lehetett kezdeni az alagcsövezést. A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat kiszesei is kommunista műszakot tartottak hogy félezer méter acélcsövet gyártsanak a kisújszállásiaknak, hiszen a szövetkezet e nélkül nem tudta használni a vásárolt tizenkét CK—100-as öntözőberendezést. A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszere fölött vállalt védnökség minden KISZ szervezete komolyan vette adott szavát: segítette a hatalmas beruházás megvalósulását. Mindegyik a maga módján. A szarvasi Öntözési Kutató Intézet ifjú kutatói például társadalmi . munkában felülvizsgálták a kisújszállási Tisza II. Tsz legeltetési- és rétfejlesztési terveit, szaktanácsokat adtak, új technológiákat javasoltak, segítettek új öntözőberendezések üzembehelyezését... És a kapcsolatok évről évre bővülnek. A védnökök Kisújszálláson A védnökség keretében egymástól távoli területek kiszesei kerültek közel egymáshoz, dolgoztak együtt ,a közös célért. De összeismerkedtek fiatal kutatók, ifjúmunkások s parasztfiatalok is. Erre van lehetőségük, hiszen a védnökségben résztvevő KISZ szervezeteket minden esztendőben vendégül látják Kisújszállásion, öntözési bemutatókat tartanak, üzemlátogatásokat, találkozókat szerveznek, bemutatják a táj és az ember változó, gazdagodó arcát. Körmendi Lajos 1 Tugyí Lajos községi párttitkárnak rángatózni kezdett az ádámcsutkája, pedig nem hirtelen haragú ember. Nem akart hinni a fülének. — Még hogy Péntek László, az én gyermekkori cimborám párttag létére meg akarja bérmáltatni a fiát! Évtizede nem járt a templomban, felesége sem vallásos, mi ütött ebbe az emberbe? — morfondírozott. Fel is pattant nyomban a kerékpárjára, s kiment a Petőfi Tsz sertéstelepére. Péntek László zavartan mentegetőzött : — Tudod, a bérmakereszt- apja motort vesz a fiamnak bérmálási ajándékként. Erre a történetre gondolva keresem én is Péntek Lászlót. A sertéstelep itt van, ug- rásnyira Jászalsószentgyörgv szélétől. Több száz jószágra néhány ember ügyel. Délelőtt három, délután kettő. Péntek László most nincs itt. Sajnálom. Szerettem volna tudni, hogy mi késztet egy embert arra, hogv ilyen nagy értékű ajándékkal csábítson valakit vallási szertartásra. Vakbuzgóság, vagy feltűnési viszketegség, hogy „lám, én ilyen gavallér ember vagyok”. Az itteni sertésgondozők nem szeretik az önreklámot. Az öreg Tóth dohogva otthagy. Visszafordulva mormogja: — Annyi a dolgunk, hogy az sok. Meg aztán a sertéstelepre idegenekének belépni tilos. Ki van írva! Nem olvasta ? A társa békűlékenyebb. — Nagy baj van. Az egyik anyakoca három napja beteg. Tizenegy kismalaca senv- ved. Egy másik kocától elválasztottuk az utódait, de nem fogadta el az éhező kicsiket. Pedig már két nyugtatót is adtunk neki. ő is továbbáll. Hogy szerepeljen az újságban? „Világi hívságra” ő sem sokat ad. Utóvégre megáll a világ: tizenegy kismalac három napja senyved. 2 Tfjű Gortva Kálmán üvegből issza a sört a téesz finom falatok boltjában. — Csehszlovákiában, meg Lengyelországban egy hétig csak sört ittam. Azt sem tudom. milyen víz van arrafelé. Futotta a pénzemből, hiszen csak száz forintba került az út. A termelőszövetkezet segítségével százával utaztak külföldre a falusiak. Gortva Kálmán borúlátó: — De most, az NDK-ba már nem mennek annyian, mint Jugoszláviába, vagy Romániába mentek. — Miért? — Ez sokba kerül. — Mennyibe? — Ezeregyszázba. — Mennyi a kereset? — Jó két és fél ezer. De azért minden munkát vállalni kell. Befogás van, ki fogás nincs. Valaki közbeszól: — Van a kereset négyezer is. A háztáji nélkül. Szocialista szerződés A Tisza Cipőgyár értékesítési osztályán dolgozó Március 21. szocialista brigád tagjai szocialista szerződést kötöttek a T ANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat kollektíváival, s máris megkezdték a tőkés piac közös elemzését. A gyár vezetői a Chemol- impex-szel kötött szocialista szerződésüket is felújítják, ötéves együttműködési tervet dolgoznak ki a tőkés importból származó gumiipari alapanyagok csökkentésére, anyagellátásuk javítására. — Előfordul, — bólint Marosi Pál, — de nemcsak azt kell nézni, hanem az átlagot. — Magának tán nem futná külföldre? — Futná, de nem megyek.- Nekem elég volt az a húszévi csavargás, míg nem voltam tsz-tag. — Megdolgozunk a pénzért, — bizonygatja újfent ifj. Gortva Kálmán. — Tőlem őszig akár el is adhatnák a tévét, estére úgy elfáradok. — Télen meg a fületeket vakarjátok — bajánkodik valaki. 