Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

197S, április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Átadták az Állami- és Kossuth -d íja ka t (Folytatás az 1. oldalról') A Minisztertanács Magyar- ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az Állami-díj I. fokozatát adományozta Ha.jdúsamson-Samsonkerti Általános Iskola nevelőinek: Haramura Gáborné, középis­kolai tanár, tagiskola vezető­nek, Ecsedi Sándorné általá­nos iskolai tanítónak, Szege­di Sándorné általános isko­lai tanárnak, Szűcs Mihály- né általános iskolai tanító­nak, Tóth Pálné általános is­kolai tanárnak, egyenlő arányban megosztva az ok­tató-nevelő munka területén kifejtett munkájukért. Holló János akadémikus tanszékvezető egyetemi ta­nárnak, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézete igaz­gatójának, Koch Lehelnek, a budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársá­nak, egyenlő arányban meg­osztva, a zöldnövényi bázis­ból kiinduló takarmányfe­hérje kutatásban elért ered­ményeikért, feltalálói tevé­kenységükért. Kalmár László Kossuth-dí- jas akadémikus, egyetemi ta­nárnak, az MTA matemati­kai, logikai és automatael­méleti tanszéki kutatócsoport vezetőjének, a matematika alapjainak kutatásában és a számítógépek elméletében elért eredményeiért. Kovács Lászlónak, a La­kástextil Vállalat vezérigaz­gatójának, Wilheim Bélának, a Lakástextil Vállalat mű­szaki igazgatójának, Tamás Bélának, a Lakástextil Vál­lalat fejlesztési főmérnöké­nek, Pécsi László Munkácsy- díjas iparművésznek, a La­kástextil Vállalat gyárt­mánytervezés! osztályvezető­jének, Schwarcz Miklósnak, a Lakástextil Vállalat bú­torszövetgyára főművezetőjé­nek, Mészáros Lászlónak, a Lakástextil Vállalat takaró­gyára főművezetőjének, Pé- terí'i Ferencnek, a Lakás­textil Vállalat posztónemez- gyára szövőüzeme helyettes vezetőjének, Janovszky Lász- lóncnak, a Tatai Szőnyeggyár szövő- munkamódszerátadó­jának, egyenlő arányban megosztva, a Lakástextil Vállalat fejlesztésében, ter­mékei művészi színvonalá­nak emelésében elért ered­ményeikért. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek „Magyar Honvédel­mi Szövetség” szocialista brigád tagjainak: Molnár Sándor géplakatos, brigád- vezetőnek, Babják Lajos gép­lakatosnak, Forgó Sándor géplakatosnak, Kézdi Sándor géplakatosnak, Molnár Ist­ván géplakatosnak, Petru- csik Géza géplakatosnak, Rusznyák Róbert géplaka­tosnak, Szoó József géplaka­tosnak, Ullmann József gép­lakatosnak, egyenlő arány­ban megosztva, a kohászati berendezések karbantartásá­ért és zavartalan üzemelteté­sének biztosításáért. Nemes Dezső Kossuth-dí- jas akadémikusnak, az MSZMP Politikai Főiskola rektorának, a legújabbkori magyar történelem kutatása terén kifejtett tudományos munkásságáért, a hazai marxista történettudomány fejlesztésében elért eredmé­nyeiért Ortutay Gyula akadémi­kus, egyetemi tanárnak az MTA néprajzi kutató csoport igazgatójának, a néprajztu­domány térén kifejtett tevé­kenységéért, a „Hungarian folklore” című összefoglaló művéért, közéleti tevékeny­ségéért Szabó Gergely oki. ve­gyészmernöknek, a Petrolké­miai Beruházási Vállalat igazgatójának, Huszár Andor oki. vegyészmérnöknek, a Tiszai Vegyikombinát igaz­gatójának, egyenlő arányban megosztva, az olefin-mű épí­tésének szervezése során vég­zett tevékenységükért. Tancsa Józsefnek, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájárának, Bo- zó Dezsőnek, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat szakve­zető vájárának, Király Imré­nek, a Mecseki Érc­bányászati Vállalat szak­vezető vájárának, egyen­lő arányban megosztva, a vágathajtások korszerűsítése, új technológiai eljárások el­terjesztése terén végzett munkájukért. Tenke Tibor oki. építész- mérnöknek, a tervezésfej­lesztési és típustervező in­tézet osztályvezető főépíté­szének, Kisvári Jánosnak, a budapesti 43. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat vezérigazga­tójának, Huszka Károlynak, az építéstudományi intézet osztályvezetőjének, dr. Val- kó Gábornak, a műszaki tu­dományok doktoránák, a bu­dapesti Városépítési Tervező Vállalat irodavezető helyet­tesének, egyenlő arányban megosztva, a házgyári háló­zat kiépítésében és fejlesz­tésében, a nagyelemes építé­si módszer alkalmazásában megvalósított városépítési, építészeti és szerkezeti ter­vek készítésében elért ered­ményeikért. Kovács István Kossuth-dí- jas akadémikusnak, a buda­pesti Műszaki Egyetem atom­fizikai tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, a két­atomos molekulák spektrosz­kópiájának területén vég­zett kutatásaiért, valamint az e témakörben írt nem­zetközi sikerű monográfiájá­ért Az Állami Dfj IL és ITI. fokozatát is többen egyéni­leg illetve megosztva kap­ták meg. Kossuth-díjak A Minisztertanács Magyar- ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Kossuth-díj I. fokozatát adományozta Gádor István Kossuth-dí- jas keramikus, kiváló mű­vésznek nemzetközileg is el­ismert életművéért, több év­tizedes művészetpedagógiai munkásságáért. Kadosa Pál Kossuth-díj as zeneszerző, ki­váló művésznek, a Zenemű­vészeti főiskola egyetemi ta­nárának életművéért, félév­százados művészi, alkotói te­vékenysége elismeréséül. Á Kossuth-díj II. fokozatát adományozta Avar Istvánnak, a Nemze­ti Színház Jászai-díjas, ér­demes művész színművészé­nek szerepformálásaiért, Csa­nádi Imre, József Attila-dí- jas költőnek, a Magvető Könyvkiadó lektorának köl­tői életművéért. Cseres Ti­bor, József Attila-díjas író­nak írói munkásságáért. Er­délyi Miklósnak, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas karmesterének, érdemes mű­vésznek opera és hangver­seny produkcióiért. Fejes Endre József Attila-díjas író­nak prózai műveiért és drá­mai munkásságáért. Kis Jó­zsef Balázs Béla-díjas film­rendező, érdemes művésznek dokumentumfilm-rendezői munkásságáért Raszler Ká­roly Mu»ikácsy-díjas grafi­kus, érdemes művésznek gra­fikai munkásságáért. Szabó István, Balázs Béla-díjas filmrendezőnek filmrendezői munkásságáért, különösen az „Apa” és a „Tűzoltó ut­ca 25.” című filmjeiért. Á Kossuth-díj III. fokozatát adományozta Feleki Sárinak, az Állami Déryné Színház Jászai-díjas, érdemes művész színművé­szének színészi alakításaiért. Kiss Nagy András Munká- csy-díjas szobrászművész, érdemes művésznek a köz­téri szobrászat, az éremmű­vészet és a kisplasztika terü­letén elért kiváló eredmé­nyeiért. Mikó Andrásnak, a Az elmúlt napokban fel­szabadulásunk harmincadik évfordulójának tiszteletére sok helyen ünnepséget tar­tottak, és kitüntetéseket ad­tak át a kiemelkedő munkát végző dolgozóknak, a fegy­veres testületek tagjainak Tegnapelőtt a megyei párt- bizottságon dr. Gergely Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei bizottság első titkára, a kormánykitüntetések mellett a Haza Szolgálatáért Érdem­rendet nyújtott át négy ki­tüntetettnek és Ifjúságért Érdemérmet adományozott egy pártmunkásnak. Ugyancsak tegnapelőtt dr. Hegedűs Lajos a megyei ta­nács elnöke adott át minisz­teri kitüntetéseket. Az Ál­lamigazgatás Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben tizenhárom tanácsi dolgozó részesült. Az Egészségügy Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést hárman kap­ták. a Kiváló Pénzügyi Dol­gozó kitüntetésben hatan ré­szesültek, Munkaügy Kiváló Magyar Állami Operaház Liszt-díjas, érdemes művész főrendezőjének az új magyar operák bemutatásában ki­fejtett művészi tevékenysé­géért Radnay Györgynek, a Magyar Állami Operaház ér­demes és kiváló művész ma­gánénekesének az operairo­dalom bariton szerepeinek alakításaiért. Sárai Tibor Er- kel-díjas zeneszerzőnek, a Zeneművészeti Főiskola egye­temi tanárának több évtize­des zeneszerzői munkássá­gáért, pedagógiai és közéleti tevékenységéért Váradi Hé­di, a Nemzeti Színház Já­szai-díjas, érdemes és kiváló művész színművésznek szín­padi alakításaiért, Dolgozója kitüntetést egy dolgozó kapta meg. Hárman a Vízgazdálkodás Kiváló Dol­gozója kitüntetést vették át A megyei tanácson rendezett ünnepségen kiváló polgári védelmi munkájukért öten részesültek Honvédelmi Ér­demérem kitüntetésben. A tegnapi ünnepségeken osz­tották ki az MSZMP Szol­nok megyei Bizottsága és a Szolnok megyei Tanács ala­pította Felszabadulási jubi­leumi emléklapokat Szolnokon a városi tanács dísztermében Kukri Béla vá­rosi tanácselnök adta át az elmúlt harminc évben a vá­rosért kiemelkedő munkát végző egyéneknek, kollektí­váknak az emléklapot. Szol­nokon mintegy kétszázötve­nen, a megyében csaknem kétezerhétszázan kaptak em­léklapot A munkásőrség Szolnok városi parancsnokságán Pos­ta Mihály megyei munkásőr parancsnok ünnepélyes ke­resek ipjüti adta ói m Elismerések, kitüntetések az évfordulón Rét évtizede a gyárban „Bizony fantasztának tartottak bennünket” László Károly, a Hűtőgépgyár műszaki igazgatója. Gorjanc Ignác, a Hűtőgépgyár vezérigaz­gatója Csupa üveg és csillogó fém az új épület. A kilencedik emeletre automata — foto- cellás — lift lebegtet. A tá­gas, ízlésesen bútorozott szobában klímaberendezé­sek gondoskodna^ egyenle­tes, kellemes melegről. A Hűtőgépgyár, ahol Gorjanc Ignác vezérigazgatóval, és László Károly műszaki igaz­gatóval beszélgetünk, néhány éve klímaberendezéseket is gyárt. Háromszor indultam neki — mondja mosolyogva Gor­janc Ignác. — Gondoltam, nem sok sót fogok én itt megenni. Volt egy dzsip- pünk, még a háborúból ma­radt, meg egy ablaknélküli teherkocsink. 1954. február­ját írtuk akkor. Emlékszem, este érkeztem, hideg szoba fogadott. Éjszakára mindig elosztottuk magunk közt, hogy na, ma ki alszik a pár- nás székeken. Aztán került egy párnázott ajtó is, aec már kényelmesebb volt. — Nyolc és fél hónapra jöttem ide — mondja László Károly — szinte ugyanak­kor. Megbíztak, hogy tanít­sam be a gyártás egyes fá­zisait. Nehezen, rábeszélés­re szántam rá magam. Az­tán mégis itt ragadtam. A gondok, problémák folyama­tából egyszerűen nem lehe­tett kilépni, nem lehetett félbehagyni. Akkor még gyenge volt a szakember- gárda, összesen négyen vol­tunk mérnökök. A gyár 1953-ban 264 mun­kást foglalkoztatott. 1954- ben, az első úgynevezett tervévben a termelési érték megközelítette a 97 millió forintot 1974-ben a Hűtő­gépgyár ennek huszonötszö­rösét termelte, több mint 2.4 milliárd forint értékben. A gyárban és a hozzá tartozó gyáregységekben ma hat és fél ezren dolgoznak. — Akkor alumínium edé­nyeket gyártottunk, a hűtő­gépekkel 1956—57-ben kezd­tünk ismerkedni — folytat­ja Gorjanc Ignác. — Addig már négy gyár belebukott a hűtőgépgyártásba, mi mégis azt mondtuk, bízzák ránk, megpróbáljuk. A KGM ipar- igazgatóságánál bejelentet­tük, hogy évi 20 ezer darab háztartási hűtőszekrényt akarunk előállítani. Bizony fantasztának tartottak ben­nünket. S még ha sikerül is, ki fog Magyarországon ennyi hűtőgépet megvásárolni? Ma ennek több mint hússzoro­sát gyártjuk, a felét belföld­re. ■ •— Talán nem is a techJ nológia fejlesztése, az auto­matizálás okozta a nagyobb gondot, — mondja László Károly — sokkal inkább a munkások szemléletének alakítása, A környező, ipar­hoz nem szokott világ, s az ebből fakadó gondolkodás«. Ezekkel az emberekkel kel­lett nekünk egyre többet termelni, sőt egyre többet exportálni. Hogyan ? Ipart kellett csinálnunk, s a szó­ban már benne is vans iparkodva— — Minden hivalkodás nél­kül hadd mondjak néhány számot, amely a minőség javulását és egyben azt is jelzi, hová jutott ez a mun­káskollektíva — veszi át a szót Gorjanc Ignác. — Ti­zenhat éve az első százlite­res háztartási hűtőszekrény még 80 kiló volt, 6 ez«- 400 forintba került, s adtunk hat hónap garanciát. Ma a 150 literes alig haladja meg a 40 kilót, az ára 4 ezer 600 forint és két év a garancia. — Nekünk, ha valóban fejlődni akartunk, sokszor kockáztatnunk is kellett. És azt hiszem, az is fontos, hogy tudtuk idejében abbahagyni azt, amiben nem volt fantá­zia Kacérkodtunk például a kompresszor gyártással is, de lemondtunk róla, amig nincs elegendő szakember. A kompresszorok gyártmány- fejlesztését viszont mi vál­laltuk, hiszen az a mi érde­künk — mondja László Ká­roly. — Sok minden sikerült, s persze kudarcaink is voltak. De kockáztatni kell. S ahogy minket hagytak, úgy nekünk is segíteni kell azokat, akik újat akarnak. Ha minden jószándék ellenére véletle­nül mégsem úgy sikerül, nem szabad ledorongolni, nem szabad megtörni a len­dületet — teszi hozzá Gor­janc Ignác. — Emlékszem amikor az első, általunk tervezett tűzi- horganyzó felrobbant, — mondja László Károly. — Egy fiatal mérnök első mun­kája volt. Meg nem dicsér­tük érte, de azon igyekez­tünk, hogy emiatt ne váljon lehetetlenné. Mindez, egy ekkora gyár mindennapos gondja. Azt szoktam monda­ni, olyanok vagyunk minta római birodalom, annak va­lamelyik sarkában mindig háború dúlt. Itt is, átvitt értelemben, mindig ég va­lahol valami Az állandó gond, a felelősség bizony egy kicsit nyomasztó. — Nyomasztó..; — gondol­kodik el Gorjanc Ignác — baj is volna, ha nem volna az. Az ember állandóan töp­reng valamin. Károly pél­dául (közismerten rossz alvó) esténként jegyzetfüzetet tesz az ágya mellé. Ha éjjel eszébe jut valami, felírja az ötletet, aztán másnap meg­beszéljük. — Huszonegy éve dolgo­zunk együtt — mondja László Károly. — Ignác fő­mérnökként én főtechnoló­gusként kezdtem. A követ­kező évben ő lett az igazga­tó. én a főmérnök. E két év­tized alatt alaposan megis­mertük egymás nézeteit, ami nem jelent feltétlenül né­zetazonosságot, de a mun­kában rengeteget segít. Ke­vés szóból megértjük egy­mást, s akkor is könnyebb dönteni, ha a másik nincs ott Ügy gondolom, ez na­gyon fontos. Egy vezérigaz­gatónak nagyon sok elfog­laltsága van, különösen azó­ta, mióta Ignácot képviselő-; vé választották. — öt község képviselője vagyok, — mondja Gorjanc Ignác. — A tanácsüléseken, értekezleteken, különböző ünnepségeken ott kell len­nem, s ezekre készülni is kelL Rengeteg idő. így na­gyobb feladat hárul a kö­zépvezetőkre. Szerencsére megbízható, jó kollektíva alakult ki. Pedig az alkal­mazottak, vezetők létszáma jóval a gépipari átlag alatt van. Persze igyekeztünk is jól megválasztani. Majd minden vezető itt kezdte, ebben a gyárban, szinte gyerekként. Érett vezetőt alig „importáltunk” de azt is nagyon megnéztük. — Hogy a Hűtőgépgyár — folytatja — nemcsak itthon, külföldön is nevet szerzett, azt az egész gyári kollektí­vának, de különösen ezek­nek a régi embereknek, munkásoknak, műszakiaknak köszönhetjük. Velük jutot­tunk idáig, s előre is csak velük léphetünk. « Gorjanc Ignác és László Károly több mint két évti­zedes, eredményes munkás­ságukért április 2-án meg­kapták az Állami díj IL fo­kozatát. László Károlyt felszabadu­lásunk 30. évfordulója ün­nepén Jászberény díszpolgá­rává avatták. Trümbüczky Péter szágos munkásőr parancs­nok által adományozott ki­tüntetéseket, jutalmakat. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát tízen, az érdemérem ezüst fokoza­tát kilencen, a bronz fokoza­tát tízen kapták meg. Az or­szágos munkásőr parancs­nok Munkásőr emlékjel­vényt adományozott a fegy­veres testület munkáját se­gítő húsz párt- és gazdasági vezetőnek, illetve munkásör feleségnek. Ünnepi megem- fékezést tartottak az MHSZ, szolnoki székházában is. Az évforduló alkalmából a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst, illetve bronz fokoza­tát kapta egy-egy dolgozó. Honvédelmi Érdeméremmel tüntettek ki tizenkét MHSZ aktivistát, míg az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokozatát hatan, az ezüst, illetve bronz foko­zatát négyen kapták meg. A megyei polgári védelmi pa­rancsnokságon a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany, ezüst es bronz fokozatát,- ifc ttfc ÍR egy-egy fegyveres szolgálatot teljesítő személy­nek. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán Brassói Tivadar vezérőrnagy hat tisztnek nyújtotta át a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. A megyei testne­velési és sporthivatal szék­házában az SZMT, a KISZ megyei bizottsága és a me­gyei TSH nevében átadták a „Megye legjobb sportolója^ kitüntetéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents