Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-08 / 57. szám
1975. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NŐNAP - 1975 Ebben az évben, különösen ezekben a hetekben sokat olvashattunk, hallhattunk a nők egyenlőségéről, arról, hogy a világon és hazánkban mik jellemzik a férfiak és nők elvben elfogadott egyenjogúságát. Az idei esztendő a nők nemzetközi éve, a napokban ünnepelte a magyar nőmozgalom 30. évfordulóját — a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének megalakulásának napját —, ma pedig a nőnapot ünnepeljük. Mindezek a dátumok alkalmat adnak arra, hogy a nők több évtizedes egyenjogúsági harcának hagyományaira emlékezzünk. Brunsz- vik Terézre, Teleky Blankára, Hámán Katóra és Martos Flórára. Emlékezzünk arra, hogy milyen ellenkezéssel találkozott é nagyszerű asszonyok küzdelme, akik megelőzték korukat, mert felismerték, hogy a teljes emberi élethez kevés a szó, a papíron megfogalmazott egyenlőség. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a nők gazdasági, szociális helyzete azonossá válik a férfiakéval. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a kommunisták kezdeményezésére alakult azzal a céllal, hogy a dolgozó nők minden rétegét mozgósítja a nők társadalmi, gazdasági egyenjogúsításáért folyó küzdelemben. Negyedszázaddal később, 1970. februárjában a Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalása és határozata ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a nőkérdés társadalmi ügy, amelynek részproblémáit a fejlődés úíabb szakaszában elemezni és megoldani kell. A nők lehetőségei napjainkban többé-kevésbé azonosak a férfiakéval, de hangsúlyozza az állásfoglalás: ____Amíg a nők egyenj ogúsága közjogi és politikai értelemben biztosított, addig érvényesülésüket korlátozzák szemléleti problémák, a gazdasági lehetőségek; nem adottak még a lehetőségek jogaik teljes érvényesüléséhez. .. Tudatosabban kell számolni a nők kettős elfoglaltságával, régebbi és újabb keletű problémáikkal, a nőkkel szemben még mindig meglévő előítéletekkel.” Különös figyelmet érdemel az előítéletek említése. Gondoljunk csak arra, hazánkban ma a nők 73 százaléka dolgozik. Vitathatatlan tehát, hogy a nők a termelésben, a munkában a férfiakhoz hasonló terheket viselnek. A családban azonban közel sem arányos a terhek megoszlása. Az előítéletek hatása érződik abban is, hogy mind a mai napig nem érvényesül maradéktalanul az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a nők esetében. Számos vizsgálódás bizonyítja, hogy néhány százalékkal — bizonyos munkakörökben ennél islía- gyobb arányban — alacsonyabb a nők munkabére, mint a hasonló beosztású férfiaké. Az idejét múlta érvelés szerint: „Az a természetes, hogy a férfi viszi haza a vastagabb borítékot”. Az előítélet némi visszaszorulására utal az, hogy az utóbbi években mind több lány és asszony kap társadalmi tisztséget. A családi terheket hivatott könnyíteni a kormány népesedéspolitikai határozata, valamint az új családjogi törvény. Érdemes megjegyzem, hogy a határozat és a törvény alkotói messzemenően figyelembe vették a nők társadalmi szervezetének, a Magyar Nők Országos Tanácsának javaslatait. A nőta- nács széleskörű vizsgálatot folytatott, s így véleménye magában foglalja azokat a kívánságokat, amelyek megvalósulásával csökkenhet a munka és az anyai hivatás egyidejű ellátása miatt a nőkben keletkező káros feszültség, az agyonhajszolt- ság, a túlterheltség érzésé. A nőket ünneplő, a nőket köszöntő esztendőben jóleső érzéssel sorolhatjuk a felszabadulás óta eltelt három évtized fejlődésének tényeit. A szocialista társadalom valamennyi pályát megnyitott a nők előtt. Mégis, nem az ünneprontás szándékával, de hadd jegyezzük meg, hogy bizonyos pályák elnőiesedése — a tanári pályáé például — annak a következménye is, hogy a műszaki, a természettudományos téren nem becsülik eléggé a nőket, mondván, hogy a racionális gondolkodás nem a gyengébb nem jellemzője. Holott nemzetközi példákkal lehet cáfolni ezt a hiedelmet, hiszen a világ jelentős tudós- asszonyokat ismer, akik éppenséggel a „férfiasnak” vélt tudományágakban alkottak világraszólót. A nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeit általában a nők helyzetének állandó javulását Magyarországon nemzetközi figyelem és elismerés kíséri. Egyebek között ennek következménye, hogy hazánk fontos szerepet töltött be a nők nemzetközi évének előkészítésében. Az 1975. októberében Berlinben rendezendő nők világkongresszusát előkészítő bizottság Magyarországon alakult meg. Az előkészítő bizottságban 53 ország képviselteti magát. A bizottság felhívással fordult mindazokhoz, akik segíthetik a nők problémáinak megoldását, hogy fogjanak össze és támogassák a világkongresszus munkáját. Szükség van erre a nemzetközi összefogásra, hiszen a világ számos országában — köztük még európai országokban is — a nők egyenjogúságát még elvekben sem fogadták el, nemhogy gyakorlati lépéseket tennének megvalósításáért. M. IX Napirenden: az ellátás Ryeresegreszesedés a KGM vállalatoknál A gépipari vállalatok dolgozói részére az idén több mint egymilliárd forint részesedést fizetnek, 20 százalékkal többet mint a múlt évben. Az ágazat nyeresége a múlt évben megduplázódott a negyedik ötéves terv első három évének átlagához képest Sokat javult az elmúlt két esztendőben Kisújszálláson a lakosság zöldség- gyümölcs, valamint húsipari termékekkel való ellátása. Ez a javulás nagyrészt a városi tanács termelésellátás felügyeleti osztálya jó koordináló munkájának köszönhető •— hangzott el a tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen, ahol — egyebek között —éppen ennek a szakigazgatási szervnek a tevékenységét vizsgálták. Fejlesztették a kereskedelmi hálózatot is: megnyílt a Kismackó büfé, ahol olcsón étkezhetnek a város lakosai. Á kongresszus tiszteletére Kőolaj, földgáz terven felül Az ország szénhidrogénháztartásában meghatározó szerepet betöltő Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat olajbányászainak az MSZMP XI. kongresszusát köszöntő szocialista munka- versenye kiemelkedő termelési sikereket eredményezett A munkában példásan helytálló szocialista brigádok már az elmúlt évben 37 ezer tonna kőolajat hoztak terven felül a felszínre, és földgázból is alaposan túlszárnyalták az előirányzatot. A vállalat a termelékenység növelésével 120 millió forinttal szárnyalta túl az 1974 éyi eredménytervét. A munkáskollektívák számot vetettek azzal, hogy 1975- ben az eddiginél is több szénhidrogénre van szüksége a népgazdaságnak, ezért célul tűzték ki, hogy a tavalyihoz képest kőolajból 50 ezer tonnával növelik a termelést, földgázból pedig 600 millió köbméterrel többet értékesítenek. Az év első hónapjainak termelési eredményei igazolják az olajbányászok vállalásának realitását. Január 1-től március 6-ig 15 200 tonna kőolajat hoztak a felszínre, és előiráViyzatukat közel négyezer tonnával túlteljesítették. A többlettermelést, elsősorban az új technológiai eljárások bevezetésével, a hatékonyabb üzem- és munkaszervezéssel, kisebb mértékben az új termelőkutak üzembeállításával érték eL Földgáztermelésben meghaladták az 1 milliárd 56 millió köbmétert, ami 69.8 millió köbméter terven felüli földgázelőállítást jelent. A kongresszus tiszteletére elért termelési siker jó biztosíték arra, hogy a vállalat teljesíti, illetve túlszárnyalja az 1975- re előirányzott, a tavalyinál is magasabb, 1 millió 650 ezer tonna kőolaj és csaknem 5.5 milliárd köbméter földgáz termelési tervét. Épült a két kongresszus között A karcagi „toronyház”. A kilencemeletes, tanácsi értékesíté- sű, 45 lakásos épületet tavaly adták át. A földszinten ÁFÉSZ ABC-áruház és presszó nyílt Már jó ideje dolgoznak a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységének új telephelyén. Többek közt a portál-daruk járószerkezetet is itt készítik. A tavaly átadott 170 milliós beruházás is nagy mértékben hozzájárul a vidék iparosodásához Küldöttek a megyei pártértekezleten A legfiatalabb A népmesék vissza-vissza- térő motívuma szerint a legkisebb fiú jut legmesszebb. Az vállalkozik úttalan utakra, s a végén mindenki örömére és boldogulására levágja a sárkány fejét, önkéntelenül erre gondoltam Túrkevén, a riportalanyommal való beszélgetés közben. Igaz, ő nem fiú, hanem szem- revaló kislány, de 6, Esztike a legkisebb a Nagy családban. S ő vállalkozott először a családban arra, hogy beáll a másokért küzdő, az ország javának zálogát jelentők tettrekész seregébe. Tizennyolc éves korában lett párttag. Most múlt húszéves. A megyei pártértekezlet legfiatalabb küldötte Nagy Eszter, a Vegyesipari Ktsz KlSZ-tit- kára. A szakmunkásképző intézetben is ilyen funkciót töltött be. Van tehát gyakorlata ebben a munkában. — Csak az idő kevés. A fodrászüzlet vezetése, a rengeteg értekezlet elveszi az időmet. S amellett tanulok is. A szakmunkás-bizonyítvány mellé megszerezte az érettségit. Most közgazdasági szakközépiskolai kiegészítőre jár. S természetesen KISZ- QktatáSQn is részt vesz. — Nem tudom megérteni azokat, akik munka után hónuk alá csapják a rádiót és céltalanul lődörögnek az utcán. Igaza van, értelmesebb életet is lehet élni, nemes célokért munkálkodni, s szívből örülni a sikernek. Annak például, hogy a fiatalok is felajánlották kétnapi keresetüket az óvodai hálózat fejlesztésére, s annak, hogy a kis létszámú KlSZ-alap- szervezet 1800 forinttal járult a vietnami szakmunkás- képző intézet létesítéséhez. Jól felszerelt ifjúsági klubjuk van, de nagyon kicsi, s más célra is felhasználja a szövetkezet. — Az a baj, hogy a fiatalok nem tudnak hol összejönni. A művelődési házat üzemi célokra vették igénybe, az ifjúsági ház pedig túlzsúfolt. Jó lenne, ha mielőbb felépülne az új művelődési ház. — A szövetkezet fiataljainak létszámáhQZ viszonyítva nem túl nagy az ifjúsági szervezet — jegyeztem meg neki. — Most akarunk új tagokat felvenni, — de nem akárkiket. Ügy véljük, a KISZ- tagnak legyen becsülete, emberi hitele, lehessen rá számítani, s hinni a szavának. Sajnos, akadtak közöttünk olyanok, akiktől meg kellett válnunk. Ügy látszik, az a mesebeli sárkány mostanában más arcot öltött. Esetenként az emberek gondolkodásmódjában, emberi gyarlóságában ölt testet, s vele hadakozni nem mindig könnyű. — Erős vagyok én. Az OKISZ Kupában súlylökésben az ötödik lettem. Ha létezne egy „Mai fiatal kupa’’, melyben a résztvevők emberi tulajdonságát, gondolatvilágát vetnék össze, bizonyára ott is jó helyezést érne el Nagy Eszter. S. B. Pomázi Ignác, a megyei párt értekezlet legöregebb küldötte. A jászladányi tor- nácos házacska szobájában beszélgetünk, a Kossuth utca 84. szám alatt. Az asztalon legújabb típusú televízió, az állványokon könyvek. — Hat osztály után pásztor lettem, kisbéres, hiába áhítoztam a betű után. De aztán fellázadtam, fel én... Otthagytam a főbíró jószágait, felmentem Pestre. A hűvösvölgyi vasutat akkor építették. Két vasmunkás mellé kerültem. Az egyiket Jánosnak hívták, a másikat Miskának. Beszélgettek munka közben, hogy így a bér, úgy a bér, értéktöbblet, sztrájk ... Füleltem. No, ezt csak azért mondtam el, mert ez volt az első találkozásom a munkásság harcával, a mozgalommal. Ez még az „első” háború alatt volt. Az öregebb munkás, János bácsi aztán bevitt a szociáldemokrata ifik közé. Háború, piavei csata, földindulás, forradalom. Megjárta Pomázi Ignác a poklok poklát is. — 1919 a börtönben talált. Nemzetőr voltam, századbizalmi, lelepleztem egy sikkasztást. A parancsnokság a saját zsebébe tette a zsol- dunkat. Szóltam, követeltem az igazságot — két napra sötétzárkába tettek. Számúéiig tányérsapkásai hoztak ki a cellából. Azután? Vöröskatona lettem én is... A proletárhatalom leverése után vészbíróság elé állították. Szerencsém volt, mondja, megmentett a véletlen... — A faluban nem volt ajánlatos maradnom. Üjra felmentem Pestre. Ott léptem be a pártba, 1925-ben. Néhány év után összekötő lettem, — a felsőbb kapcsolatomat nem ismertem — a „szolnoki ágon” Tóth Ferenccel és Tisza Józseffel kellett kapcsolatot tartanom. A könyvtárpolcon írógéppel írt könyvek: kivonat a Kommunista Kiáltványból, a Tökéből, Lenin ■ munkáiból. — Ezekből tanultam, tanítottam. így sokszorosítottuk írógéppel. Néhány még megvan belőle. Jó régiek, hiszen ötven évvel ezelőtt csináltuk őket... Üjabb világégés, Pomázi Ignácnak megint kijutott a bajból: arra akarták kényszeríteni, hogy azért harcoljon, ami ellen harcolni akart... — Hazaszöktem, bujkáltam. Hanem egy szép alkonyaiban megjelent a töltés oldalán egy hatalmas tank. Erre, nem messzi a kíséri csatornák között. Felnyitják a tetőt, kidugja belőle a fejét egy kormos képű, vöröscsillagos legény. Megjöttek. Két nap múlva huszonheted magammal megalakítottuk a pártot Jászla- dányban. Nem sokra rá járási titkár lettem, no, el ne felejtsem: az ideiglenes országgyűlésben képviselő voltam. Hej, de kedvemre való törvényeket hoztunk... Majdhogy húsz éve már nyugdíjas, de most se hiába mennek az évek. — Mindenki annyit tegyen, amennyit tud. Engem ez vezet, azért dolgozom most is, az ügyünkért — amennyit bírok. — ti í'
