Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
# ' / 1975. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Már nem idegen — Hogyan telik el egy napja? — Mint a legtöbb asszonynak. Reggel hatkor kelek. Reggelikészítés, takarítás, elengedem a gyereket az iskolába, aztán én is dolgozni megyek a takarékszövetkezetbe. Az ebéd? Az étteremben eszem. Fél ötig dolgozom, akkor sietek haza, va>- csorát készítek, kikérdezem a gyerektől a leckét, ehhez ő ragaszkodik. Minden hétfőn esté marxista egyetemre járok, egy másik estéjén a hétnek mosok, szombaton van a nagytakarítás, és bizony a vasalás mindig vasárnapra, a mosogatás utánra marad. Mert a hét többi estéjén hol vezetőségi ülésre kell készülnöm, hol taggyűlési beszámolót írok, hol meg tahulok, készülök az egyetemi vizsgára. — Nem egyhangú így az élete, nem vágyik valami másra? ■— Ezt szoktam meg, és talán az lenne a rossz, ha ez az egyhangúság megszakadna. Nyáron a szabadságom alatt teljes a kikapcsolódásom: olyankor hazautazom, vagy utazunk a szüléimhez, Szabolcs megyébe. Veronka egy csöppnyi Szabolcs megyei faluból került Jánoshidára, főkönyvelőnek az akkori Dimitrov Tsz-be. A szülőfaluban apjával együtt lépett be a szövetkezetbe, kétkezi munkásként. Ki figyelt fel először a jó- eszű leányra — ki tudja? Iskolára küldték, hogy „kitanulja” a könyvelőséget. Csakhamar a fiatalok vezetője lett: a DISZ titkárának választották, aztán szülei tudta nélkül — mert a vallásos idős emberek hallani sem akartak róla, hogy lányuk „hit nélkül” éljen — a kommunisták soraiba lépett. Újságban olvasta a pályázatot : főkönyvelőt keresnek Jánoshidára. Nem tudta, hol van ez a község, de a magasabb beosztás, magasabb jövedelmet ígért Jánoshi- dán ismerkedett meg Pot- horszki Alberttel, és a megismerkedést barátság, szerelem, házasság követte. — Soha nem rkígyott visz- sza a szülőfaluba? — Itt ismertem meg a férjem, itt építettünk házat, itt szültem a fiam, nekem már Jánoshida az otthonom. És úgy gondolom, most már rólam sem gondolja senki, hogy idegen vagyok. Nem mindig volt így — de minek bolygatni a múltat. Volt ő állás nélkül is Jánoshidán, de 1367 óta a takarékszövetkezetben dolgozik és szereti munkáját. Csaknem tíz év kellett ahhoz, hogy megnyerje az emberek bizalmát. S a bizalom megszerzésének állomásait jelzik, hogy a takarékszövetkezetben igazgatósági, felügyelő bizottsági tag lett, később pártbizalmi és 1971. április 29-én választották meg először a területi p^rt- alapszervezet titkárának. — A mi alapszervezetünkhöz hetvenkét kommunista tartozik. Az összetétel? Elég heterogén: nyugdíjasok, fizikai munkások, a varróüzemi. nők, a TITÁSZ dolgozói, a községi orvos dolgozik a mi kis kollektívánkban. Mert dolgozunk. Talán ezért is ragaszkodnak párttagjaink az alapszervezethez. Az eljáró munkások is inkább itt tesznek eleget párttagsági kötelezettségeiknek. Hallaná csak, milyen érdekes viták zajlanak a politikai vitakörünkön, amelyet a községünk fiatal orvosa vezet nagy hozzáértéssel. Sok pártonki- vüli is részt vesz az összejöveteleken. A pártoktatásba ebben az évben húszán kapcsolódtak be. Egy vezetőségi tagunknak az a feladata, hogy rendszeresen látogassa idős tagjainkat, és ha az öre.................—-.....g ek közül beteg valaki, együtt megyünk el hozzá. Olyankor viszünk egy kis cukrot, narancsot. Nem nagy értékű ajándékot, de azt hiszem, nem is az a fontos, hanem hogy az az idős elvtársunk lássa, számon tartjuk, gondolunk rá. — Nem nehéz megtalálni azokat a témákat, amelyekről a taggyűlésen beszélhetnek? Hisz hetvenkét ember, csaknem annyiféle munkahely, érdeklőfiési kör. '■— Sokat foglalkozunk a párt belső életével, a község gazdasági helyzetével. Tudja mi a legnehezebb? Azt elérni, hogy mindenki, aki nincs felmentve, ott legyen a taggyűlésen. Éppen ezért minden összejövetelünkre írásos meghívót készítünk és a