Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
\ 1975. április 13. V / 8'ÍOI \OK MEGTEI NÉPLAP 9 Hórukk helyett gépekkel Új távlatok az INTRANSZMAS előtt Tíz év«, hogy a bolgár párt- és kormányküldöttség budapesti látogatása idején Todor Zsivkov és Kádár János megál- apodott az INTRANSZMAS bolgár—magyar közös vállalat étrehozásában. A jubileumot egyrészt az eddigi eredmények eszik nevezetessé: a szófiai központban 350-ről 770-re a bu- lapestiben 30-ról 380-ra nőtt az alkalmazottak száma, s a /általat magyar tervezői kapacitása már 30 millió forint éven- e. Másrészt — ami a jövőt illeti —r megújított alapszabály úztosítja a fejlődés új távlatait. — Az INTRANSZMAS je- entőségét az adja, hogy az izemen belüli anyagmozga- ás és raktározás korszerű >szkozei nek, gépeinek és gép- ■endszereinek műszaki fej- esztésével foglalkozik, ez a erület pedig bizonyos tekin- etben kulcsfontosságú minőiét ország, sőt valamennyi ■ÍGST-ország népgazdasága számára — mondotta kérdésünkre válaszolva Jeney Ist- /án mérnök, a magyar—bolgár vállalat budapesti központjának igazgatója, áld zgyben az egész vállalat ve- serigazgató-helyettese is. — \ magyar népgazdaságban elenleg mintegy egymillió ;rnber foglakozik anyagmozgatással, az összes dolgozónak 20 százaléka. A gazdaságilag fejlett országokban ez az arány 10 százalék körül /an. Vagyis az anyagmozgatás gépesítésével nagy meny- lyiségü munkaerő szabadít- nató fel más ágazatok számára. így ez a termelés hatékonysága fokozásának fontos -tartaléka. — Mi a lényege az áj alap- rzabályoak? — Részben a szervezeti egyszerűsödés. A budapesti központ korábban a szófiainak a fiókja volt; Szófiában székelt a vállalat bolgár vezérigazgatóján kívül a ma- 2var vezérigazgató-helyettes is, a budapesti fióknak külön volt igazgatója és bolgár gazgatóhelyettese. Most a közös vállalat vezérigazgató- helyettese egyben a budapesti részleg igazgatója is. Megszűnt a két részleg közötti alá-fölé rendeltség, külön- külön is önálló jogi személy lettek, teljesen egyenlő lehetőségekkel. Ebből következik a másik lényeges momentum, az ugyanis, hogy az egyes Részlegeknek megnő az önállósága és a felelőssége, tehát nagyobb lehetőségük van — sőt kötelességükké lett — az adott ország gazdasági szerkezetébe való szorosabb beilleszkedésre a helyi gazdaságpolitikai sajátosságokhoz való alkalmazkodásra. — Ez azért is fontos, mert megkönnyíti a két részleg közötti teljesebb szakosodást. A szófiai részleg — amely egyébként továbbra is a vállalat székhelyének számít, amennyiben a közös vállalat vezérigazgatója áll az élen — a nagy teljesítményű szállító- szalagok, szállítópályák és berendezések tervezése és kivitelezése szakosodik, a budapestiek profilja pedig a magasraktárak, speciális erőművi daruk megtervezése és kivitelezése. Ez már önmagában is együttjár a műszaki fejlesztési munka gyorsításával és korszerűsítésével. A műszaki fejlesztést — ez a kísérleti bázis kiépítésével és sok egyéb módon folyik — teljesen egyenlő mértékben finanszírozza a két ország, függetlenül attól, melyik fővárosban történik a fejlesztés. — Eddig milyen ütembe« fejlődött a vállalat? — A tervező tevékenység évente 6—10 százalékkal, a fővállalkozói forgalom 10— 12 százalékkal. Az INTRANSZMAS ugyanis a megrendelő kívánságára nemcsak a kész terveket szállítja, hanem e tervek alapján harmadik vállalatokkal le is gyártatja, sőt fel is szerelteti a berendezéseket. Ebben áll fővállalkozói tevékenysége. — Magyarországon és Bulgárián kívül más országoknak dolgozik-e a közös vállalat? — Az INTRANSZMAS egész tevékenységének mintegy 50—60 százaléka, tehát a nagyobb része, export jellegű. Különösen a KGST-or- szágok érdeklődése nagy: eddig a Szovjetuniónak, az NDK-nak, Csehszlovákiának, Romániának és Lengyelországnak teljesítettük számos megbízatását. Ezenkívül fontos körülmény, hogy az INTRANSZMAS nyitott integrációs szervezet, amelyhez társulhatnak mások is; Lengyelország például már jelentkezett ezzel a kívánságával — az új alapszabály kidolgozása miatt halasztódott későbbre belépése. Érdeklődést mutatnak a tőkés országok is: a budapesti központ jelenleg folytat tárgyalásokat közös előnyökön alapuló nyugatnémet és holland kooperáció létrehozására, amelynek keretében részegységek tervezését és szállítását vállalná az INTRANSZMAS magyar részlege... Mindezek azt mutatják, hogy a bolgár—magyar közös vállalat bebizonyította életképességét és hasznosságát, s fontos tényezője lett a két szocialista ország bővülő együttműködésének, a szocialista integrációnak. HBZftHK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE / Nemzetközi „Tisza” társaság Számítástechnikai központok A testvéri szocialista országok gyorsütemű gazdasági fejlődése megköveteli, hogy a gazdasági tevékenységben a tudomány és technika legújabb vívmányait felhasználó, új módszereket alkalmazzunk. E módszerek közé tartozik az ipar és mezőgazdaság különböző ágaiban olyan számítógépek együtteseinek bevezetése, amelyek nemcsak a termelési egyesülések, élelmiszeripari vállalatok és üzemek igazgatási folyamatait automatizálják, hanem lehetővé teszik a technológiai folyamatok közvetlen automatizált ellenőrzését és vezérlését is. A szocialista országokban számos szakember foglalkozik a számítógépek egységesített rendszerének kidolgozásával. Jelentős sikereiket Moszkvában mutatták be, a nemzetközi „ASU-Technoló- gia-74” kiállításon. A közelmúltban Budapesten új számítástechnikai központ kezdte meg munkáját. Berendezését az egymással együttműködő szocialista országok: a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, s természetesen Magyarország üzemei állították elő. Az új számítótechnhikai központ jelentősen meggyorsítja a magyarországi energiaipar adatfeldolgozását, valamint a Vinnyica—Al- bertirsa közötti magasfeszültségű távvezeték építésével kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ezzel párhuzamosan a csehszlovákiai Litomericé- ben most folyik a Csehszlovákiában készült, a harmadik generációhoz tartozó R—21 számítógép szerelése. Az új számítógép segítségével az észak-csehszlovákiai vállalatokra és intézményekre vonatkozó adatokat fogják feldolgozni. Az R—21-es gépekből több szocialista testvérország is kap, más típusú pzáiní tógépek fej eben. A Tiszával kapcsolatos vízgazdálkodási problémák már régóta foglalkoztatják a magyar, a román, a szovjet, a csehszlovák és a jugoszláv szakembereket. Az ötvenes évék előtt elsősorban azokat a feladatokat oldották meg, amelyek a Tisza és mellékfolyói vizének energetikai felhasználásával kapcsolatosak. Továbbra is fontos kérdés marad azonban a {öld megvédése az öt ország népgazdaságának nagy kárt okozó áradásoktól. A KGST-tagállamok most összefogtak a vízkészletek komplex hasznosítása és az elemi csapások elleni harc céljából. Magyarország kezdeményezésére szovjet, román, csehszlovák, magyar és jugoszláv szakértők megvizsgálták az adott területen az együttműködés különböző aspektusait és állandó munkacsoportot hoztak létre. • • • A Tisza felhasználásának -problémáival kapcsolatos együttműködés előirányozza a folyómedence vízgazdálkodásának fejlesztéséről szóló információk cseréjét, a vízkészletek komplex kihasználására és a szennyezéstől való megvédésre (az áradások elleni küzdelmet is beleértve) szolgáló tervek egyeztetését és az erre vonatkozó általános séma kidolgozását, a medence hidrometeoroló- giai hálózatának megjavítását, prognózisok készítését az áradások időszakára, olyan létesítmények