Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

1975. április 8. BTOINOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elutazott megyénkből az észt és a bolgár delegáció (Folytatás az 1. oldalról) gal épít ki széles körű kap­csolatot. Kjusztendil és Szol­nok megye viszonylag nem Elutazása előtt arra kér­tük Sztanko Dimitrovot, a bolgár küldöttség vezetőjét, foglalja össze a látogatás ta­pasztalatait. — Felejthetetlen napokat töltöttünk Szolnok megyé­ben, gazdag útravalóval té­rünk haza. Örülök, hogy részt vehettem nagy ünne­pükön, s örülök, hogy meg­ismerhettem mindennapi életüket, munkájukat. Köz­vetlenül a XI. pártkong­resszus után érkeztünk, a határozatok végrehajtásának kezdetén. Otthon figyelem­mel kísértük a kongresszus tanácskozását, s most jó lát­ni az egészséges munkaked­vet, a tettrekészséget. Engem az ragadott meg legjobban, hogy milyen rendkívüli a párt tekintélye, Bárhol jár­tunk — üzemben vagy ter­melőszövetkezetben — érez­tük a politika iránti bizal­mat, s ez mindennél többet mond. nagy múltra visszatekintő testvéri együttműködése is céltudatosabb lesz a két me­gye között most aláírt szer­ződés alapján. Sztanko Dimitrov — Véleménye szerint mi­lyen együttműködési lehető­ségek kínálkoznak? A két megye miben segítheti egy­más munkáját? — A kapcsolat legfonto­sabb célja a tapasztalatcse­re, az ismerkedés. A most megkötött szerződés értelmé­ben újabb és újabb delegá­ciók követik majd egymást. Hogy minket mi érdekel el­sősorban? Volt alkalmunk meggyőződni a magyar me­zőgazdaság magas fokú ter­melési kultúrájáról. Sokat jegyzeteltem, s egy-két dol­got talán már most haszno­sítani tudunk. De szeretnénk megismerni kereskedelmi módszereiket is. Lehel, hogy önök elégedetlenek- kereske­delmük eredményeivel, ám mégis előttünk járnak ... Meggyőződésem. hogy jó kezdet tanúi vagyunk. Szol­nok megyében új barátokat, új segítőtársakat nyertünk, s bízom benne, hogy mindez fordítva is igaz. — Mikor üdvözölhetünk ismét kjusztendili vendége­ket Szolnokon? — Most Szolnok megyén a sor. Nagy ünnepünkre, szep­tember 9-re már magyar ba­rátainkat is várjuk, másik testvérkapcsolatunk, a brjanszkiak küldöttsége mel­lett. S még valami. Szolno­kon hamarosan „bolgár” he­tek, Kjusztendilben „magyar’.’ hetek lesznek, a jövő évtől kezdve pedig úttörők csere­üdültetésére is sor kerül. A kapcsolat létrejött, s én úgy érzem, valóban testvérek lesznek megyéink. H. D. Interjú Sztanko Dimitrowal a Kjusztendil megyei pártbizottság első titkárával Szolnok megyei műszaki hetek Ma kezdődik az országos aayag- és készletgazdálkodási konferencia r A műszaki és agrár szak­emberek sokáig csak keres­kedelmi tevékenységnek te­kintették az anyag- és kész­letgazdálkodást. Főjön az anyaggazdálkodók, a főköny­velők, a pénzügyi-számviteli szakemberek feje azon, hon­nan teremtik elő s mennyi­ért, hogyan a megfelelő nyersanyagokat, hogy mek­kora a készlet; sok-e, vagy éppen kevés. Nekik az a fontos — így gondolkodtak, s gondolkodnak még ma is többen — hogy mindaz, amire a gyártáshoz, a terme­léshez szükség van, idejében kéznél legyen, a többi nem rájuk tartozik. Többek között ennek a termelésközpontú szemlélet­nek a megváltoztatásai, gaz­daságosabbá tétele a célja a ma délelőtt megnyitó orszá­gos anyagellátási és készlet­gazdálkodási konferenciának. A tanácskozás házigaz­dái és rendező szervei