Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

/ 1975. március 11. SZÓINOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a megyei pártértekezlet Dr. Gergely István vitazáró beszéde (Folytatás a 2. oldalról) megfogalmazott célok, konk­rétan számon kérhető hatá­rozatok biztosították. Hatá­rozatközpontúvá és így ered­ményesebbé is vált mun­kánk, kevesebb energiavesz­teséggel nagyobb eredmények .-születhettek. A kollektív ve­zetés nemcsak a döntések­nek, hanem a végrehajtás el­lenőrzésének is hatékony for­májává és módszerévé vált. Ugyanakkor az egyszemélyi felelősség is jobban érvény­re jutott az előkészítés, a döntés és a végrehajtás sza­kaszában is. Varosunkban az elmúlt hó- napokbr/n — a kongresz- szusra történő felkészülés Fehér István, a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat villanyszerelője azt fogalmazta meg, hogy a város gazdasági egységei megbe­csülik a fiatal munkásokat, bevonják őket a döntések­be, a feladatok előkészítésé­be. s a fiatalok nagy poli­tikai aktivitásról, érettségi­ről tesznek tanúbizonyságot. Báthori Gabriella tiszate- r.yői általános iskolaigazgató az ifjúságpolitikai határozat pedagógusokra jutó felada­tairól szólva megállapította, hogy iskolája nevelő testü­leté önzetlenül, teljes erővel és minél magasabb színvo­nalon kívánja szolgálni a szocialista nevelés ügyét Bíró András, a Mezőgép kisújszállási gyáregységének főművezetője az üzemi de­mokrácia és a szakmunkás- képzés főbb kérdéseivel fog­lalkozik felszólalásában. A tájékoztatás fontosságáról megállapítja, hogy a dolgo­zók egy-egy üzem, vagy gaz­dálkodó egység munka- és üzemszervezési kérdéseibe csak akkor tudnak érdem­ben beleszólni, ha megfele­lően tájékoztatják őket. Rácz Margit kunszentmár­toni KISZ-titkár megállapít­ja, hogy napjainkban, ami­kor sok fiatal kerül vezető beosztásba, fokozottabban ar­ra kell törekedni, hogy a fel­során — párttagságunk ré­széről igényként hangzott el, hogy a párt legyen még kö­vetkezetesebb és határozot­tabb bizonyos jelenségekkel szemben, ami a párt belső életének, a kommunisták hatékonyabb munkájának, az ütemesebb fejlődésnek, tisz­tább életünknek itt, ott — nem általánosságban — de fékjei. Melyek ezek a gon­dok, és miben igényli párt­tagságunk a nagyobb hatá­rozottságot? Párttagságunk többsége elítéli az úrhatnám- ságot, a nagyképűséget, a nagylábon élést, és megfo­galmazta, hogy a vezetői tiszt szolgálat, a munkásosz­tály és politikájának a szol­gálata, nem pedig kiváltság. növekvő nemzedékek még mélyebben ismerjék meg eszménk, politikánk igazát, és még többet merítsenek az idősebb nemzedékek tapasz­talataiból. Erős Lajos, a mezöhéki Táncsics Tsz pártbizottságá­nak titkára elmondja hogy a termelőszövetkezetben dol­gozó kommunisták az eddigi­eknél is többet, és főleg ha­tékonyabban foglalkoznak a tagság ügyeivel, nyílt és őszinte a légkör, az embe­rek megbecsülik és elisme­rik a kommunisták cselekvő­készségét. Mándi Sándor, a tiszafüre­di járási pártbizottság első titkára a pártalapszervezetek helyzetéről, munkájukról, és a tevékenységük során ér­vényesülő főbb tendenciák­ról kívánta tájékoztatni a pártértekezletet. A párt­alapszervezetek munkájának színvonala emelkedett, tevé­kenységük tervszerűbb, cél­szerűbb, előbbrelátóbb, az eddigieknél lényegesen job­ban igazodik a helyi sajátsá­gokhoz, állapítja meg. Zimány Ferencné, a kis­újszállási férfi fehérnemű­gyár gondnoka az ipartele­pítés következtében végbe­menő kedvező változásokról, gyáruk gazdagodásáról és a nők helyzetéről adott írásos tájékoztatót. Fellner Ferenc jászágói ál­talános iskolai tanár a jász­berényi járás közoktatási és közművelődési helyzetét ér­tékelve megállapítja, hogy közművelődési beruházások­ra lényegesen többet kellene fordítani, különös tekintet­tel a nagyüzemek, gazdasági egységek anyagi erőforrásai­ra és segítő szándékára. Dr. Németh János, a me­gyei tanács kórházának osz­tályvezető főorvosa az egész­ségügy területén történt fej­lődést körvonalazta. A kór­házi ellátás számottevően ja­vult: Mezőtúron, a kórház bővítésével, 20 új ágyat kap­tak a betegek, Karcagon eb­ben az évben készül el a 156 ágyas idegelmeosztály, a me­gyei kórház bővítése is meg­kezdődött: 268 ágyas pavi­lonépület építésével. Befeje­ződött a 25 ágyas fejlesztés a megyei kórház szülészeti osz­tályán. Tugyi Gábor, a Volán 7-es sz. Vállalata üzemi pártbi­zottságának titkára a mun­kaerő-takarékosság egyik részterületéről, az anyag- és áruszállítás további gépesíté­sinek szükségességéről kí­vánta tájékoztatni a pártér­tekezletet. A fejlesztés ex- tcnzív lehetőségei egyre in­kább kimerülnek, állapítja meg. A közúti közlekedés szemszögéből nézve, a szállí­tás korszerűségéhez feltétle­nül szükséges a rakodásgé­pesítés fokozása. Ugyanis a gépesítés gyorsabb ütemű fejlesztése az élőmunkával való takarékossághoz, eset­leg bizonyos létszámfelszaba­dításához vezet. Holló Ferenc, a TITÁSZ főszerelője arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy az üzemigazgatóságuk villamos- energia-ellátási területén évente körülbelül 20 milliárd forint termelési érték jön létre. Minden fogyasztói igényt korlátozás nélkül ki tudnak elégíteni. Üzemük­ben három arany, tizenhá­rom ezüst, kilenc bronz-ko­szorús szocialista brigád dol­Garai Lajos, a megyei ta­nács munkaügyi osztályve­zetője írásos tájékoztatójá­ban rögzíti, hogy az eltelt négy esztendő alatt a ma­gyar—szovjet barátsági moz­galomba tízezrek kapcsolód­tak be, s a megyében je­lenleg negyvenegy MSZBT- tagcsoport működik. A tag­csoportok sikeresen teljesítik politikai megbízatásukat, a Szovjetunió politikájának is­mertetését, a szovjet embe­rek életének, munkájuk eredményeinek bemutatását, a két nép közötti barátság továbbfej lesztését. Kovács Pálné, a tiszafüre­di járási művelődési köz­pont igazgatója a közműve­lődés helyzetét értékelve megállapítja, hogy a járás­ban kedvező folyamatok in­dultak el, változott, fejlődött a szemlélet a közművelődés főbb kérdéseinek megítélé­sében, jelentősen fejlődött a tartalmi munka politikai tu­datossága, színvonala. Dr. Végh Endre tiszaföld- vári körzeti orvos az egész­ségügy területén elért ered­mények mellett megállapít­ja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egész­ségügyi ellátás szintje még igen sok kívánnivalót hagy maga után. Egyik legna­gyobb gondunkat okozza — állapítja meg, hogy még az országos hírű mezőgazdasági termelőszövetkezeteink egész­ségügyi hálózata is igen ala­csony szinten áll. Dr. Kecskés Sándor, a Köz­ponti Bizottság munkatársa, a beruházások hatékonysá­gának növelését, az előkészí­tő munka céltudatossabbá válását, a beruházó szervek, tervezők és kivitelezők fele­lősségét tette szóvá. Az üze­mi demokrácia kérdéséről megállapítja, hogy a dolgozó­kat serkenteni kell a hely­telen cselekedetek és a he­Kézsmárhi Zoltán, a fegy­verneki nagyközségi pártbi­zottság titkára örvendetes­nek tartja, hogy a felsőbb pártszervek részéről rend­szeresebbé, tervszerűbbé, tar­talmukban magasabb színvo­nalúvá vált a beszámoltatás, az ellenőrzés. gozik, akik önzetlenül segí­tik lakóhelyük fejlődését, szépülését. Madarász Tibor, TITÁSZ üzemigazgató, a MTESZ me­gyei szervezetének titkára írásban benyújtott felszólalá­sában