Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

1975. április IC. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • ♦ Délben már teljes jogú résztvevő A napszámos Szabó Fe­rencnek Tiszaíöldvár felsza­badulása hozta meg az oly sokszor elképzelt, embersé­gesebb életet. Sorsában osz­tozó fiatal felesége — szíve alatt első gyermekével —, még riadtan nézte a tépett- élű tankokat 1944 októberé­ben, aztán anyai öröme fe­ledtette a riadalmat. Bori, a kicsi lány, a fel­szabadult község első polgá­rai közé tartozott, december első napján született. Év fordultával öt hold föld birtokosa lett a Szabó csa­lád. .. kellett is nagyon, mert Borit még négy gyerek kö­vette: Erzsi, Ilonka, Mária és végül Ferike. A családfő ekkor már ipari munkás, kazánfűtő. A biztos megélhetés, a nagy családért való felelősség vezette Mart­fűre, a cipőgyárba. Ottmara- dása már több volt: párttag lett, nyitott szemmel nézte, látta ezentúl a világ dolgait. Gyerekeit is így irányította. Bori, a legidősebbik, 1959- ben befejezte az általános is­kolát. Az alig hat kilométer­re levő Martfű, a gyár — papa, mama munkahelye — vonzotta őt is. Szakmunkás- tanuló lett, élte a vele egy- korúak életét, tanulta a ci­pőkészítés fogásait. A KISZ-ben az első naptól kezdve vezető szerepet bíz­tak rá. 1962-ben ifjú szak­munkásként brigádot szer­vezett, vezetője is ő lett, tár­sai bizalmából. A tevékeny fiatat lányra nemcsak közvetlen környeze­te, hanem az ifjúkommunis­ták vezetői is felfigyeltek. Egy év múlva, a naevüzern küldötteként tág szemmel, iz­gatottan ült a KISZ VI. kongresszusán, ahol a KISZ Központi Bizottságába is be­választották. A három év, amíg KB-tag volt, sok örö­met, izgalmas, szenvedélyes vitát hozott. Sokszor szóit képviseltjei érdekében, vitte a hírt a Tisza menti fiata­lokról. Közben teltek a munkás hétköznapok. Szabó Borbá­lát mindig a megbízható, jó tűzönök sorában emlegették. Csak kevesen tudták, hogy levelező* úton gimnáziumban tanul Tiszaföldváron. 1967-ben érettségizett, s ez az esztendő másért is emlé­kezetes maradt életében: fel­vették a Magyar Szocialista Munkáspártba. Technológus­ként megismerte a cipőgyár­tás folyamatát, a termelés összefüggéseit.' Vezető ké­pessége kibontakozott, — 1968-ban, épp születése nap­ján — művezetőnek nevez­ték ki a 152-es műhelybe. Megkérdezte, tudom-e, hogy milyen és mennyi gon­dot hordoz egy-egy napi műszak? Hányféle módon, formában kell megoldást ta­lálni egy mesternek? Milyen sokféle emberi szerepben kell naponként fellépni; megértő nőtársként, szigorú, de emberséges irányítóként, otthoni gondot hordozó asz- szonytársként, békebíróként... és még sorolhatnánk, hisz’ ahány ember, annyi gond, öröm. S ezt meg kell oszta­ni valakivel, bizalmasan, megértőén, melegen. Ügy mondja, hogy ez a hét­köznapok politikája. Közben újból tanul, az egyéves marxista—leninista középis­kola után az esti egyetemen. És ez már a nagyon is kö­zelmúlt; vizsgakérdések, tan­könyvek között érte a hír: készüljön, mert holnap, a kongresszus utolsó napján Budapestre kell mennie. Megvillant benne egy kü­lönös érzés: honnan tudhat­ták a legbensőbb gondolatát, hogy milyen nagyszerű ér­zés lenne ott ülni a kong­resszuson, átélni a csodála­tos hat nap eseményeit? • • • A szépen, kereken mon­dott gondolatok megtörnek ezután. Elnézést kér Szabó Borbála, tudja ő, hogy zak­latott, meleg gondolatait a március 22-i napról kellene a legszebben elmondania. Nem megy... csak azt érzi, hogy