Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
1975. április IT SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Újabb öntözőrendszerek tervei készülnek Á mezőgazdaság számára sok fontos beruházás tervét készíti a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat Megkezdte a nagykunsági III. számú esőztető öntöző- fürt programtervének kimunkálását A létesítmény a Tisza II. vízlépcső öntözőrendszeréhez kapcsolódóan csaknem 44 ezer hektár öntözését teázi lehetővé, korszerű módszerekkel. Készül a TIszaluc-Takta- harkányi esőztető öntözőfürt beruházási programterve is, 2300 hektáros területre. A mezősfcemerei Dózsa Tsz részére még az idén elkészül az 500 hektáros csőkutas öntözőtelep terve, amelyet főképpen nagyüzemi zöldségtermelésre hasznosítanak, de öntöznek majd más kultúrnövényt is. A Körösi Állami Gazdaság megrendelésére ezer hektáros új rizstelep tervét készítik a vállalat szakemberei. Felújítások Tiszafüreden Tegnap délelőtt ülést tartott a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként az 1974. évi költségvetési és fejlesztési terv, valamint a ciklusprogram végrehajtásáról szóló jelentést vitatták meg. Megálapították, hogy a legsürgetőbb gondok továbbra is a gyermekintézmények területén jelentkeznek. Lényegesen javít majd a helyzeten a hamarosan átadásra kerülő 100 személyes modern óvoda. Következő napirendként a tanács költségvetési üzemének múlt évi munkáját értékelték és megállapították, hogy az üzem léte ma már biztos gazdasági alapokon nyugszik, munkájával szemben egyre kevesebb kifogás merül fel. Az ülés végén előterjesztésekre került sor, melyek közül fontosságban ki- emelkedk az 1975. évi felújítási alap felosztását tartalmazó javaslat. A vb több, mint kilencszázezer forint elosztásáról döntött, amelyből az idén felújítják a művelődési központot, a sportszék- házat és a vágóhidat Mikor lösz Jó víz Szolnokon? A szolnoki vizet — bár egészségre káros anyagokat nem tartalmaz — nemköny- nyű meginni. A régi vízmű ma már nem tudja az igényeknek megfelelően biztosítani a ■ város ivóvíz szükségletét, ezért került sor egy modern, inagy kapacitású felszíni vízmű építésére. A régi vízmű napi több mint 30 ezer köbméter, egészségre ártalmatlan, de sajnos rossz minőségű vizet tud biztosítani. Ez az új vízmű — amelyet a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat épít — napi 75 ezer köbméter kifogástalan tisztaságú vizet fog adni a város lakosságának. Az építkezés első szakasza 1975 végére készül el. A felszíni vízmű építésén százhúszan dolgoznak. A létesítmény átadásáig 25 ezer köbméter betont, 73 ezer négyzetméter zsalut, 210 vagon betonvasat kell beépíteni. Ebből 20 ezer köbméter betont, 47 ezer négyzetméter zsalut, 185 vagon betonvasat már felhasználtak. Még ebben az évben a három derítő medencéből — amelyek egyenként 8 ezer köbméter víz befogadására alkalmasak — egy teljesen, egy pedig félig elkészül. A munkához a műszaki feltételeket biztosították, csak egyelőre az építési terület hiányzik. Az építkezés melletti házakat szanálni kellene, de az ott lakó családoknak jelenleg nem tudnak lakást biztosítani. Lehetséges, hogy emiatt az építkezés kissé elhúzódik, pedig őszig a csővezetékek rendszerét le kellene fektetni az építkezés egész területén. Eddig a munka jól haladt. Az építés gyorsítása érdekében a zsaluzásnál a kubikos brigád is besegített. A beruházó, a tervező és a műszaki ellenőrzés elégedett az eddig elvégzett munkával. Ha a jelenlegi nehézségek megoldódnak, és határidőre elkészül a felszíni vízmű, akkor 1980-ra nem okoz gondot Szolnok ivóvízellátása. Olcsóbban vásárolhatják a kocát % A hiányos takarmányellátás, a múlt év végén mutatkozó sertésfelvásárlási nehézségek és egyéb okok miatt csökkent a háztáji kocaállomány a megyében. A csökkenést azonban még nem lehet érezni, mert a múlt év végén a nyugati exportot kénytelenek voltunk csökkenteni, így több ezer vágósertés maradt a háztájiban. Ha ezeket levágják és helyettük nem nevelnek malacokat, akkor az év végén vagy jövő év elején már kevesebb sertést dolgozhatnak fel a húsüzemek, mivel a háztáji kocaállomány csökkenését a nagyüzemiek emelkedése nem ellensúlyozza, V A Szolnok medrei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ezért kedvező feltételekkel úgynevezett kocakihelyezési akciót indított. A kisüzemek olcsóbban és hitelben vásárolhatják meg a