terveinek kidolgozását, amelyeket elsősorban célszerű lenne megépíteni. E kérdések mindegyikét az öt ország egyike dolgozza ki. A Szovjetunió például a vízkészletek , komplex kihasználásának és védelmének általános sémáját. A Tisza-medence rendezési munkálatainak jelentős része a Kárpáton-túli terület Állami Vízügyi Felügyelőségének (a Szovjetunióban a vízkészletek védelmével és javításával foglalkozó szerv) szakembereire hárul. A Kárpáton-túli területen több mint 150 kisebb-nagyobb folyó van, amelynek együttes hossza meghaladja a 3 ezer kilométert. Többségük a Tiszába ömlik. Ezeknek a fo- lyóknak a vízhozama az évszakoktól függően ingadozik: a lefolyó vízmennyiség háromnegyed része általában az áradások időszakára jut. Vagyis a Tisza vízmérlege egyenetlen. A Kárpátokon és előhegyeiben az öntöző létesítmények egész rendszerét hozzák létre a vízkészletek megtakarítása és a vízlefolyás ésszerű szabályozása érdekében. Ezzel egyidejűleg a terület városainak és falvainak vízellátását is megoldják. Ugyanis a legutóbbi évtizedben t— az ipar erőteljes fejlődése és a városi lakosság növekedése folytán — a víz- fogyasztás itt évente négy és fél millió köbméterrel emelkedik. A városokban és az ipar- vállalatokban kétszáz különféle tisztítóberendezést építettek. A legutóbbi két esztendőben erre a célra több mjjit négymillió rubelt költöttek. Hetvenhét nagy iparvállalatnak zárt vízellátó rendszere van. Ma már több mint a felére csökkent a Tiszából ipari célokra kiemelt víz- mennyiség. Trabantért Ikarus autóbuszt Az NDK-beli Piesteritzben KGST együttműködés keretében nitrogéngyár épül, ahol olyan új berendezéseket állítanak föl, amelyek a szovjet földgázból ammóniát és karbamidot állítanak elő. Az építkezésen NDK, szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar és jugoszláv szakmunkások dolgoznak. Képünkön a piesteritzi nitrogéngyár csehszlovák szerelők munkájával épülő karbamidüzeme A KGST-be tömörült országok komplex programjának megfelelően növekedett a kooperáció hazánk és az NDK között, s a múlt évi 15 százalékos emelkedés — amely összegszerűen végeredményben meghaladja a 800 millió* rubelt, — a tervezettnél is nagyobb mértékű volt. |Vz együttműködés újabb módszereinek számít a szakosítás és a kooperáció. A Szovjetunió után az NDK hazánk második legfontosabb külkereskedelmi partnere, s a felmérések szerint tucatnyinál több fontos termék- csoport gyártásában működnek együtt magyar és NDK- beli vállalatok. Az együttműködés különösen a műszeriparban, az elektronikai és elektrotechnikai iparban számottevő, ami összefügg a szocialista országok egységes számítógép-rendszerének létrehozásával. Több mint száz együttműködési magállapodásról. tárgyalnak, amelyeknek több mint fele hazánk könnyűiparának rekonstrukciójához kapcsolódik. Más szakosodások alapján az NDK bőr- és cipőipari berendezéseket, nyomdaipari gépeket, Magyarország a többi között konfekció-ipári gépeket szállított, és szállít a jövőben is partnerének. Fejlődik a termékcsere a gépipar területén: részünkről Ikarus-autóbuszokat, különleges tehergépkocsikat, 'szerszámgépeket és energetikai berendezéseket exportálunk, valamint' jelentős alumínium- és timföld-exportunk, gyógyszer-, búza- és gyümölcsszállításunk is. Az NDK a mezőgazdasági gépeken kívül elsősorban közúti járműveket, textilipari- és szerszámipari gépeket szállít. A két ország külkereskedelmében folyamatosan bővül a fogyasztási cikkek kölcsönös szállítása. Egyre több magnetofon, televíziókészülék, cipő, pamutszövet és játékáru öregbíti hazánk iparának hírnevét német barátainknál, s az ellentételként érkező Wartburg és Trabant személygépkocsik, textíliák és háztartási készülékek ugyancsak régóta kedveltek hazánkban. Az árucsere-forgalom növekedésének üteme lényegesen meghaladja az átlagost, s különösen gyors fejlődés következett be kapcsolatainkban a közös gazdasági bizottság megalakításával. A néhány éve megalakult bizottságnak harmincnál több munkaszervezete van, s minden bizonnyal ez a tény is közrejátszott abban, hogy az NDK-val folytatott választékcserénk mind szélesebb körre terjed ki. Országaink szegények nyersanyagban, de még így is bizonyos mértékű nyersanyagforgalom élénkíti kereskedelmünket. Az utóbbi években kapott nagy lendületet például vegyipari együttműködésünk is. A világ első tíz ipari országa közé sorolható Német Demokratikus Köztársaság vegyipara közismerten világszínvonalú, s közös tevékenységünknek mindkét ország egyre szélesedő körben látja hasznát. Az NDK könnyűiparában folyó nagymértékű rekontsrukció a folyamatos és színvonalas ellátás alapját teremti meg. Mintegy harminc NDK-beli, illetve magyar intézet működik együtt közvetlenül a műszaki, technológiai fejlesztésben, a munkaszervezésben és a szakemberkiképzésben. Egységes műszaki politika Bulgária, Magyarország, az NDK, a Kubai Köztársaság, a Lengyel .»Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság aláírta a KGST szabványügyi egyezményt. Ezek az országok jóváhagyták a KGST szabványának szabályzatát is. A fenti dokumentumok elfogadása a testvéri országok minőségileg új együttműködési formájának kezdetét jelzi. A KGST tagországok tudósai és szakemberei ma a komplex szabványosítás néhány programjá- ' nak végrehajtásán fára-i doznak. Ezek között szerepel a teherautók és autóbuszok, traktorok, vasúti tehervagonok, villanymotorok és kábelek gyártására vonatkozó műszaki normák komplexumainak kidolgozása. A Szovjetunió Állami Szabványügyi Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Szabvány- ügyi Szervezet (ISO) műszaki normáinak eddig szintén csak javaslati jogereje volt, de most az ISO szabványokat dolgoz ki és hagy jóvá. Ezeknek nagy hatásuk van a gazdasági- lyó szabányosításra. Sok lyó szabányosítására. Sok esetben ezek az országok lemondanak a nemzeti műszaki normák kidolgozásáról. Az ISO szabványait használják fel ebben a minőségben. Az ilyen szabványok követelményeinek megfelelően készített termék széles körben hatolhat be a világpiacra és nagy a versenyképessége. A KGST szabványügyi egyezményt Szófiában aláíró államok kötelezték magukat arra, hogy a KGST- szabványokat nemzeti szabványokként alkalmazzák. Ez lényegesen megváltoztatja a felek lehetőségeit a kölcsönös áru- és berendezésszállítással, a termelési specializálódással és kooperálással kapcsolatos kérdések megoldásában. Lényeges és fontos az a körülmény, hogy a KGST-szabványokban foglalt mutatóknak feltétlenül meg kell felelniük a legjobb világmodellek és azon baráti országok dokumentumain kell alapulniuk, amelyekben az illető termékfajták minősége magasabb szintet ér el. Az új dokumentumok felhasználása további lehetőségeket nyújt az egységes műszaki politika megvalósítására, megszünteti a műszála korlátokat a külkereskedelemben. Geológiai expedíció Mongóliába Geológiai kutatásokkal segítik a szocialista országok Mongólia ásványkincseinek feltárását. Szovjet és mongol kutatók munkájához fűződnek az utóbbi évben talált arany, réz, molibdén és fosz- forit előfordulások. A magyar geológusok új réz-mo- libdénre bukkantak Ar,in- Nurban, sokfémes ércre Szálában és Szalhidban. A bolgárok agyagot, ala- bástromot és földpátot, valamint többfémes ércet és vizet találtak, a csehszlovák geológusok többek között előzetes fúrásokat végeztek réz és molibdén előfordulások után. Szovjet közreműködéssel épül az első nagy- feszültségű villamosVezeték, és tervbe vették az első mongol vízi erőmű építését a Szelenge folyón.