vezetőség tagjai, a bizalmiak személyesen kézbe adják minden párttagnak. Nincs is hiányzó nálunk, mert már ha így hívjuk, csak nem szegi meg, hogy nem jön el. — A beszámoló taggyűlésükön milyen feladatokat szabtak meg saját maguk számára? — A pártépítésben elsősorban a fiatalokra akarunk támaszkodni. Több fiatal kell kell párttagjaink politikai alapszervezetünkbe. Növelni műveltségét is, mert ez ösz- szefügg azzal, hogy aktívabbak legyenek a taggyűléseken, hogy bátran nyilvánítsanak véleményt. Mert higgye el, sokszor kisebbségi érzésből sem szólnak a tárgyalt témához. És jó lenne elérnünk, hogy külön meghívók nélkül is mindenki eljöjjön a taggyűlésekre. Hát többek között ezért dolgozunk a következő hónapokban. —- Ügy mondják, hogy területi pártalapszervezetben titkárnak lenni bizonyos vonatkozásokban nehezebb, mint üzemben, vagy hivatalban. Különösen, ha az a titkár dolgozó nő, édesanya, háziasszony is egyben. — Igen, de talán éppen ez a szép benne, hogy sokrétűbb, összetettebb, hogy nagyobb szervező tevékenységet igényel. És a titkár nincs egyedül: a régi harcosokra, a vezetőségre mindenben számíthatok. V. V. Nőnap Ál esi szigeten (Tudósítónktól) A tavasz , hírnöke a hóvirág és a ragyogó napsütél is, a nőket köszöntötte tegnap délelőtt Alcsiszigeten. A Hé- ki Állami Gazdaság központjában rendezte meg az idei nőnapi ünnepséget a ME- DOSZ megyei bizottsága, amelyre meghívták a megyei bizottság és a különböző munkabizottságok nőtagjait, az alapszervezetek reszorto- sait, valamint a hagyományokhoz híven néhány nyugdíjast, a mozgalom veteránjait. Majzik Tamás, a MEDOSZ megyebizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, a megemlékezést pedig Mészáros Mátyás, az állami gazda Ságok központja Szolnok megyei főosztályának igazgatója tartotta. A köszörltő szavakon túl számot adott arról, hogy a felszabadulás, de különösen az ötéves nőpolitikái határozat óta milyen intézkedések történtek a női egyenjogúság kiteljesedése, a nők helyzetének javítása érdekében. A nőnapi ünnepségen miniszteri kitüntetések átadására is sor került. Bozsó Istvánná, a Középtiszai Gazdaság baromfitenyésztője, özv. Bató Istvánná, a Jászsági Állami Gazdaság szakácsnője és dr. Gömöri Istvánná, a Középtiszai- Állami Gazdaság pénzügyi osztályvezetője a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés birtokosa lett. Ferenci Károlyné, Busza Józsefné és Kaszanyi Zsigmondné négy, illetve háromgyermekes anyák pénzjutalmat kaptak. Töröcsik Lajosné, a Jászsági Állami Gazdaság baromfi- tenyésztője, a vszb nőfelelőse jó munkája jutalmaként szovjetunióbeli utazáson vesz részi. Pályázat Muiikásportrék Á cukorbetegség ellen 24 ezer embert szűrnek Karcagon „Munkásportrék” címmel országos ámatőrfilm pályázatot hirdetett Szolnok 900. jubileurria alkalmából a Vasutas Szakszervezet Központi Vezetősége, a KISZ Központi Bizottsága, valamint Szolnok megye és Szolnok város művelődési szervei. A pályázatra az üzemi vállalati amatőrfilm klubok és szakkörök mellett más klubok és egyéni alkotók is jelentkezhetnek. »„Munkások az üzemben” és „A második nyolc óra” témakörben olyan filmalkotások beküldését vágjak, amelyek bemutatják a szocialista brigádmozgalom, a munkásdinasztiák, az ifjúmunkások és a nők. helyzetét az üzemekben, vázolják egy- egy üzem hajrminc éves fejlődését, a termelést segítő munkahelyi mozgalmakat, vagy bemutatják a második* nyolc órát, vagyis a dolgozók szabadidejének hasznos töltését. A pályaműveket két kategóriában — harminc éVen aluliak és a harminc éven felüliek — bírálják el. Az amatőrfilmek beküldési határideje 1975. július 20. helye: Vasutasok Szakszervezete művelődési központja, Szolnok. A zsűri nagydíjat, illetve első és második díjat ad ki. Ezenkívül, ifjúmunkásokból álló társadalmi zsűri „rólunk szól” elnevezésű kü- löndíjat ítél oda mindkét kategóriában a legjobb ifjúsági