Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

1975. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „ 1fizasek " a Nagykunságba* Öj sínpárok a szolnoki vasútállomáson Ojabb - fontos szakaszához érkezett el tegnap a szolnoki vasútállomás építése. Elké­szült a 12. és a 13. számú vágány, s a Tószeg és az Abony felől érkező sze­mélyvonatok már erre a sín­párra futnak be. Az újonnan átadott vágányokat csak az aluljárón át, az 5. számú szigetperonon lehet megkö­zelíteni. A két vágány átadása az új személypályaudvar üzem­be helyezésének az első lé­pése. A vasutasnapi végleges átadásig fokozatosan elké­szül a többi vágány, és a hozzátartozó szigetperonokat is átadják. A tervek szerint április közepéig újabb kettőt adnak át a forgalomnak. A szigetperonok aszfaltburkolá­sát előreláthatólag májusban befejezik, utána a lejárati lépcsők fölött elkészítik a perontetőket is. Munkásíédelera Ergonómiai laboratóriumot adlak á! Tegnap Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes átadta a tárca új ergonómiai laboratóriumát. A laborató­riumban a munkaeszközöket és jelzőberendezéseket, a lég- szénnyeződést és zajártalma­kat vizsgálják, valamint fel­tárják az üzemi balesetek ókait. Bizony alaposan megválto­zott a Kunságban a „vizes” szakma. Régen volt az, ami­kor belvízrendezésen csak csatornaépítést értettek: ma I már „tereprendeznek” is. El­múlt az az idő, amikor a rizstelepek műszaki állapotá­hoz igazították az agronómu- sok az agrotechnikát: most fordítva van. Nem elég ha a „vizes” szakmabeliek csak csipegetik, dikicselik a nád­dal peremeit laposokat: át kell alakítaniuk a tájat. A Nagykunsági Vízgazdálko­dási Társulatnak például több mint 94 ezer hektáron. Ahogy errefelé mondják az emberek: a pöttyöknek el kall tűnniük. A művelésre alkalmatlan laposokat feltöl­teni, a vizet elvezetni, de olyan területeken is bizton­ságossá kell tenni a terme­lést, ahol nem állandó ugyan, viszont előfordulhat a bel­vízveszély. És ma már nem jó, ha a belvízcsatorna ka­nyarog: úgy kell mennie, mint a léniának. Mindezt az iparszerű termesztési techno­lógiák követelik. Tehát a„vi- zeseknek”' fel kell nőniök a mezőgazdászok igényeihez. A Nagykunsági Vízgazdálkodá­si Társulat igyekszik is: 13 kilométer csatornát épített 1974-ben, ezen felül még a tsz-eknek is megrendelésre. Csaknem 350 ezer köbméter földet termeltek ki, s 1100 köbméter betont építettek be. A karcagi Béke Tsz-ben négy és fél ezer hektáron, a Május 1. Tsz-ben 860 hektáron vé­geznek meliorációs munká­kat. A karcagi Lenin Tsz-ben is üzemen'belüli vízrendezés folyik, de ennek érdekében az elmúlt években két bel­vízcsatornát is épített a tár­sulat öszesen 22 kilométer hosszban: most ezekbe kö­tik be az üzemi csatornákat. Ezekre a meliorációs mun­kákra a szövtekezetek 12 mil­lió forintot fordítanak. A vízgazdálkodási társulat által tervezett és a karcagi Lenin Tsz-ben épített 232 hektáros rizstelepen megmu­tatják a társgazdaságoknak, hogyan kell modern, a ter­mesztéstechnológiához illesz­kedő rizstelepeket építeni. Ennek a tervnek az alapján tanulmányt készített az OVH- nak Mohácsi Imre, a karcagi Lenin Tsz termelési elnök- helyettese és Laskovics Já­nos, a társulatigazgató fő­mérnöke. Fontos és eléggé elhanyagolt témát dolgoztak fel: a korszerű rizstermesz­tés vízügyi, műszaki kérdé­seit vizsgálták. Együttműködésük fontos, hiszen a karcagi rizstermesz­tési rendszer gazdaságainak zöme a Nagykunsági Vízgaz­dálkodási Társulat működési területén van. A „vizes” szakmabeliek fenntartási