valami nagyszerű történt ve­le. .. Pullai Árpád fogadása, akkor tudta meg, hogy je­lölt, a várakozás egy órája, aztán a hír, hogy megvá­lasztották őt is... Kádár elvtárs zárszavát már „élő- bén” hallhatta, csak utána vette észre, hogy fáj a nya­ka, dereka, mert mindvé­gig mozdulatlanul ült ott... Délben már teljes jogú részvevő a Központi Bizott­ság első ülésén. Ügy mond­ja: dolgoztak, megválasztot­ták a bizottságokat, a tiszt­ségviselőket. • • * — Édesapám jutott eszem­be. .. A mamáról tudtam, hogy pityereg, testvéreimről, hogy velem örülnek, .. .jár­mán a martfűi gyárban, Fe­rike pedig Szolnokon, a Vo­lánnál. ,. Mondom, édes­apám, a szókimondó, becsü­letes ember, aki mindig azt mondta, ha küldöttként in­dultam valahová: — Lá­nyom, soha se felejtsd el, hogy honnan, kik közül in­dultál! — Ez jutott eszembe, meg a gyár, jól és futólag ismert, arcok, a munkatár­sak. .. egy percig pedig — tisztán emlékszem — arra gondoltam, hogy a műhe­lyemben sikerült-e az átál­lás? Mert új modellt kezd­tünk, épp akkor, amikor hív­tak, amikor az MSZMP Köz­ponti Bizottságába válasz­tottak. .. Saftes Relka Diákpolitikusok vetélkedője A KISZ KB egyetemi osz­tálya és a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem marxista intézetének rendezésében szombaton kezdődött meg Pé­csett a diákpolitikusok orszá­gos vetélkedőjének döntője. A sorozatba 59 egyetem, illet­ve főiskola kapcsolódott be. A két területi döntőn részt vevő 35 csapatból végül is 10 került abba az érdekes, egy A világnézeti — politi­kai névelőmunka helyzete és korszerűsítésének lehe­tőségei a középiskolai kol­légiumokban, az iskolai és kollégiumi KISZ-munka összehangolása, a diákön­kormányzat szerepe — ki­vétel nélkül az ifjúsági szövetség középiskolai munkájának lényeges kér­dései. A 14—18 éves fiata­lok talán a legérzékenyeb­bek, a legfogékonyabbak az őket körülvevő világ eszméi, politikái iránt. Pa­rancsoló követelmény ezek­nek az éveknek tevékeny felhasználása arra. hogy a fiatalok megismerjék és elfogadják korunk vezető eszméjét, a marxizmus— leninizmust. Soha nem elégedhetünk meg e téren sem az elért eredmények­kel. Kutatni, feltárni és kiaknázni az eszmei-poli­tikai nevelés jobb, korsze­rűbb lehetőségeit, ez a ne­velőmunka állandó felada­ta. A középiskolai kollé­giumok, felépítésük, belső hétig tartó döntőbe, amelynek során az ország különböző tájaira vándorolnak. A fel- szabadulás 30. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ver­senyen belpolitikai és gazda­ságpolitikai ismereteikről kell számot adniok, mintegy 500—600 feladatot kell meg- oldaniok a háromtagú csa­patoknak. törvényszerűségeik révén kitűnő feltételeket biztosí­tanak ehhez a munkához. Lehetőséget kell kapniok a fiataloknak, hogy erejüket, munkájukat felmérhessék, kezdeményező készségüket fejleszthessék. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a személyiség fejlődésében döntő jelentőségű sikerél­mény legyen a folyama­tosan végzett jó munka egy-egy jelentős eredmé­nye. A középiskolai kollégiu­mokban mindezek megva­lósításának első számú fó­ruma, potenciális lehető­sége a diákönkormányzat. A fenti gondolatokat az a Kétnapos tanácskozás ébresztette e sorok írójá­ban, amelyet a Szamuely Tibor Gépipari Szakközép- iskola kollégiumában ren­deztek meg a megye húsz középiskolájának negyven­egy küldöttének (nevelők, diákok) részvételével. 3L & Nyomdák versenye Első a Zrínyi, második az Athenaeum Tegnap az MSZMP buda­pesti bizottsága Villányi úti oktatási igazgatóságán dr. Móna Gyula, a Központi Bi­zottság agitációs és propagan­da osztályának helyettes ve­zetője értékelte a politikai könyvek előállításában részt vevő nyomdák versenyének eredményeit. Értékeléséből kitűnt, hogy a verseny ered­ményeként az elmúlt évben a korábbinál több politikai könyv jelent meg, gyorsabb nyomdai átfutással. 6700 ki­adványt jelentettek meg, 150 millió példányban. E köny­vek a marxi—lenini tanítások szellemében a dolgozók száz­ezrei előtt világították meg a politikai élet, társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődé­sünk időszerű kérdéseit. Az 1974-ben harmadik al­kalommal kiírt versenyben — hasonlóan a korábbi évek­hez — jó eredmények szület­tek, a résztvevő nyomdák je­lentősen túlszárnyalták előző évi teljesítményüket. Ugyan­csak lényeges, hogy a XI. pártkongresszus előkészítése érdekében — a nyomdák igen sok politikai kiadványt ké­szítettek el terven felül. A versenyben a Zrínyi nyomda első, az Athenaeum nyomda második, a Kossuth nyomda harmadik díjat nyert. Külön- díjat kapott a Szikra lap­nyomda, dicsérő oklevélben részesült a Franklin nyomda. A díjakat Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára nyújtotta át Nevelés a kollégiumban Jellegzetes, régi, jászberényi utca Múzeum és közművelűdés Cselekvő közéleti emberek kellenek A karcagi múzeum állandó kiállítására méltán büszkék a helyiek. A brigádvetélke­dők idején két-három nap alatt kétszázan is benéznek a múzeumba. A város ta­nulságokban gazdag történe­te, saját életük elevenedik meg előttük. A múzeum ezért nélkülöz­hetetlen szerepet tölt be Karcag közművelődésében. Pontosabban szólva ezért is. Az állandó kiállítás és az időszaki rendezvények mel­lett ugyanis ezernyi módon segíti elő, hogy a város ne csak gazdasági, hanem kul­turális tájcentrum is legyen. — Ezért a célért nagysze­rűen dolgozik — mondotta Fodor Gyula, a városi párt- bizottság munkatársa, —így ítélte meg a pártbizottság a közművelődési párthatározat helyi tennivalóinak elemzé­sekor. örsi Júlia munkába lépésével még sokoldalúbbá vált az intézmény munkája. Márciusban például tanács­koztak a helytörténeti ku­tatók. A város utóbbi har­minc évének feldolgozása és az anyag kiadása a cél. A Karcagi krónikában még az idén megjelentetik nyolc szerző — közöttük a két mu­zeológus — tanulmányait. A múzeum megyei irányítás alatt áll, tájjellegű, a város mégis magáénak érzi, nagy értéket lát benne. Dolgozói többet nyújtanak a lakos­ságnak annál, amit munka- területük megkíván. Nép­művelők a szó igazi értel­mében. — Életrevaló, megvalósít­ható ötleteket adnak. Bellon Tibor javaslata például, hogy helyi és környékbeli népmű­vészeti tárgyakat ajándékoz­zunk Tállinnak, a Gabona- ipari Tröszttel együtt malom­ipari múzeumot rendezzünk be a szélmalomban, létesít­sünk tájházat és így tovább. Ezért vallja magáénak a vá­ros a múzeumot, és tőle tel­hetőén segíti is. Egyik szö­vetkezetünk például a Zá- dor-híd félé vezeti bekötő útját, hogy a műemlék híd megközelíthető legyen. A város vezetői rendszeresen részt vesznek múzeumunk kiállításán még akkor is, ha távol, így például Özdon, vagy Gödöllőn mutatják be Karcag népművészetét. — A múzeum a többi köz­művelődési intézménnyel jó kapcsolatot épített ki. Jó pél­dát mutat arra, hogy egyet­len intézménynek sem sza­bad behúzódnia saját falai közé. Nemcsak végrehajtó, hanem kezdeményező erő. Sok olyan aktív, közéleti em­ber kellene, mint dr. Bellon Tibor múzeumigazgató. Ezek után kíváncsi vol­tam, miként vélekednek a Nagykun Múzeum közműve­lődési munkájáról • a városi tanács művelődésügyi osztá­lyán. Vereb József osztály- vezető szerint: — A múzeum nélkül a város szellemi élete nem vol­na teljes. Az itteni emberek sem tudnák úgy felismerni saját népművészetük értékét. Ehhez ilyen fórumra volt szükség, jó szakember veze­tésével. Volt olyan kiállítás, melyet több mint ötezer em­ber nézett meg. Egyikük igy nyilatkozott: karcagi szü­letésű vagyok,, itt élek, még­sem tudtam, hogy ennyi szép van ebben a városban. A múzeum érdeme azon­ban nemcsak a népművészet szép alkotásainak összegyűjt 1 tése és bemutatása, hanem a szellemi értékek, a szellemi kapacitás összefogása is. Dr. Bellon Tibor a szervező munkán túl alkotóan is részt vesz ebben. A Gondolat Ki­adó Néprajzi kiskönyvtár so­rozatában például ő írja a. Nagykunságról szóló kötetet. Ö rendezi sajtó alá a Győrf- fy István emlékülés anya­gát, ő írta meg Karcag gaz­dálkodását, ő mérette fel az Ybl; Miklós építőipari főis­kola hallgatóival a város né­pi műemlék épületeit. Most alakul a munkásművelődésl városi programja. Dr. Bel­lon Tibor az üveggyár mun­kásaival ismerteti majd egy előadássorozaton az Alföld szerepét a magyar iroda­lomban Nem csoda, ha az egész város szellemi életét érintő kérdésekben mindig kikérik véleményét, hiszen jó ötletei vannak. A múzeum jó közművelő­dési munkájának anyagi el­ismeréseként felvetődött, hogy a város gazdasági szer­vei által biztosított közmű­velődési alapból a múzeum­nak is részesülnie kellene. Legalább a város történeté­vel foglalkozó kiadványokat kellene finanszíroznunk. Egyébként úgy vélem, a sokoldalú segítséget megér­demli, mert az ottani mun­ka a neves elődök után tö­retlenül folytatódik. S. B. E gravitáció elvén működött Kétezer éves vízvezeték A kőszeg-hegyaljai Velem üdülőközségben megtalálták Szombathely őse — az egy­kori — 2000 éves Savaria vízvezetékrendszerének ma­radványait. Bár korábban is­meretes volt, högy a Római Birodalom e jelentős tele­pülésének lakói a kőszegi hegyvidék forrásvizét itták, s ezt a gravitáció elvén ala­puló csatornarendszerben vezették a városba, e tény most a csatornarendszer fel­ső szakaszának jelentős, ma is funkcionáló szakaszainak napvilágra kerülésével két­séget kizáróan igazolódott. Megtalálták az egyik legna­gyobb forrást is, amely ma percenként 200—250 liter vi­zet ad. A kőszegi hegyvidék tisz­ta fakadó forrásvizeit a ka­rácsonyfaághoz hasonló rendszerben gyűjtötték össze egy főcsatornába jobbról és balról. A csatornák palakö­vekből épültek. Most derült kj az is több, Velem kör­nyéki forrásról, hogy nem is igazi természetalkotta forrá­sok, hanem a római vízveze­tékrendszerből állandóan szi­várgó szökött vízképződmé­nyek. Épületmaradványt is talál­tak a hajdani csatorna men­tén. Funkciójáról megoszla­nak a vélemények: egyesek szerint őrháznak, mások víz­tároló medence részének tartják. A további kutatások derítik ki az igazságot, .Áll a régi ház r // meg Emlékkönyv Babits Mihályröl „Áll a régi ház még .,." — Babits Mihály szülőhá­za — címmel 112 oldalas emlékkönyv jelent meg Szekszárdon háromezer példányban. A Balogh Ádám Múzeum és a me­gyei tanács művelődési osztálya adta ki. A 76 fo- tódkumentummal illuszt­rált kiadvány újabb ada­tokat közöl Babits életé- • nek családi ' és szülővárosi vonatkozásairól, műveméig ihletéséről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents