Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
1975. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Filmkrésiika Szolnokról Ahogy a művész elképzelte Látogatás az ország egyetlen szoboröntödéjében Már a műhely közepén fekszik az óriási homoktömb. A rövid nyelvű csákányok, kaparóvasak nyomán néhány perc múlva előbukkan tompa színeivel a bronz. Meggyorsulnak az ütések, apránként peregnek a szemcsék. Hatalmas a por. Hátul, a terem végében légelszívó zümmög Megtisztul a törzs, a mell, s végre lekerül a fejről is az utolsó rög. Sikerült az öntés. Budapesten a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szoboröntödéjében, új alkotás indul útjára — kézről kézre — hogy „olyan legyen, amilyennek a művész elképzelte”. Elvágott csukló és a gordonka A polcon egy gordonka fekszik, nyakánál tövében elvágott csukló. Eléggé különös látvány, de pillanatok alatt előkerül a hozzá tartozó alak is. Két mozdulat, s már összeáll Milcus Sándor Gordonkás című szobra. Ezen magyarázza el az öntés módját Páhli János, az üzem egyik munkása. — A tömör, ülő alak öntés utáni „hőtágulása” egészen más, mint a vékony gordonka nyaké. Ha egészben öntenénk a szobrot, valószínűleg megrepedne. Nem is szólva arról, hogy a homokforma elkészítése így sokkal egyszerűbb. A gipsz-szobrok többségét tehát — mielőtt a homokformát elkészítenénk — feldaraboljuk az alakjuk vagy a nagyságuk miatt. — Változhat-e valamit a szobor a gipsztől, a bronzig? Életet „lehelnek" — A munkánk akkor jó, ha senki sem veszi észre. A gipszhez pontosan hozzáigazgatjuk, tömörítjük a homokot. Néha napokig „pepecselünk” például, hogy egy szoknya legkisebb ránca kijöjjön... Ha én — a foxmázó —1 hozzáteszek vagy elveszek valamit a szobortól, az már „selejt” — hisz a szobrász nem azt készítette el. A kemencékből kiemelik az előmelegített formát. Sűrű barna füst száll fel az öntőgödörből. Égett homokszag terjeng. Öntenek. Pár méterrel odébb kis kocsikon a cizel- lálókhoz szállítják a „kiöntött” szobrokat. Gál István 17 éve csiszol, reszel lélegzetet a szobor mellkasokba, tekintetet a bronz szemkbe. — A fém sokkal „hidegebb” anyag a gipsznél. Nézze ezt a gipsz portrét — egy lágy, szelíd szemű asszony. Mellette a bronz változát, egy házsártos, matrónát ábrázol. Kis csiszolással, felületmódosítással ez megváltoztatható. Ilyenkor előkerül a reszelő, a tompított véső, a különböző patináló savak, .s így tovább. — Szereti a szobrokat? — Kendvenceim nincsenek, legfeljebb néhány, amivel nagyon megdolgoztam, például Somogyi József Martinásza. Kiállításokon vagy tereken, ha viszontlátom a munkámat nyomban eszembe jut: ezen egy kis karcolás — amit a néző egyébként nem lát, — amazon egy kis gödör, amit el kellett simítani... talán ezért is tisztelnek bennünket a szobrászok. Sok művészt ismerek személyesen is. Gyakran kérnek tanácsot tőlünk, mert egy szobrot, annak belső, tartó szerkezetét meg kell tervezni, szerkeszteni. Előfordul olyan is, hogy technikailag nem tudjuk úgy megvalósítani, ahogy ők elképzelték. Ilyenkor apró módosításokat kémük... De ez nagyon ritka. Szobrok mindenhova Különös üzem, az egyetlen az országban. Itt mindenből egy készül, kivéve a plaketteket. Művészek, munkások, statikusok, tervezők dolgoznak együtt, tömegesen az öntőfor-ma alakján, a „mag” nagyságán, hová, mennyi fém kerüljön. Az egyik műhelyben hegesztőláng villog. Nagy a zaj, egy köszörű sikongva törli le a hegesztés nyomait. Kilépve onnan egy kis szabadtéri ki- . állítás várja a látogatót. Öz- szemű bronzlánykák, indulatos bronzparasztok, bronz táblák, talapzatok. Az üzemből évenként több száz kisplasztika, s 50—60 nagyobb szobor indul útjára, hogy gyönyörűségüket leljék bennük az emberek. Hajnal József Űjabb két, rövid dokumentumfilm forgatásával készültek el a Szolnok megyei Amatőr és Dokumentumfilm Stúdió munkatársai. Tizenhárom perces filmet forgattak Kántor Sándor, idős karcagi fazekas népművész alkotó műhelyében 'és házi múzeumában. A film felvillantja a népművészet mesterének több mint