Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

1975, április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a megyei pedagógiai napok rendezvénysorozata Ülést tartott a mm A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülé­sén Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a KNEB munkabizottságának vezetője összefoglaló jelentést ter­jesztett elő arról a vizsgálat­ról, amelyet a népi ellenőrök hét megyében végeztek a múzeumok tevékenységéről és muzeális értékeik védel­méről. A jelentés szerint 25 év alatt a múzeumok száma négyszeresére növekedett; a gyűjtemények állománya is megsokszorozódott, s a növe­kedés lényegbe vágó tartalmi gazdagodással párosult; eb­ben a folyamatban a legfon­tosabb az, hogy az egyre szé­lesebb társadalmi érdeklődés mellett — fokozatosan ki­épül a múzeumok közműve­lődési munkája. Ugyanakkor állandóan növekvő, feladatot jelent számukra a feltárás során előkerülő igen sok em­léktárgy elhelyezése, védel­me és bemutatása. A népi ellenőrök ennek tükrében elemezték a múzeumi szer­vezet fejlesztését és irányí­tását. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság ezután meg­vitatta és elfogadta a la­káskarbantartó ipar munká­jának, áralkalmazásának és számlázásának vizsgálati programját. Az állami válla­latok, szövetkezetek és ma­gánkisiparosok lakáskarban­tartó tevékenységét Buda­pesten és 9 megyében fogják vizsgálni a népi ellenőrök. (Folytatás az 1. oldalról) zatnak a realizmusra törek­vés. A felszólalók kerülték az üres szavakat, hozzáértő mó­don szóltak a permanens ne­velés és közművelődés érde­kében, mégpedig azzal a vég­ső kicsengéssel, hogy az is­kola az egész társadalom ügye, s ezért joggal várhat hatékony segítséget az álla­mi és gazdasági szervektől egyaránt. Sándor László, a városi pártbizottság első titkára tar­tott zárszót a plenáris ülé­sen. Elmondta, hogy közel négyezer nevelő vett részt a Alapításának 25. évfordu­lója alkalmából tegpap ju­bileumi ünnepséget tartott az Erőmű- és Hálózattervező Vál­lalat, az ERŐTERV. Dr. Juhász Ádám nehézipari miniszter- helyettes köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a vállalat negyedszázados munkája je­lentősen hozzájárult a hazai villamosenergia ipar gyors fejlődéséhez. A dolgozói kü­lönösen értékes munkát vé­geztek a vilamosenergia-rend- szer feljesztési koncepcióinak kidolgozásában. A távlati feladatok jó elő­készítésére törekedve a vál­lalat kialakította az atomerő- művi tervezés speciális szak­pedagógiai napok előkészíté­sében. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy sikerült elérni a ki­tűzött célt; ezzel a rendez­vénysorozattal is segíteni az oktatáspolitikai határozat végrehajtását. Alig fejeződött be a neve­lők gondolatgazdag tanácsko­zása, máris újabb figyelemre méltó esemény színhelye lesz Szolnok. Ma délután kezdő­dik az alföldi pedagógus kó­rustalálkozó, melynek részve­vői holnap a Vörös Csillag filmszínházban megtekintik a Szolnok megyéről, illetve a tallinni „Dal ünnepéről” ké­szült filmeket. ember gárdáját és jó kapcso­latai vannak a szovjet ter­vező irodákkal. Ez különösen hasznos lesz a következő 25 évben, amikor a hazai villa- mossnergia-rendszer fejlesz­tésében mindinkább előtér­be kerülnek a hazai atomerő­művek. Terveik szerint a szá­zadforduló táján a hazai atomerőművek már 12.000— 15.000 megawatt • villamos­energiát adnak a népgazda­ságnak. Hasonlóképpen