Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. április 8.-a Tópart — holtszezonban Szívalakú sírkövek az 1700-as évek elejéről Tájmúzeum Tájmúzeumot hoztak lét­re a kemenesaljai táj leg­szebb, leglátványosabb terü­letén, a Sághegyen, a Bala­ton menti vulkánkúpok utol­só tagján. Az egykori bazalt­bánya transzformátorházá­nak az épületét alakítják át es újítják fel erre a célra. A munkát megkezdték. A tervek szerint az épületben állandó kiállítást rendeznek be; hegy történeti, geológiai, növényföldrajzi és néprajzi emlékeivel ismerteti majd meg az érdeklődőket. Magyar-e a magyar kártya? Semmi kétség: az ördög bibliái közül hazánkban leg­többen a magyar kártyát for­gatják. Ugyanakkor ezt a kártyatípust gyakorlatilag csak magyarlakta területen használják. Sokakban merül fel a kér­dés. hogy ha valóban ma­gyar ez a játékkártyatípus, miért ábrázolnak egyes lap­jai svájci személyeket? Nos, a fő ok az, hogy születése­kor — 140—150 évvel ezelőtt —, a Habsburg-abszolutiz- mus idején magyar szabad- xághösök alakjaival nem le­hetett benépesíteni a kártya­lapokat így azután Schnei­der József pesti kartyafestő grafikus a svájci szabadság- harc alakjait örökítette meg ez általa festett kártyákon. A magyar kártya apja Schiller Teli Vilmos című drámájából 8 alakot válasz­tott ki: hat lapon a svájci szabadsághőst, Teli Vilmost és társait, kettőn pedig Gess- lert és csatlósát ábrázolta. (Nóta bene; a király és ász lapok rajza nem eredeti öt­lete Schneidernek, használ­ták már előtte is magyar kartyakcszitök.) A Schneider-kártya útja 1848-ig követhető, a Bach korszakban valószínűleg el­kobozták és csak 1865-ben kezdték újra gyártani átraj­zolt formában és szebb kivi­telben, de kétségtelenül Schneider lapjainak mintája alapján. A magyar kártyát napja­inkban a Budapesti Játék­kártyagyár készíti. Másfél­százados ősétől küllemben nem sokban különbözik. Pe­dig többször próbáltak már változtatni rajta; például magyar királyokkal helyette­sítették a svájci figurákat. Így azonban alig-alig talál­tak vevőre a paklik... AZ ORSZÁG legkülönbö­zőbb részein a költők, írók szülőházában, egykori laká­sában tisztelettel őrzik az eredeti berendezést, a hasz­nálati és emléktárgyakat és az életpályát tükröző doku­mentumokat, műveket. Így, helyesebben így is adózik az utókor irodalmunk nagyjai emlékének. Éppen Ady Endre emléké­nek ne adózna ily módon is? A helyiségen nem múlhat a megvalósítás, hisz ma is megvan — a főváros szívé­ben, a Veres Pálné utca 4— 6. számú ház emeletén — Ady egykori lakása. Első fő­bérleti lakása! Csinszka öröksége volt, apjától, Bon- cza Miklóstól maradt. Ezt a háromszobás lakást rendezte be Ady felesége gazdagon és jó ízléssel. Stílbútorokkal, értékes szőnyegekkel, képek­kel, porcelán és ezüst kész­letekkel. Az örökölt vagyon jelentős részét költötte arra az otthonra, amelyben Ady 1917 őszétől haláláig, 1919. január 27-ig lakott. Itt szú; Az északi part hétköz­nap kihalt A jól megépített műúton csak ritkán jön szembe egy-egy teherautó, vagy személykocsi. A nyara­lók még üresek, csupán a helységek belterületén mu­tatkozik némi élet. A füredi szívkórház bete­gei délelőtt kezelésen van­nak, főleg csak délután népe­sítik be a csendes utcákat, a tóparti sétányt. Közvetlenül a parton vadkacsa csapat tö­mörül, majd Tihany felé húz. Tihanyban a szépen kialakí­tott faluszéli parkoló felett az Akasztó-dombról is cso­dálatos a panoráma. A fe­nyőerdőben gondosan jelzett út vezet a Háromhegyre. Itt szinte még a klíma is más. A vadrózsa töveken imitt-amott zsenge zöld levél. Nyáron az utas tiszteletét teszi a Regében, vagy elsétál a mólóra,- télutón azonban nyugodtabban szemlélődik. Arra is van ideje, hogy job­ban szemügyre vegye a belső falut, hogy azután újdonság­ként állapíthassa meg: az or­szágút és a Balaton felöli sé­tány közti részen néhány, gondosan ápolt, olyan nádfe- deles tihanyi stílusban épült parasztház áll, amit még nem látott. Bmitt is felfedez egy élelmiszerboltot és egy jó­karban levő nádíedeles ven­déglőt, — éppen eladó. Pár házzal arrébb a régi tihanyi parasztház elé felépítették annak pontos mását. Aszófő csendes, csupán a kisgyerekek játszadoznak az udvarokban és a kutyák ugatják az’ idegent. A híd­nál ismerősre akadok, aki ke­serűen meséli, hogy a szőlő­hegyen, a Vörös Málon, a ke­reszt mellől ellopták a kis­méretű, kőből faragott Má- ria-szobrot. Miközben a mű­gyűjtés kultusza egyre nő, egyebek úgylátszik „gyűjte­ményük”'alapjait így próbál­ják megteremteni. Ismerősö­met bántja, hogy nem tud­tak megőrizni az öregeik ál­Az örvényes! műemlék-malom letett költészetének számos remeke, a többi között az életművet lezáró vers: Kül­döm a frigyládát... fc­A FARADT, beteg költő abban az időben egyre ne­hezebben mozdult el otthon­ról. Dolgozószobájában, gyakran ágyban fogadta ked­ves látogatóit: Babitsot, Mó- riczot, Rippl Rónait, Söpflin Aladárt és a többi meghitt barátot. Ez az egyetlep hely Magyarországon, ahol híven rekonstruálható az eredeti Ady-szoba, Ady alkotómű­helye, életének egy szakasza. A művelődési szervek már régen eldöntötték, hogy a lakásban Ady-múzeumot ren­deznek be. Pontosabban: rendez a Petőfi Irodalmi Mú­zeum, amely nagy örömmel tesz eleget a megbízatásnak. Addig is, amíg a Veres Pál­né utcai lakásból elköltöz­nek a lakók, igyekeznek mi­nél több bútort és más tár­gyat beszerezni az egykori berendezésből. Ezek egy ré­szét már korábban megvá­sároltak Márii Ödön festőd tál felállított szobrot, amelyet a kereszttel együtt valamikor egy hatalmas jégverés után állítottak fel a pincesor ele­jén. Az örvényesí temető­kertben a XII. századi román stílusú templom maradványa mellől szép kilátás nyilik a tóra. Talán ezért is temették ide Horváth Boldizsár pro­fesszort, akinek sírhalmát egyszerű, vörös kövek borít­ják. A temetőkert alatt a Séd vize forgatja szorgosan a műemlék-vízimalom kerekét, hogy azután a víz forgatta kerék energiájával a vízi­molnár őrölje a környék leg­finomabb nullás lisztjét. A malom mellől a Séd csordo­gál a kétlukú híd alatt. Ahogy a hídon áthajtunk, a híd közepén kis fülkéből Ne- pomuki Szent János, az uta­sok védőszentje tekint az ar­ra haladókra. Balatonud varinál nyáron hányszor elmegyünk a vé­dett temető tábla előtt, anél­kül, hogy megállnánk. Ám mivel most nem csábít a Ba­laton, több idő marad a szemlélődésre. S lám csodák- esodája szív alakú sírkövek a XVII. század első feléből, amelyeket kissé már feltöl­tött a föld. vörös színüket ki­szívta a nap, s a feliratokba belemart az idő. Itt-ott még művésztől, másik részét je­lenleg szerzik be a festő öz­vegyétől. A további hiányzó tárgyakat, relikviákat is szí­vesen megvennék azoktól, akik ezekkel rendelkeznek. A muzeológusok ugyanis sze­retnék valósághűen, a ránk maradt fényképek, kortár­sak visszaemlékezései alap­ján rekonstruálni a lakást. Az eredeti bútorokkal úgy berendezni, ahogy az Ady életében volt. A fogadószo­bában elhelyeznék például a nagy kerekasztalt, a barok­kos kanapéval és a négy székkel, a dolgozószobában, Csinszka szobájában pedig mindazt, amit közös erővel sikerül majd összegyűjteni. HOSSZAS készülődésre persze nincs idő: közeledik Ady születésének 100. év­fordulója. Legkésőbb 1977. november 22-én fel akarják avatni a XX. század egyik legnagyobb költőjének em­lékházát, ahova az Ady- tisztelök, rajongók bármikor betérhetnek, M. E. olvasható egy-egy felirat: Itt nyugszik az Úrban, Somogyi Sára. A kis földbe roggyant szívalakú kövecske kisebb a többinél, s mutatja, hogy ez a Somogyi Sára, kinek veze­téknevét elválasztva vésték a kőbe — So-mogyi — 1841- ben adta át lelkét az örökké­valóságnak. A temető mellett halad az országút, onnan csak pár méter a Balaton. Biztos, hogy ötvenszer már elmentem a temető mellett, de nem bántam meg, hogy megálltam. Az ember minden évben kesereg a téli, vagy a kora­tavaszi Balaton kihaltsága felett. A drágán felépített szép üdülők (mivel nincsenek téliesítve), ott állnak kihasz­nálatlanul. Miközben a Bala­ton északi oldalának termé­szeti szépsége, nagyszerű klí­mája, történelmi érdekessége, nem kevés műemléke, mind­mind kikapcsolódást, szóra­kozást és programot kínál a pihenni vágyóknak. A csend, a nyugalom a legjobb gyógy­szer, s hol van még ilyen tiszta, pormentes, minden ártalomtól mentes levegő. Miközben egyre több dolgozó kíván üdülni, egy kézen meg lehet számolni azokat az üdülőket, amelyek télen is üzemelnek. Nemzeti kin­csünk a Balaton a megfáradt embereknek télen is, korata­vasszal is enyhülést ad. Az ablakbél látom, hogy a halászok húzóháló­jukkal jó nagy vízfelületet lehalásztak. Egész délelőtt dolgoztak, míg a núgy ladik­ba belekerült a hal és a há­ló. Délután egy óra után már a halász nylon-szatyorban az élő hallal, a Trabantján, vagy Wartburgján hazafelé veszi útját. A parti stégen gondosan összerakva a húzó­háló. A nagy ladik, s a moto­rosbárka is árva, de csak reg­gelig, amikor újra elölről kezdődik a munka. Szombat, vasárnap, különösen ha nap­fény is van már, megjelennek a horgászok, ami már jelzi, — közeledik a szezon. Boros Mit mond Tibor napja? Április neve — a többi hó­nap elnevezéséhez hasonlóan — római eredetű. A latin „aperire”, azaz megnyitni szóból származik. (Ovidius szerint a tavasz nyit meg mindent.) Az április egyéb elnevezései: tavaszhó, Bika hava, Szentgyörgy hava. A hó folyamán a nappal 1 óra 35 perccel növekszik az éjszaka rovására. Hersei, egykori csillagász szerint az időjárás így alakul: elején tovább tartanak a viharok, 10-én jobbra fordul, 16-ig enyhe, kellemes napok, 17-től 24-ig sok eső, a hó vége sze­les, esős, változó. A 100 éves naptár még szeszélyesebb időt jósol: 7-ig hideg, 8-án enyhül, 9—10-én szeles, 11— 14-én kellemes, 15—16-án zivataros, 17-től 22-ig válto­zó, azután esős időjárás. A Kincses Kalendárium kieme­li április 14-ét, Tibor napját. A magyar nén regulái szerint ha Tibor (Tiburcius) napjá­ra a rétek még nem zöldül­nek, a gazdák remélik a föld termékenységét. Ha ez a hó­nap nedves, bőséget várnak. Ady-relikviák kerestetnek Mikor keletkeztek a vitaminok? Szovjet kutatók véleménye szerint bizonyos vitaminok a legősibb szerves vegyületek közé tartoznak, amelyek már akkor is léteztek, amikor még nem alakult ki a Föl­dön az élet. Ezek a vitami­nok sok milliárd évvel ez­előtt az ősóceánban az ami- nósavakkal, nukleinsavakkal és fehérjékkel együtt épí­tették fel az első olyan komplex vegyületeket, ame­lyekből élő szervezetek ala­kultak ki. A legrégibb vita­minok az egész szerves vi­Eddig az olajszállító tar­tályhajók rakterében a fo­lyadék hőtágulása és párol­gása miatt feltöltetlen ka­pacitást kellett hagyni — a túlnyomás kiküszöbölésére. Ez a szállítókapacitás nem teljes kihasználását és a leg­értékesebb szénhidrogének­nek a ventillátorokon ke­lágban megtalálhatók, pl. a