munkákat végeznek el a szö­vetkezeteknél: új rizstelepe­ket, csatornákat terveznek és építenek. A rizstelepek lecsa­polórendszerének karbantar­tásához különleges holland és magyar gépeket adnak a közös gazdaságoknak. A kö­vetkező esztendőkben a rizs­termesztési rendszer azt vár­ja a „vizesektől”, hogy old­ják meg a rizstelepek építé­sének, felújításának tervezé­si és művezetési feladatait. A Nagykunsági Vízgazdálko­dási Társulat igyekszik is en­nek az elvárásnak fokozato­san megfelelni. Előre gondolnak a kunsá­gi „vizesek” arra az időre, amikor már ezen a tájon fod­rozódik a Tisza vize. A Nagy­kunsági III. öntözőcsatorna megépítése után az itteni kö­zös gazdaságok jelentősen bő­vítik az öntözést. Ezen a nap­sütötte tájon sok mélyépítési munka vár a vízgazdálkodási társulatra, ezért új gépeket, kotrókat, teherautókat vásá­rolnak. Szállító-, munka- és 45 darab szivattyúgépük ja­vítása érdekében 690 négy­zetméteres modern, vasvázas gépműhelyt építenek három­millió forintért. Tíz esztendővel ezelőtt még nyikorgott a kubikostalicska a Nagykunságban: ma már gépek építik a csatornákat. Régen úgy ment a kubikos a határba, ahogy tudott, s ha kutyagombolyító hideg is jött rá, hová mehetett a pusztán? Most szállítják őjcet, s pihe­nőbódék nyújtanak számuk­ra védelmet. Ezeknek a ke­ménysorsú embereknek ugyan még régi a nevük, ku­bikosok, de már kezdik őket építőmunkásoknak tisztelni. S joggal. Körmendi Lajos Küldöttek a megye! pártértekezleten JsMásÉ együtt lélegzik a várossal Debrecen — Miskolc — Budapest — Gyöngyös — Me­zőtúr. Öt város, öt állomás. S 'aki ezt az útvonalat „vé­gigutazta”: Izsó Gyuláné, a 'mezőtúri Dózsa György Me­zőgazdasági Gépészeti Szak­középiskola igazgatónője. Debrecen a szülőváros, Miskolc a felejthetetlen egyetemi éveli. Budapest az első munkahely, Gyöngyö­sön pedig a pedagógus pá­lyával ismei'kedett a fiatal gépészmérnöknő. És Mezőtúr? Férjét a munkája szólította ide, s ő követte. A szakközépiskola első mérnöktanára (közben ugyanis elvégezte a kétéves tanári kiegészítőt), később igazgatóhelyettese, 1973 óta igazgatója. Munkájuk eredményeit — gondjait elmondta a városi pártértekezleten, s ezek a gondolatok foglalkoztatják most is, bár hozzászólásra nem készül. — Iskolai munkatervünk a közoktatás és a közművelő­dés kapcsolatára épül. Közö­sen dolgozunk a könyvtárral, a művelődési házzal és per­sze mindenekelőtt a helyi főiskolával. Meggyőződésem, hogy egy középiskola nem létezhet bezárkózva, magá­nyosan. Együtt, egyszerre kell lélegeznünk a várossal. Tizenegy üzemmel, szövetke­zettel kötöttünk együttmű­ködési szerződést a közel­múltban, s a tizenegy „pat- rónus” segítsége révén sike­rült körszerű oktatási felté­teleket biztosítanunk. Ter­mészetesen mi sem marad­tunk adósak. Segítünk a be­takarításban, a nagyjavítá­soknál; tanáraink ingyen korrepetálnak az üzemek­ben, s külön figyelmet for­dítunk a levelező oktatásra. (Jelenleg kétszázhatvannyolc felnőtt hallgatónk van.) Per­sze az üzemek legnagyobb kérése az, hogy jól képzett szakembereket küldjünk. Ezért dolgozik tantestüle­tünk minden tagja ... \ H. D! Törődni keli az emberekkel 1957 óta dolgozik a Vegyi­művekben. Abban az időben kezdett, amikor alig három­százan dolgoztak a gyárban — mindenki mindenkit is­mert. Az eltelt idő alatt a TVM „milliárdos” gyáróriás lett Kétezer dolgozójának is képviselője Boros László, a megjréi pártértekezlet egyik szolnoki küldötte. — Ha szót kapnék a _kül- döttértekezleten, elsősor­ban vállalatunk munkásmű- velődéssel kapcsolatos