filmek alkotóinak A díjakat augusztus 1, 8, 9, és 10-én Szolnokon adják át Hazánkban cukorbeteg a lakosság két százaléka. A diabetes az anyagcserebetegségek egyik fajtája, összefüggésben van a túltáplált- sággal, testsűlygyarapodás- sal. A karcagi egészségügyi dolgozókat azonban nem esztétikai, hanem egészségügyi okok késztették arra, hogy harcot indítsanak a cukorbetegség ellen. Ezekben a hónapokban Karcag teljes lakosságát, 24 ezer embert szűrnek meg társadalmi munkában. — »Ugye megesínosod- tam ?” Az asszonyok általában' meghíznak a változás korában, s amikor fogynak tíz- tizenöt kilót, esetleg még többet, boldogan újságolják családtagjaiknak, barátnőiknek: „Lefogytam, ugye meg- csinosodtam?” Pedig nemcsak megcsinosodott, hanem esetleg meg is betegedett: talán 5—10 évvel a fogyás előtt. A csinosodás a cukor- betegség szövődményét jelezheti. S a beteg csak akkor megy orvoshoz, amikor szövődménye van, hiszen a cukorbetegség észrevétlenül jelentkezik. A szövődmények viszont nagyon súlyosak: szem- és yesebetegségek^ Magyarországon 1500 esnbef lábát kell levágni évente érrendszeri betegségek miatt, de ezen bélül is vezet a cukorbetegség. A „cukros” 10 —15 évig . sem veszi észre, hogy bteteg, de akkorra olyan érrendszeri elváltozások kő- vetkezhetnek be, hogy üsz- kősödik a láb, s az életét már csak úgy lehet megmenteni, ha amputálják a végtagot. A karcagi rendelőintézet dolgozói a szövődmények el# akarnak menni, időben szeretnék föllelni a betegeket Egy rendelőintézeti munka- értekezleten kezdeményezték a dolgozók a diabetes szűrést^ s elvállalták, hogy az óriási feladatot társadalmi munkában végzik el. A járóbeteg-részleg felajánlásához csatlakozott a fekvőbetegrészleg, a kórház dolgozói is. A rendelőintézet által kiszűrt betegeket a kórházi osztályok kivizsgálják, kezelik, összeállítják étrendjüket — természetesen szintén társadalmi munkában. Az akció hajtóerejét a szocialista brigádok és a KISZ-fiatalok jelentik. A Kátai Gábor szocialista brigád például a napokban fejezi be egy egész körzet, 8 és fél ezer ember szűrését. Lelkesen dolgoznak a körzeti ápolónők és a központi'laboratórium is. Itt kb. 200—250 vizeletmintát vizsgálnak meg naponta társadalmi munkában, de a vér- cükorvizsgálatot is elvégzik a pozitív leleteknél. A szűrést április 4-re befejezik, de (a kórházi osztályon egész évben gyógyítják a kiszűrt betegeket. Az akciót 3 orvosból álló bizottság irányítja. Az eredményeket föl fogják dolgozni, s tudományos szaklapban publikálják. — „Hagyjanak békén, semmi bajom!” Esténként egészségügyi dolgozók róják Karcag utcáit, bekopogtatnak a házakba, a lakóknak kis üveget adnak át, fölvilágosítják őket teendőikről, s megkérik őket, hogy a vizeletmintákat vigyék be a szakrendelőbe. Sajnos, előfordult az is, hogy egyesek idegenkedve fogadták az egészség- ügyieket: „Hagyjanak békén, semmi bajom, nem vagyok beteg!” Pedig saját érdekükben legalább ennyit meglehetnének, s így segítenék az egészségügyi dolgozók önzetlen munkáját Épült a két kongresszus között A tűrkevel Ványai Ambrus Közlekedésgépészeti Szakközépé iskola megyénk egyik legmodernebb technikai szemléltetőeszközökkel felszerelt iskolája. A diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában az elméleti ismereteket a gyakorlatban is alkalmazhassák. A fotó készítésekor a harmadikosok gépjármű-villamossági gyakorlatot tartottak Jászberény új létesítménnyel, a hátrányos helyzetben élő tanulók pedig az eredményes tanulás sok kedvező lehetőségével, megfelelő otthonnal gazdagodtak. 1973. november 12-én átadták a 14,5 millió forint költséggel épült szakközépiskolai kollégiumot, ahol kétszáznégy diákot helyeztek el kényelmesen Műtermes lakást kapott Papi Lajos szobrászművész a kisújszállási tanácstól. A város művésze eszményi körülmények között alkothat. Képünk a „honfoglalást” örökítette meg 1L !L