hat évtizedes munkásságát, a Brüsszeli Világkiállításon' nagydijat nyert alkotását, a tiszafüredi motívumok életrekeltését. Látható a filmen a mester első önálló munkája is, az 1917-ben készült díszes kancsó. A másik rövid film a szolnoki Szigligeti Színház művészei és a megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói között több éve kialakult munkás—művész kapcsolatok eseményeit dokumentálja. A vállalat dolgozói mintegy 200 ezer forint értékű munkával segítették a színház korszerűsítését és a színész-lakások építését. A művészek körműsorokat adnak a munkásszállások lakóinak, megszervezték a „teltház” akciót. Egy-egy színházi bemutatón kizárólag építőmunkások töltik meg a nézőteret. A két film első bemutatójára március 10-én, az Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán kerül sor. Az amatőrfilmesek újabb nagy feladaton dolgoznak, megkezdték a „Jubileumi krónika” című egy órás film forgatását. A készülő mű Szolnok 900. évfordulójának jubileumi eseménysorozatát örökíti meg a január 1-i ünnepi tanácsüléstől az augusztus 20-i jubileumi emlékmű avatásáig. „Munkásportrék” Országos amatfirfilm pälyäxat Nem véletlenül idéztük a címbeli nyelvi formát, Soós Zoltán A csaj című verséből emeltük ki. Ez a jassz- nyelvi szó a következő hasonló jellegű megnevezésekkel vállalt versbeli nyelvi szerepet: halált, almás, alma, oltárt, kassa stb„ stb. Éppen a tolvajnyelvi szavak, a zsargonnyelvi kifejezések versbeli szerepével kapcsolatban vettük elő egy magát nyelvünket szeretőnek mondó olvasónk meglehetősen ingeiűlt hangú levelét. Azt kérdezté, mikor írok már olyan cikket is, amelyben „a jassznyelví szavak egyértelmű kiirtását” javaslom. Leveléhez példatárt is csatol, s ebből kitűnik, hogy elsősorban ezekre a megnevezésekre gondol: csaj, pipi (leány), sóher (szegény), kíber, hekus (rendőr, detektív), alma, almás (nem, nincs semmi), buli, krapek,, kégli, balhé, állati, halált, strici, öreglány stb. Levélírónk különösen elítéli azokat a költőket, akik a hadovát, tolvajnyelvi beszédet, a jassznyelvi szavakat versbeli szókká is tették. Szerinte nem lehet igényes költő az, aki ezeknek a kifejezéseknek helyet ad költeményeiben. Hogy ebben a kérdésben tisztán láthassunk, és így igazságosan ítélkezhessünk, tekintetbe kell venni azt is, hogy a jassz- nyelv a magyar nyelvnek újabban egyre gyakrabban szerephez jutó eleme. Bár- czy Géza a Köznevelés hasábjain (1975. jan. 10.) is azt tartja, hogy ennek a nyelvi formának szótári szókészlete is gazdagítja, táplálja nyelvünket, tehát egyetemlegesen nem ítélhetjük kiirtásra. Az igaz azonban, hogy a jassznyelví szavak elsősorban az ifjúság, a diákság szóhasználatában gyakran feleslegesen jutnak nyelvi szerephez. A költők elsősorban a társadalmi háttér hiteles festése miatt környezetfestő szerepükben használják fel a zsargonnyelvi szavakat. Érzékeltetik velük a valósághátteret, amelyet még a nyelvi műveletlenség is jellemez. Ladányi Mihály versrészlete is ezt példázza: „Állatin komplett ez a világ. Akad haver, akad csaj is, ismernek mind a hekusok” (Ladányi: Két song). Soós Zoltán épp^n a jassznyelvi szavak segítségével jellemzi a helytelen útra tévedt anyagbeszerzőt, aki „a vállalati buksza” terhére költekezik: „így mulat ez a hassa víg gyerek, s hogy meddig,, csak ő tudja, s talán a kíberek” (Soós: Dal Pityuka úrról). Jól illenek % jassznyelvi szavak abba a versbe is, amelynek szomorú szereplői a galeri tagjai: „Kassa buli, haláli-jó buli. hülye krapek, aki nem érti eztet” (Soós: A galeri balladája). Az elítélés, a megbélyegzés igényével és szándékával társadalmi kritikáját is megfogalmazza a költő azokról, akik a tolvajnyelvi szavakat feleslegesen használják: „A penész eszi a sóher hímeket, amíg falkájuk előtt illeget a csaj, akit magasabb cél vezet” (Soós: A csaj). Amint olvashattuk, a zsargonnyelvi formák, a jassznyelvi szavak sajátos közlő és kifejező értékükben jutottak nyelvi szerephez. Ha azonban nem ilyen összefüggésben élünk velük, akkor sem szóban, sem írásban nem adhatunk felmentést használatuknak. Különösen kerülnünk kell a jassznyelv idegen hangszerkezetű kifejezéseit s a nyelvi durvaságra, a tudatos cinizmusra is valló formáit. Br, Bakos József íjMunkásportrék” címmel országos amatőrfilm pályázatot hirdet Szolnok 900. jubileuma tiszteletére a Vasutas Szakszervezet központi vezetősége, a KISZ központi és Szolnok megyei bizottsága, az Amatőrfilmesek Országos Tanácsa, valamint a megye és a város művelődési szervei. A pályázat célja elsősorban az, hogy fórumot kapjanak olyan tematikus filmek, amelyeket üzemi, vállalati amatőrfilm klubok, szakkörök készítettek egy- egy termelőegység munkájárói, életéről, bemutatják a dolgozó embert, A pályázati kiírás két fS témája: „Munkások az üzemben”, valamint >rA. második nyolc óra”. Olyan filmalkotások beküldését várják a rendezők, amelyek bemutatják a szocialista brigádmoz- galmat, a munkásdinasztiák, ifjúmunkások és a nők helyzetét a üzemekben. Vázolják egy-egy üzem 30 éves fejlődését, a termelést segítő munkahelyi mozgalmakat. Hálás téma az „Alkotó ifjúság” mozgalom hatásának, eredményeinek feldogozása, valamint Szolnok jubileumához kapcsolódó munkaverMárcius hó a római Mars istenről nyerte nevét. A Kincses Kalendárium ezenfelül még három elnevezését ismeri: Kos hava, Tavaszelő, Böjtmás hava. Március 31 napja alatt a nappali időszak 1 óra 44 perccel növekszik az éjszaka rovására. A hónap legnevezetesebb napja pedig 21-e: erre a napra esik a tavasz kezdete. A százéves naptár szerint március 21-ig zordon az időjárás, 22. és 23. igen hideg, végre enyhül, de reggelenként fagy. A magyar nép márciushoz fűződő regulái — évszázados tapaszseny érzékeltetése is filmszalagon. ,A- második nyolc őrá” című témakörből az olyan amatőrfilmeket várják, amelyek bepillantást nyújtanak a munkások üzemen kívüli életébe, tükrözik szociális helyzetüket, a szabad idő hasznos eltöltését, a munkásművelődés követésre méltó formáit. A pályázat két fő témakörét a kiíró szervek két kategória számára hirdetik meg: a harminc éven aluli, és a 30 éven felüli alkotók részére. Az országos pályázatra szánt filmeket 1975. július 20-ig kell beküldeni a Vasutasok Szakszervezete művelődési központjának szolnoki címére. A forgatókönyvek nevezési határideje 1975. április 30, á korábban elkészült/filmeké pedig júnitis 30. A pályázatra beérkező alkotásokat augusztus 7 és 10 között Szolnokon, az országos amatőr- film-fesztivál keretében mutatják be. A zsűri egy nagydíjat és kategóriánként első díjat és második díjat ad ki. A szakmai zsűritől függetlenül működik majd egy munkás, illetve ifjúmunkás zsűri is, amely a „Rólunk, szól” elnevezésű különdíjat ítéli majd oda. tálatok alapján —- így szőlnak: Március hg még akkor sem jó, fia zsákban viszik keresztül a határon, (a regula ezen a falu határát érti), mert a hóesés ebben a hónapban ártalmas a vete- ménynek. Ha böjthava száraz (azaz márciusban nem esik), Szent-György hava (április) nedves, pünkösd hava (május) hűvös: bő bor, búza lészen. Gergely napja ritka, ha jó, Hideg, szeles, sokszoriban hó. Sándor, József, Benedek Zsákkal hozza a meléget. Tudnivalók Mars haváról Épült a két kongresszus között Mezőgazdaság iránt érdeklődő százharminc fiatal tanulhat a Kenderesen felépült új mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben. Az épületben négy tantermet, egy-egy előadó- és tornatermet rendeztek be. A vidéki diákok részére diákotthont is létesítettek 1973. július 6-án új fejezet kezdődött Mezőtúr lakóinak egészségügyi ellátásában: átadták a 12 millió 100 ezer forint költséggel felépült szakorvosi rendelőintézetet. A rendelőintézet jól felszerelt laboratóriumában modern műszerek segítik az itt dolgozó vegyészek, laboránsok munkáját. Kenderes tanácsa az «cvoshiány megszüntetésére orvos-. lakást épített A karcagi ifjúsági klub sok fiatalnak nyújt szórakozási lehetőséget. Képünk a magnósok klubfoglalkozásán készült, ahol a résztvevők — munkások, gimnazisták, ipari tanulók — a legújabb lemezekkel Ismerkednek