kocákat: az úgynevezett „kommersz” kocát négyezer helyett háromezerötszázért, a törzskönyvezettet négyezerötszáz helyett négyezer forintért. Az így vásárolt anyaállatoknak, valamint a kismalacoknak* meghatározott mennyiségű és összetételű takarmányt is biztosítanak a szerződés feltételei szerint, állami áron. Az élelmet a kistermelő a legközelebbi elárusítóhelyen szerzeheti be. Kocánként 500 kiló kocatápot, az ellést követően egy mázsa malactápot és 200 kiló süldőtápot lehet vásárolni az adás-vételi szerződéshez mellékelt „megrendelőlappal”. Az előre bejelentett vágósertéseket a húsipari vállalat idejében elszállítja, és kedvező felvásárlási árat fizet értük. A megyében a kistermelőknek 5 ezer v^mhesített koca átadását tervezik. A Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ezeket a kocákat a nagyüzemektől vásárolja, s eddig már 2 ezer 500 kocát ki is helyeztek. Az akció 1975. július 30-ig tart, vagyis a kistermelők eddig jelenthetik be kocavásárlási _ igényüket. Új törvény a társadalombiztosításról (Folytatás az 1. oldalról) felelően intézkednek. Ügyszintén helyeselte a miniszter azt az észrevételt, hogy a végrehajtási szabályok tegyenek lehetővé- határozottabb fellépést a gyermeknevelés kötelezettségét elmulasztó, hanyag szülőkkel szemben. Említést tett a miniszter néhány olyan javaslatról is, amelyek további vizsgálatot igényéinek, és amelyek ügyében a vizsgálat eredményeitől függően várható majd intézkedés. A miniszteri válasz után az országgyűlés először a jon legfőbb ügyész: sziSrärsSsalt a eöiriurcn^ress3é«3 A legfőbb ügyész bevezetőben arról beszélt, hogy az 1953-ban létrehozott új típusú ügyészség tervszerű munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvénysértések száma ma már viszonylag alacsony szinten van. Ami az ügyészi törvény új . elveit illeti elmondotta, hogy a legfőbb ügyész a nyomozással kapcsolatban csak irányelveket bocsát ki és ezek figyelembe vételével az illetékes miniszter a legfőbb ügyésszel egyetértésben köteles utasítást adni az alárendelt szerveinek. A következőkben dr. Szé- nási Géza az ügyészségi munkaterületek közül az általános felügyeleti tevékenység tapasztalatait ismertette. Többek között megemlítetté, hogy a jövőben megkülönböztetett gondot kell fordítani különösen az alacsony jövedelmű nagycsaládos dolgozók panaszainak orvoslására. A panaszintézés és az ügyészséghez érkezett bejelentések azt a tapasztalatot támasztják alá, hogy a hatósági ügyintézésben — kis és nagy ügyekben egyaránt — előfordul még a bürokratikus ügyintézés és a döntések indokolatlan elodázása. Szólt arrói is, hogy a munkaügyi viták intézésének színvonala emelkedett. A meghozott döntések túlnyomó többsége megalapozott és törvényes. A munkavédelmi előírások betartása terén — a kétségtelen javulás ellenére — azonban még sok a hiányosság. Az ipari vállalatoknál — különösen a nagyüzemeknél — a baleset- elhárítási tevékenység szervezettsége magas színvonalú. Lassú előrehaladás tapasztalható a mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezeteknél is. A megelőzési tevékenység — kevés kivétellel — azonban még formális. A szövetkezetek — különösen a mezőgazdasági tér» __ A Legfelsőbb Bíróság elnöke: H dalgozäk bátrabbon harcolnak igazukért Elöljáróban dr. Szakács Ödön arról beszélt, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben mennyiben és milyen eszközökkel segítette elő a szocialista törvényesség érvényeáülését, hogyan biztosította a jogszabályok egységes értelmezését, milyen keretben és hogyan járult hozzá a maga területén az MSZMP X. kongresz7 szusa célkitűzéseinek megvalósításához, a szocializmusnak magasabb szinten való építéséhez. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság kollégiumának munkáját Ismertette dr. Szakács Ödön: — A büntető kollégium fő feladatának azt tekintette, hogy minél eredményesebben küzdjön a bűnözés további csökkentéséért. E célból ítélkezésében és elvi irányításában nagy súlyt helyezett a bűnözés általános és egyedi okainak a feltárására is. Ez a tevékenysége — természetesen a többi bűnüldöző szerv közreműkögi, igazgatási és igázságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság módosító javaslatainak sorsáról döntött, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők általánosságban és részleteiben — a megszavazott módosításokkal — egyhangúlag törvényerőre emelték a társadalom- biztosításról szóló tervezétet. Szünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. A napirend szerint dr. Szénási Géza, a legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. melőszövetkezetek — működésének törvényessége tovább szilárdult, főleg a jogszabályok és alapszabályok rendelkezéseinek betartása terén. A szövetkezet gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a szövetkezeti tulajdonvédelmének, ebből következik, hogy fokozott gondot kell fordítani a gazdálkodás ellenőrzésére — mondotta dr. Szénási Géza. A büntetőjog területére áttérve, dr. Szénási Géza megállapította, hogy e szakágban is a stabilitás a jellemző a szocialista törvényesség megtartásában. Alaptalanul senkit sem vonnak büntetőjogilag felelősségre. A legfőbb ügyész ezután a bűnözés helyzetéről beszélt. A többi között kijelentette: — A súlyos gazdasági bűn- cselekmények között a pazarló gazdálkodás, a beruházási fegyelem megsértése, a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozása, a gazdasági vesztegetés és még néhány más bűncselekmény száma nem emelkedett' ugyan, de ezek fokozottabb társadalmi veszélyességük miatt nagy figyelmet érdemelnek. Eddigi munkánk irányvonalának következetes folytatása mellett a jövőben is fokozottabb figyelmet fordítunk a gazdasági bűncselekményekre, a társadalmi tulajdon és az állampolgárok javai védelmére, a közbiztonságot érintő bűncselekményekre, a jogpolitikai elveken alapuló differenciált felelősségre vonásra, s nem utolsó sorban a bűnözés, illetve a törvénysértések általános megelőzésére. Az országgyűlés a legfőbb .ügyész beszámolóját egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul vette, majd meghallgatta dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját. désével — nem volt sikertelen. A bűnözés helyzetének évek óta észlelhető stagnálása után ugyanis az 1974. év kedvező változást hozott. A közvádas bűncselekmények száma az 1973. évihez viszonyítva mintegy 12 százalékkal csökkent. Ami az egyes bűncselekménykategóriákat illeti, örvendetesnek minősítette a politikai bűncselekmények további jelentős csökkenését, a fiatalkorúak bűnözésének javuló arányát. Nem kielégítő viszont a helyzet az erőszakos és garázda jellegű bűncslekmények tekintetében, ezért szigorítani kívánják a büntetéskiszabást az erőszakos, garázda bűnelkövetőkkel szemben, nyomatékosan súlyosító körülményként értékelve a rendszeresen italozó életmódot. A vagyon elleni bűncselekmények megííeláben a Legfelsőbb Bíróság büntető elvi döntésben és számos határozatában mutatott rá, hogy súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a bűncselekmény a társadalmi tulajdont károsította. A továbbiakban elmondta dr. Szakács Ödön, hogy a népgazdasági szempontból legjelentősebb gazdasági pereket az általános szabad lyoktól eltérően első fokon is a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Emellett a Legfelsőbb Bíróság bírálja el a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozó nagyszámú gazdasági perben meghozott határozatok elleni fellebbezéseket és a törvényességi óvásokat is. 1973. január 1. óta a dolgozók és munkáltatók munkaügyi vitáit is végső fokon bírósági úton döntik el. A régi területi munkaügyi döntőbizottságok helyett megalakultak a megyénként szervezett munkaügyi bíróságok, s a munkaügyi ítélkezés elvi irányítására, a vitás ügyek legfelsőbb szintű eldöntésére létrejött a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma. A dolgozók bátrabban harcolnak igazukért, felismerői, hogy a munkaügyi bíróságok egyre inkább képesek vitás ügyeikben elfogulatlan, igazságos döntést hozni. A vállalatok ugyanakkor fokozottabban ügyelnek arra, hogy mindenkor a törvényeknek, a _ kollektív szerződéseknek megfelelően járjanak el, mert ezek megsértése velük szemben hátrányos bírósági döntést vonhat maga után. RáCseterki Lajos, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára bevezetőjében arról szólt, hogy az Elnöki Tanács alkotmányunk egyes rendelkezéseinek módosítását javasolja, majd — az Elnöki Tanács megbízásából és nevében, a Minisztertanácscsal, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával egyetértésben — előterjesztette a törvényjavaslatot. — Az 1972-ben elfogadott, módosított alkotmányunk híven tükrözi társadalmunk viszonyait, segíti fejlődésünket és előrehaladásunkat — mondotta. — Akkor az orszásgvűlés