Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-10 / 83. szám
1975. április 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hz országos konferencia második Rapja Szolnokon Reflektorfényben a IV. ötéves terv Á gyorsabb haladás utján T (Folytatás az 1. oldalról.) nak is. Ezekből sokféle félkész és késztermék készül. Többek között 500 tonna fonalat, 145 ezer matracot, mintegy 100 ezer paplant, 13 ezer darab hálózsákot állítottak elő textilhulladékból, 4—5 ezer tonna anyagot pedig a bútor- és a kárpitos ipar kapott Az értékes hulladékok egy részét tehát hasznosítjuk a népgazdaság számára, ( megoldatlan viszont az évi 30— 35 ezer tonna gumiabroncshulladék felhasználása. Ez a kérdés annál is inkább sürgető, mivel 1980-ban már évi 50 ezer tonna, az ezredforduló tájLán pedig 80 ezer tonna hulladékabroncsra lehet számítani. Megoldásra vár többek között a mind nagyobb számban kiselejtezett személy- és tehergépkocsik, illetve mezőgazdasági és erőgépek szervezett begyűjtése és bontása. Az előzetes becslések szerint 1980-tól évi 40 ezer személy, 20 ezer tehergépkocsi, valamint 6—8 ezer Mit viselünk majd a lábunkon 1976-ban? Erre kaphat választ az érdeklődő a martfűi művelődési házban tegnap megnyílt cipőmodell- bemutatón. A kiállított kollekció arról tanúskodik, hogy a Tisza Cipőgyár képes — évről évre — rugalmasan alkalmazkodni a vásárlók divatszabta igényeihez. Láthatók itt sport- és kismamacipők a már megszokott szép színekben, férfi- és női cipők a legújabb „divatáramlatok” szerinti keskenyedő orral, vékony ..penge” talppal. A cél tehát: megnyerni a vevők ízlését. Üj anyagokat használnak fel, mint pL a könnyített gumi krupon. A hosszú és bonyolult elnevezés olyan anyagot takar, amely első mezőgazdasági gép selejtezése várható. Ugyancsak megoldásra vár az üveghulladékok, elhasznált konzervdobozok és más eszközök szervezett gyűjtése és hasznosítása is. A konferencia résztvevői tegnap délután csoportokban a megye kilenc üzemében és vállalatánál tettek látogatást. Többek között a jászberényi Hűtőgépgyárban, a Tisza- menti Vegyiművekben, a martfűi Tisza Cipőgyárban, a Szolnoki Állami Gazdaságban, a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem mezőtúri főiskolai karán tanulmányozták az anyagellátást, a készletgazdálkodást, a munka- szervezés formáját és módszereit, illetve az oktatás technikai bázisát. A szekcióülések, és az üzemlátogatások tapasztalatait csütörtökön plenáris ülésen értékelik. A konferencián kialakított legjobb elméleti és gyakorlati módszerekről a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság ajánlást ad ki. látásra szépen kikészített bőrnek tűnik. A forma mellett hangsúlyt kap a tartalom is, mert az ilyen cipőtalpak korántsem kopnak annyira, mint a bőr, s ugyanolyan könnyűek. A százötven modellt bemutató kiállítást Maczó László, a cipőgyár műszaki igazgatója nyitotta meg. Ezután Vági Sándornak, a terv^ osztály vezetőjének a divat- irányzatokról, Bodó Imre tervezőnek pedig a választék bővítéséről szóló előadását hallgatták mega résztvevők. A megnyitó utolsó napirendi pontjaként cipőipari és környezetvédelmi filmeket vetítettek. A kiállítás április 12-lg várja az érdeklődőket A könnyűipar kiváló vállalatai, i szövetkezetei A