intéz­kedéseiről beszélnék. Arról a tiszteletreméltó erőfeszítés­ről, ahogyan üzemünk a munkások tanulásával, to­vábbképzésével, nevelésé­vel törődik. Dolgozóink kö­zül több mint hatozázan jár­nak valamilyen szakmai-po­litikai továbbképzésre, tanul­nak egyetemeken, főiskolá­kon. Évek óta többszörös a túljelentkezés a marxista-le­ninista egyetemre, míg a marxista középiskolát a cso­portvezetőktől „felfelé” szin­te mindenki elvégzi. Boros László is sokat ta­nult és dolgozott. A munka­helyén mint művezető, az üzemi pártbizottság végre­hajtó bizottságában mint pártépítési felelős. Négy év­vel ezelőtt is küldött volt a megyei púrtártekezieten. — örömmel elmondanám, hogy évente 6—800 dolgo­zónk kirándul a hétvégeken, hogy a SZOT üdülőbeutaló­kat már a Tószegtől, Vár- konyról bejáró munkások is igénylik. Szólnék az üzemi fotosz akkor sikereiről, a gyá­ri irodalmi színpad munká­járól, és arról, hogy milyen eredményesen dolgoznak mérnökeink, közgazdászaink a MTESZ különféle szerveze­teiben. — Beszélnék a munkahelyi megbecsülésről, amit éreznek az emberek. Nálunk ritkán telepedig le egy-egy „vándor­madár”, a kollektíva kéthar­mada törzsgárdatag, öt évnél régebben dolgozik a gyárban. Ráfea-letaüfék a Kszel-Melre Az első Rába-kamionok az elmúlt évben jelentek meg a kuvaiti országutakon. Az el­ső szállítmány 18 kocsiból állt. A Rába kamionoknak olyan sikerük volt, hogy a második rendelés már 40 kocsira szólt, majd a közel­múltban újabb 40 Rába-ka- miont rendeltek a kuvaiti szállító . vállalatok, nagyobb mennyiségű tartalékalkat­résszel együtt. A 98 Rába- kamion, valamint a tartalék­alkatrészek gyártása több mint 3 millió dolláros bevé­telhez juttatja a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyá­rat. Modern termelési eljárások Az elmúlt években 64 kü­lönböző komplex növényter­melési, állattartási és gápja- vítási munkafolyamat tech­nológiáját dolgozta ki, s tette közzé a gödöllői Mezőgazda­sági Gépkísárleti Intézet. Az idén — a nemrégen befeje­ződött eredményes vizsgála­tok alapján — újabb lß—17 termelési eljárás leírását publikálják, olyanokét, ame­lyek elsősorban a nagyüze­mekben, a termelői társulá­sokban vezetbefőlí be. Töb­bek között kidolgozták a konzerv-paradicsom termesz­tés, a gépesített szőlőfeldol­gozás, a nagyüzemi gyü- mölesszállítás és -rakodás, az almozott tehenészeti telepek gépesített trágyaeltávolítása, a ketreces malacnevelés tech­nológiáját. Próbaüzem július 1-én A tervek szerint ez év jú­lius 1-én kezdi meg a pró­baüzemet a több mint nyolc­százmillió forintos költség­gel épülő miskolci húskom­binát. A korszerű berendezé­sekkel felszerelt üzemben gépekkel végzik majd azok­nak a munkáknak a zömét, amelyek a régi vágóhídon ma még kézzel történnek. fi bét longresszus közit! Tanácsi célcsoportos lakásból 1973. augusztus 20-án 43 la­kást adtak át Mezőtúr központjában. A négyszintes épületek, melynek földszintjén üzletsor kapott helyet, a Szolnok me­gyei ÁÉV építette A jászberényi Aprítógépgyárban épült a megye legnagyobb és az ország egyik legkorszerűbb üzemi acélöntödéje. Az ön­töde berendezései a legújabb technológiával készültek, köny- nyebbé teszik az öntök nehéz munkáját jesítmónyű szőlőfeldolgozója naponta 2030—2500 mázsa sző­lőből készít mustot A kenűerosi Vegyipari Szövetkezet új csarnoka látható a ké­pen. A Mátraplast Műanyagfeldolgozó Szövetkezettel együtt­működve a kenderesi üzemben automata fröccsöntő gépeken gyógyszerek csomagolásához különböző zárókupakokat gyár­tanak

Next

/
Thumbnails
Contents