3 A mutató alig ugrott túl a kettőn. Az étteremben csak frissensültet lehet kapni. Ä leves hiú ábránd. A cola ugyanúgy. Sör csak egyfajta van. Mondanom sem kell: a legdrágább. Két pilledt utas kávét kér. A felszolgáló maga a megtestesült nyugalom: — Sajnos, most töltöttük fel a gépet. — Hát, ha az első csurgásből kapnánk ... — Nem tudom ígérni, mert akkor már záróra. Zárórakor (délután háromkor) pedig mehet az utas ahová akar. Se bolt, se talponálló nipcs nyitva. Néhány éve még több százan eljártak messzi vidékre dolgozni. Mondani sem kell, elsősorban a családfők. Az asszonyok jószágot neveltek, a háztartással bíbelődtek. Tóth Imréné, a községi tanács vb titkára erre mondja: — Hogy lehetett volna a nők egyenjogúságáról beszélni, amikor nem volt számukra munkaalkalom? Most már, az üzemek telepítésével nemcsak a férfiaknak, nekik is van. öt-hat évvel ezelőtt óvodai kisegítő helyre nyolcvanan jelentkeztek. Most meg több hónapig kell hirdetni valamilyen állást, mire elvállalja valaki. 5 A községi. ÁFÉSZ tésztaüzemében harmincöt nő dolgozik. Évente több száz mázsa tészta kerül ki innen. A kereset teljesítmény szerint alakul kétezerötszáz—kétezemvolcszáz forint között. Ez elfogadható, de a zsúfoltság, a tisztálkodási, öltözési lehetőségek annál kevésbé. Holló Béláné üzemvezető mégis derűlátó: — A jövő hónapban űj üzembe költözünk. Ott minden jobb lesz. — Meg is érdem ük. ök ts hozzájárultak ahhoz, hogy az ÁFÉSZ hétmillióval túlteljesítse ötéves tervét. Hollóné helybeli. Falusi lány, vezető poszton. Vajon a csúcsot jelenti ez számára? Utóvégre mindene megvan. Szép gyermeke, korszerű lakása, biztos megélhetése. S idős apja kocsiján annyit furikázhat, amennyit akar. Az elmúlt évben a Pajtás szerkesztősége és az Országos Vízügyi Hivatal vízvédelmi őrjárat néven akciót indított úttörő rajok számára. A bíráló bizottság az első díjat és az ezzel járó négynapos tiszai vízi táborozást a szolnoki Mátyás király úti általános iskola 4601. számú Hoksári János úttörőcsapata Petőfi Sándor rajának adományozta. A szolnoki pajtások lelkes, szorgalmas munkájukkal érdemelték ki az országos elismerést. A felhívást követően megismerkedtek a via— Nemcsak a munka köt le. Szolnokra készülök propagandista tanfolyamra, aztán meg szeretném elvégezni az élelmiszeripari főiskolát... 6 — Együttműködési szerző-' dést kötöttem a Petőfi Tsz szocialista brigádjával, — újságolja Lukácsi László községi könyvtáros. — Havonta egyszer találkozunk. Most például a könyvhét szolnoki rendezvényeire készülünk, két autóbusszal. — Hányán iratkoztak be? — Kétszáznegyven tsz-tag beiratkozott a könyvtárba. Tudom, ez nem minden, hiszen az a negyvenéves, aki Berkesinéi kezdi az olvasást, ott is marad, ha a könyvtáros nem segít. Ezért „átvezető” olvasmányokat ajánlok nekik. Nagyon fontosnak' tartom az ajánló tevékenységet. A község lakóinak 20.5 százaléka tagja a könyvtárnak. Ez az arány alacsonyabb a járási átlagnál. — Azért, mert a könyvtár a télen jó két hónapig zárva volt felújítás miatt. Lukácsi László magabiztos: — Beneveztünk a kiváló közművelődési könyvtár pályázatra. Vállaltuk, hogy helytörténeti klubot alakítunk. Elhatároztuk a falukró- nika írását is. Nem annyira a múltba akarunk kalandozni, inkább a jelent megörökíteni — A gazdasági fejlődés nyomán változik a gondolkodásmód, s a magatartás is — vallja Tugyí Lajos községi párttitkár. — A község lakói túl vannak azon, hogy csak a saját családjuknak legyen jó. — Mi bizonyítja ezt? — Most, május elsejére például a Vadaskertből jó háromszázezer forint értékű társadalmi munkával ifjúsági parkot létesítettek. — A gazdasági fejlődés milyen jövedelmet biztosít a község lakóinak? — Vegyük például a Petőfi Tsz-t. Háztáji nélkül harmincezer forint felett van a tagok évi jövedelme. Emellett vegye figyelembe, hogy van olyan ház, ahol harminc hízó van. Tavaly hatezer hízót és 200 bikát értékesítettek a háztáji gazdaságokból. — A jövedelem érezteti hatását az életmódban? — Érezteti. Sok az űj épület. A község családi házainak csupán 13 százaléka épült a felszabadulás előtt, 110 gépkocsi, 935 televízió van az 1435 család tulajdonában. Tíz éve még nagy perpatvar kerekedett, ha valaki nem kapta meg évi kenyér- gabona fejadagját. Most meg már meg kellett szüntetni a lisztcseretelenet. Eltűntek a kemencék. Kilencszáz gáztűzhely váltotta fel őket. De a legnagyobb változás a közéleti érdeklődésben van. Nem igaz, hogy un.ják. az emberek a közéleti szereplést. Rendezvényeinket sokan látogatják, s a felszólalásokban az egyéni panasz elenyésző. Simon Bcla védelemmel foglalkozó intézetekkel, intézményekkel, ezek féladataival. Gyakorlatokon vettek részt, bejárták Szolnok üzemeit, hogy össze- gyűjtsék, hol, mit tesznek a vízszennyezés ellen. A Mátyás király úti iskola pajtásai a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság tanyahajóján Tiszapüspöki- ben nyaraltak. A győztes raj tagjai május 20-án kötöttek ki Tiszapüspöki alatt. Túrákon szereztek új vízvédelmi ismereteket. A jól sikerűit táboroz» pénteken ért véget. A védnökség „hétköznapjai ÍJ Országos verseny győztes raja Kirándulás a jutalom