mi­nőségileg új, nagyon jelen­tős feladat a KGST országok közös erőfeszítésével a VI- nyica—Albertirsa között fel­épülő szuperfeszültségű, 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszának megtervezése. Kuszesiit eves az ERŐTERV Az öntözéses gazdálkodás gondjai A MINISZTERTANÁCS legutóbbi ülése megtárgyalta az öntözéses gazdálkodás helyzetét, gondjait, és fejlesz­tésének főbb kérdéseit. A tárgyalások alapja a Központi Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálata volt, amely hét megyére, ezen belül 121 me- zőgazdasági üzemre terjedt ki. Magyarországon az öntöz­hető terület 1973-ban 482 ezer hektár volt. A negyedik ötéves terv időszakára elő­irányzott fejlesztés, különbö­ző okok miatt, előreláthatóan teljes egészében ugyan nem valósul meg, de az öntöz­hető terület ebben az évben eléri a félmillió hektárt. Az öntözési lehetőségek fej­lesztése óriási összegeket fel­emésztő állami- és üzemi be- feketetésekkel történik. 1973 végén a mezőgazdasági üze­mekben mintegy 10 és fél- milliárd forint értékű beren­dezés szolgálta az öntözéses gazdálkodást. Az elvégzett számítások szerint 1971-ben az öntözéssel elért többletho­zam gabonaegységben kife­jezve, hektáronként átlago­san 11,2 mázsa volt. Megle­hetősen magasak azonban az öntözés üzemi költségei is. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a ren­delkezésre álló öntöző művek kihasználása nem megfelelő. Az 1972-ben hozott kormány- intézkedés jelentős javulást eredményezett ugyan, de még 1973—74-ben is az öntözésre berendezett területnek csupán a 64 százalékát öntözték. Ak­kor sem kedvező a kép, ha a rendelkezésre álló vízmennyi­ség felhasználását vizsgáljuk. 1973-ban az öntözési csúcs- időszakban is csak 78 száza­lékát használták fel az üze­mek a rendelkezésre álló víz­mennyiségnek. A lehetőségek nem megfe­lelő kihasználása miatt igaz­ságtalan lenne egyoldalúan a mezőgazdasági üzemeket hi­báztatni; Hiszen például a jelentős mennyiségű vizet fel­használó rizstelepek öntözése soha nem lehet százszázalé­kos, mert a terület egy részét mindig szárazon kell tarta­ni. Komoly gondot okoz, hogy a berendezéseket — szivattyúkat, csöveket, szóró­fejeket a gazdaságok általá­ban az 1960-as évek elején szerezték be. Ezek a berende­zések azóta mind korszerű­ségükben, mind fizikai álla- ■ potukban erősen elavultak, elhasználódtak. A jelenleg v forgalomban lévő berende­zések pedig nem elégítik ki minden tekintetben az üzemi igényeket. További probléma, hogy az öntözés jól fizetett munka ugyan, de megerőltető, és csupán 3—4 hónapra korláto­zódik. Tehát aki szerényebben díjazott, de egész éves elfog­laltságot adó munkát vállal, az jobban jár. Főleg emiatt nem lehet teljesen kielégíteni az elavult öntöző berendezé­sek magas kézi munkaerő igé­nyét. További problémákat jelent, hogy bizonyos öntö­zési módok (pl. a szennyvíz­zel történő öntözés) elmélete és technikája még nincs meg­felelőképpen kidolgozva. Za­varó, hogy a vízszolgáltató vállalatok és társulások nem érdekeltek az öntözés költsé­geinek csökkentésében, sőt, az a kedvező számukra, ha magasabb költségek után tudják a hasznot felszámítani. Helyenként feszültséget okoz, hogy az öntözővíz biztosítása és az üzemek öntözési szán­déka nincs mindig összhang­ban egymással. A KÖZPONTI Népi Elle­nőrző Bizottság elnöke fel­kérte az érdekelt minisztéri­umokat és főhatóságokat a vízszolgáltatás és a vízhasz­nosítás összhangjának megte­remtésére; a mezőgazdasági üzemek érdekeltségének nö­velésére, annak biztosítására, hogy a vízgazdálkodási válla­latok és társulások az üzeme­lési költségek csökkenésében legyenek érdekeltek; továbbá arra, hogy dolgozzák ki az öntözéses gazdálkodás el­lenőrzésének módszerét, és gondoskodjanak a hatékony ellenőrzésről. F. B. Veteránokat köszöntöttek Május elseje alkalmából a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsának elnöksége és a munkásmozgalmi klub vezetősége a szolnoki mun­kásmozgalom veteránjai ré­szére ünnepi összejövetelt rendezett tegnap a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban. Az ünnepélyen jelen volt Barta László, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Árvái István, az SZMT vezető titkára, dr. Soós István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, Kuk­ri Béla, a városi tanács el­nöke, Tu^óczi Ferencné, a városi pártbizottság titkára és Kanyó Sándor, a KISZ városi bizottságának első tit­kára. Elsőként a Költői úti Ál­talános Iskola kisdobosai kö­szöntötték hangulatos zenei műsorral a veteránokat. Az SZMTE elnöksége nevében Bányai János, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének megyei titkára üdvözölte a munkásmozgalom úttörőit, s méltatta beszédében a mun­kásosztály közelgő nemzet­közi ünnepének jelentőségét. Ezek után Barta László, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára adott rövid tájé­koztatót a megye helyzeté­ről, a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny ered­ményeiről, majd biztosította a munkásmozgalom régi har­cosait, hogy munkájukra, ta­pasztalataikra a XI. párt- kongresszus megszabta fel­adatok végrehajtása során továbbra is szükség lesz. Ezt követően dr. Soós Ist­ván, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese a taná­csok munkájáról számolt be, a megyei és városi KISZ- bizottság nevében Kanyó Sándor köszönte meg a for­radalmi ifjúsági napok ren­dezvényeihez kapott segítsé­get. Árvái István, az SZMT vezető titkára a mély elis­merés hangján szólt azokról a veteránokról, akik április 4-e tiszteletére kitüntetésben részesültek. A veteránok közül Lambert Ernő köszönte meg az el­hangzott tájékoztatókat és a szives vendéglátást Ismét elnyerték a Kiváló szövetkezet címet OnsenséB Rákiczifalvái A Rákóczi Termelőszövetkezet November 7. brigádját a XI. kongresszus oklevelével tüntétték ki. A tegnap megtartott ün­nepségen megkapták a Szakma kiváló brigádja címet is, amelyet dr. Gergely István adott át a brigádvezetőnek A tavalyi szorgalmas mun­ka eredményeként kiváló szövetkezet lett a rákóczifal- vi—szajoli Rákóczi Termelő- szövetkezet. A megtisztelő cí­met a tegnap Rákóczifalvón megtartott ünnepségen kap­ták meg, amelyen megjelent dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a Szol­nak megyei pártbizottság el­ső titkára, Sándor László, a városi pártbizottság első tit­kára és Knkri Béla, a városi tanács elnöke. A vendégeknek ésja szö­vetkezeti tagságnak ar. Be- reczki Lajos, a Rákóczi Tsz elnöke számolt be az elmúlt évi munkáról. A tavalyi esz­tendőben többször veszélyez­tette a szövetkezet földjeit az árvíz. A védekezés mint­egy 5 millió forintba került. Az árvízen kívül „megláto­gatta” a tsz-t a szárazság is. A gondok ellenére jó ered­ményt értek el. Növeli az eredmények súlyát az is, hogy még egy év sem telt el a szajoli és a rákóczifalvi szövetkezetek egyesülése óta. Tavaly az egy hektárra ju­tó halmozott termelési érték 50 ezer, a halmozatlan 33 ezer forint volt. Az egy hek­tárra jutó nyereség elérte a hatezer forintot. Az árbevé­telből a legmagasabb ered­ményt érték el: egy hektár­ról több mint 36 ezer forin­tot. A termelőszövetkezet 1974-ben tovább gazdagodott, erősödött. A tiszta vagyon egy év alatt 14 millió forint­tal nőtt Az elmúlt évben 16 millió forintot fordítottak fejlesz­tésre. Felépült a 8 ezer hí­zósertést nevelő szakosított telep, a 800 férőhelyes tehe­nészeti telep. Befejezés előtt áll a baromfiszakosító telep is, ahol egyszerre egymillió baromfit tarthatnak. Jelenleg 213 szakmunkás és 178 betanított munkás dol­gozik a szövetkezetben. Hu­szonnégy szocialista brigád van háromszáztizenkét tag­gal. Hét brigád a XI. kong­resszus tiszteletére alakult. A szövetkezet elnöke vázolta fejlesztési, beruházási elkép­zeléseiket is. Külön kiemelte, hogy a szolnoki Vörös Mező Tsz-szel közösen 60 ezer négyzetméteres növényházat építenek. Elmondta, hogy hagy célokat tűztek ki a szó- jatermesztésben is. Jogosan várják el ettől a szövetke­zettől — mint ennek a fon­tos növénynek a gesztorától — hogy a termésátlagok, a technológia kiemelkedő le­gyen. Az ünnepi gyűlésen felszó­lalt dr. Gergely István is: — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy üdvözöljem és köszöntsem a termelőszövet­kezet minden tagját abból az alkalomból, hogy ismét el­nyerték a Kiváló címet. Sze­retném azzal kezdeni, hogy ez az esztendő ünnepekben gazdag. Most ünnepeltük ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulóját, nemrég fe­jezte be munkáját a párt XI. kongresszusa és ebben az esztendőben lesz a megye­székhely 900 éves. Ebben az ünnepségsorozatban nem ki­sebb ünnep a kiváló cím el­nyerése sem. Ez a szövetke­zet sok mindenben élenjáró. Gyorsan korszerűsödött a termelés szerkezete, az üzem- és munkaszervezés, nagyobb lett a hozzáértés, az igyekezet. Külön is örü­lünk annak, hogy kezdemé- nyezőek, bekapcsolódtak az országos zöldség- és fehérje- programba. Nagyon jó ered­mények közé tartozik az öt­ven mázsa búza, az 58 má­zsa kukorica hektáronként. Megbecsülendő a 38 ezer 800 forintos átlagjövedelem is. A szövetkezeti tagság há­rom korosztályból áll — folytatta dr. Gergely István. — Vannak nagyon fiatalok, középkorúak és idősebbek — ez a mi társadalmunk. Tud­juk, azért, hogy minél jobb eredményéket érjütik el, mindennap újra kell fára­dozni. Az ilyen tagságra. mint az önöké, amely képes megújhodni, büszkék lehet­nek a községben, de a me­gyében is. Nagyszerű helyre került a kiváló cím. Az ün­nep után azonban jönnek a hétköznapok. Még jobban meg kell szorítani az istrán­got, és még többet és jobban kell termelni mint eddig, azért, hogy jövőre többet le-, héssen elosztani. Eredménye­ik alapján ennek a gazda­ságnak nemcsak gazdag múltja, szép jelene, hanem komoly jövője is van. Min­Tegnap tizedszer fogadta jogos büszkeséggel a Kiváló Ipari Szövetkezet kitünte­tést a Jászsági Építőipari Szö­vetkezet szorgos kollektívája. A szövetkezet az elmúlt év­ben 13 százalékos termelé­kenység növelésével 81.5 mil­lió forintos termelési érté­ket ért el, 13 millióval töb­bet, mint 1973-ban. Az építőipari szövetkezet tavaly 153 lakás építésével járult a város lakásépítési programjának megvalósításá­hoz. A Pelyhesparton készült többszintes házakért