tegnap a konferencia előkészületeiről, alapve­tő célkitűzéseiről sajtó- tájékoztatót tartottak. "A tájékoztatón részt vett Brezvai István, a városi pártbizottság titkára. Tóth János, a konferenciát rendező Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság Szolnok megyei szervezeté­nek elnöke bevezető szavai­ban a tanácskozás határain­kon is túl mutató jelentősé­gét hangsúlyozta, majd Kuk­ri Béla, Szolnok Város Ta­nácsának elnöke a házigaz­dák nevében többek között arról szólt, milyen szívesen adott otthont a konferenciá­nak a 900 éves fennállását ünneplő megyeszékhely. Az anyag- es készletgaz­dálkodási konferencia egy­ben első rendezvénye a VL Szolnok megyei műszaki he­tek május 17-ig tartó és 85 rendezvényt felölelő soroza­tának. A központi téma ezúttal a termelés anyagi-tech­nikai színvonalának korszerűsítése lesz, a ma kezdődő háromnapos konferencia is ezt tük­rözi. A tanácskozás — mint azt dr. Galambos Sándor, a köz­ponti előkészítő bizottság el­nöke hangsúlyozta — kap­csolódik a KGST azonos té­májú konferenciáihoz. Az előadások, korreferátumok azt igyekeznek hangsúlyoz­ni, hogy milyen komplex feladat az optimális anyag és készletgazdálkodás, a műszaki-technikai bázis megteremtése, s hogy ebben mind a közgaz­dászoknak, mind a műszaki­aknak, agrárszakembereknek nagy szerepük, s nem utol­sósorban nagy felelősségük van. Az országos tanácskozást ma délelőtt plenáris ülésen nyitják meg a szolnoki Szig­ligeti Színházban, majd a szakemberek három szekció­ban tárgyalják meg egy-egy gazdasági terület eredmé­nyeit, gondjait, feladatait. Az ipari szekció és az építőipari- közlekedési szekció mellett külön ' szekcióban foglalkoznak a szakemberek az élel­miszergazdaság anyag és készletgazdálkodásával. A kettőszázötven Szolnok megyei meghívott mellett az ország szinte minden tájá­ról mintegy négyszázan ér­keztek a tanácskozásra, de több szocialista ország is képviselteti magát A konfe­rencia érdekessége, hogy a tudományos tanácskozások kiegészítéseként holnap dél­után üzemlátogatásokra is sor kerül. A megye kilenc üzemében, gazdaságában, be­szélhetik meg a vendégek kollegáikkal az eredménye­ket, gondokat a helyszínen. T P. Rüegwalissulo teruek Kunhegyesen Amikor Kunhegyes három termelőszövetkezetének tag­ságát megkérdezték, kíván­nak-e egyesülni Kunság Né­pe néven, a jelenlevők kilenc kivétellel igennel szavaztak. Ha most v'sszatekintünk az időközben eltelt néhány hó­napra, nyugodtan mondhat­juk, hogy a bizalom nem volt hiá'oava’ó. A gazdaság növényter­mesztési szerkezetében nem hozott alapvető változást a január elsejei hármas egye­sülés. A kukoricát, a szóját és a cukorrépát eddig is zárt rendszerben termesztették, de ősszel már a búzát is ipar­szerű technológia alapján ve­tik. Öntözési lehetőségeik jpk, s ez lehetővé teszi a szó­ja és a cukorrépa öntözését. A kukorica biztonságos ter­mesztése érdekében, kihasz­nálva a Tisza II. vízlépcső adta lehetőségeket, a szövet­kezet 409 hektárt rendezett be mélybarázdás öntözésre. A szarvasmarha-tartásban már elkezdődött a tej- és húshasznosítás szétválasztá­sa. Még ebben az évben be kell fejezni egy 500 férőhe­lyes szakosított húsmarhate- lep építését és az istállók be­népesítése is idei feladat. A tejelő tehenek létszámát két­százról háromszázra emelik, és évi 3 ezer 500 liter tejet várnak a magyartarka állo­mánytól. A szakosított