és a tanácsok választásának időtartamát változatlanul hagvtuk. A törvényjavaslat most azt indítványozza, hogy az ország- gvűlés megbízása, az általa választott egyes tisztségviselők és a tanácsok választása öt éves időtartamra szóljon. — E törvényjavaslat elkészítésekor az a törekvés vezetett bennünket, hogy a társadalmi toilődés, a szneia- lista énftés programjának jriP-tfM élőén tovább erősítsük szófián s+a államunkat. tökéletesítsek az állami gzo-vek munkádét. A szn- ciaüsto állam fnnt-Möi i-ozül — a fepe+t sroeiaUsta társadalom tanszakában — előtérbe Vn—ül t s gaz_ da-á^l s-ot-yező ág toámd+ő továkenvsés'. amely a rt ár>. gaz/Sasáei terve Vlaori e1enenr_ ban az üt* vas ö11 testnt. A - a+áyzg feT-yeVof e 7 orgzá (TrurVíl ág 11-totíe ta—srZnn.. Ige pZ állami l'Öl*sá<*0,gyfAg fie> pz áv^g ta-rzV p-ieeré-an-alá- gokor át+oVioti ég ral't'Vsllas ellenőrzi azok végrehajtását) tanácsi választások e-rvmás- hoz igazodjanak, v-gvis a lövőben az orszá -z-v-v *si kéAv’Se’ői-et és tanárszakokat eevídőben válasszuk. Az előkészítés ideién az e^vet- éztés mellett, a legtöbb kérdés és megíemzés ezzoi kapcsolatban hangzott pl, Ez érthető. h’szen nem réton különítettük el egymástól a két — A tö-r*v^'nV elfor^^á*^ óta megalkottak a tanácsokról s-^óló törvényt, amely megváltoztatta a ta~ jönnek azonban arra is, hogy a bíróságok nagy segítséget nyújthatnak számukra a munkafegyelem erősítéséhez. A törvényességi óvások viszonyított számarányának csökkenő tendenciája pedig a döntőbizottságok és munkaügyi bíróságok munkája színvonalának emelkedésére utal. összegezve megállapítható, hogy a munkaügyi bíróságok létrehozása helyes volt, s egyaránt sikeresen szolgálta a szocialista demokrácia és a törvényesség erősítésének pártunk által meghatározott célkitűzéseit. Befejezésül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: — Pártunk programnyilatkozata megállapítja, hogy „előre haladásunk tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván”. Mi ezt a munkát örömmel és készséggel vállaljuk. Azzal a jogos bizakodással haladunk előre, hogy munkánkkal szilárdítjuk a magyar igazságszolgáltatás alaposságába és megbízhatóságába vetett hitet és szerény eszközeinkkel mi is hozzájárulunk szocialista építőmunkánk eredményességéhez. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. Ezután a napirend szerint az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztése következett. nácsok helyzetét, növelte önállóságát s ezekben az években a tanácsi munka gazdasági alapja határozottabb körvonalat öltött. A helyi politikában is a fő kérdés az építés: a lakásépítés a kommunális fejlesztést és a közszolgáltatást öt évre tervezik meg. A tanácsok is a népgazdaság ötéves tervéhez igazodva oldják meg a területfejlesztési feladatokat, tervük része a népgazdaság tervének. Alapvetően ebből a meggondolásból javasoljuk, hogy a tanácsok választása- is öt évre szóljon. — Nem kerülte el figyelmünket az a tény, hogy a most működő tanácsok megbízása 1977-ben lejár. Ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása a jövőben egybeessék, a jelen törvényjavaslat az első paragrafus (2) bekezdésének hatálybaléptetését külön törvényre bízza, ezzel lehetővé teszi, hogy az illetékesek megfelelő javaslatot dolgozzanak ki az átmenet megoldására. — Ügy gondoljuk, hogy népgazdasági tervünk végrehajtását hatékonyabbá teszi, ha a terveket meghatározó, végrehajtó és végrehajtást ellenőrző választott testületek és egyes tisztségviselők megbízatása egvaránt az ötéves tervidőszakhoz igazodik. — Alkotmányunkban meg- foga1 máztuk, hogv társadalmunkat a marxista—leninista párt vez°+i és a nárt a kongresszusait 5 évenként tartja. Az alkotmány egves rendelkezéseinek módosításáról beterjesztett javaslatok törvénvheikt"t-ásával a tisztelt orszázgvűtés az élet k*vete!ménye,viez igazítja a választott áuami testületi szervek működését. — Az Elnöki Tanács'meggyőződése. hogy e döntos tnvábh erősíti szocialista, á1lamonkat, jobb összhangot teremt a nolitjkat és gazdasági faládátok következetesebb valóraváltásában. — Az Elnöki Tanács nevében tisztelettel kérem a törvényjavaslat elfogadását — mondta befejezésül Cseterki Lajos. A beterjesztett törvényjavaslatot a képvise’ők egyhangúlag elfogadták. • Az országgyűlés tavasz! ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Együfit, Sléuenként Tfiruény a uúlasztásokről \ %
