Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

© SZOLNOK MEGYE* NfiPLAP 1975. márefts 1* / Helyünk a dobogón A technika korszerűsítésé­ért folyó világméretű ver­senyben lehetőségeink meg­határozottak, be kell ér­nünk a hosszú emelvény egyik — szerény— helyével, ami a műszaki-tudományos fejlődés rekordnak számító eredményeit, gyakorlati al­kalmazásukat illeti. Amiből persze nem az következik, hogy kezünket ölbe téve sóhajtozzunk: bezzeg ott és amott... Növekvő arány Hazánk nemzeti jövedel­mének több mint három százalékát fordítja tudomá­nyos kutatásokra, ami nem­zetközi összehasonlításban is megfelelő arány. (1960- ban a nemzeti jövedelem 1,54 százalékát, 2,3 milliárd forintot költöttek ilyen cé­lokra, 1973-ban 3,04 száza­lékát, 10,9 milliárdot.) Más kérdés — s döntő elem gaz­dasági fejlődésünkben — mi­ként kamatozik ez a pénz a gyakorlatban, például elég gyors-e a műszaki-tudomá­nyos eredmények termelés­ben! hasznosítása? Teendőink és lehetősége­ink summázata így olvas­ható a párt Központi Bi­zottsága kongresszusi irány­elveiben: „Társadalmunkban növelni kell • a tudomány szerepét és gyorsítani terme­lőerővé válását, hatékonyab­bá kell tenni a kutatási eredmények felhasználását.” Tekintélyes alapokra tá­maszkodhatunk: 1450 kutató­helyen 77 ezer ember tevé­kenységére Kénelfoghaté kamatok Bábolnán egy mázsa sze­meskukorica előállításához tizedannyi munkaórát vesz­nek igénybe, mint az állami gazdaságokban átlagosan. Tanúságtétel arról, miként ölthet testet a műszaki-tu­dományos eredmények gya­korlatban! alkalmazása. A decemberben rendezett or­szágos erőművi konferenci­án arról hallhattunk, hogy az 1980—1990 között létre­hozandó erőművi kapacitá­sok 40—60 százaléka már az atomenergiára alapozó­dik. Paks — ahol az 1980— 1984-es időszakban négy, Űj gépcsaládok szüléitek Szovjet traktorok 80 országba A Szovjetunió ez év első felében több mint 20 millió rubel értékben szállít trak­torokat, gabonabetakarító kombájnokat és útépítő gé­peket Iraknak. Az erről szó­ló megállapodást Moszkvá­ban írták alá. Több mint 80 ország me­zőgazdaságában dolgoznak szovjet gépek. A szovjet vál­lalatok több mint 300 típusú, gyakorlatilag minden mező- gazdasági munka elvégzésére alkalmas gépeket és beren­dezéseket szállítanak kül­földre. Az exportprogramba már új, 80 és 165 lóerős motor­ral ellátott gépcsaládokat is bekapcsolnak. Az egyik leg­újabb, 300 lóerős motorral felszerelt modellt több mun­kaművelet végrehajtó be­rendezésekkel látták el. A jelenlegi ötéves terv­időszakban (1971 és 1975 kö­zött) a szovjet ipar több mint 2 millió 200 ezer trak­tort gyárt, ebből idén 575 ezret. A Szovjetunió két­szer annyi traktort állít elő, mint az Egyesült Államok. egyenként 440 megawattos, atomenergia táplálta áram­termelő blokkot helyeznek üzembe — jelképe a műsza­ki-tudományos haladásnak. Ám annak szintén, hogy egymagunkban képtelenek lennénk a számunkra szük­séges módszereket, eszközö­ket előteremteni — megal­kotni, megtermelni —, azaz itt is növekszik a szerepe a nemzetközi munkamegosz­tásnak. * Bevezetőben említettük: lehetőségeink meghatározot­tak. Fogalmazhatunk nyer­sebben: a műszaki-tudomá­nyos haladásban nincs erőnk minden területen lépést tar­tani. Ezért építenünk kell arra is, amit mások elér­tek, úgy, hogy ezeket a mód­szereket, eszközöket megvá­sároljuk. A kohó- és gép­ipar például 1950—1954 kö­zött mindössze egyetlen li- cencet vett meg. 1968—69- ben, tehát feleannyi idő alatt harminckettőt. Licenc alapján készülnek egyebek mellett a Rába-Man moto­rok, a Crossbar rendszerű telefonközpontok, a 2000 ló­erős vasúti Diesel motor­család tagjai, a színes tele­víziók. .. Vajon nélkülözhet­nénk ezeket? II haladás pénzbe kerül Minél bonyolultabb egy termék, annál költségesebb a megalkotásáig vezető kí­sérletek, kutatások tömege. A gyógyszeriparban egy új készítmény mögött átlagosan hatezer vegyület vizsgálata áll, időben pedig esztendők. A realitásokat tévesztik szem elől azok, akik úgy hi­szik, minden műszaki-tudo­mányos területen módunk van újat alkotni. Sem anya­gi, sem szellemi erőink nin­csenek ehhez, s ez megszab­ja helyünket a dobogón. A társadalmi termelés ha­tékonyságának eddigi erőtel­jesebb növelése megköveteli — amint a kongresszusi irányelvek kimondják — „.. ,a műszaki-tudományos haladás gyorsítását, új tech­nológiák bevezetését...”, de minden esetben szigorúan ra­gaszkodva az ésszerűséghez. Egy-egy maradandó ered­mény elérése sokba kerül. Az, hogy a szénbányászat­ban ma a szállítás 93 száza­Még 1972-ben történt: a ta­tai, úgynevezett Megalodus- barlangot feltáró kutatócso­port egyik tagja — több órás föld alatti tartózkodás után — megdöbbenve észlelte: a leszállás előtt néhány órá­val kifényesített ezüst gyű- rűjé csaknem teljesen meg­feketedett, vastag oxigénré­teg keletkezett a nemes fém felületén. A talányt fokozta, hogy a kutatók későbbi vizs­gálataik során sem a bar­lang levegőjében, sem a já­rószint üledékében nem ta­láltak olyai} vegyi kompo­nenseket, ami az ezüst gyors oxidációját előidézhette volna. Már-már feledésbe me­rült az esemény, amikor nemrégiben ismét szóbake- rült a különös eset. A gyűrű tulajdonosának eszébe ju­tott ugyanis, hogy akkoriban a barlang egyik nehezen megközelíthető szakaszában is járt, ahol a szokásostól el­térő színű és ragadósabb üle­dék töltötte ki az üregrészt. Dr. Vájná György, a kutató- csoport vezetője tüzetes viz*r lékban gépesített, mffiiárdo- kat követelt. Nem csekély összeget emészt fel a mező- gazdasági termelési rendsze­rek meghonosítása sem — a tervek szerint 1980-ban már 800 ezer hektárt fog­nak át —, de szükségsaerű út, mivel így elégíthetők ki biztonságosan, gazdaságosan a népgazdasági igények. Ám éppen a nagy költségek miatt az irányok, módszerekr eszközök kiválasztásának fe­lelőssége sem mellékes; a haladást nem foghatjuk fel „kerül, amibe kerül” fel­adatként I hagyományok köteleznek Lenin a szocializmus épí­tésének elengedhetetlemalap- elvei közé sorolta „az alko­tómunka feltételeinek kö­vetkezetes kiterjesztését”. Ez azonban nem válhat el a társadalom szükségleteitől, még kevésbé kerülhet szem­be a társadalom céljaival. A műszaki-tudományos ha­ladás céljai azonosak a szo­cialista társadaloméval^ az emberi élet erkölcsi, anyagi gazdagításával. Ehhez hoz­zájárulni éppúgy lehet az oktatásban az audiovizuális módszerek elterjesztésével, mint az iparban az évente kutatásra költött ötmilliárd forint egy-egy területre kon­centrálódó felhasználásával. A tömegek szemében év­századokon át misztikum övezte az életüktől, munká­juktól távoleső tudományt. A ma emberének közvetlen is­merősévé válik, s holnapra még inkább így lesz. Terve­ink a már elért s a várha­tó műszaki-tudományos ered­ményekre alapozódnak, akár a termelékenység növelésé­ben, akár új növényfajták kitenyésztésében, meghonosí­tásában, a szállítás korszerű­sítésben, a hírközlés fejlesz­tésében. A hagyományok gazdagok, s ezért köteleznek. Arra, hogy a műszaki-tudo­mányos haladás még célsze­rűbben szolgálja a szocialis­ta társadalomban élő em­bert, általános és egyéni ér­telemben egyaránt. M. O. gálát alá vette az ominózus barlangszakaszt kitöltő anya­got. Csakhamar kiderült, hogy az ősvilág boszorkány- konyhája tréfálta meg, csöp­pet sem titokzatos mutat­vánnyal, a barlangkutatókat. A barlangba ugyanis még a jégkor vége felé bemosódott pannonkori agyag nagy mennyiségben tartalmaz mik­roszkopikus nagyságú pirit- szemcséket, s ez az aranyos csillogású ásvány indult las­sú bomlásnak az agyag kö­zött. Az ezzel járó kénessa­vas vegyhatású anyagok lép­tek gyors vegyi reakcióra az ezüsttel, amikor a gyűrű gazdája az agyagba tenye­reit. Az ezüstöt feketére „le­helő” agyag egyébként az eldugott helyen kívül csak­nem mindenütt megtalálható az üregrendszerben, azzal a különbséggel, hogy a fő köz­lekedési útvonalakon a já­rószint alatt mélyebben rej­tőzik. Ez magyarázza, hogy a fekete gyűrű titkát a vé­letlen segítségével, csak több év múltán sikerült megfej­teni. fi fekete gyúrta titka » ' 'űfe'í? rÁ , , < ' - ■>', Úf 'S* MÁJUSRA PAPRIKA LESZ BELŐLE P aprika, paradicsom, retek, uborka. Ha hozzá képzeljük a reggelűik­hez vacsoránkhoz — főleg így március elején — bizony megéhezünk. A tiszaőrsi Petőfi Tsz primőrtelepén május közepére érik be az első paradicsom és paprika, de még június elején is lesz mit szüretel­ni a tövekről. A DÉVA típusú holland tápkockagyártó gép sok ember munkáját helyettesíti, óránként 7 ezer tápkockát készít Szorgos kezek tűzdelik — pi- kírozzák a palántákat a tápkockákba. Képünkön nem véletlenül látható Oláh Katalin és Lengyel Julianna. Tavaly végeztek a jászapáti szakmunkásképzőben és a kertészetben állandóan dol­gozó húsz munkás közül — néhány társukkal együtt — ők képviselik a legifjabb korosztályt A már megedződött, szétül­tetett paprikapalántáknál is nagyon fontos a hőmérséklet ellenőrzése, mert ha megfáz­nak a tövek, nem lesz ter­més májusban

Next

/
Thumbnails
Contents