Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

1975. április 4.

8TOINOK MEGYEI NÉPLAP

3

Ünnepi megemlékezés Szolnokon

(Folytatás az 1. oldalról)

KISZ-bizottságot, akik elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját.

Dr. Hegedűs Lajos az üdvözlő szavak után megnyitó beszédében a következőket mondotta:

— Amikor e történelmi sorsfordulót ünnepeljük, népünk ismételten meghajtja a tisztelet, a hála és az emlékezés lobogóját a szovjet harcosok emléke előtt, akik életüket és vérüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Tisztelettel adózunk a hazai demokratikus és haladó ellenállási erők hősiességének. Áldozatuk nem volt hiábavaló. E rövid 30 esztendő alatt széthullottak az öröknek hitt burzsoá- polgári tanok, eszmék, kialakultak — és egyre általánosabbá váltak, — a szocialista emberi kapcsolatok.

— A magyar nép legfiatalabb, egyben legnagyobb, nemzeti ünnepét, hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulóját, történelmünk sorsfordulóját ünnepeljük. Emlékezünk a vörös zászlók alatt értünk s az egész emberiségért harcoló szovjet katonákra, akik életüket nem kímélve törtek előre a háború poklában, hogy megfékezzék, majd legyőzzék az emberiség legelvetemültebb ellenségét, a fasizmust — mondta bevezető szavaiban a díszünnepség szónoka, majd megemlékezett azokról a bolgár katonákról is, akik a szovjet hadsereg oldalán harcoltak hazánk felszabadításáért, a kommunistákról, akik a legnehezebb időkben sem hagyták kialudni a forradalom tűzét, és mindazokról, akik ekével, kalapáccsal, tollal, szívükkel, energiájukkal segítették az újjászületést. .

__ A felszabadulásunk évfordulóját ünneplő percekben múltunk, jelenünk és jövőnk nagy kérdései együtt fogalmazódnak meg. Honnan indultunk? Meddig jutottunk és hogyan, milyen ütembe, módon haladjunk tovább?

— Sokan azt mondják, hogy Szolnok megyében nehezebb, küzdelmesebb volt az élet. mint az ország más területein. Még nagyobb volt az elmaradottság, a nyomor. Igaz ez, vagy nem? Ma már majdnem mindegy — mondta dr. Gergely István, majd hangsúlyozta, hogy a haladó mozgalmak mindig gyökeret eresztettek a megyénkben.

— Büszkék vagyunk rá, hogy a felszabadulás első. napjaiban a kommunista párt útmutatását követve a megyében elsők között kezdődött meg a feudális nagybirtokrendszer felszámolása, az új honfoglalás: a földosztás. Az utak, hidak, a városi közművek és lakások helyre- állítása, a megmaradt termelő berendezések kijavítása. Az óvóhelyről dolgozni siettek az emberek. így indult meg az életet jelentő munka, így váltotta fel a rémületet a mosoly — emlékezett a szónok, és felelevenítette a gyárak, bankok, iskolák államosításának, az első szocialista üzemek születésének és a belső reakciós erőkkel vívott küzdelemnek az éveit.

— Hol tartunk most? Mit tudhatunk 30 év múltán magunkénak? A korábbi álmok, tervek nagy része valósággá vált, vagy a szorgos kezek munkája nyomán a megvalósulás útján halad. Miként országunkban — Szolnok megyében is — fejlett, ütőképes szocialista ipar és mezőgazdaság bontakozott ki. Csak Szolnok megyében 20 milliárd forint évente az ipari, tíz a mező- gazdasági termelés értéke. Reális és közeli az a cél is, hogy ezt 40 milliárdra növeljük.

Ezekután tényekkel, adatokkal cáfolta az egykori állítást, mely szerint a Nagyalföld természeti kincsek— A szocialista rendszer összeforrott népünkkel, a dolgozók többsége elszakít- hatatlanul a szocializmushoz fűzi életét, jövőjét, vele ösz- szekapcsolja törekvéseit és reményeit. Sikereink forrása a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvényesülése. Az ünnepi alkalommal van mire visszapillantani, van mit számba venni. Pártunk XI. kongresszusa jelölte ki az utat, amelyen haladva a fejlett szocializmus és majd a kommunista 'társadalom megvalósulhat. E két nagy esemény — felszabadulásunk 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus — fényében ünnepeljük Szolnok város fennállásának 900. évfordulóját is.

Dr. Hegedűs Lajos megnyitó szavai után dr. Gergely István mondott ünnepi beszédet. *

ben, nyersanyagokban szegény vidék.

— Három évtizeddel ezelőtt kevesen remélték, hogy ma a dolgozók több mint fele munkás lesz, és olyan üzemekben dolgozik, print a Tiszamenti Vegyiművek, a Lehel Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár, a MEZŐGÉP vállalatok, vagy hogy Közép- Európa legnagyobb cukorgyárává fejlődik a Szolnoki Cukorgyár, hogy Szolnok a kőolajbányászat központjává válik, hogy viszonylag fejlett közlekedési, kereskedelmi hálózat és építőipari bázis alakul ki a megyeközpontban.

Megyénk mezőgazdaságának gyökeres változását többek között így érzékeltette:

— A munkásosztály támogatásával parasztságunk történelmi példa nélkül álló nagyüz'errii mezőgazdáságot térepilett. Szorgalmas munkával, a technika eredményeinek tudatos felhasználásával megsokszorozta a föld termőképességét, kiépítette az élelmiszeripari termelés nagyüzemi bázisait. — Majd utalt arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság fejlődéséhez nagyban hozzájárult a vízszabályozás. Csatornák épültek, és ma már a második tiszai vízlépcső duzzasztója és erőműve vizet ad az ipari bázisoknak, a földeknek, a lakásoknak. Ezután dr. Gergely István a legjellemzőbb adatokkal érzékeltette Szolnok megye városainak, községeinek átalakulását, fejlődését.

— Az eltelt rövid három évtized alatt — folytatta a szónok — lakosságunk elindult a szocialista módon élő, gondolkodó és dolgozó emberré válás útján. Magunkról tudjuk, nehéz ezen az úton végigmenni. Szolnok megyében is százezrek életmódja változott meg. A hajdani kubikosok, cselédek tízezrei cserélték fel a kapát, kaszát esztergapadokkal, gyalugépekkel, álltak a lágkalapácsok, sajtoló gépek mellé, s gyártották a szerszámgépeket, termelték a hűtőszekrényeket, a cipők millióit, a sok ezer tonna cukrot és közben önmaguk is változtak, formálódtak, fejlődtek. De nemcsak ők.

Parasztságunknak is megváltozott a gondolatvilága, magatartása. A mezsgyék egybeszántásával eljutott a sok ezer hektáros, jól felszerelt nagyüzemi mezőgazdaságig, amely tudást, ösz- szefogást, közös gondolko- dást, együttes cselekvést igényel.

Az értelmiség is más, mint 30 évvel ezelőtt. A munkások, parasztok és gyermekeik százezrei, milliói tanultak politikát, szakmát, szereztek műveltséget. Mérnökké, orvossá, tanárrá, művésszé, emberi közösségek vezetőivé válhattak.

— Most amjkor népünk 30 éves építőmunkájának eredményeit méltatjuk, őszinte köszönetünket fejezzük ki a Szovjetuniónak és a többi

szocialista országnak azért a segítségért, amelyet népünknek, a Magyar Népköztársaságnak az elmúlt három évtizedben a kétoldalú kapcsolatok és a KGST keretében nyújtottak, amelyből nekünk Szolnok megyeieknek nem is kevés jutott, — mondta nyomatékkai, majd külpolitikánk alapelveiről: a proletár internacionalizmusról, a népek barátságának erősítéséről, az agresszió ellen, a szabadságukért harcoló népek melletti szolidaritásról szólt.

— Tudjuk, hogy a világ nem mentes feszültségektől. A különböző kontinenseken a reakció erői konfliktusokat robbanthatnak ki, de a gyakorlat bizonyítja, hogy a Szovjetunió, a vele szorosan együttműködő szocialista országok ereje, egységes fellépése és a haladás híveinek támogatása mindig képes volt a háborús kalandorokat tárgyaló asztalhoz kényszeríteni. Ennek köszönhető, hogy az eltelt esztendőkben is kedvezően változott a nemzetközi helyzet — a szocializmus, a haladás javára. E külpolitika folytatása a garanciája a szocializmus építésének. Ezen keresztül is összekapcsolódik a két 30 éves évforduló: hazánk felszabadulásának napja 1945. április 4-e és a háború megszüntetése, a győzelem napja, a béke kezdete, 1945. május 9-e.

Dr. Gergely István ezután szeretettel szólt arról az elvtársi, baráti kapcsolatról,

— Engedjék meg, hogy az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa és Minisztertanácsa elnöksége, az észt kommunisták és Szovjet-Észtország "valamennyi dolgozója nevében szeretettel köszöntsem és üdvözöljem Önöket, Önökön keresztül pedig a baráti Szolnok megye minden dolgozóját a nagy ünnep alkalmából. örömünkre szolgál, hogy Önökkel együtt ünnepelhetjük hazájuk felszabadulásának 30 éves jubileumát, és itt lehetünk, amikor szép városuk, Szolnok 900 éves.

Az észt pártküldöttség vezetője ezután az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságról beszélt, ahol a munkások azoknak a népgazdasági, tudományos, kulturális és szociális feladatoknak a megoldásán dolgoznak, amelyeket az SZKP XXIV. kongreszu- sa a IX. ötéves terv időszakra meghatározott.

— örömmel számolhatok be Önöknek arról, hogy köztársaságunk — az össz-szövet- ségi szocialista verseny eredményei alapján — az 1974. évi népgazdasági terv és a szocialista vállalások teljesítésében elért sikerekért elnyerte az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa és a Kom- szomol Központi Bizottsága vörös vándorzászlaját.

Johannes Käbin elmondta, hogy a vörös vándorzászló az ipari és a mezőgazdasági dolgozókat új munkasikerekre ösztönözte. Befejezték az Észtország nevű bánya építését, ahol évente 5 millió tonna palát termelnek. Utalt arra, hogy 1974-ben ipari termelésük növelése kizárólag a munka termelékenységének fokozásából eredt. A Lenin nevét viselő palafeldolgozó kombinát, a Marduszkij vegyikombinát, az Észtország nevű egyesülés és még néhány nagyvállalat kollektívái már tavaly elérték az 1975. év végére kitűzött termelési színvonalat. A köztársaság mezőgazdasági dolgozói pedig négy év alatt eleget tettek ötéves gabonaleadási kötelezettségüknek.

— Szovjet Észtország munkasikereiről beszámolva nem feledhetjük el, hogy a békés

amely Szolnok megye és Észtország között több mint egy évtizede kialakult— és öröm számunkra az is — mondta — hogy megyénkben üdvözölhetjük a szocializmust építő Bulgária Kjusztendil megyé-' jének delegációját.

— Most ünnepelünk. Az ünnep után munkás hétköznapok jönnek, — mondta ünnepi beszédének , befejező mondataiban dr. Gergely István. — A fejlődés új távlatai előttünk állnak. A pártunk XI. kongresszusán elfogadott határozatokból és új programból kirajzolódik jövőnk képe: a fejlett szocialista társadalom, amelyben közelebb jutunk az egyetemes emberi célhoz, a kommunizmushoz. Lelkesítő távlatok: a munkából származó jövedelmek reálértéke az elkövetkezendő

15—20 évben megkétszereződik lakáshoz jut minden család; általánossá válik az ötnapos munkahét, középfokú iskolai végzettséget szerez minden fiatal, lesz helye minden gyereknek bölcsődében és óvodában és véglegesen eltűnnek a múltból ittmaradt káros különbségek. Elérésük újabb történelmi feladat. Elég hozzá két évtized? Kérdezheti valaki. Ha az elmúlt három elég volt, ahhoz, hogy a mához érkezzünk, akkor kettő, elég ahhoz is, hogy pártunk programja valósággá váljon.

Dr. Gergely István után Johannes Käbin lépett a szónoki emelvényre.

termelőmunka lehetőségét azoknak a katonáknak, partizánoknak, az ellenállás névtelen harcosainak köszönhetjük, akik 30 évvel ezelőtt életüket adták a győzelemért. Minden nap és minden óra emlékeztet bennünket az élők szent kötelességére, hogy féltve őrizzük a békét, amelyért elődeink életüket áldozták, — fejezte be Észtországról szóló rövid tájékoztatóját Johannes Käbin.

Beszédének záró szavaiban köszönetét fejezte ki, hogy a pártunk XI. kongresszusát követő hetekben látogathatott Magyarországra. Az után a kongresszus után, amelynek új céljai ismételten és meggyőző erővel bizonyítják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével ragyogó távlatok nyílnak az ország előtt.

— Már itt tartózkodásunk rövid órái alatt is érzékelhettük az alkotó légkört, a problémák legjobb megoldására törekvő kitartó útkeresést. Önökkel együtt mi is szilárdan hisszük, hogy a munkáspárt vezetésével Szolnok megye és az egész ország dolgozói sikeresen megoldják a feladatokat, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa kitűzött, örülünk annak, hogy a Szovjetunió és Magyarország között egyre erősödnek a gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok, s e kapcsolatok közvetlen megnyilvánulásának tartjuk az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság és Szolnok megye közötti barátságot, fejezte be beszédét Johannes Käbin, majd dr. Gergely Istvánnak átnyújtotta Szovjet-Észtország ajándékát: a Tallinn városról szóló kisfilmet és egy Lenin-domborművet.

Ezután Sztanko Dimitrov. Kjusztandili megyei pártküldöttség vezetője köszöntötte az ünneplő szolnokiakat és átnyuújtotta dr. Gergely Istvánnak a testvérmegye ajándékát, a bolgár nép hős fiának Georgi Dimitrovnak a portréképét, amelyet egy bolgár munkás festett.

A Szigligeti Színházban tartott ünnepség díszhangversennyel ért véget, amelyen először csendült fel Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző Szolnokról szóló és Szolnoknak írt kantátája.

Or. Gergely István beszéde

Johannes Käbin ünnepi felszólalása

Koszorúzási ünnepség a fővárosban és a megyeszékhelyen

ünnepélyesen felvonták az Állami Zászlót

Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták az Állami Zászlót.

Zászlófelvonási ünnepség volt tegnap reggel a Gellérthegyen is, a Felszabadulási Emlékműnél, ahol a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját vonták fel ugyancsak katonai tisztelet- adással.

☆

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója al30. évfordulójára érkezett szovjet társadalmi és tömegszervezeteknek, a magyar fegyveres erőknek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoportnak, a Fővárosi Tanácsnak, valamint a kerület üzemeinek, intézményeinek képviselői.

A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjai után a katonai díszalakulat felvonulásával ért véget.

Koszorúzási ünnepség volt tegnap délelőtt a felszabadulási évforduló alkalmából a Hősök terén is, a Magyar Hősök Emlékművénél.

Tegnap délelőtt Szolnokon hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján a megye- székhely lakói is koszorúzási ünnepségeken rótták le kegyeletüket az ország felszaAz észt delegáció elhelyezi koszorúját az emlékműnél

halmából — tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. A zászlókkal díszített téren az emlékművel szemben katonai díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval.

A koszorúzási ünnepségen megjelent a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, politikai, gazdasági és kulturális életünk sok vezető személyisége.

Kürtszó harsant, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában — a koszorúzás színhelyére érkezett. A díszszázad parancsnoka jelentést tett az államfőnek, aki ezt követően a honvédelmi miniszterrel együtt ellépett a díszegység sorfala előtt és üdvözölte a katonákat.

A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál elnök és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Biszku Béla. a KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; a Minisztertanács nevében Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, ^z MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatára.

Ezután a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, NDK-beli és román párt- és kormányküldöttségek vezetői és tagjai helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd a budapesti diplomáciai testületek képviselői koszorúztak.

A kegyelet virágaival borították az emlékmű talapzatát a KISZ Központi Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfrontnak, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, a Partizán Szövetségnek, a felszabadulásunk^

badulásáért és függetlenségéért hősi halált halt szovjet katonák emléke előtt.

Reggel kilenc órakor a temetőben a szovjet katonák közös sírjánál Kukri Béla, a városi tanács elnöke, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja beszélt. A megemelékezés után a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága, ' a szovjet fegyveres erők, a városi tanács, a városi KISZ- bizottság, a fegyveres testületek, a MÁV Járműjavító Üzem, az AGROKER Vállalat, a 605. sz. Szakmunkás- képző Intézet és a Rákóczi úti Általános Iskola küldöttei helyezték el koszorúikat a szovjet katonák sírjánál.

Délelőtt tíz órakor a Hősök terén, a Szovjet emlékműnél díszőrség tiszteletadása mellett került sor kó>- szorúzásra. A Hősök terén Sándor László, a városi pártbizottság első ’ titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a megyei párt- végrehajtöbizottság tagjai, élen dr. Gergely Istvánnal, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával helyezték el a megemlékezés és a hála virágait az emlékmű talapzatán.

Megkoszorúzták az emlékművet a Johannes Kabin vezette észt delegáció tagjai, és koszorút helyezett el az emlékmű talapzatára Sztanko Dimitrov — a Kjusztendil megyei pártbizottság első titkára vezette bolgár pártdelegáció is.

A Szovjet Hősök Emlékművénél koszorúztak a szovjet fegyveres erők, a megyei tanács, az SZMT, a KISZ megyei bizottsága,“ az MHSZ megyei és városi elnöksége, a fegyveres testületek, a Tiszamenti Vegyiművek, a Verseghy Ferenc Gimnázium és a Kertvárosi Általános Iskola képviselői. Ezután az SZMBT észt tagcsoportjának küldöttei és a város lakói virágaikat az emlékműre helyezve adóztak a hősök emlékének.

A koszorúzási ünnepség a honvédség és a munkásőrség dísz-zászlóaljának — az Internacionálét követő —• „ díszmenetével -ért véget. ,