Könnyűipari Minisztérium a vele együttműködő szakszervezetekkel egyetértésben tavalyi munkájuk alapján az ágazatban legjobb eredményt elérő vállalatoknak, szövetkezeteknek odaítélte a Kiváló Vállalat, illetve Kiváló Szövetkezet címet. Szolnok megyéből a Köny- nyűipar Vállalata címet a Tisza Cipőgyár és' a Tiszavi- déki MÉH Vállalat kapta. A tanácsi könnyűipar Kiváló Vállalata lett a Szolnok megyei Tanács Faipari Vállalata és a jászberéhyi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat. Kiváló szövetkezet kitüntetést a karcagi Fa- Elektro- Lakatos ipari Szövetkezet és Szolnok megyei Fényképész Szövetkezet kapott. ' \ . Inari aktíva TOrökszentmlklóson Törökszentmiklóson tegnap ipari aktivaülést tartottak. Az eredményekről és gondokról Kovács János, a városi pártbizottság gazdaság- politikai munkatársa tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a negyedik ötéves terv eddigi legeredményesebb évét zárták, örvendetes, hogy a minisztériumi irányítású vállalatok egy év alatt a termelést 3,6 milliárd forintról 3,9 milliárdra növelték, ami az intenzív gazdálkodás eredménye. A tanácsi irányítású vállalatok termelési értéke az elmúlt évben 111 millió forintról 108 millióra csökkent. Viszont nőtt a termelési érték a Szilikátipari Vállalatnál, mintegy 5 százalékkal és a Költségvetési Üzemnél is, megközelítőleg 20 százalékkal. A város szövetkezeti iparában dolgozók is jó eredményeket értek eL Kiemelkedően dolgoztak a Gépgyártó és Javitóipari Szövetkezetben, ahol egy év alatt majdnem megkétszerezték termelési értéküket. Jók a termelés mutatói az Építőipari és Háziipari Szövetkezetnél is. Ü A tervezettnél gyorsabban növe- " kedett a nemzeti jövedelem, az ipari, a mezőgazdasági termelés, több lakás épül fel. öt év alatt az egy főre jutó reáljövedelem 25, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal emelkedik. Ezzel eléri a tervtörvényben megjelölt színvonalat, holott — mint az írás első részében utaltunk rá — népgazdaságunkat kedvezőtlenül érintették a tőkés világgazdaságban végbemenő folyamatok. Mindent összevetve: nincs okunk a pesszimizmusra. Ám az sem véletlen, hogy a Központi Bizottság beszámolója a XI. kongresszuson nem mást, hanem a „kielégítő” jelzőt használta a IV. ötéves terv négy évének eredményeivel kapcsolatban. Hogyan értelmezzük ezt a kifejezést? Adott lehetőségek Ügy, hogy a meglevő adottságaink1 célszerűbb kihasználásával előbbre állhatnánk. Szóltunk a beruházásokról. Itt a már megkezdettek befejezésének gyorsítása. az újak alaposabb előkészítése elengedhetetlen, egyrészt még a IV. ötéves terv jobb teljesítése,. másrészt az V. ötéves terv szilárd megalapozása érdekében. A vegyipar tetemesen növelte a műanyagok, a szintetikus szálak, a kénsav termelését — 1970-ben 56 ezer, 1974-ben 115 ezer tonna volt az itthon előállított műanyagok mennyisége —, de nagy gondot kell fordítani az előirányzatok árucikkenkénti teljesítésére, mert itt lelhetők adósságok. Gazdag a példatár. Hiszen nem beszéltünk az építőiparról, ahol az eredetileg számított 7—8 százalékos évi építési-szerelési értéknövekedésnek csak a felét könyvelhették el, s bár nőtt a gépesítettség, a házgyári hálózat, a munka termelékenységének emelkedése szintén nem éri el a negyedik ötéves tervben célként szereplőt. Adottak a lehetőségek a jobbra, többre? Fölösleges a bizonykodás. Jól értelmezett teendők Napjainkban aligha akad olyan gazdasági egység, ahol ne készülőnek az V. ötéves tervre. A legjobb felkészülési mód azonban a IV. ötéves terv hiánytalan megvalósítása, a végrehajtás tapasztalatainak értő elemzése, a tanulságok összegezése! Nem fogadkozásokra van szükség, hanem a teendők helyes értelmezésére. Annak felismerésére, hogy mindenfajta tevékenységnél a döntő a munka társadalmi termelékenységének eddiginél gyorsabb növelése. Ahogy alapvető a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása is. Ettől viszont elválaszthatatlan a tudományostechnikai forradalom gyorsabb hazai kibontakoztatása. Nem a pongyolaság okán került három egymást követő mondatba a gyors szócska. Hanem mert — amint azt a XI. kongresszus határozata kimondja — „a következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése.” Ez pedig csak akkor érhető el, ha a haladás gyorsabb lesz a legfőbb népgazdasági területeken, tevékenységekben. Á tartalékok értéke Idén a kohászat — követve az ötéves programot — tovább növeli a produktumát, egyebek mellett 2,6 millió tonna hengerelt árut állít elő, 200 ezer tonnával többet, mint tavaly. A forrás: a tartalékok mozgósítása, a termelékenység növelése. A kőolajiparban 9,5 millió tonna a feldolgozható mennyiség, ennek túlteljesítésére nincs mód. Két, találomra választott példa a lehetségesek közül. Azt bizonyítják, hogy hatalmas a tartalékok értéke, de ezt a népgazdaság sok területén a szükségesnél lassabban ismerik fel. Fényt vet erre, hogy öt esztendő alatt. a népgazdaságban a termelés fajlagos költségei csupán 2,5 százalékkal csökkentek, ami a lehetőségekhez mérve szerény haladás. A negyedik ötéves terv volt az az időszak, amikor rá kellett jönnünk: növekedés és takarékosság, fejlesztés és hatékonyság elválaszthatatlanul összetartoznak. Elvi igazságként ezt eddig is tudtuk. Most már azonban gyakorolnunk szükséges. A jelenlegi tervidőszakban a termelés növekedése — szemben a korábbi ötéves tervekkel — mentes a nagy ingadozásoktól. Akkor a grafikon görbéje mögött sok minden rejtve maradt, most, az egyenletes vonal mögül előbukkannak a lazaságok, mulasztások. Befejezés és kezdés Tekintélyes szerepet játszottak a központi fejlesztési programok abban, hogy az ötéves tervnek megfelelően változott, korszerűsödött a termelési szerkezet, bár néhány területen a haladás lassúbb az eredetileg meghatározottnál. Része van — s nem csekély ,— a középtávú program sikereiben a szocialista integráció kibontakozásának és gazdagodásának, ahogy a termelési mozgalmaknak ugyancsak. Az egész változás azonban csak akkor lehet tartós, kiegyensúlyozott, ha minél több rész is ugyanazt tükrözi, mint az egész. Ezért döntő jelentőségű, hogyan sikerül befejezni az idei esztendőt — s vele a negyedik ötéves tervet —, hiszen ezzel zökkenőmentes, eredményes átmenetet alapozunk meg az ötödik ötéves terv kezdetére. Mészáros Ottó VÉGE. Elst a kertészetben Martfűn Cipőmodellek bemutatója Dolgozik az öntözogép Az április eleji zord időjárás után újból kisütött a tavaszi nap. A földeken pezseg az élet. A mezőgazdaság „napszámosai” feszített munkatempóban