Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

1975. március 8. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I 5 T estvérek Új könyvek Gorkij­novellák, Darvas-kötet A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között szerepel a Kommunista Internacionálé válogatott dokumentumai című kötet, amely a két világ­háború közötti időszak leg­fontosabb kérdéseiben hozott kommunista állásfoglaláso­kat, határozatokat ismereteti. A modernizmus című tanul­mánykötet vázolja a XX. szá­zad legfontosabb avantgardis­ta-modernista képzőművésze­ti irányzatait, áramlatait. A marxista valláselmélet gene­zise a címé a lengyel Zdzis- law J. Czarnecki könyvének, melyben a marxista vallásel­mélet eszmei előzményeit te­kinti át. A szintén lengyel Jan Wierusz Kowalski olvas­mányos könyve, a Szerzete­sek, egyházait, társadalom a vallástörténet egy kevésbé is­mert területéről tájékoztat. Az Európa Könyvkiadó je­lentette meg Norbert Fryd Mexikó császárnéja című re­gényét, a pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban. Makszim Gorkij elbeszélései­ből készült válogatás a Diák- könyvtárban jelent meg Mal­va címmel. Az Erőpróba An­nie Guéhenno visszaemléke­zéseit tartalmazza. A Modem Könyvtár sorjzit új Vö*ete Malcolm Bradbury Embert 'enni nem való című regénye. A magyar—szovjet közös kia­dás keretében, az ungvári Kárpáti Kiadóval együttes gondozásban adták ki Olesz Honcsar Emberek és fegyve­resek című regényét. A Népek meséi sorozat legújabb kötete román népmesékből tartal­maz egy csokorra valót, címe Szegény ember okos leánya. Ismét megjelent Kertész Ákos regénye (melyből nagy­sikerű film is készült), a Mak­ra. A Darvas József munkái sorozatban látott napvilágot az író legújabb kötete, mely tartalmazza A térképen nem található című esszét, továb­bá a Pitypang, a Részeg eső és a Hunyadi című drámáit is. Az Olcsó Könyvtár kötete­ként látott napvilágot Henry de Montherlant Agglegények című regénye, melyet Illyés Gyula fordított és Illés Endre látott el utószóval. Palotai Erzsi visszaemlékezéseit tar­talmazza a Költők, versek, ta­lálkozások című kötet. Az Akadémiai Kiadó Ipar­gazdasági értekezések soro­zatában jelent meg Harsány! István könyve. A szervezés és vezetés tudományos alap­jairól, mely ismerteti a kü­lönböző irányzatokat, iskolá­kat. A Szociológiai tanulmá­nyok sorozatának egyik új kötete Az ötlettől a megvaló­sulásig. Ebben Farkas János, a kutatási eredmények alkal­mazásának társadalmi-szer­vezeti-személyi feltételeit vizsgálja a vegyiparban. A nemrég indult Humanizmus \ és reformáció sorozat új kö­tete Katona Géza könyve, a Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Meg­jelent Ernyey Gyula művész- szettörténeti tanulmánya is. Az ipari forma története Ma­gyarországon. A Gondolat Könykiadó új­donságai között találjuk A pszichikum és a tevékenység a mai szovjet pszichológiá­ban című tanulmánykötetet; Elbert János szerkesztésében a modem szovjet irodalom legjellegzetesebb alakjaiyal ismertet meg. Kubában tér­képeztünk címmel látott nap­világot Borhidi Attila sok géppel illusztrált útleírása. Minden ment a maga út­ján. Egy halászmester húsz­kilós jószágot emelt ki a Kö­rösből, a téglagyárban meg­álltak 'a csillék, Vincze Pali, a harmadik b-ből ellógott az utolsó óráról, mert nagyon csiklandozta a tavasz. A nyomdában a lányok déli pletykapartira ültek össze, özvegy Veresné elve­tette a zöldborsót, Tóth Mi­hály, a brigádvezető össze­szidta az esztergályosait, mert az egyik főtengely „hi- bádzott” néhány mikront. Mindenki a tavaszra gon­dolt. Sokszirmú ezüst virá­gokat bodroztak a felhők. A rügyek úgy csattantak, mint a húszévesek csókjai. A Tábornok ekkor ment a bátyja sírjához. A temető Mezőtúr szélén van, — de a város szívében. A kegyeletet nem kilométe­rek mérik. A Tábornok is messziről jött Grigorij ^nd- rejevics Glamazda őrmester sírjához. „Az utolsó levelét már Magyarországról írta. Ked­ves öcsém! Szegény, de jó- ravaló nép a magyar, így ismertem meg őket. Ezt írta, sohse felejtem el. En akkor valahol északon harcoltam, Prága irányába törtünk. Al­hadnagy voltam, gyerekem­ber A sírparcellák között iz­mos kamasz-katonák fogják A nemzetközi nőnap előtt tegnap szerte az országban, így megyénkben is, bensősé­ges ünnepségeken köszön­tötték a dolgozó nőket. A Szolnok megyei Rendőr- főkapitányságon M. Szabó István ezredes, rendőrfőka­pitány kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta Nagy Lászlóné, a jász­berényi kapitányság iroda főtisztje. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával tün­tették ki Baráth Sándomét, a szolnoki járási-városi Rendőrkapitányság segédhi­vatalának vezetőjét és Gáti Zsuzsannát, a főkapitány­ság kézbesítőjét. Soronkívül hadnaggyá léptették elő dr. Fazekas Máriát, a szolnoki járási-városi Rendőrkapi­tányság osztályvezetőjét. A Tisza Cipőgyárban négy és fél ezer asszonyt köszön­töttek a gyár gazdasági és tömegszervezeti vezetői. Hu­szonegy asszony és lány a Könnyűipar Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést kapta. Nem íeleakeztek meg a gyermek- gondozási szabadságon levő anyákról sem, az ifjú kom­munisták személyesen láto­gatták meg őket. Az Aprítógépgyárban Bán- fi Ferencné és Horti Lajos- né Kiváló dolgozó jelvényt kapott. Udvari Pálné pedig a Vöröskereszt alapszerve­zetben végzett jó munkájá­ért külföldi jutalomüdülés­ben részesül. Tizenhatan kaptak pénzjutalmat, a nő­dolgozókat pedig népművé­szeti ajándékkal lepte meg a vállalat férfi közössége. A SZOT-székházban ren­dezett ünnepségen Kovács a géppisztolyt. A Tábornok kocsija még az országúton áll. A barázdált arcú férfi a messzi tanyákat lesi, a pá­rolgó földeket. A hajlaton túl vadvizek, holtágait, a ná­dasok szélén csapások. Gri- gorij Andrejevics arról jött. A Tábornok félve lép, mert a bátyja innen már nem ment tovább, öreg legendák tudni vélik, hol esett el az őrmester. De az emlékek já­téka csak... Egy biztos: a túri határban háromszázhat­vanöt olyan talpalatnyi föld van, amelyre csak tisztelettel léphet a láb. Valahol, ezek között egy tenyérnyi földda­rab Glamazda őrmesteré. „Ügy kaptuk a hirt: októ­ber 20-án Mezőtúr nevű ma­gyarországi városért vívott harcban hősi halált halt. Én sem voltam otthon, hogy anyánk vigasza lehettem vol­na, — belehalt a fájdalom­ba.,.* Komor, sokcsillagos tisztek hozzák a vörös rózsás ko­szorút, a Tábornok koszorú­ját és a városét, mindannyi­unkét, akikért Grigorij And­rejevics Glamazda őrmester, a harmincnégy éves moszk­vai autószerelő-technikus meghalt „Két szép gyermeke ma­radt, a nagy fia már vezető állású mérnök. A kicsiknek esténként a nagyapjukról mesél. De nemcsak ő ám! Györgyné, a kisújszállási Férfi-fehémeműgyár műve­zetője az üzemi szakszerve­zeti bizottság titkára, az SZMT tagja a „Szakszerve­zeti munkáért!” arany foko­zata kitüntetést, Szerdahelyi Andrásne, a Kilián Gyögry Repülő Műszaki Főiskola műszaki rajzolója, szb-titkár a „Szakszervezeti munkáért” oklevél kitüntetést kapott. Délelőtt a Parlamentben Ár­vái István, az SZMT vezető titkára a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta. Nagy Andrásné, a tö­rökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalat művezetője a Munka Érdemrend ezüst, Bányai Jánosné, a jászberé­nyi Lehel Ruházati Szövet­kezet minőségi ellenőre és Takács Istvánná, a kőtelki Ady Tsz baromfifeldolgozó­ja a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta. A Hetényi Géza kórház I. sz. pártalapszervezete arln- delőintézet pinceklubjába hívta össze és köszöntötte a gyermekgondozási segélyen levő kismamákat. Kiváló nevelői és aktív közéleti tevékenységéért öt t>edagógusnőnek adtak át tegnap kitüntetéseket a .me­gyei tanácsnál. Varga Mária tiszavarkonyi tanítónő „Szo­cialista kultúráért” kitünte­tésben részesült, dr. Antal Károlyné abádszalóki tanár és Bereszlényi Endréné az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett. Hajdú Jánosné, a szol­noki Áchim úti Általános Is­kola napközis nevelője és Szalai Antalné mesterszállá­si tanítónő miniszteri dicsé­retet kapott. Nincs