Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
V1LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXVI. évf. 59. sz. 1975. március 11, kedd Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Megválasztották az MSZMP Szolnok megyei új vezető szerveit lövőnk programja M ost, a XI. kongresszus előkészületei közben ismét bebizonyosodott, hogy egy hatalmon levő marxista—leninista párt számára éppolyan fontos a tömegekkel kiépített jó kapcsolat, amennyire fontos ez a hatalomért folytatott harc időszakában. Bebizonyosodott az iis, hogy a lenini elvek és a pártélet lenini normái, a párt munkamódszere nemcsak a kommunisták számára jelentenek orientációt, hanem a pártonkívüli tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi valóság olyan szerves részévé vált, hogy a pártonkívüliek iis a parton, annak elvi-politikai-szervezeti egységén, s nem [különben tagjainak tevékenységén mérik saját helyzetüket, jövőjüket. ' A meggyőződésen alapuló irányítási módszernek köszönhető, hogy nemcsak a párttagok, de egész társadalmunk vallja: össznemzeti érdek a következetes, töretlen, a marxizmus—leninizmus eszméin alapuló politikai irányvonalat követő párt léte. A munkásosztály vezető szerepéből adódó feladatokat csakis az a marxista párt képes megvalósítani, amelyik szervesen beilleszkedik a társadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegekben megérlelődött feladatokat. Ügy halad a társadalom élén, hogy- a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politikájában arra törekszik, hogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek tömegbefolyását, ami által fenntarthatja, fejlesztheti a kezdeményezőkészséget a társadalmi szükségletek kielégítésére, az emberi problémák megoldására. A Programnyilatkozat tervezete arról tanúskodik, hogy a párt a távlatok megfogalmazásában most is a tömegekben -megérlelődött törekvésekből indult ki. Pártunk előző Programnyilatkozata több mint negyed- százados, 1948-ban fogadták el. ,Az akkor megfogalmazott célokat, sok vonatkozásban még többet is, megvalósítottuk. Hazánk azóta a szocializmus útját járja. A végbement fejlődés tette szükségessé az új Programnyilatkozat kidolgozását. A legfontosabb tartalmi sajátossága az új Programnyilatkozatnak, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítését tűzi ki célul, s ehhez határozza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fejleszteni a termelési viszonyokat úgy, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, s ezáltal erősödjenek a szocializmus anyagi alapjai, de fejlődjenek az emberi kapcsolatok is. Ennek következményeként minőségileg is jelentősen emelkedik majd a nép kulturális színvonala és anyagi jóléte. T ársadalmi-politikai téren számos lényeges változás bekövetkezését jelzi a tervezet. Az előttünk levő években tovább szilárdul társadalmunk politikai egysége annak következtében, hogy kialakul a fejlett szocializmusra jellemző társadalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon a proletárdiktatúra állama össznépi állammá válik a munkásosztály vezető szerepének erősödése mellett. Tovább fejlődik a szocialista demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi demokráciára helyeződik. Az egész folyamat a pártirányítás még hatékonyabbá válásával megy végbe. Az egységes szocialista társadalmi struktúra kialakulása elvezet a társadalmi egyenlőtlenségek megszűnéséhez. Természetesen, nem az emberek közti különbségek fognak megszűnni — ezt kívánni képtelenség lenne —, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek. A szocialista társadalom, amelynek egyik célja a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság megszüntetése, létrejöttének pillanatától következetes politikát folytat e cél elérésére. Az ehhez szükséges objektív lehetőségek hiányában azonban az egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szóló mindenfajta nyilatkozat és kijelentés jámbor óhaj marad. Viszont a társadalmi különbségek megszüntetésére irányuló világos politika nélkül a meglevő objektív lehetőségek nem realizálódnak. A legfontosabb lépést megtettük akkor, amikor felszámoltuk a társadalmi egyenlőtlenség alapjait, a termelőeszközök magántulajdonát, s vele az ember kizsákmányolásának lehetőségét. További feladat az anyagi és szellemi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a munka szerinti differenciált elosztás elvét nem sértve, gyorsabban emelkedjenek az ország legelmaradottabb részei és leghátrányosabb helyzetben levő társadalmi csoportjai. Ahhoz, hogy a kiegyenlítődés vonalán haladó társadalmunkban valamennyi csoport együttesen emelkedhessen tovább, újabb anyagi, szellemi és kulturális feltételeket kell teremteni úgy, hogy hosszabb távon a társadalom világnézeti egységesülése is végbemenjen a marxizmus—leninizmus alapján, annak általánossá válásával. A Programnyilatkozat tervezete a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai kérdésekben konkrét feladatokat fogalmaz meg a szocialista perspektíva markánsabbá tétele érdekében. Olyan lelkesítő célok ezek, amelyekben ki-ki megtalálhatja a maga feladatát. ' A Programnyilatkozat céljainak megvalósítása közben újabb lehetőségek nyílnak a munkásosztály, a párt vezető szerepe erősödéséhez, az egész társadalom ideológiai-világnézeti egységesüléséhez is. Tovább emelkedik a társadalom vezetésének, irányításának színvonala. A nép tapasztalatainak szintetizálása útján még jobb feltételek jönnek létre a fejlődés objektív törvényszerűségeinek tanulmányozására, s ennek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális döntések meghozatalára. Az új vállalkozás lényegéhez tartozik, hogy a benne megfogalmazott célokat nem csupán a párttagságnak címezték, hanem az egész népnek. Nemzeti program ez a szó legnemesebb értelmében. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész magyar néppel együtt folytatja eddig is helyesnek bizonyult útját a szocialista építés törvényszerűségei alapján, a testvéri országok közösségében. Országunk a Szovjetunióval, valamennyi szocialista állammal együttműködve. internacionalista alapokon állva akarja nemzeti céljait elérni a fejlett szocialista társadalom megteremtésével. Olyan ügy ez, melyben a párt az egész dolgozó magyar nép támogatását élvezi, olyan ügy, amelyet minden becsületes, ttazaszerető állampolgár a magáénak vallhat. Vasárnap reggel fél kilenckor Szolnokon, a megyei tanács épületének nagytermében folytatta tanácskozását a Szolnok megyei pártértekezlet. A második nap munkájában továbbra is részt vett és az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP1 Központi Bizottság titkára, Czine- ge Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter. A küldöttértekezletet az elnöklő dr. Hegedűs Lajos nyitotta meg. Bejelentette, hogy a megyei pártértekezlethez 75 üdvözlő távirat érkezett, melyekben sikeres tanácskozást kívántak a megyei küldötteknek, és támogatásukról biztosították a pártértekezleten meghatározott feladatok végrehajtásában a megye új vezető pártszerveit. A tapssal fogadott bejelentés után a pártértekezlet vitájának összefoglalója következett. Az első napirend során elhangzottakra dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt összefoglaló beszédében. Majd a megyei pártértekezlet egyhangúan megszavazta a megyei pártbizottság írásbeli jelentését, a szóbeli kiegészítést, a Központi Bizottság irányelveinek és a szervezeti szabályzattervezetre vonatkozó állásfoglalást, valamint a megyei pártértekezlet határozatát. Ezt követően a megyei küldöttértekezlet a második napirendnek megfelelően — zárt ülésen — megválasztotta az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának tagjait és a XI. kongresszusra a megye küldötteit. A párt politikáját elkötelezetten, forradalmi ügyünkhöz méltóan szolgáljuk Dr. Gergely Sstván vitazáró beszéde Kedves Elvtársnők, Elvtársak ! Valamennyien tudjuk, hogy ország- és megyeszerte nagy várakozás előzi meg pártunk XI. kongresszusát. Hasonló közérdeklődés, várakozás előzte meg a kongresszus előestéjén megtartott megyei pártértekezletünket is. Ez nagyszerű dolog, mert valamennyien tudjuk, hogy az ország, a világ dolgáról, a párt ügyeiről, életünkről, dolgainkról azok az emberek érdeklődnek, akik felvilágosultak, haladó gondolkodásúak, akik részt kérnek és vállalnak a szocialista építés feladataiból — mondta beszédének bevezetőjében, majd így folytatta: Ügy gondolom, ehhez a várakozáshoz méltó volt a Szolnok megyei kommunisták pártértekezletének első napirendi pontja: a jelentés, amely a megyei pártbizottság négy és fél év alatt végzett munkájáról, a további feladatokról szólt, a szóbeli kiegészítés, amelyet a vita során megyei pártértekezletünk küldöttei elfogadtak. Azért mondom, hogy elfogadták, mert az azokban foglaltakkal minden felszólaló egyetértett. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a napirend vitáját a párt politikája melletti elkötelezettség, az ügyszeretet, a tettrekészség jellemezte. Egységes hangvételű, magas színvonalon megfogalmazott vélemények hangzottak el. Aki ismeri a megye fejlődését, az eddig lezajlott pártértekezleteken elhangzottakat, az le tudja mérni, milyen nagy átalakulás, változás, fejlődés következett be az elmúlt évek során a tanácskozások színvonalában, a kommunisták felelősségérzetében, megnyilvánulásaiban, gondolkodásmódjában. A vitában huszonnégy felszólalás hangzott el, > harmincnyolcat írásban nyújtottak be, mert időhiány miatt nem kerülhetett sor elmondásukra. A felszólalások érintették életünk minden területét, értékelték a végzett munkát, a kialakult helyzetet, feladatot is meghatároztak az elkövetkezendő évekre, egyben további segítséget, jó munkát ígértek a küldöttek azok megvalósításához. A megyei pártbizottság első titkára néhány felvetett kérdésre külön is kitért. Hangsúlyozta: szinte mindegyik felszólaló említette, hogy további fontos -feladatunk az emberek tudatának, műveltségének, szocialista elkötelezettségének, közösségi emberré válásának segítése. Éppen ezért a szocialista nevelőmunkát már a bölcsődékben, az óvodákban meg kell kezdeni. Neveljék a gyermekeket úgy, hogy olyan fiatalok legyenek belőlük, akik gondolkodásmódjukban képesek a megnövekedett és bonyolult feladatok áttekintésére, megoldására. Iskoláinkban — hangsúlyozta dr. Gergely István — ne csak az oktatás, hanem a neveles is olyan színvonalra kerüljön, hogy valóban szocialista emberré formálódjanak gyermekeink, hogy természetes igény legyen számukra a nagyobb, az alapos tudás, a műveltség megszerzése, a szocializmus építése iránt vállalt felelősség, elkötelezettség, a szocialista közösségi élet. Erre kell nevelnünk önmagunkat is, a munkásokat, a szövetkezeti tagokat, az értelmiséget, a pártmunkásokat, a tömegmozgalmi szervek vezetőit. Ha ebben a munkában mind többen részt veszünk, ha képesek leszünk mindenütt, ahol élünk és dolgozunk nevelni, oktatni, tanítani, felemelni az embert: meg vagyok róla győződve, hogy szocializmusunk építésének ez egyik legnagyobb befektetése. Szólt arról is: nem elég csak addig felelősséggel törődni az emberekkel, amíg párttaggá neveljük őket, a kommunistává válás folyamatában is rendszeresen gyarapítani kell ismereteinket, növelni felkészültségünket, formálni személyiségüket. Gazdasági életünk fejlődésével kapcsolatban elhangzott felszólalásokra utalva kifejtette: nem véletlen, hogy e témával olyan sokan foglalkoztak. Az anyagi javak megtermelése, az anyagi-műszaki bázis kialakítása, a szocializmus építésének e hatalmas területe bonyolult, különböző hatásokkal teli, ezért a gazdasági kérdésekben a nap minden órájában tájékozottnak, döntésképesnek kell lenni. A hozzászólásokból is az csendült ki, hogy pártszerveink, a megválasztásra kerülő megyei pártbizottságnak intenzíven kell foglalkoznia gazdasági életünk további fejlesztésével. Szükséges, Hogy ipari üzemeink olyan színvonalon, példásan termeljenek, dolgozzanak, teljesítsék a népgazdaság fejlesztéséből rájuk háruló feladatokat, hogy abban mindenki megtalálja örömét, hogy megelégedett legyen. Azt szeretnénk, ha iparvállalataink olyan színvonalom biztosítanák további fejlődésüket, a műszaki-anyagi ellátást, ha úgy használnák ki a takarékosságban, az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségeket, ha úgy alakulna a vezetés színvonala: hogy a munkások, ha valahol gyáruk, üzemük nevét hallják, büszkék legyenek rá, hogy ott dolgoznak, és hogy mindenkinek megtiszteltetés legyen abban a közösségben tevékenykedni. Szólt arról, hogy szocialista mezőgazdaságunk nagy utat tett meg az elmúlt években, de „féllábon álló” ágazattá nőtt a megyében. A másik „lábát”, a feldolgozó ipart, a tároló kapacitásokat — mint ahogyan a hozzászólásokban is elhangzott — a közeljövőben szükséges állami, közösségi forrásokból, és a magunk erejéből fejleszteni. Itt ringott Szolnok megyében a szövetkezeti mozgalom bölcsője. A bölcsőből termelőszövetkezeteink olyan időszakba léptek, amely a nagykorúvá válás, a felnőtt kor jegyeit mutatja. Büszkék vagyunk rá, és meg vagyunk győződve arról, hogy megyénk mezőgazdasága képes olyan feladatokat teljesíteni, hogy életszínvonal-- politikánk teljesülését, a parasztság felemelkedését, a munkásság, a lakosság jó élelmiszerellátását biztosítsa. Be olyan légkört is ki kell alakítani a termelőszövetkezetekben, hogy túl lássanak a saját mezsgyéjükön, lássák, értsék a szövetkezeti tagok a társadalomépítés bonyolult folyamatát, a munkásosztály politikáját, és annak részeként, az agrárpolitika megvalósításából fejlett, szocialista nagyüzem(F oly tatás a 3. oldalon} ^