dolgoznak. ttegc&zfizhizi páriívikán* ■Mint a kisgyereket — Vlgyázzni kell a locsolással, mert az erős vízsugár kimosná a magot — mondja Lovász Zoltánná, a Kőteleknagykörűi Ady Termelőszövetkezet kertészetének dolgozója —. Ügy kell bánni a kelő palántával, mint a kisgyerekkel. Ha jó idő van, felnyitjuk a melegágy ablakát — megszellőztetjük a növényt, utána visszaengedjük, nehogy megfázzon. Ha ezt nem így csinálnánk, akkor megsárgulna a palánta. A kiültetés előtt egy-két héttel azonban leszedjük az ablakokat, hogy az addig melegágyi körülményekhez szokott növény alkalmazkodni tudjon az időjárás viszontagságaihoz. Hiszen a szántóföldön már nem lesz rajtuk az ablak, és ha nem „edzenénk” meg a palántákat, akkor elpusztulnának. — A hideg víz nem ártalmas a kis növénynek? — Meleg vízzel locsolunk, — kapcsolódik a beszélgetésbe Csőké Veronika —. Most éppen paradicsompaprika palántát, a soroksárit és a ceceit öntözzük. Ezekből az idén 40 hektárra kell jó. „szaporítóanyagot” nevelni. Csak az a baj, hogy a meleg vizet a közoonti majorból szállítják ide lajtokkal. Itt a telepen ugyanis csak hideg víz van és gondolja el mi van, ha nem érkezik meg időben... — Locsolunk a másik melegágyben is? — kérdezi Bozsó Istvánná. — Igen — hangzik a válasz. Kellemes ez a tavaszi napsütés, szinte ipelegem van, — mondja Molnár Mihályné. Ez jó is, mert amúgy elég nehéz a munka. Ne értse félre, nem a locsolás a nehéz, hanem amikor készítettük a melegágyakat, azt a temérdek trágyát és földet is nekünk asszonyoknak kellett cipelni. Azt érzi a karunk. Szerencsére most már könnyebb lesz, csak a locsolás és a gyomlálás van hátra. Fabódé áll a tiszabői Petőfi Termelőszövetkezet lucernaföldjén. Lakókocsinak még jó indulattal sem nevezhető. pedig ilyen célokat szolgálna. Az öntözőmunkások laknak benne, persze csak nappal, addig ameddig a locsolási idény tart. Távolabb már az öntözőgép is dolgozik. öirstoarslc a Bocssesrsöt — Tegnap „települtünk” ki — mondja Rézsó József öntöző. Most rendezgetjük a bungalót, még egy kis széna is kerül a priccsre, így kényelmesebb. Még egy lópokrócot szeretnénk szerezni valahonnan. — Meddig maradnak itt? — Amíg a 13 hektáros lucernatáblát meg nem öntözzük. — Egy „állásból” mekkora területet öntöznek? — Ha mind a 25 szórófej működik, akkor egy hektárt, de most 23 van munkába. A két szélsőt leszereltük, mert lejt a tábla és másképp ösz- szegyűlne a végében a víz. Erre viszont vigyázni kell, mert könnyen kiviszi a lucernát. Ez a növény ugyanis ha ellepi a víz, és rájön a nagy meleg, kipusztul. De az öntözőberendezést sem szabad ellenőrzés nélkül hagyni. Előfordulhat, hogy a csövekben megnő a nyomás és kilövi a szórófejek gumitömítését ■Minden pillanatban résen — Bizony minden pillanatban résen kell lenni — mondja Pataki Pál. :— Tavaly kaptuk ezeket a . Tisza II. típusú szórófejeket, de nagyon sok baj volt velük. Szerencsére most már tudjuk, hol volt a hiba. A vízsugár rossz szögben érte a lengőkarokat, így nem csoda ha nem forogtak. Mire ezt kiötlöttük nagyon sokat kellett törni a fejünket. Még az agronómusnak is szóltunk. Végül két szál gyufával megjavítottuk az egész szerkezetet. B. Z. A műhelyből az üzemi pártbizottság irodájába irányítanak. — 'Móra Péter párttitkárt keresem. Kedves, mosolygós fiatalember áll fel. Hellyel kínál. Ahogy meglendül a beszélgetés kereke, úgy tudok meg egyre több mindent a műhelyről. „A Műhelyről”, ahol pár hónappal ' ezelőtt még hegesztőként dolgozott. — Illetlenségnek tartja, ha valaki 33 évesen számot vet eddigi eredményeivel, munkájával, esetleg emlékeivel? — Nem. Ha valaki ilyen sorsfordulóhoz ér, .mint én ... Nem. — Hogyan kezdődött? — A jászberényi Vasipari Vállalatnál 1960-ban megkaptam a KISZ-tagkönyvet, itt kezdődött el az én mozgalmi munkám. Emlékszem, úttörőknek állítottunk fel sátortábort. Nagyon jó hangulat volt a tábor építése közben. Később megdicsértek bennünket a társadalmi munkáért. Jól esett... Kis dolgok, de sokat számítanak. — Később súlyosodtak a feladatok és a munkahelyem is megváltozott, úgy hogy már az Aprítógépgyárból indultam katonának. Amikor leszereltem — 1965-ben már párttagjelölt voltam és még abban az évben fc1 is tek a tagok sorába. Mondták is az idősebbek a műhelyben: „Na fiú...!” A bizalmuk nagy felelősséget rótt rám. Megválasztottak szak- szervezeti bizalminak. Szerveztük a brigádokat. Az volt a cél, hogy kiépítsük az üzemi négyszöget. Nemsokára a szakszervezeti műhelybizottság titkára lettem, képviseltem a munkások érdekeit. Olyan műhelykollektívát sikerült kialakítani, amelyet az üzemi, gazdasági vezetés egyenlő partnerként ismer el a termelésben. — A munka mellett tanult is..'. — Ez volta dolgok másik oldala! Egyre többet kérdeztek tőlem munkatársaim. Ideológiai-politikai vitákban sokszor fordultak hozzám. Éreztem, még többet, még jobban kell tudnom. Estin leérettségiztem- és beiratkoztam a marxista középiskolába. Ha akkor valaki megkérdezte volna tőlem, hogyan szakítok időt tanulásra, nem tudtam volna rá válaszolni — időhiány miatt. Nappal a munka — teljesítményben dolgoztunk, s nekem mindig 100 százaléknál többet kellett elérnem — este a tanulás. Ekkor kétszer is megkaptam a vállalat „Kiváló dolgozója” címet. — S hogyan lett az Országos Bcketanács tagja? — 1989-ben a 1 Hazafias Népfront küldötteként részt vettem a VII. békekongresz- szuson, ahol megválasztottak az Országos Béketanács tagjává. Lehet, hogy így egyszerűen hangzik, de ezt a kongresszust számtalan felszólalás, sok-sok munka előzte meg. Az aprítógépgyáriak vietnami műszakot tartottak, tiltakozó nagygyűléseken vettek részt. A kongresszus után pedig magam is sok élménybeszámoló előadója voltam. — Béketanácstag és hegesztő. Hogyan tudta egyeztetni a kettőt? — A munkámat elvégeztem minden területen ... Szakmunkásvizsgát tettem és beiratkoztam a marxista esti egyetemre, s amennyire tudtam, eleget tettem a meghívásoknak — az élménybeszámolóknak. 1970-ben a gyári pártszervezet csúcsve- zstőségi tagja lettem, s ugyanebben az esztendőben megválasztottak a városi pártbizottság tagjának is. — Így érkeztünk el 1975-ig. — Néhány hónappal ezelőtt megválasztottak az Aprítógépgyár pártbizottságának a titkárává. Komoly ... nagyon komoly feladatot kaptam. Szeretnék úgy dolgozni, hogy az üzemi pártmunkában sphol ne legyen törés. Móra Péter üzemi párttitkár, a jászberényi Városi Pártbizottság tagja. Szerényen. csendesen beszél, ökonomikusán fogalmaz. Azt mondják róla: nagy akaratereje van a munkához. EL JL