Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

1975. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 fi&eftopzfjhéq jpOSrajibÖl LVASQRNK tífdfy is a klubtagok érdeklődését. Fordulatos előadás, nagyszerű előadó, lelkes hallgatóság. Kell ennél több? Végezetül csak egyetlen vélemény: tulajdonképpen sem­mi különös nem történt. Ott állt előttünk egy nyughatatlan, mindig szebbre, jobbra, többre törekvő, eredményesen mun­kálkodó, önmagát szüntelenül képező, fejlesztő szakember. Ilyenné szeretnénk válni mindannyian! „ M JOGI TflNäCSflDÖ Munkaügyi állásfoglalások A bíróságokról szóló tör­vény rendelkezése szerint 1973. január 1-től munka­ügyi külön bíróságok mű­ködnek. E bíróságok ítélke­zésének elvi irányítása a Legfelsőbb Bíróság Munka­ügyi Kollégiumának, hatás­körébe tartozik. lévay Józsefre emlékeztünk Néhány nappal ezelőtt az Ifjúsági klubban Lévay Jó­zsef költő és műfordító szü­letésének 150. évfordulója alkalmából bensőséges ün­nepség volt, amelyen Ducza Katalin, a városi tanács •megbízott elnökhelyettese és Talpaló Piroska népműve­lési felügyelő is megjelent. Lévay József életét és te­vékenységét Buday György szakíró elemezte. Előadásá­ban azt bizonygatta, hogy Lévay József méltatlanul merült a feledés homályába. Jó formaérzékű', választékos hangú, tündöklő költő volt, akinek verseit angol, fran­cia, héber, német, olasz, orosz és román "nyelvre is lefordí­tották. Ugyanakkor angol­ból, franciából és latinból átültetett müveivel korsza­kos hatású műfordító is volt. Így nem véletlen, hogy Lé- yay Józsefet — amikor még 40 éves sem volt — a ma­gyar irodalomtörténet égjük legrangosabb szervezetének, a Kisfaludy Társaságnak, va­lamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagjának is megválasztották! Az ünnepségen a 93 éves korában, 1918 nyarán gyer­mektelenül elhunyt Lévay József még élő rokonai, Bar- ta Lajos nyugalmazott peda­gógus és 80 éves felesége, Bodnár Jolán — a költő testvérének unokája — is je­len volt. Lévay Józseffel kapcsolatos tudásunkat je­lentősen gazdagították. Nem­csak a birtokukban maradt ereklyéket őrizték meg, ha­nem — mivel a költővel még halála előtt néhány hét­tel is találkoztak — Lévay József életével kapcsolatban sok, az utókor számára fel­becsülhetetlen értékű epizód­ról is tudnak. Knn László a művelődési ház igazgatója Túrkeve Kipirult arcok ... ■ .március 4-én 8 órakor rendezzük meg úttörőcsapa­tunk kulturális versenyét iskolánkban. Erre az ünnepségünkre tisztelettel meghívjuk..— Ezzel a meghívóval a zsebünk­ben mentünk el a kertvárosi általános iskolába. Ismerősként üdvözöltük egymást a kis másodikosokkal, hiszen megannyi közös műsor volt már a „hátunk mögött”. A műsor — amelyben részt vett az iskola apraja-nagyja ■— nagyon tetszett nekünk. Öröm volt nézni a kipirult arcú kisdobosokat és úttörőket, akik érezve a verseny fontosságát, színvonalas jeleneteket, énekszámokat adtak elő. Együtt drukkoltunk velük, s a tanárokkal. A kisdiákok gondosan készültek a városi bemutató selejtezőjére. Mást is tapasztal­hattunk: a pedagógusok fáradhatatlanságát, amíg erre a ver­senyre felkészítették a tanulókat. Fáy András szocialista brigád OTP — Szolnok Kocogunk, kocogunk Alig egy éve, a Néplapban egymás után jelentek meg a panaszos levelek a Kun Bé­la körút 7-es számú ház lift-gondjairól. Talán az új­ságnak köszönhető, hogy né­hány hónapig jók voltak a liftek. Örömünk azonban nem sokáig tartott. Most új­ra tűrhetetlen a helyzetünk már, hónapok óta, mert csu­pán az egyik lift működik. Emiatt 128 család tagjai bosszankodnak nap mint nap. A tulajdonosok (OTP- lakásokról van szó!) 70—80 százaléka kismama, akik ki­csijüket naponta viszik böl­csődébe, óvodába, levegőz­tetni. Nap közben még csak hagyján, de reggel és dél­után — csúcsidőben — ál­landóan foglalt a működő lift. Az ember álldogál 20 percet, fél órát, vagy elin­dul gyalog a hatodik, a he­tedik, a tizedik emeletre. Többet törődhetnének ve­lünk azok, akikre tartozik ügyünk. Farkas Béláné Szolnok Nőnapi „ajándék” Március 7 -én reggel ne­gyed kilenckor éppen ott voltam a Kossuth téri vi­rágboltban, amikor egy sza­kállas „úriember” elég erős hangnemben sértegette az üzlet dolgozóit, akik „mel­lesleg” nők... A szakállas „úriember” nevében ezúton kérek elné­zést a bolt dolgozóitól, akik reggeltől késő estig fáradha­tatlanul, étlen-szomjan dol­goztak, hogy nekünk nők­nek, minél ízlésesebben ké­szítsék el a néhány szál vagy csokor virágot. Még este, záróra után is kedvesen, mo­solyogva mondták: reggel korán nyitunk, tessenek nyu­godtan jönni, lesz virág... K. I.-né Szolnok Ismét kedves vendégünk volt A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Szolnok megyei diákklubjának tagjai nem sokkal dr. Bereczki László láto­gatása után, újból kedves vendéget üdvözölhettek Gödöllőn; tír. Konkoly Mihályt, a jászboldogházi Aranykalász Tsz fő- agronómusát. A gyepgazdálkodásról tartott előadás hasznos, újszerű, eredményes és érdekes volt. A kérdések sokrétűsége jelezte PáSy^zatot hirdetünk főksayvelBi állás betöltésére. FELTÉTEL: Számviteli főiskolai végzettség, legalább 5 éves ipari gyakorlat. JELENTKEZÉS: Tempo Ksz. Szolnok, Várkonyi I. tér 20. Blrkás Márta Gödöllő Sínek között — sötétben Kengyelről minden nap sokan utaznak dolgozni Szen­tesre. Szolnokra. Meglehető­sen kényelmetlen — különö­sen a téli hónapokban —, hogy csak az állomásépület előtt van némi kis világos­ság. Kissé odébb már fel sem ismeri egyik ember a másikat. A munkába igyekvőkön kí­vül utaznak idős, beteg em­berek, kisgyermekes anyák, akik a sötétben csak botor­kálnak. Az illetékes MÄV- igazgatóság meglephetné a kengyeli vasútállomást né­hány világítótesttel. Puszta- szuri kis megállóhely, ott mégis „fényesebb” az állo­más. r Papp Józsefné Kengyel Küzdelmes, nehéz munka után A Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság tisza­füredi erdészete nem nagy, mindössze háromszázan, ese­tenként — nyáron — négy­százan dolgoznak. Munká­juk küzdelmes. Eső, fagy, hó, hőség, árvíz. Az utóbbi 1974-ben kétszer is nagy gondot okozott. Dolgozóink a megáradt Tiszán kemény küzdelem árán, ladikokkal mentették a faanyagot. A termelő munka közben is szakítanak azonban időt arra, hogy társadalmi mun­kával segítsék az arra rá­szoruló munkatársakat, a község gyermekintézményeit. A szocialista brigádok már­cius 9-én kommunista mű­szakot tartottak, a tiszafüre­di erdészet fagyártmány ter­melő üzemeiben. A követke­ző vasárnap — március 16- án — ismét dolgoznak a szo­cialista brigádok tagjai. A résztvevők a munkabérüket ■ az abádszalóki I-es és Il-es számú óvoda részére aján­lották fel, különböző felsze­relések vásárlására. Kiss Zsigmond üszb-titkár Tiszafüred A baleseti kárfelelősség A munkajogi szabályok szerint a vállalat a dolgo­zója életének, egészségének vagy testi épségének megsér­tésével kapcsolatban előál­lott kárért akkor felel, ha az, a munkaviszony kereté­ben a kötelességei teljesíté­se során kifejtett tevékeny­séggel összefüggésben kelet­kezett. A fenti szabályozás elsőd­leges indoka, hogy mind a munkáltatókat, mind a dol­gozókat az üzemi balesetek megelőzésére késztesse. En­nek érdekében a vállalat kö­teles a munkavégzés körül­ményeit tervszerűen javítani, és minden rendelkezésre ál­ló intézkedést megtenni a dolgozók biztonságát fenye­gető veszélyek elhárítására. A jogszabálynak a „mun­kaviszony keretére” utalása egyrészt azt fejezi ki, hogy munkaviszonynak kell fenn­állnia, másrészt pedig azt. hogy a dolgozónak a mun­kaviszonyból folyó kötelessé­ge teljesítése során kell ki­fejtenie azt a tevékenységet, amellyel összefüggésben őt baleset érte. Ez az összefüg­gés fennáll a munkavégzés­hez szükséges előkészítő te­vékenységgel, a munkavég­zéstől el nem választható személyi szükségletekkel, pél­dául étkezéssel, tisztálkodás­sal stb. Munkaviszony keretében elszenvedettnek kell tekinteni azt a balese­tet is, amely a vállalat ál­tal üzemben tartott közle­kedési eszközön, az üzemel­tetéssel kapcsolatos munka­körbe beosztott dolgozót pél­dául a gépkocsivezetőt, a kalauzt kötelessége teljesíté­se közben érte. Vascsonk nincs, pad lesz Március 5-én A szerkesztő­ség pontújából rovatban M. B. szolnoki lakos észrevételt tett „Vascsonk van, pad nincs” címmel. ^ A cikkre válaszolva köz­löm, hogy a járdaszegélyen (a Dózsa György úti busz­megállóról van szó — a szerk.) lévő vascsonkot an­nak idején a TITÁSZ hagy­ta ott, holott kötelessége lett volna a vas villanyoszlopot úgy eltávolítani, hogy csonk ne maradjon utána. Mivel a levélírónak teljes egészében igaza van, a vascsonk eltá­volítására intézkedtem és március 6-án 12 órakor a vascsonk már nem állt ki a j árdaszegély bői. Közlöm továbbá, hogy a városban lévő padokat fo­lyamatosan behozzuk üze­münk területére. Felújítás és átfestés után újból kihelyez­zük azokat. Ezek a munkák részben már elkezdődtek és folyamatosan végezzük...” Amíg minden pad ismét a szabadba kerül, addig is a lakosság türelmét kéri fenti levél írója, Török Ferenc, a Városi Tanács V. B. szolno­ki Útfenntartó Üzemének vezetője. Címke Ugyancsak március 5-én közöltük Molnár Béláné szol­noki olvasónk levelét „Ki kellett dobni” címmel. Na, nem a levelet kellett kidob­ni, hanem a csirkeaprólékot, amelyet panaszosunk vásá­rolt. .. Idézünk a törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalat leveléből: „.. .a. cikk zárójelbe téve feltételezi, hogy a csirkeap- rólék vállalatunk terméke. A tasakban lévő címke — amely sajnálatos módon nem áll rendelkezésünkre — egy­értelműen tisztázta volna az áru eredetét, ugyanis más cég is forgalmaz árut Szol­nok megyében. őszintén sajánljuk, hogy a tisztelt fogyasztó, aki rend­szeresen vásárolja terméke­inket, minőséghibás árut ka­pott. Csomagolj üzemré­szünk munkáját rendszere­sen ellenőrizzük és a jövő­ben is — csakúgy, mint ed­dig megelégedésre kívánjuk kiszolgálni a baromfiipari termékek vásárlóit. Reméljük, hogy Molnár Béláné háziasszony, termé­keink iránti bizalmát a tör­téntek után sem vesztet­te el.. Kétségtelenül igaz, hogy a hiányolt címke nincs a mi birtokunkban sem, ugyanis olvasónk nekünk sem küldte el. Így a többcsatornás érté­kesítés miatt az áru szárma­zása valóban nem állapítha­tó meg. A mentesülés feltételei A vállalat, üzemi bal­eset esetén a felelősség alól csupán annak bizonyításával mentesül, hogy. a kárt mű­ködési körén kívül eső elhá­ríthatatlan ok, vagy kizáró­lag a károsult dolgozó el­háríthatatlan • magatartása okozta. Abban a kérdésben, hogy a károsodást előidéző ok mikor esik a vállalat mű­ködési körén kívül, általá­nos — minden esetre kiter­jedő — eligazítást nem le­het adni. Csupán példaként említve: a pénzbeszedő, a postai kéz­besítő, az áruszállító munka­viszonya keretében jár el, amikor munkája végzése so­rán a közúton közlekedik, a közút (járda) karbantartása azonban nem tartozik a munkáltató működési köré­hez. Az e körben álőálló ká­rosodás okát a munkáltató rendszerint nem is tudja el­hárítani, ezért az ilyen üze­mi balesetek esetén kárfe­lelőssége nem áll fenn. Elő­fordulhat azonban olyan eset is, hogy bár a károsodást a vállalat működési körén kí­vül eső ok idézte elő, a vál­lalat a felelősség alól még sem mentesülhet, mert a károsodás nem volt a válla­lat rás7érfil elháríthatatlan. Például a villámcsapás mint természeti erő, kívül esik a vállalat működési körén, adott esetben azonban el­várható a Vállalattól, hogy a károsodást villámhárító fel­szerelésével vagy más tech­nikai berendezéssel kiküszö­bölje. Kimentési ok az is, ha a kárt kizárólag a dolgozó el­háríthatatlan magatartása okozza. Annak megállapítá­sánál, hogy a károsodás ki­zárólagos oka a károsult dol­gozó magatartása volt, nem hagyható figyelmen kívül a rriupkahely káros hatásai, az adott munka végzésének sa­játos körülményei. Sokszor előfordul, hogy a dolgozót hirtelen éri valamely beha­tás, s a figyelem elterelődé- sének ez az oka. s ez is elő­idézője a kárnak. Ugyanígy ha a vállalat tud róla, hogy a dolgozó a technológiai elő­írásokat, óvórendszabályokat nem tartja meg, de az ellen­őrzés során a megfelelő in­tézkedéseket elmulasztja vagy eltűri, hogy a dolgozó a munkát az előírások meg­szegésével végezze, nem le­het szó arról, hogy a kárért kizárólag a dolgozó felelős. Dr. Cs. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents