Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

1975, május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Polgári védelem 4& Szolnok megyei lllőplap melléklete államigazgatási dolgozók képzése Polgári védelmi oktatás a megyei tanácsnál Az államigazgatásban dolgozóknak, így a ta­nácsi apparátus tisztviselőinek nemcsak azért kell polgári védelmi oktatásban részt venniük, hogy tisztában legyenek a legelemibb tenni­valókkal, hanem ezért is, mert tudniuk kell teendőiket háborús körülmények között is, azért hogy az államigazgatást fenntartsák. A Szolnok megyei Tanács dolgozóinak pol­gári védelmi kiképzése a közelmúltban kez­dődött meg. Már az első foglalkozáson felhív­ták az ott dolgozók figyelmét arra, milyen je­lentősége van annak, hogy egy esetleges tá­madáskor mindenki tudja, mit kell tennie. Ez­zel veszteségeket lehet megelőzni vagy csök­kenteni, és nem utolsósorban elkerülhető a fe­jetlenség, a pánik. A tanács dolgozói a rendszeres polgári vé­delmi foglalkozásokon megismerkednek a pol­gári védelem szervezetével, feladataival, a ra­diológiai, biológiai és vegyi fegyverekkel, a ri­asztás jelzéseivel. Megtanulják a tömegpusztí­tó fegyverek elleni védelem szervezésének módját, megismerik a kollektív védelem mód­szereit, eszközeit. Mind elméletben, mind gya­korlatban elsajátítják a védőeszközök haszná­latát, az ön- és kölcsönös segélynyújtás leg­fontosabb módjait. Szemléltető filmek is segítik az anyag elsajátítását Magatartási szabályok II. A radiológiai riadó elrendelése után A radiológiai veszély elő­rejelzésétől számítva rövi- debb-hosszabb idő, kedvező esetben esetleg egy-két óra is rendelkezésre áll a meg­előző védelmi intézkedések foganatosítására, a teljes el­zárkózás megvalósítására. Természetesen előfordulhat azonban, hogy' nem mindig lesz elegendő időnk, ezért a legszükségesebb egyéni vé­dőeszközöket, az óvóhelyi és élelmiszer csomagot elő kell készíteni, megfelelő mennyi­ségű ivóvizet kell tárolni, az óvóhelyeket, illetve szükség- óvóhelyeket, lakásokat elő kell készíteni a radioaktív kiszóródás esetére. A riadó jelének elhangzá­sa után mindenkinek védett helyre kell vonulni, az óvó­helyek, szükségóvóhelyek, radioaktív kiszóródás elleni védőlétesítmények, illetve az erre kijelölt lakrészek nyí­lászáró szerkezeteit le kell zárni. A legszükségesebb élelmiszer- és ivóvíztartalé­kokat, egyéni védőeszközöket magunkhoz kell venni. A védett helyet mindaddig nem szabad elhagyni, míg a polgári védelmi szervek­től erre vonatkozólag vala­milyen utasítást nem kap­nak. Amennyiben nincs ele­gendő előkészített életvé­delmi létesítmény, úgy szük­ségszerűen radiológiai kiszó­ródás elleni védelmi célra minden épület igénybe ve­hető. Ebben az esetben fel kell azonban venni az egyé­ni védőeszközöket, a helyiség ablakait, ajtóit be kell csuk­ni, és a nyílászáró szerkeze­tek esetleges hézagain, a tö- mítetlenségeken keresztül be­jutó radioaktív beszivárgás­nak megakadályozása, illet­ve bejutásának megnehezí­tése végett függönyöket aján­latos a nyílások elé akaszta­ni. Ha nincs lehetőség épü­letbe vagy védett helyre el­húzódni, úgy fal mellé, fa alá kell állni, mert így is kisebb a szennyeződés veszé­lye. Természetes azonban, Tilos a polgári védelmi szervek által lezárt sugár- szennyezett területre belép­ni. A lakosság elzárkózásá­nak időtartamát a területi­leg illetékes polgári védelmi szervek a tényleges sugár­helyzetnek megfelelően ha­tározzák meg. A lakosság el­zárkózást viszonyai alapve­tően három Szakaszra bont­hatók : az első szakaszban, amíg a sugárszint magas, az életvédelmi létesítményeket csak a legszükségesebb eset­ben szabad elhagyni. Az el­ső napon, a kiszóródás kez­detétől számított tizenöt óra után, 10—15 percre, egyéni védőeszközökben ki lehet jönni az óvóhelyekről. Az első egy-két napon maxi­mum 20—40 percet, a követ­kező napokban napi 1—2 órát szabad fedezéken kívül tartózkodni, szigorúan egyé­ni védőeszközökben. Az első szakasz két-három napig tarthat; — a második szakaszban napi 3—4 órát szabad kint tartózkodni. Ez a szakasz négy-hat naptól, több hétig is eltarthat, attól függően, hogy milyen a terep sugár­szennyeződése ; — a harmadik szakasz tu­lajdonképpen akkor kezdő­dik, amikor a sugárszint ér­téke erősen lecsökken. Eb­ben az időszakban 8—12 órát is lehet szabadban tartózkod­ni, természetesen a védelmi rendszabályok betartása mellett, egyéni védő eszkö­zökben. A harmadik szakasz Az elzárkózás három szakasza Megkezdődött az elzárkózás ßz elzárkózás hót óra harm>nc perckor kezdődik... Bemutató gyakorlat a tiszasasi Rákóczi Termelőszövetkezetben Polgári védelmi jubileumi verseny Döntő októberben Szolnokon A magyar polgári vé­delem megalakulásának 25. (^fordulójára a Pol­gári Védelem Országos Parancsnoksága és az MSZMP Polgári Védelmi Bizottsága polgári védel­mi versenyt hirdetett a műszaki, a mentő szak- szolgálatok, a vegyvédel­mi, az egészségügyi szak- szolgálati alakulatok sza­kaszai részére. A jubileumi versenyek­nek az a célja, hogy az el­múlt negyedszázad ered­ményeit számba véve be­mutassa az ország dolgo­zóinak a polgári védelem magasszintű felkészültsé­gét, demonstrálja a polgá­ri védelmi szervezetek mély felelősségérzettel át­itatott munkáját hazánk, szocialista építőmunkánk megvédésére. Ezeken a versenyeken a polgári védelmi alegysé­gek a gyakorlatban mu­tathatják be a kiképzése­ken elsajátított ismerete­ket, felkészültségüket. A jelentkezés önkéntes, a verseny három csoporto­sításban kerül megrende­zésre. A városi (kerületi), járási alapszintű verse­nyekre június 1-től au­gusztus 1-ig, a fővárosi és megyei döntőkre augusz­tus 15-töl szeptember 12- ig, míg az országos dön­tőkre október 2-től októ­ber 17-ig kerül sor Szol­nokon. Azokat az alaku­latokat, amelyek jelent­keznek a versenyre, és a követelményeknek megfe­lelnek — a továbbjutás­tól függetlenül — kikép­zett alegységként veszik nyilvántartásba. A verseny iránt me­gyénkben is nagy az ér­deklődés. Jelzi ezt az is, hogy például a szolnoki járásból harminchét mű­szaki, huszonnyolc vegy­védelmi és húsz egészség- ügyi szakasz jelentkezett. Reggel hat óra. Az üzemi polgári védelmi parancsnok utasítására a riasztó raj ria- dóztat. Az üzemi polgári vé­delmi törzs tagjai jelentkez­nek eligazításra. A parancs­nok elmondja, hogy N. vá­rost atomcsapás érte, az ada­tok feldolgozása és térképre vitele után megállapították, hogy a Lápi-tanyán, elzárkó­zást kell végrehajtani. A ta­nya a robbanás centrumától 59 kilométerre van, az atom­felhő megérkezéséig két óra húsz perc áll rendelkezésre. Az elzárkózást végrehajtó egységek az épületek abla­kait, az ajtókat fóliával lég­mentesen lezárják. A nö­vényvédő raj hozzálát a fer­tőtlenítő anyagok, gépek, eszközök előkészítéséhez. Kilenc óra. A gyakorlat vezetője jelenti az egység pa­rancsnokának, hogy az el­zárkózást végrehajtották. A kiszóródás ideje harminc perc, addig mindenki fede­zékbe vonul. Kilenc óra negyvenötkor megkezdik a kárterület mentesítését, a sugárszennyezettség felderí­tését. Tíz óra húsz perc. Légi riadó. A Lápi-tanyát hagyo­mányos csapás éri. A felde­rítők jelentik, hogy a 13-as számú objektum a bombatá­madástól kigyulladt, tűz van. Több személy és néhány ál­lat is megsérült. A tűzoltó raj a mentés után hozzálát a tűz eloltásához. Az egész­ségügyi raj ellátja a sérül­teket, a rendfenntartó raj gondoskodik arról, hogy ille­téktelen ne juthasson a men­tesített területre. A kényszer­vágó raj fertőtlenítés után elszállítja a sérült állatokat a kényszervágóhídra. A mű­szaki alakulatok eltávolítják a nyílászárók védőtábláit, az épületeket kiszellőztetik. Tizenkét óra. A rajok pa­rancsnokai jelentik a gya­korlat vezetőjének, hogy a mentési munkákat befejez­ték. A gyakorlat a mentesí­tésben részt vevő gépek és emberek fertőtlenítésével be­fejeződik. A 13-as objektumot hagyományos csapás érte... 5 hogy ebben az esetben az egyéni légzés- és bőrvédő eszközöket mindenképp fel kell venni. A kiépített óvóhelyek, illet­ve a megfelelően kiépített radioaktív kiszóródások elle­ni védőlétesítmények gya­korlatilag teljes védelmet nyújtanak a kiszóródó radio­aktív anyagok sugárhatása ellen. A kiszoródás ideje alatt a létesítményt telje­sen, lehetőleg hermetikusan el kell zárni, ha van levegő­szűrő berendezés, úgy azt be kell kapcsolni, ha nincs, két-három óra elteltével 3—5 percre lehet szellőztetni. A szükség-óvóhelyeken tartóz­kodóknak légzésvédő esz­közöket kell viselni. néhány naptól több hétig, esetleg hónapokig is eltart­hat. Alapvető védelmi rend­szabályok tehát, hogy — az életvédelmi létesít­ményeket csak engedéllyel szabad elhagyni; — a szabadban tartózko­dók az egyéni védőeszközök zártságát nem bonthatják meg (nem vehetik le álarcu­kat, nem gombolhatják ki köpenyüket, stb.); — a szabadban vagy elő­készítetlen védelmi célra elő nem készített épületben tar­tózkodók nem étkezhetnek, nem dohányozhatnak, ter­mészetes élettani szükségle­tet nem végezhetnek, nem ülhetnek le a földre, szeny- nyezett tereptárgyakra, fe­leslegesen nem járkálhatnak. A polgári védelmi szervek a veszélyesen sugárszennye­zett körzetekből megfelelő védelmi létesítmények hiá­nyában elrendelhetik a la­kosság egy részének kivoná­sát is. A kimenekítés során az intézkedő hatósági és szakszolgálati közegek uta­sításait maradéktalanul vég­re kell hajtani. A kimenekí­tés során csak a megszabott útvonalon, meghatározott irányban és egyéni védőesz­közökben szabad a sugár- szennyezett körzetet el­hagyni. —' - (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents