Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

1975. április 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj modellek, gazdag választék férfi cipőkben - Sláger lett a klumpa Eredményes negyedév a jászberényi Cipőipari Szövetkezetnél Megalapozott célkitűzése­ket tartalmazó tervek, gon­dos piackutatás, bevált új termékek, jó üzletkötés — ezt állapították meg az ered­mények számbavétele után az első negyedév elteltével a jászberényi Cipőipari Szö­vetkezetben. Az éves terv készítésekor közismertté vált, hogy a tő­kés vállalatok az idén ke­vesebbet vásárolnak a szö­vetkezet fő termékéből, a női műkorcsolya cipőkből, mint •a korábbi években. A piac­kutatás során kiderült vi­szont, hogy a belkereskede­lem minden eddiginél job­ban érdeklődik a szövetke­zet termékei iránt. Különösen a több modell­ben készülő női fatalpú szandálok, -r- köztük a klum­pa modell — a férfi velúr, vagy a különböző dörzsbox és lakkcipők váltottak ki nagy érdeklődést. Ezek a termékek gyakran szerepel­nek a hiánycikkek listáján, vagy szegényes belőlük a választék. A szövetkezet a fentiek fi­gyelembevételével készült fel az idei tennivalókra. Kor­szerű, új gyártási technoló­giákat vezetett be, az ehhez szükséges gépek vásárlására pedig több mint félmillió fo­rintot költött. Ezzel több új termék gyártásának feltéte­leit teremtette meg. Idei terve: 48 millió fo­rint értékben 170 ezer pár cipő. Ebből 60 ezer pár az exportra gyártott műkor­csolya cipő lesz, 110 ezer pár a belkereskedelem megren­delésére készülő férfi divat­cipő, és női fatalpú szan­dál. Az 1975-re tervezett ter­melési érték 9 millió forint­tal több, mint tavaly, a ha­zai vásárlók igényeinek ki­elégítésére pedig kétszer any- nyi cipő készül, mint 1974- ben. A jászberényi szövetkezet az év első negyedét a terve­zettnek megfelelően zárta. Három hónap alatt 26 ezer pár műkorcsolya cipőt szál­lított a Szovjetunióba. A ha­zai cipőboltokban már ott vannak a szép kivifelű, leg­újabb divathoz alkalmazko­dó fatalpú szandálok, kö­zel 40 modell készült a dörzsbox és divatos férfi lakkcipőkből. Termékbemutató Tiszafüreden Tegnap kiállítás nyílt a KIOSZ tiszafüredi körzeti csoportjának rendezésében, a KIOSZ klubjában. A több mint tizenöt szakmát repre­zentáló kiállítás a járásban dolgozó kisiparosok mun­káiból állt össze. A többi kö­zött láthatók az olyan külön­leges szakma termékei, mint a Hortobágy madárvilágát feldolgozó preparátor mun­kái. A KIOSZ tiszafüredi körzeti csoportjának ebben az évben ez volt a második kiállítása. ' Zöldség-gyümölcs előrejelzés Az 1974. évi áruforgalmat értékelte, és az idei felké­szülésről tárgyalt tegnap a Zöldség-Gyümölcs Kereske­delmi Egyesülés igazgatóta­nácsa. Az 1975. évi felkészülésről megállapították, hogy külö­nösen burgonyára jól halad­nak a szerződéskötések. Az egyesülés szervezetei az idei termékekből eddig csaknem 21 ezer vagon burgonyára, megközelítőleg 70 ezer vagon gyümölcsre és kb. 42 ezer va­gon zöldségfélére kötöttek szerződést a termelő gazdasá­gokkal. A kisújszállási határban Szép a tavaszi árpa, megkezdték a kukorica vetését A kisújszállási Nagykun Tsz-ben a jó idő minden percét kihasználják, így jól haladnak a tavaszi munká­val a földeken. Befejezték a földterület vegyszeres gyomirtását, és elvetették a cukorrépát, amelynek vetés- területét az idén megdup­lázták, 100 hektárra emel­tek. Elvetették már a 300 hektárnyi, új, gödöllői tech­nológiával termesztett bor­sót is, amelyből tavaly 33 mázsás hektáronkénti átlag­termést takarítottak be. Az idén a napraforgó vetéste­rületét is 100 hektárral eme­lik, a mintegy 250 hektáron csaknem minden talajmun­kát elvégeztek. Amint a ta­laj hőmérséklete megengedi, vetni fogják az iparszerű technológiával termesztendő növényt. A 410 hektárnyi őszi árpa nagyon szép, az idén új, szárszilárddal váltották fel a hagyományos fajtát. Az 1500 hektár búza jól áttelelt, de márciusban oíyan károkat okozott az erős szél, hogy 100 hektárt újra kellett vet­ni tavaszi árpával. Rendes időben elvégezték a műtrá­gyázást, három nagyteljesít­ményű és két hagyományos permetezőgép végezte a vegyszeres gyomirtást Az erős időjárás miatt a repü­lőgépek is készenlétben áll­nak, hogy néhány nap alatt befejezhessék a gyomirtást. Megkezdték az 550 hektárnyi nádudvari technológiával ter­mesztett kukorica vetését. Rövid tenyészidejű fajtákat vetettek, hogy korán be tud­ják takarítani. Tavaly 74 mázsa feletti volt a kukorica átlagtermése, ezt az idén is szeretnék elérni. A legtöbb gond a rizstér- mesztésben van, hiszen ezer hektár rizsföldnek még csak a felét szántották fel. Ha az időjárás megengedi, 20-a kö­rül elkezdik a „vízi gabona” vetését és befejezik a talaj­munkákat. Az esős időjárás miatt leálltak a 100 hektár­nyi rizstelep rekonstrukció­jával, de még ebben a hó­napban be akarják fejezni. Az őszi rendkívüli időjá­rás nagyon megviselte a gé­peket, de a műhely dolgozói derekas munkát végeztek, idejében elkészültek a téli gépjavításokkal. A kisúj­szállási Nagykun Tsz az idén John Deere gépsort és egyéb korszerű mezőgazdasági gé­peket vásárol összesen 7 mil­lió forintért. Nyúl helyett malac Bsttériás sertéstartás Tsszasason Nyúl való az ilyen ket­recekbe! — mondogatták a tiszasasi Rákóczi Termelő- szövetkezet sertésgondozói 1973-ban, amikor a gazda­ság áttért a battériás sertés­tartásra. Tiszasason régi múltja volt a hagyományos sertésneve­lésnek, nem csoda, hogy a dolgozók idegenkedtek az újtol. A szövetkezet vezetőit viszont az a cél vezette, hogy minél olcsóbban modernizál­ják a ma már korszerűtlen sertéstelepet. Ezért választot­ták az ISV-típusú sertéstar­tási módot és szerelték fel a szerfás istállókat fémketre­cekkel, battériákkal. Az épü­leteknek csak a falait hagy­ták meg, a berendezést te>- jesen kicserélték. Két éven belül építenek két, szintén ISV-típusú 800 férőhelyes hizlaldát és így 1978-ra 5 ezer hízót kibocsájtó üzem­mé alakítják át a sertés­telepet. A fajtát is megváltoztat­ták: 1974-ig magyar fehér hússertés és észt lapály ke- resztezésű utódokat értékesí­tettek. Tavaly márciusban vásároltak 120 Kahyb te- nyészkoca-süldőt és 6 te­nyészkant Jelenleg ezzel a fajtával termelnek, mivel be­váltotta a hozzáfűzött re­ményeket. A régi állomány­nál a születési átlag 7,5 ma­lac volt, de leválasztani már csak hatot tudtak és a 30 kilogrammos hízó alapanyag­ra eső elhullás elérte a 28 százalékot A Kahyb kocák fialási átlaga 10, ebből 9 malacot választottak el az anyjától és az egész állo­mány ellhullási százaléka 18 százalék. Ez annak köszön­hető, hogy lényegesen élet­képesebb utódok születtek, és az ISV tartási mód sok­kal higiénikusabb, mint a hagyományos sertésnevelés. A szövetkezet vezetői a sertéstelep munkarendjét is átalakították. Régen egy gondozó foglalkozott az anyakocákkal, űaztatott. ne­velte a malacokat 30 kilós korukig. így egy dolgozó 120 anyakocáról és szaporulatá­ról tudott gondoskodni. Most van egy ember, aki a 150— 200 kocát gondozza, külön, aki az összes flalást levezeti és külön, aki a választott malacokat felneveli. A tele­pen ugyanannyian dolgoz­nak, de az új munkaszerve­zés eredményeként az idén már hatszázzal több sertést adtak el, mint két évvel ez­előtt. Érdemes még a költség és jövedelem alakulását össze­hasonlítani. A régi állo­mánynál 1 kilogramm súly- gyarapodást majdnem 4, az újnál 2,5 kiló takarmánnyal értek el. Tavaly minden ki­ló értékesített sertéshús 6 forint jövedelmet hozott a gazdaságnak. A szövetkezet sertésgondo­zóinak könnyebb a munkája, tisztább körülmények között dolgoznak és több a kere­setük. B. Gy. Meózás. A kunszentmártoni Pannónia Szőrmekikészítő és Feldolgozó Vállalat szak­emberei ellenőrzik a feldolgozandó alapanyag minőségét Felkészültek az új feladatokra Párfmunká a jászfeusöszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben Kezdjük egy rövid statisz­tikával: a jászfelsőszentgyör- gyi Egyetértés Tsz-ben a négyszázkilencvenhét tagból harmincnyolc a kommunis­ták szama. A parttagok kö­zött mindössze kettő a nő és ugyanennyi a 30 éven alu­li. Az átlagéletkor az alap­szervezetben 45—50 év kö­zött van. A többség — mint­egy 80 százalék — fizikai munkás. Már e számok is felhívják a figyelmet az alapszervezeti munka „gyen­ge pontjaira”. Érthető, hogy ezek után az újonnan válasz­tott vezetőségbe sem került nő'— férfi látja el a nőfe­Az Egyetértés Tsz alap­szervezetében nagyon fe­gyelmezetten zajlott le a vezetőség megválasztása. A jelölő bizottság alapos, pon­tos munkát végzett, a jelöl­teket megválasztotta a tag­ság. A vezetőség — amely­be három tag újonnan ke­rült be — már többször ülé­sezett, és időszerű témákról tárgyalt (kéthetenként tar­tanak megbeszéléseket). így például többek között meg­vitatták, hogyan kell dolgoz- niok egy-egy reszortmunka felelőseinek, mert ahhoz, hogy az alapszervezetben jóí menjen a munka, a reszort­Előkerült a munkaterv. Abban szerepel, hogy a párt­vezetőség tárgyal a szocialis­ta brigádmozgalom helyzeté­ről. Mi indokolja, hogy ezt a témát napirendre tűzték? — Szövetkezetünkben nem olyan a brigádmozgalom, amilyennek lennie kellene. Három brigádunk van, öt­vennégy taggal. Nem a gaz­dasági, a termelési vállalása­ik teljesítésével van baj, an­nak becsülettel eleget tesz­nek. A kulturális felajánlá­saik körül nincs minden rendben. Ezen akarunk vál­toztatni. — Egy másik téma az üdültetés. Ezzel miért akar foglalkozni a vezetőség? — Mert itt szemléletválto­zásra van szükség. Termelő- szövetkezetünknek van üdü­lője Hajdúszoboszlón. Egy­hetes turnusokban pihenhet­nek ott tagjaink. A szövet­kezet vállalja az utaztatást, az ellátást, még sincs ele­gendő jelentkező, összesen tizenöten-huszan veszik igénybe egy évben. Most a Balatonon is vettünk tel­ket, ott is üdülőt akarunk építeni. De az emberek a szabad idejükben inkább a háztáji földön dolgoznak, ahelyett, hogy a szabadsá­lelősi reszortot is —, a fia­talok közül a KISZ-titkár (ő a fiatalok egyike) kapott fel­adatot a partalapszervezet vezetőségében. — Hibás tagfelvételi mun­kák következménye ez a helyzet — mondta Varga László, az alapszervezet tit­kára. — És ez már jelzi is, hogy egyik nagy feladatunk az utánpótlás biztosítása. Ar­ra kell ösztönöznünk KISZ- alapszervezetünket, hogy na­gyobb részt vállaljon a fia- v talok párttaggá nevelésében. A nők körében is nagyohb nevelőrnunkát kell kifejte­nünk. felelősöknek „otthon kell” lenniük szakterületükön. Meg kell tanulniok, mi a feladatuk. Egyébként ápri­lisban 6—7 napos tanfolya­mok lesznek pártalapszerve- zeti vezetőségeknek több község összevonásával — a járási pártbizottság szerve­zésében —, amelyen részt vesznek a pártcsoport bi­zalmiak is. Meghatározott tematika szerint á XI. kong­resszus határozataiból adódó feladatokat vitatják meg, és ez nagy segítséget ad szá­mukra ahhoz, hogy megfe­leljenek a rájuk váró köte­lezettségeknek. got valóban pihenéssel, szó­rakozással töltenék. Az ilyen jelenség láttán párt- alapszervezetünk nem lehet közömbös. —f Egy újabb napirendi té­ma: a pártmegbízatások tel­jesítésének értékelése. — Amikor a beszámoló taggyűlésen összegeztük a több mint négy év alatt vég­zett munkánkat, elmondtuk, de a tagok is szóvá tették, hogy, nincs minden elvtár­sunknak konkrét pártmegbí­zatása, pedig megvan rá a lehetőség. És ez meglátszott a tagok aktivitásán is. Most azt szeretnénk, ha mindenki képességének, képzettségének megfelelő feladatot kapna alapszervezetünkben. Pél­dát is mondok erre: a párt közművelődési határozata ki­mondja, hogy a kulturális munkából az agrár értelmi­ségnek is ki kell vennie a részét. Mi agrár-klubot sze­retnénk létrehozni és a tsz- elnök helyettesét akarjuk megbízni a klub vezetésével. Ez lehet pártfeladat is. Az az elvünk, hogy a pártta­goktól többet kell várnunk, nekik az átlagosnál többet kell tenniök a közösségért. Azután a párthatározatok végrehajtása nemcsak az alapszervezeti vezetőség dol­ga, kötelessége az minden kommunistának. És ha már mindenkinek közös ügye, ak­kor a feladatokat konkrétan kell meghatározni, személyre szólóan, mert csak akkor le­het számohkérni, ellenőrizni a teljesítést. Napirenden a szövetkezeti demokrácia A munkatervben rögzítet­ték: kéthavonként tártéinak taggyűlésekét.' Ott az egyik megvitatásra szánt téma a szövetkezeti demokrácia helyzete a termelőszövetke­zetben. Varga László el­mondta: a demokrácia kü­lönböző fórumait sem tart­ják megfelelőnek szövetke­zetükben, főként azt, hogy a brigád-, vagy más gyűlése­ken nem eléggé őszinték az emberek, a vezetők úgy be­szélnek az egyes témákról, hogy azt az egyszerű kétkezi dolgozók nehezen értik meg. Mert például hiába hangzik el közgyűlésen, hogy a tag­ság szavazzon meg ennyi százalék prémiumot a veze­tőknek, ez önmagában sem­mit nem mond az emberek­nek. De ha ehhez azt is hoz­záteszik, hogy ez pénzben mit jelent, már tudnak vi­szonyítani, összehasonlítani. És ezt általában a szövetke­zeti gazdálkodás egészének ismertetésére, megbeszélésé­re is érteni lehet. Azt akar­ják, hogy a brigádgyűlése­ken az emberek érezzék, hogy a vezetők őszinték hoz­zájuk, nyíltan beszélnek ve­lük minden kérdésről. Akkor ők is jobban véleményt nyil­vánítanak majd és nemcsak maguk között beszélnek vélt vagy valódi sérelmeikről, gondjaikról, javaslataikról. A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz kommunistái­nak, pártvezetöségének van mit tennie az elkövetkezendő időkben. A legfrissebb ten­nivalójuk, ahogyan Varga László alapszervezeti titkár mondta: — Áprilisban a pártokta­tás keretében öt témában dolgozzuk fel a XI. kong­resszus anyagát. Tárgyalunk a határozatról a politikai vi­takörünkön is. Tudjuk, nem lesz könnyű az embereknek napi 13 órai munka után politikai oktatáson is részt venni, hisz akkor már jócs­kán benne leszünk a munka dandárjában. De tudom, hogy szívesen megteszik, mert az elkövetkezendő feladatokra fel kell készülni, és mert a kongresszusi határozat vég­rehajtása — valamennyiünk jövője — rajtunk múlik. V. V. Tanfolyamon tanulnak Szabad időben a háztájiban

Next

/
Thumbnails
Contents