kiemeli, hogy a tudo­mányos egyesületek tevé­kenysége kerüljön be a ter­melő munka műhelyei­be. Megállapítja, hogy az új technika megvalósítása ál­talában hamarabb megtörté­nik mint a megismerése, megtanulása, és gyorsabban megtanulunk gazdálkodni az anyaggal, energiával állóesz­közökkel, mint az élőmunká­val, a szellemi kapacitással. A termelőerők fejlesztésénél inkább a beruházásokra gon­dolunk és kevésbé a szakmai színvonal, s a szervezettség növelésére. Hamar József, a jászberé­nyi Hűtőgépgyár villanysze­relő csoportvezetője szerint Jászberény több mint öt­száz szocialista brigádja de­rekasan helytállt az országo­san kibontakozott verseny­mozgalomban, s vállalásai­kat túlteljesítették. Emelke­dett az újítási kedv, széle­sebb körben bontakozott ki a Dolgozz hibátlanul mozga­lom. Papp János Mezőtúr Ta­nácsának elnöke arról tájé­koztatta a pártértekezletet, hogy milyen jelentős az a változás, amely a társada­lom szerkezetében városunk­ban végbement. Az elmúlt négy év alatt ugyanis mint egy »1500 új, ipari munka­hely létesült Meezőtúron, és az új munkaviszonyt létesí­tők háromnegyedrésze nő. lyes megoldások szóvá téte­lére. Érezzék, hogy érdemes nyitott szemmel járni. A kis­polgári életszemlélettel ösz- szefüggésben megállapítja, hogy ma némelyek az anya­gi érdekeltség szocialista el­vét torzítják el, részben a saját anyagias, olykor hará­csoló magatartásukat igazol­va az önzés, karrierizmus, pénzhajszolás jelenségeiért megkísérlik a felelősség át­hárítását gazdaságirányítási rendszerünkre. Sindely Mátyás, a jászapá­ti nagyközségi pártbizottság titkára arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy a párt­alapszervezetek életében jól bevált és igen hasznos a kötelező évenkénti beszámo­ló. De emellett menetközben is még inkább oda kell fi­gyelni az alapszervezeti mun­ka színvonalára, és minden segítséget meg kell adni a feladatok végrehajtásához. Dr. Polónyi Szűcs Lajos nyugdíjas számos fontos gaz­dasági kérdésre hívta fel a pártértekezlet figyelmét írás­ban beadott, felszólalásában. 1977 végéig a szolnoki fel­színi vízmű első ütemének építését be kell fejezni, mert sem mennyiségileg, sem mi­nőségileg nem elegendő Szol­nokon a víz, és az évi fo­gyasztás 10 százalékkal még nő. 1980-ig el kell érni, hogy a megye mind a 77 települé­sén legyen magasnyomású vízmű, állapította meg. Az előzőeken kívül felszó­lalásra jelentkezett még Ár­vái István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Brassói Tivadar ez­redes, a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola pa­rancsnoka, Kiss Lajos, a Ti­sza Cipőgyár vezérigazgató­ja, Lambert Ernő szolnoki nyugdíjas és dr. Vándorfi Róbert, a Nagyalföldi Kő- olajkutató és Feltáró Válla­lat igazgatója. (Folytatás az 1. oldalról) ként, szocialista tudattal ren­delkező nagyüzemi kollektí­vaként vegyék ki részüket. Úgy gondolom — mondta —, hogy gazdasági életünk­höz hozzá tartozik az a kí­vánalom, amelyet többször és sok helyen közöltek ve­lünk: legyen jobb a megyé­ben az országos vérke­ringés rendszere: a vas­úti, a közúti közlekedés, az úthálózat, az egész infra­struktúra. Nagymúltú és nagyjövőjű mezővárosaink­ban, községeinkben ez jogos igény. Azon kell fáradoz­nunk, hogy mindezek olyan ütemben épüljenek, való­suljanak meg megyénkben, hogy jól szolgálják a gaz­dasági, a kulturális, a társa­dalmi fejlődést. Tovább kell folytatnunk kereskedelmi há­lózatunk és a kereskedelmi forgalmazás korszerűsítését is. Azokat a tennivalókat, amelyeket a művelődés, az egészségügy, az ideológia te­rén ' szorgalmaztak a küldött elvtársak, szintén a teljesí­tendő célok közé kell sorolni. Akkor jár el helyesen a megválasztásra kerülő párt- bizottságunk, ha ezeket a feladatokat a közérdekűség és a hatékonyság szerint rangsorolja, ha úgy szervezi, irányítja, ellenőrzi, kezde­ményezi a feladatok teljesí­tését, hogy a gondok fogyja­nak. Eredménytárunk gya­rapodjék, hogy az emberek politikai, társadalmi közhan­gulata kiegyensúlyozott le­gyen, hogy szélesedjen az egészséges lokálpatriotizmus, többen törődjenek a közvet­len környezetükben, váro­sukban, községükben a kö­zösség dolgaival. Ezután köszönetét mondott annak a sok, önzetlen mun­kásnak, szövetkezeti tagnak, értelmiséginek, párt- és tö­megszervezeti munkásoknak, aktivistáknak, akiknek keze nyomán állami pénzek nél­kül bölcsődék, óvodák, ját­szóterek, piacok, munkásla­kások épültek megyénkben. Olyan létesítmények, ame­lyek az embérek boldogulá­sát szolgálják. Aki társadal­mi munkában részt vett, az tudja — hangoztatta —, hogy ott kétféle ember dolgozott: lelkes és még lelkesebb. Ez azt jelenti, hogy me­gyénkben is kibontakozóban, erősödőben van az alkotni vágyás, a közösségért való felelősségvállalás szelleme és gyakorlata és ezt a maga ér­tékén becsülni, támogatni, szervezni kell, és feltétlenül igénybe kell venni város- politikai céljaink megvalósí­tásához. Kifejtette, mindaz, ami megyénkben is történt az el­múlt négy és fél év alatt, eredményesen szolgálta pár­tunk politikáját, hozzájárult az emberek, a lakosság élet- színvonalának emeléséhez, a gazdagabb, kulturáltabb, po- litizálóblB légkörű élethez. Ha számba vesszük felada­tainkat, látjuk, hogy azok teljesítésében mindenkinek, megvan a maga tennivalója. Arra van szükség, hogy mindenki érezze, tudja, sze­mély szerint is, munkahelye szerint is milyen feladatok várnak rá szocialista társa­dalmunk további építésében, és hogy megfelelő módon, nagy teljesítménnyel vegyen részt azok megvalósításában. Majd ezeket mondta: Győri Imre elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára, ked­ves vendégünk úgy fogalma­zott, hogy az országban meg­felelő, jó leül- és belpolitikai légkörben dolgozhatunk. Ezt mi, itt Szolnok megyében is érezzük. Nagyszerű volt hal­lani a Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának sikerét, amely része a szocialista kö­zösség eddig elért nemzetkö­zi sikereinek. Jó volt hallani azt is, hogy belpolitikai éle­tünk kiegyensúlyozott, jó a társadalmi; gazdasági, kul­turális, közbiztonsági helyzet, az állami és a mozgalmi élet. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy úgy mint eddig, a most soronkövetkező fel­adatoknak a Szolnok megyei kommunisták meg tudnak felelni. Amikor ebben a jó lég­körben munkálkodásról és tenniakarásról adhatunk számot, meg kell köszönnöm a területi, a munkahelyi, a községi, a városi, a járási pártszerveknek azt a sokré­tű, hatékony műnkét, amely- lyel segítséget nyújtottak a megyei pártbizottságnak, a végrehajtó bizottságnak az elmúlt négy és fél évben végzett munkájához. Valamennyiünk nevében megköszönöm a megyei párt- bizottság, a végrehajtó bi­zottság tagjainak önzetlen, sokrétű tevékenységét, mun­kából való résztvállalását hogy feladatuknak kommu­nistához méltóan feleltek meg. Hálásan köszönjük a Központi Bizottság jókíván­ságait. Ügy gondolom, vala­mennyien kitüntetésnek vet­tük Kádár János elvtárs fi­gyelmességét, személyes jó­kívánságait, üdvözletét, ame­lyet Győri elvtárs adott át Szolnok megye kommunis­táinak, dolgozóinak. Vala­mennyiünk, a küldöttek, a meghívottak, Szolnok megye több mint harmincháromezer kommunistája, egész lakos­sága nevében hálásan viszo­nozzuk Kádár elvtárs üd­vözletét és jókívánságait. Al­kotó légkörű kongresszust, és a tőle megszokott szerény, de nagyon magas Színvonalú teljesítményekhez jó egész­séget és erőt kívánunk neki. Dr. Gergely István össze­foglalója után a megyei párt- értekezlet egyhangúlag el­fogadta a megyei pártbizott­ság írásban kiadott beszá­molóját, a szóbeli kiegészí­tést, a vita összefoglalóját, a határozati javaslatot és a kongresszusi dokumentumok­kal kapcsolatos állásfoglalást. Czincge Lajos, Juhász Imrcné dr. és Major Tibor társasá­gában Ez is a jegyzőkönyvbe került Hozzászólások írásban A pártértekezlethez . írás­ban juttatta el hozzászólá­sát Vásadi János, a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ■igazgatója, aki az együtt dol­gozó három nemzedék, a fia­talok, a középkorúak és az idősebbek egyre inkább gyü­mölcsöző kapcsolatáról, Szol­nok sportlétesítményei — és általában a város — építé­séről kívánt néhány gondo­latot felvetni. Jakus Vendel, az állami építőipari vállalat igazgatója felszólalásában — többek kö­zött — az szerepel, hogy a vállalat a két kongresszus között csaknem négyezer la­kást épített fel, több isko­lát, óvodát, bölcsődét, üzle­tet, csaknem 15 ezer vagon befogadására alkalmas rák­iért, hogy teljesítették a megyei ipartelepítés prog­ramjának vállalatra eső ré­szét, jelentős építményeket adtak át a mezőgazdaságnak is. ... ..........., F ehér Béla, a törökszent­miklósi mezőgazdasági gép­gyár diszpécsere pártszerve­zetük belső életében bekö­vetkezett fejlődésről kíván­ta tájékoztatni a pártértekez­letet. Horváth József, a jászbe­rényi Aprítógépgyár igazga­tója. a gyár műszaki, gaz­dasági fejlődéséről számolt be, a kongress2visi munka- veráeny sikereit szedte so­rokba és arról ír, hogy az Aprítógépgyár másfél millió forintot ajánlott fel a jász­berényi városi művelődési központ építéséhez. Szörnyi Imre NKFÜ cso­portvezetője alapszervezetük eredményes munkájáról, jó tömegkapcsolataikról tájé­koztatta a pártértekezletet. Bekényi Istvánná, a Haza­fias Népfront szolnoki bi­zottságának titkára az önzet­lenül végzett társadalmi munkáról, az igaz hazafiság egyre terebélyesedő folyama­táról, az emberek internacio- núlis kapcsolatairól adott számot írásos fölszólalásá- ban. Balogh Katalin kisújszál­lási tanárnő közoktatási, közművelődési kérdéseket ál­lított fölszólalása középpont­jába.- Szabad országúnkat csakis művelt, képzett dol­gozók építhetik eredménye­sen, állapította meg. Nagy Lajosné, a Május 1. Ruhagyár túrkevei telepé­nek varrónője a nők helyze­téről. a nőpolitikái határozat megvalósulásáról adott tá­jékoztatást. Kardos Andrásné, az abád- szalóki Lenin Tsz felvásár­lója szintén a nőpolitikái ha­tározat helyi megvalósulá­sáról beszél elkészített fel­szólalásában. Papp Mihályné karcagi boltvezető■ a város ifjúsága erkölcsi, politikai, nevelésé­nek helyzetéről és az MSZBT tagcsoportok tevékenységéről adott be írásos tájékoztatót. Dr. Iglói József megyei fő­ügyész többek között a kö­vetkezőket rögzítette; Szol­nok megyében a beszámolási időszakban kirívó, szándé­kos, durva törvénysértések nem voltak tapasztalhatók a jogalkalmazásban. Csökkent az állampolgárok által elkö­vetett törvénysértések szá­ma is. Juhász Lajos túrkevei vil­lamossági műszerész a szak­munkásképzésről szólva meg­állapította, hogy a tzakmun- kástanulók képzése mellett fokozottabb gondot kell for­dítani a felnőttek szakmun­kásképzésére és a szakmun­kások továbbképzésére is. Kedvező folyamatok a közművelődésben A jó tájékoztatás feltétele az üzemi demokráciának Gyorsabb ütemű gépesítés, takarékosság a munkával \ \

Next

/
Thumbnails
Contents