olyan család a Szov­jetunióban, ahol ne sirattak volna el valakit." A Tábornok ellép a dísz- őrség előtt, megáll, jobbra fordul és tiszteleg Grigorij Andrejevics Glamazda őr­mester síremlékének. A tisztek leteszik a koszorút. A Tábornok már fedetlen fő­vel áll. Kezében egy szál vörös szegfű. Moszkva üze­nete. A fájdalmában halt a fiatalon özvegyen maradt hitvesé, az apa nélkül nőtt gyerekeké... A Tábornok leteszi a vö­rös szegfűt a bátyja sírjára. Valami csillog az arcán. A nap játszik, — biztosan. „Köszönöm, elvtársak, hogy ennyire ápolják bátyám em­lékét, sírját... Elmondom majd a családnak... Köszö­nöm...” A kamasz-katonák disz- sortüzet lőnek. A Tábornok lehajtott fővel áll, szeme se rebben. A szél elviszi a lö­vések füstjét. Az iskolák­ban csengetnek, mára vége a tanításnak. A gyerekek megbámulják a tiszteket, s katonásdit játszanak a te­mető csalitjában. A gyárak­ban megfogják a szerszámo­kat. Vége az ebédidőnek. A nyomda már várja a más­napi újság cikkeit. Mari, a copfos csitri-asszony verni kezdi a szedőgépett „A T-á-b-o-r-n-o-k... Jé, lá­nyok, milyen lehet egy igazi tábornok, kiabálja, én még sohsem láttam közelről. A szél vitte szét a köny- nyeit. Az arca nemes kő, Rodin műhelyéből. Ez a Tábornok. A túriak !s ott álltak az emlékmű előtt „1Nyugodj Grigorij Andrejevics. Ma­gyar föld az ágyad, a ba­rátaidé...” Árnyék szalad végig áte­melőn, majd újabb ezüstvi­rágokat bodroz a felhők já­tékos kertésze. Holnap is szép idő lesz, jósolják a tú­ri öregek a szelek viháneo- lásából. A Tábornok gépe ekkor már az ukrán me­zők fölött jár... Tiszai Lajos Április elsején nyit a Munkásmozgalmi Múzeum A felszabadulási évforduló köszöntésére április elsején megnyitja kapuit a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum új otthonában, a Budavári Palo­ta épületében. Az ünnepélyes alkalomból — mint a kiállí­tás rendezői elmondták — egyszerre három reprezentatív kiállítás fogadja majd a láto­gatókat. Először is A magyar- országi munkásmozgalom tör­ténete című állandó kiállítás első, 1919. augusztus 1-ig terjedő része, amely a mun­kásosztály kialakulását, élet­módját, politikai tudatának fejlődését, művelődését, foko­zatos erősödését, majd hata­lomra jutását szemléletet! — ezer négyzetméteren. Az ag- rárproletár-réteg életviszo­nyait szintén eredeti berende­zési tárgyakkal rekonstruált szobabelső ábrázolja a kiállí­tás másik része jelzi a mun­kásosztály növekvő szerepét hazánk történelmében, és kapcsolatait a nemzetközi munkásmozgalommal. Bemu­tatja a szocialista munkás- mozgalom fejlődését, kiemel­kedő eseményeit az 1918-as polgári demokratikus forra­dalomig. A munkásmozgalom törté­nete kiállítás folytatásaként — szintén 1000 négyzetmé­teren — a magyar fotóművé­szek szövetségével közösen rendezett időszaki kiállítás lesz majd látható: a mai Ma­gyarország több mint 200 fotó tükrében. A kiállítási tér to­vábbi részében — az állandó kiállítás következő szakaszá­nak elkészüléséig. Kitüntetések, ünnepségek a nőnapon Span a két kongresszus közön Törökszentmiklóson 1974. március 26-án s tanácsülés as egészségügy helyzetét vitatta meg. Ekkor már befejezés előtt állt a képünkön is látható új egészségügyi központ. A tö- rökszentmiklósiak gyógyító-megelőző intézetnek nevezik, de ami a lényeg: a város tizenhat egészségügyi intézménye közül a bölcsőde, a szociális otthon és a szülőotthon kivéte­lével valamennyi az új központba költözik, s ezzel lényege­sen csökken a túlzsúfoltság, az egészségügyi ellátás színvo­nala emelkedik Kunhegyesen, a Zádor úton új, 75 személyes óvodát adtak át, amelyet a község hét intézményének összefogásával építettek. Az 1 300 000 forintos költségből a tanácsnak 800 000 forint állt rendelkezésére. A hiányzó pénzt a vállalatok, tsz-ek pótolták A tiszafüredi öregek számára napközi otthont hoztak lét­re. Az öregek napközi otthonában reggel Ö-től délután 4-ig sakkozhatnak, dominózhatnak, olvashatnak az idős tiszafü­redi asszonyok, férfiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents