Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-20 / 116. szám
\ IX. SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP \ 1073. május “30. Az lUDK-ban Jartom BÜSiers«fers:t esz emberért Konzultáció fiatalokkal a Hygiene Múzeumban A tengeri csillagok pusztítása A második világháború után figyeltek fel arra, hogy a tengeri csillagok milyen nagy pusztítást végeznek a Csendes-óceán korallszirtjei- ben. Egyes vizeken a tengeri csillagok elszaporodása a biológiai egyensúly felborulásának a következménye. A tengeri csillagok pusztítói, az egyes kagylófajok ugyanis megritkultak a víz szeny- nyezés és egyéb emberi tevékenység következtében. A japán haditengerészet 1947 őszén Okinawa partjainál valóságos hadműveletet indított a tengeri csillagok ellen. A partoknál ebben az Súrlódáscsökkentő adalék A vizsgálatok szerint a hidraulikus rendszerekben lévő olajhoz 0,1—0,3 °/0 lítium fenilsztearátot adva sokkal hatásosabban csökkenthető a belső súrlódás, mint a jelenleg használatos polimer adalékanyagokkal. Az örökösen fagyott talaj Szovjet kutatók érdekes adatokat tettek közzé • arról, hogy az égyes északi országok területének hányadrésze tartozik az örökké fagyott talajok zónájába. az ún. permafroszt zónába. Eszerint Alaszka területének 75 százaléka, Kanada területének pedig 63 százaléka esik ebbe az övezetbe. A Szovjetunióban az összterületnek 47 százalékán van permafroszt, ami 10 millió négyzetkilométer, vagyis hazánk területének több mint százszorosa. Az egész földkerekségen pedig összesen 34 és fél millió négyzetkilométer permafrosztterület található. Orvoskutatók olyan műanyagot dolgoztak ki, amely egyrészt biológiailag összefér szövetekkel, másrész't porózus szerkezete következteben a beültetés után néhány héttel a szövetek bele is nőnek, igy alkalmasabb plasztikai Élő műanyag? Acél az abroncsban időben óriási tömegű tengeri csillag jelent meg és megkezdték a korállszirtek pusztítását. Az okinawai partokat a korallzátonyok védik a hullámok romboló hatásától. A korallzátonyok ezek a természetadta hullámtörők, szinte pótolhatatlanok a védelemben. A tengeri csillagok ellen kémiai irtószerek sem bizonyultak hatásosnak. A japán hadi- tengerészet búvárai ezért néhány hónap alatt félmillió tengeri csillagot fogtak ki a korallt pusztító agresszív állatok közül. új szerves fémvegyület e mellett hőálló, hosszú időn át stabil és nem túl költséges, ezért feltehetőleg el fog terjedni a különféle hidraulikus rendszerekben használt olajok adalékanyagaként. Az örökösen fagyott réteg vastagsága a Szovjetunió nagy részén 500—700 méter között váltokozik, egyes területeken azonban az 1000 métert is eléri. Újabban a permafroszt-területek felé nagy érdeklődés fordult azért, mert abban az övezetben igen gyakran találhatók föld- gázhidrát-lelőhelyek, vagyis olyan területek, ahol a szilárd halmazállapotú földgáz- hidrátból földgázt lehet kitermelni. A szovjet szerzők véleménye szerint a világ földgázkészleteinek igen nagy része (talán a többsége is) földgázhidrát alakjában, tehát szilárd halmazállapotban van. sebészeti célokra, mint a jelenleg használatos szilikon- gumik. Az új anyag kémiailag szénszálakkal erősített porózus Teflon és négy évi klinikai kipróbálás után most fogják Propast néven forgalomba hozni. V Találkoztam az üvegasszonnyal. Bemu- " tatkozott, beszélt magáról és csupa olyan dolgot mondott el. amit nem ártana, ha minden nő tudna testéről, a test higiéniájáról, az emberi szervek funkciójáról, működéséről. Az üvegasszony 26 nyelven beszél — magyarul is. Üvegből van a haja, a szeme, s „bőrén” át látni, hogyan hálózzák be testét az erek, hogyan dobban szive ... Huszonhat országba A drezdai Hygiene Múzeumban járok, amely az NDK- ban az egészségügyi nevelés, az egészségügyi propaganda vezető intézete. Ott áll az egyik teremben az üvegasz- szony és reggeltől estig németül, oroszul, franciául vagy spanyolul beszél. A múzeum munkatársai készítették. „testvéreit” eddig 25 országba exportálták és éppen a napokban kel útra újabb testvére, hogy Mexikóban szolgálja az emberek egészséges életmódra nevelését. A múzeumot 1911-ben alapították. amikor Drezdában megrendezték az első nemzetközi hygiene kiállítást. Az ember címmel. Ez a kiállítás adta a gondolatot, hogy állandó múzeumot létesítsenek ebben a nagy múltú, művészeti értékekben oly gazdag városban. Tulajdonképpen nem is múzeum ez a szó legszorosabb értelmében, mert a kiállított eszközöket, modelleket bárki kézbe veheti, szétszedheíi- összerakhatja. kipróbálhatja, és közben szinte észrevétlenül olyan ismeretek birtokába jut. amelyeket aztán mindennapi életében hasznosíthat. A múzeum a II. világháború alatt csaknem teljesen elpusztult, de mint kísérőm Erau Motcke elmondja: „A i felszabadulás után a szovjet katonai vezetés sokat segített a helyreállításban. és az intézet dolgozói is a romok alól ásták ki a felszereléseket. A 30. évfordulóra ismét teljesen elkészült a múzeum." Évente ma már mintegy 130 ezer látogatójuk van — köztük nagyon sok diák és külföldi érdeklődő. Könyvtárában 30 ezer kötet könyv all. Tudományos munkatársaik — orvosok, biológusok, pszichológusok, pedagógusok, újságírók — az egészségügyi nevelés tudományos módszereit kutatják és dolgozzák ki, nevelik az e területen foglalkoztatottakat. Műhelyükben többek között az iskolai oktatáshoz gyártanak szemléltető eszközöket, modelleket. filmeket. Rendeztek már kiállítást . Kuwait- ban épp úgy. mint Kubában, és berendeztek hasonló múzeumot például Burmában. Egyiptomban, Bulgáriában. A tizenöt teremben a munkavédelem különböző kérdéseitől kezdve, a környezetvédelemig. az ember fejlődésétől a különböző szervek működéséig, a szexuális felvilágosításig. egészséges táplálkozásig sok ismeretet szerezhet az érdeklődő. Kár, hogy nálunk Magyarországon nem hívják fel az NDK- ba utazók figyelmét e múzeum megtekintésére. Braille mai lipcsei követői A látó ember talán nem is tudja, milyen nagy kincs birtokában van. A virágoknak nemcsak az illatát érezheti, hanem gyönyörködhet kecses formájukban, a szivárvány színeiben pompázó szirmaikban. — A mi feladatunk éppen az. hogy segítsük a vak embereket abban, hogy ne érezzék feleslegesnek magukat — mondja Wolfgang Burghardt, a Vakok Központi Könyvtárának igazgatója. — A mi könyvtárunkat — amely egyetlen ilyen intézet az NDK-ban — 1894- ben alapították. Az idén különleges jubileumhoz érkeztünk: 150 éve, hogy Louis Braille megalkotta a vakok írását, ö maga is vak volt. Hat pontból alkotta meg az ABC-1. összesen 63 féle írásjelet. A jubileum évében is sok könyvet jelentetünk meg. így például Jack London néhány művét. Néhány adat; az NDK-ban harmincezer vak ember él, többségük 60 éven felüli. Hétezren rendszeres olvasói ennek a lipcsei könyvtárnak, illetve hallgatói a magnótekercseknek — mert azt is kölcsönöznek —, amelyekre a világirodalom gyöngyszemeit olvassák rá az NDK neves előadóművészei. A könyvtárból 27 ezer kötetet és 2800 magnószalagot kölAnd rew Lfevinson fiatal szociológus elhatározta, hogy egybeveti a hivatalos tudomány tételét a mai amerikai valósággal. Vizsgálódásainak eredményeként jelent meg „A munkásosztály többségé” című könyve az Egyesült Államokban. Tanulmányából kiderült, hogy a polgári szociológia kulcsfontosságú tézisei erősen eltúlzottak. „Az amerikaiak többsége — férfiak, feleségek és gyermekeik 60 százaléka a munkásosztályhoz tartozik — állapítja meg a szerző. •— . . .Nem csökkent a munkásosztályhoz tartozók száma, hanem 1950-től körülbelül 4 millióval növekedett”. — Ez tehát az igazság a „fehérben feloldódott kék gallérok” első számú mítoszát illetően. A második számú mítosz azt hangoztatja, hogy mindenki egyformán él. A szerző azonban ésszerű ajánlatot tesz: olvasói nézzenek szét nyitott szemmel maguk körül. Az úgynevezett középosztály nem költözik a nyomornegyedekbe. tagjai kényelmes, kertes házakban élnek. A szerény, szűk lakásokban a szakmunkások és alkalmazottak laknak. A szorosan egymáshoz tapadó, omló vakolaté, elhanyagolt bérkaszárnyák a munkáslakások. — A gazdagok és a jómódúak a kertvárosokba települnek, a dolgozók pedig a gyárakhoz közelebb eső kerületekbe. A külvárosok — mintha az emberek más-más bolygón élnének is — nem érintkeznek egymással. A munkások és az alacsony beosztású alkalmazottak minden hivatalos és nem hivatalos adat szerint többet dolcsönöznek. — Stúdióikban — kettő van — reggeltől estig művészek, technikusok dolgoznak. Magnószalagon van például Solohov műve, a Csendes Don — 82 óráig tartó felvétel. Saját nyomdájukban együtt dolgozik látó és vak. Egy-egy műből kétezer kötetet nyomnak, amelyet aztán eladnak előfizetőiknek. A német nyelvtan 18 kötetét — ennyi lett a terjedelme Braille-írással — nem egészen 10 márkáért lehet megvenni, hólott teljes értéke több száz márka. Azért adhatják ilyen olcsón, mert az állam évente 1.5 millió márkát ad ‘az intézetnek a könyvkiadás támogatására. De nemcsak könyvet nyomtatnak. Kölcsönöznek viaszlapokból készített földrajz atlaszokat, biológiai albumokat. goznak és rosszabbul élnek, mint a kispolgárok és a középosztály. „Az amerikai munkások önálló osztályt alkotnak — vonja le a következtetést a szerző > —, amelynek valós problémái vannak és elégedetlensége megalapozott. A munkásokat közös érdekeik egyesítik és ők alkotják az amerikai nép többségét”. A könyv számos adatot közöl a dolgozók életkörülményeiről. Jack London Vaspata című regényének hőse elvitt egy középosztálybeli asszonyt egy munkáshoz, aki gyári baleset következtében elvesztette fél karját. A regénybeli szereplő így próbálta megingatni az asszony naív elképzeléseit a munkásosztály kedvező körülményeiről. Levinson emlékeztet rá: ...Ha Jack London ma élne, ugyanezt a módszert alkalmazhatná. A tény 60 év múltán is tény maradt: a különféle munkákban olyan sok ember veszti életét, vagy válik rokkanttá, hogy azt a középosztály el sem tudja képzelni... Az USA ipar- vállalatai — folytatja Levinson — Amerika első számú gyilkosai”. A szerző megcáfolja a harmadik számú mítoszt is, amely azt hirdeti, hogy „a munkásosztály politikai szempontból reakciós”. Amerika bonyolult valóságában a munkások között is vannak fajgyűlölők és vannak militaristák. Olyan emberek, akik a propagandahálóban fennakadván az ellenséget a néger munkásban, tehát tulajdonképpen osztálytestvéreikben látják, vagy éppen az óceánon túl keresik, ahogy Államosítás Peruban A perui közvélemény helyesli az Ország kormányának azt a május 13-án hozott döntését, amelynek értelmében államosítják és a Petroperu Állami Vállalat ellenőrzése alá helyezik a Gulf Company amerikai olajtársaság perui javait: A perui politikai pártok és társadalmi szervezetek nyilatkozataikban hangsúlyozzák, hogy az amerikai konszern tevékenysége sértette Peru nemzeti érdekeit és akadályozta a haladó társadalmi-gazdasági átalakítási folyamatot. A kormány döntése — állapítja meg a Perui Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának nyilatkozata — példaként szolgálhat más latin-amerikai országok számára. Mint a La Croniea című napilap írja, a Gulf Oil tulajdonának államosítása tökéletesen megfelel a kizsák- mányolás, a külföldi monopóliumok uralma ellen harcoló perui nép érdekeinek. Új kubai lap A Prensa Latina kubai hírügynökség „Meridiano— 80” címmel új lapot indít. A havonta kétszer megjelenő lap feladata, hogy propagálja a szocialista Kuba eredményeit, ismertesse La- tin-Amerika országainak politikai éí gazdasági helyzetét. kulturális és sportéletét, valamint a legfontosabb nemzetközi eseményeket. éppen a katonai-ipari komplexumnak arra szüksége van. Emellett egy sor szakszervezet reakciós politikai nézeteit tekintve pápább a pápánál. Az amerikai dolgozók és alkalmazottak többsége azonban haladó nézeteket vall. Levinson ezt a tételét nemcsak a napirenden lévő különféle kérdésekről végzett közvéleménykutatási adatokkal támasztja alá, hanem konkrét eseteket említ, amikor a muskásosztály nemcsak saját, hanem minden dolgozó jogainak védelmében lépett fel. A vezető körök azért terjesztik ezt a három mítoszt a munkásosztályról, egy sor burzsoá tudós pedig azért igyekszik elméletileg megalapozni őket, hogy semlegesítsék és elszigeteljék a munkásosztályt az amerikai társadalom más haladó erőitől. Levinson azt tanácsolja, hogy meg kell szabadulni a hamis mítoszoktól, „nemcsak azért, mert nem igazak, hanem mert politikailag is veszélyeztetik bármilyen észszerű, haladó stratégia kidolgozását Amerikában a 70-es évekre”. Nem érhetnek el sikereket a munkás- osztállyal való szövetség nélkül az ifjúsági, a nő- és a négermozgalmak. nem is szólva az ellenzékieskedő liberálisokról. Tovább I’d is rendkívül világosan érzékelhetők az osztálykülönbségek — írja befejezésül Levinson. — A munkások többségének keresete nem elég ahhoz, hogy tisztességesen megéljen, s csak a munkások rendkívül szűk rétegét sorolhatjuk a jómódúak közé.. . Amerikában hosszú évek óta divat az osztályok létezésének tagadása, az osztályok azonban konok tények maradnak. S mint láttuk, a ,.,kék gallérosok” nemcsak a vállalatoknál, de az országban, saját államukban, egészében mindig is másodrendű állompolgárok voltak”. G. Gcraszimor, az APN New York-i tudósítója A gumiabroncs sokféle feladatot teljesít, s eközben rendkívüli igénybevételt kell elviselnie. Általa tapad az autó az úttest felületéhez, s rugóként kell fefognia az egyenetlenségekből származó lökéseket, ezzel is védve a kocsit és kényelmünket. Napjaink legjobb autógumijaiban —a radiálabroncsokban a kordszálak a haladási irányra merőlegesek (ellentétben a diagonálabroncsok- kal, amelyekben a haladási iránnyal hegyesszöget alkotnak). A radiálabroncs rugalmasabb, és ezért jobban fekszik az útfelületen, mint a diagonálabroncs. Az sem elhanyagolható szempont. hogy a radiáiabroncsok élettartama — jó utakon — másfél-kétszerese a diagoná- lokénak. A legújabb radiálabron- csokat már nem gumival bevont vastag, sokszállú cérnából,, illetve textilszövetb.ől kialakított korddal készítik, hanem gumizott acélhuzallal (acélkorddal). Az acélbetétes radiál gumiabroncsok élettartama elérheti a 100 ezer kilométert is, feltéve, hogy hibátlanul kerülnek ki a gyárból. A kép az üzemből való kiszállítás előtti utolsó „szemrevételezést” mutatja a világ egyik legnagyobb gumigyárában, az amerikai Goodyear cégnél. „Feloldódott-e“ az amerikai munkásosztály? A második világháború utáni 30 esztendőben az amerikai szociológusok nagy igyekezettel serénykedtek, hogy az amerikai munkásosztályt „feloldják a közép- osztály” nagy tömegében. Az elmélet alkimistáinak mesterkedései majdhogynem az egész osztályt megfosztották anyagszerűségétől. Kisebbségi réteggé nyilvánították, mondván: a „kék gallérosok”, vagyis a munkások száma ma kisebb, mint a „fehér galléros” alkalmazottaké. Sőt, kifejtették, hogy már „a gallérok színe is elvesztette jelentőségét, mivel a kék is, a fehér is ma egyféle középosztályt jelez”. *