nikotinsav, a PP-vitamin, és a B-csoport legtöbb tagja. Ahogyan az élő szervezet fejlődött és egyre összetet­tebbé vált, vitaminok szin- * tézise következett be, s ezek már csak bizonyos szerveze­tekben mutathatók ki. Pél­dául az A-vitamin csak a iátóképességgel rendelkező élőlényekben található meg. Még az A-vitaminnál is fia­talabb a csontképződésben döntő szerepet játszó D-vi- tamin, a gerincesek „privi­légiuma”. Kőolajszállítás tartályhajókon Ahol a roquefort sajt érlelődik Franciaország a sajtok ha­zája. A sajtokból világvi­szonylatban ebben az or­szágban leggazdagabb a vá­laszték. Itt a sajtfogyaszlás- nak valóságos történelmi múltja van. A különféle saj­tok közül a roquefort az, amelyet nem lehet utánozni és amely iránt a külföldi piacokon mindig nagy volt az érdeklődés. Roquefort falu Dél-Fran- ciaországban a Hérault, Tarn és Gard folyók környé­kén található. Egy geológiai horpadásban fekszik, festői sziklacsoportok veszik körül. A roquefort sajtot juhtejből készítik. A tejet Dél-Fran- ciaország különböző vidéké­ről. valamint Korzikáról gyűjtik össze. A roquefort sajt gyártása különben nem tér el jelentősen a többi sajt gyártási receptjétől, de ér­lelése igen. A roquefort érlelődése, fi­nomodása három hónapot vesz igénybe. Ez a folyamat 100 lábnyira a föld alatt egy barlangban történik. Ennek a mikroklímáját nem lehet Utah ózni. A barlang hőmér­séklete’ télen-nyáron állan­dó: 6—8 °C. A mikroszkopi­kus fermentáló anyag és a klíma segítségével kapja meg a sajt a zöldeskék szí­nű penészt, amelynek ízét a borkóstolók és a sajt gur- mandok egyaránt utánozha­tatlannak tartják. A bar­lang mikroszkopikus gom­bái nélkül tehát nem érlelő­dik a francia sajtok egyik királya, a roquefort. Orvosok mint géptervezők Gépek egész együttesére tettek javaslatot a kohászok­nak — orvosok. A donyecki Munkaegészségügyi Intézet munkatársai olyan berende­zéseket szerkesztettek, ame­lyek megbízhatóan védik a dolgozókat a munka közben keletkező portól. A martin­műhely körülményeinek ta­nulmányozása után az orvo­sok gépet terveztek a mun­kahelyeken levő por elta­karítására, a másik készü­lék pedig a martinkemencék boltozatának tisztítására szol­gál. A harmadik újítás egy szekrény, amely önműködő­en tisztítja a kohászok vé­dőruháit. Az orvosok ter­vezte gépek iránt más ipar­ágak vállalatai is érdeklőd­nek. Horpadás ellen — gumicsésze Gyakran megesik, hogy kisebb „koccanáskor” az autókarosszérián csupán hor­padás keletkezik, s talán még a festék sem pattog- zik le a lemezről. Ilyenkor jó szolgálatot tehet a képen látható szívócsésze, amit egy dániai cég hozott forgalom­ba. Az erős gumiból készí­tett harangot rá kell szorí­tani a horpadt felületre, mi­után a rajta levő csővégző­dést egy légszivattyúval kö­tik össze (ami akár a gu­mifelfújásra használt lég- kompresszor szívó csonkja is lehet). A szivőerő hatásá­ra a lemez — az esetek többségében — visszaugrik eredeti helyzetébe. Nagy előnye a módszernek, hogy a karosszéria szépséghibájá­nak eltüntetéséhez nem kell leszerelni az ajtó- vagy te­tőkárpitot, ami a hagyomá­nyos módon való kikalapá­lás esetén nem kerülhető el. Ha az autótulajdonosnak nem is érdemes beszereznie a segédeszközt, az iparosok, szervizek jó hasznát vehetik (akár még házilagosan is elkészíthetik). resztül való elvesztését je­lentette. Egy szovjet felta­láló elegánsan oldotta meg a fenti problémát: a tar­tályhajóra egy kis térfoga­tú szekciót tervezett, ahova lefolyhat a teljesen feltöl­tött tartály-fészekből a túl­nyomás által kiszorított, vi­szonylag kismennyiségú olaj.

Next

/
Thumbnails
Contents