meg­kapta az OTP igazgatósága minőségi nívódíját. A figye­A jól végzett munka örö­mével vették át a tegnapi avatóünnepségen az Élüzem címet a MEZŐGÉP jászbe­rényi gyáregységének dolgo­zói. A gyáregység, amely fennállása óta először kapott ilyen rangos kitüntetést, ki­emelkedő eredményeket ért el 1974-ben. gyártási és szol­gáltató tevékenységével. Ár­bevétele meghaladta a 62 millió forintot. Figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el 1974-ben a termelékenység javításában. Eredményes volt a gyáregy­Mezőtúron a Fémfeldolgo­zó Szövetkezetben tegnap ad­ták át az immár harmadik alkalommal elnyert „Kiváló Szövetkezet” címet. A KGST keretén belül egyedül a me­zőtúri szövetkezet gyártja az ügyviteltechnikai berendezé­seket, de készítenek presszó­gépeket a vendéglátóipar szá­mára, grillsütőket, boy tere­ket, komplett bárberendezé­seket is. ‘ Ugyancsak tegnap adták át a „Kiváló Vállalat” kitünte­tést a SZIM karcagi Gépgyá­rának üzemcsarnokában. Ezt a kitüntető címet az egész vállalatnak adományozták, de a karcagi gyáregység is je­lentősen hozzájárult a siker­hez: szerszámgép alaprésze­ket, részegységeket szerei­den jót, bátor kezdeménye­zést, ennek minél jobb va- lóraváltását, és még sok-sok kiváló címet kívánok. En­gedjék meg, hogy végezetül átnyújtsam a kiváló szövet­kezetnek járó oklevelet. Az ünnepségen hatan kap­tak Mezőgazdaság kiváló dolgozója és hárman minisz­teri dicsérő oklevelet. Hat szocialista brigádot jutal­maztak a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács di­csérő oklevelével, negyven­ötén lettek kiváló szövetke­zeti tagok. lemre méltó eredményeket a kongresszusi verseny je­gyében érte el a szövetkezet. A munkaverseny huszonegy szocialista brigádja közül ki­emelkedő eredményeiért há­rom brigádnak adták at teg­nap a szocialista brigád aranykoszorús jelvényét. Kis­ipari szövetkezet kiváló dol­gozója kitüntetést tíz szövet­kezeti dolgozó kapott és Sisa András a kőműves brigád ve­zetője az Építőipar kiváló dolgozója lett. A kitüntetése­ken kívül több mint 150 ezer forint pénzjutalmat osztot­tak ki a munkában élenjáró szövetkezeti dolgozók között. ség anyaggazdálkodási, anyagellátási, a munka- és energiagazdálkodási tevé­kenysége. A tegnapi élüzem- avató ünnepségen kitünteté­seket adtak át azoknak a dolgozóknak, akik kiemelke­dő munkájukkal járultak hozzá a megtisztelő cím el­éréséhez. A Petőfi szocialista brigádnak az ünnepségen ad­ták át a MEZŐGÉP Tröszt „Szakma kiváló brigádja” kitüntetést. Öt brigád arany, kettő pedig ezüstkoszorús jelvényt kapott. Kiváló dol­gozó kitüntetést nyolc dol­gozó vett át. vényeket gyártanak, és hogy jól dolgoztak bizonyítja az a tény is, hogy idei első ne­gyedévi tervüket sikeresen teljesítették. Harmincesztendős fennál­lása óta először kapta meg a „Kiváló Szövetkezet” címet a karcagi Cipőipari Szövetke­zet. Tavalyi 14 millió forin­tos tervüket 108 százalékra teljesítették, s ebben az év­ben már 24 millió forintos tervet irányoztak elő. Export­ra lovaglócsizmákat, hazai piacra pedig szép, divatos férfi cioőket, fapapucsokat gyártanak. Az üzem ezt a nö­vekedést nem létszámemelés­sel, hanem jó munkaszerve­zéssel, a termelékenység fo­kozásával szeretné megváló-, «tani. „i,.. j Kiváló a Jászsági Építőipari Szövetkezet Élüzeni a MEZŰGÉP jászberényi gyáregysége Vállalatok és szövetkezetek kitüntetése Mezőtúron és Karcagon

Next

/
Thumbnails
Contents