ser­téstelepet úgy fejlesztik, hogv évi 8 ezer helyett 10 ezer hí­zott sertést tudjanak eladni. A baromfiállományt is növe­lik, 659 ezer helyett 1 millió csirke értékesítését tervezik. A juhtenyésztés sem marad változatlanul. Az 1800 anya­juhból a kiöregedett állato­kat lecserélik. Kitüntetett TÜZÉP-brigádok A Keletmagyarországi Tü- zép Vállalat szocialista bri­gádjainak vezetői tegnap Debrecenben tanácskoztak. Értékelték a pártkongresszu­si, illetve a felszabadulás tiszteletére tett munkafel­ajánlásokat, a vállalat elmúlt évi eredményeit és az idei feladatokat, terveket. A munkaversenyben 52 brigád vett részt, több mint ötszáz taggal. Kiemelkedő munká­jukért a szolnoki kirendelt­ség Komarov, Vörös Hajnal, a tiszafüredi telep Lenin és a szolnoki 101-es telep Petőfi és Béke brigádja aranvjel- vényt kapott, nyolc Szolnok megyei brigádot ezüst-, né­gyet bronzéremmel, hármat pedig oklevéllel tüntettek ki. A vállalat négy dolgozója kapta meg a Belkereskedel­mi Minisztérium Kiváló Dol­gozója kitüntetést, közöttük Dóba József, a kisújszállási telep vehetője. Tavaszi munhák a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben Mintegy három és fél ezer hektáron gazdálkodik a tö­rökszentmiklósi Dózsa Ter­melőszövetkezet, tehát a kö­zepes nagyságú üzemek közé tartozik. Az ezer hektár gabona fej­trágyázását és téli hengerezé- sét még február közepén be­fejezték, helikopteres vegy­szerezését, gyomirátását meg­kezdték. Cukorrépából az idén 50 hektárral vetnek töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Mintegy 120 hektár cu­korrépát öntözni fognak. A napraforgót 440 hektáron termesztik. A terület vegy­szerezését, kombinátorozását, vetését a hónap közepén kez­dik. A napraforgóval egyidő- ben juttatják földbe a kuko­rica-vetőmagot is, az újonnan vásárolt John Deere gépsor- raL Szovjet szakszervezeti küldöttség Szolnokon Barátsági nagygyűlés a Járműjavítóban Vasutasok, postások, gép­kocsivezetők, mérnökük, re­pülőgépszerelők, hajósok a tagjai annak a szovjet szak- szervezeti küldöttségnek, amely a SZOT meghívásá­ra felszabadulásunk 30. év­fordulója alkalmából ha­zánkba érkezett. A főváro­si programon kívül vidék­re is ellátogattak, a tegna­pi napot Szolnokon töltöt­ték. A küldöttség tagjai közül tizenöten részt vet­tek Magyarország felszaba­dításában, ketten pedig a Szovjetunió Hőse kitünte­tés tulajdonosai. A 40 tagú csoportot — amelyet Szavinov Nyikoláj Petrovics vezet — a Szak- szervezetek megyei Tanácsá­nak székházában Árvái Ist­ván, az SZMT vezető titkára fogadta. Az üdvözlés után a vendégeket Sipos Károly- né, az SZMT titkára tájé­koztatta a megye szakszer­vezeti munkájáról. Többek között elmondta, hogy az országban 19 szakmának van önálló szakszervezete és Szolnok megyében mind­egyik megtalálható. A szak- szervezeti tagok száma ná­lunk 128 ezer, ebből több mint 100 ezren még aktívan dolgoznak, a többiek diákok és nyugdíjasok. A beszélge­tés után a csoport a Vörös Csillag Filmszínházban meg­nézte a Szolnokról készült filmeket. A filmvetítés után város­nézésre indultak. A szovjet vendégek megismerkedtek a tiszaligeti KlSZ-táborral, a sportkombináttal, Szolnok új lakótelepeivel és egyéb ne­vezetességeivel, s közben ko­szorút helyeztek el a szov­jet hősök emlékművén. A nap második felét a város „legidősebb’’ üzemében, a Járműjavítóban töltötték. A látogatáson sokat megtud­tak a gyár múltjáról, jele­néről. A nap ■ legnagyobb eseménye a 16 órakor kez­dődő baráti nagygyűlés volt, amelyen részt vettek a gyár dolgozói. Megjelent Sándor László, a városi pártbizott­ság első titkára és Kukri Béla, a városi tanács el­nöke is. A baráti nagygyűlésen Ár­vái István mondott beszédet. Méltatta felszabadulásunk 30. évfordulójának jelentősé­gét, majd az MSZMP XI. kongresszusának munkájá­ról, az ott elfogadott irány­elvekről szólt., Beszélt Szol­nok megye 30 éves fejlődé­séről, politikai, társadalmi, kulturális életéről. Röviden ismertette a megyeszékhely történetét. Beszédének végén népeink kapcsolatáról, a szovjet—magyar testvéri ba­rátság további elmélyítésé­ről szólt. A nagygyűlésen felszólalt Szavinov Nyikoláj Petrovics, a küldöttség vezetője. Meg­köszönte a kedves fogadta­tást, az egésznapos progra­mot, amely lehetőséget adott számukra, hogy megismer­jék a várost, az itt dolgozó embereket. Elismeréssel be­szélt sikereinkről, amelyet a szocializmus építésében ed­dig elértünk. Reményét fe­jezte ki, hogy látogatásuk tovább erősíti a két nép ba­rátságát. A gyűlés végén Sándor László átnyújtott a Jármű­javító dolgozóinak egy okle­velet, amely tanúsítja, hogy az üzem a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja lett. Kukri Béla átadta a város emlékplakettjét a kül­döttség azon tagjainak, akik a Szovjetunió Hőse kitünte­tés tulajdonosai és részt vet­tek hazánk felszabadításá­ban. Jól felkészültek az idényre Öntözési tanácskozás Karcagon A nagykunsági tsz-szövetség karcagi székházában teg­nap a tagázövetkezetek öntözési szakemberei, a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság és a vízgazdálkodási társu­latok, valamint az AGROBER szakemberei tanácskoztak az öntözési feladatokról. Dr. Csizmás Sándor, a me­gyei tanács csoportvezetője az elmúlt év eredményeit értékelte. Soha nem voltak még megyénkben ilyen jó öntözési mutatók — hang­súlyozta. Tavaly 85 tsz-nek és tíz állami gazdaságnak volt vízjogi engedélye, ösz- szesen 76 és fél ezer hektár­ra, s ennek 86 százalékát meg is öntözték. Hazánk legszárazabb vidékén —me­gyénkben — 284 millió köb­méter öntözővizet használtak fel 1974-ben. Pálhidy Csaba, a KÖTI- VIZIG vízhasznosítási osztá­lyának vezetője az 1975-ös feladatokról beszélt. Ebben a hónapban már öntözni kell a Nagykunságban — mond­ta —, hiszen az elmúlt hét hónapban a sokévi ..átlagnál kevesebb eső esett, Karca­gon például 87 milliméter­rel. A vízügyi szervek fel­készültek az öntözési idény­re, felvonultak az öntözőmű­vekre, s a nagy tiszafüredi és nagykunsági öntözőrend­szer már vizet szállít. Az idén javul a helyzet a Nagy­kunságban, ugyanis elkészül a nagykunsági III-as öntö- zőcsatoma első szakasza, s így a Villogó-csatornán ke­resztül már eljut a Tisza vi­ze erre a tájegységre is. Ta­karékoskodni kell a vízzel, mert szivattyúkkal emelik az öntözőcsatornákba, s így minden köbméteréhez ener­giát használnak fel. Sajnos sok gazdaság nem készíti el öntözési tervét, ami pedig a takarékosság egyik alapja le­hetne. TELJES ERŐVEL DOLGOZNAK a jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet kertésze- * tében. A palántaneveléshez készítik a melegágyakat, am elyekbe paradicsommagot vetnék. A gazdaság a Hatva ni Konzervgyárral 108 hektár paradicsom termesztésére kötött szerződést

Next

/
Thumbnails
Contents