Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
1975. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tavaszi szünet április 5-től 13-ig A vizsgák és felvételik rendje Ránki Dezső zongoraestje Az Országos Filharmónia legutóbbi bérleti hangversenyén Kánki Dezső fiatal, de igen tehetséges . zongoraművész mutatkozott be Szolnok zeneszerető közönségének. A Magyar Rádió új tehetségeket, fiatalokat bemutató színvonalas zongoraversenye óta Ránki Dezső neve ismert lett a zenei világban. Szolnokon is nagyon figyelemreméltó érdeklődés előzte meg szólóestjét, melyet ezúttal a városi tanács dísztermében tartottak. Koncertjét Haydn-, Schubert- és Debussy-művekből állította össze. Előadását szuggesztív drámai erő, játékosság, kidolgozottság, plasztikus zongorajáték, érett, kiforrott dinamizmus, gazdagon árnyalt zeneiség.^ a hangszer, illetve a művek szinte tökéletes birtoklása jellemezte mindvégig. Külön említésre' méltó a csodálatosan gazdag harmóniavilág érzékeltetése, a gyönyörű piano hangszín Schubert B-dur szonátájában és Debussy Images I—II. sorozatában. Gondolok itt mindjárt az első darab, — a Tükröződés a vízen nagyszerű megoldására. Talán egyedül a hangverseny második felének műsorválasztása nem volt a legszerencsésebb. Debussy zongoradarabjai önmagukban szinte kivétel nélkül mind remekművek. Ezúttal mégis érezhető volt, hogy a több, hasonló karakterű darab egymást követő előadásban kissé fárasztóan hat a közönségre. Különösen meggyőzött erről a két pompás, bravúros ráadás, mely pillanatok alatt vastapsig fokozta a kamaraest hallgatóinak tetszésnyilvánítását. Mindent összevetve ritkán hallható zenei élménnyel zárult ez a színekben bővelkedő, önfeledt örömet sugárzó hangverseny. E. F. Új szállók a Balaton mellen Balatonföldváron lebontották a motelt. Épületeinek a brüsszeli világkiállításon vásárolt elemei már tönkrementek és alkalmatlanok ve- dégfogadásra. Ugyanerre a sorsra jut a hasonló korú tihanyi motel, amelynek bontását rövidesen megkezdik. Mindkét motel helyén új kőszállót emelnek a közeljövőben. Az általános és a középiskolákban a tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap április 14-e, hétfő. A szünet idején a napközibe járó általános iskolások ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondozását, mint más alkalommal: a napközikben egész nap pedagógusok felügyeletével folyik a szakszerű foglalkozás. Ami a tanév további menetrendjét illeti: május elsején tanítási szünet lesz az általános- és a középiskolákban. Az iskolái év eredményes lezárásához az általános iskolákban változatlanul 198 tanítási nap szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok száma az első—harmadik osztályban 192, a negyedikben pedig 174. A tanévet mindkét iskolatípusban június 12—17-e között, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ünnepségekkel. A középiskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap május 10-e lesz. Az érettségi írásbeli vizsgák kezdete a szakközépiskolákban a nappali tagozatokon: a május 12-ét követő első hétfő (ez az idén május 19-re esik). A gimnáziumokban a tanév végi írásbeli érettségi vizsgák ugyancsak a május 12-ét követő első hétfőn kezdődnek (ebben az esztendőben május 19-én). A gimnáziumi szóbeli vizsgákat június 9—22-e között szervezik meg. Lényegében befejeződött az idei pályaválasztási munka első szakasza. Az előzetes számvetések szerint 123179 nyolcadik osztályos diák fejezi be általános iskolai tanulmányait az idei tanévben. Az elmúlt tanévhez képest mintegy 4—5 ezerrel csökkent a végző fiatalok száma. Az illetékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem jelent gondot elhelyezésük. Az idén végző nyolcadikosok pályaválasztásának körültekintő előkészítésére az általános iskolákban országszerte rendkívüli pálya- választási szülői értekezleteket tartottak. A továbbtanulni szándékozó fiatalok ezután tölthették ki jelentkezési lapjukat, amelyet az általános iskolák március 20-ig továbbítottak a középiskolákba, a gép- és gyorsíró iskolákba, valamint a szakmunkásképző - iskolákba. A szakmunkásképző iskolákba való jelentkezés első szakaszát május 31-ig fejezik be. A felvételi beszélgetéseket — ahol az érvényes rendelkezések szerint az szükséges — április 15-ig tartják meg. A gimnáziumok szakosított tantervű — úgynevezett tagozatos osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25-ig fejezik be a felvételi munkákat, és eddig az időpontig a fel nem vett tanulók lapját is megküldik a második helyen megjelölt iskolához. A gimnáziumokban, a gép- és gyorsíró iskolákban viszont május 8-ig fejezik be a felvételeket (a fővárosban május 15-ig), és eddig a terminusig küldik el a fel nem vett diákok jelentkezési lapjait a második sorban megjelölt iskolához. Amennyiben a diák két azonos iskolatípust — vagy első helyen gimnáziumot és a második helyen szakközép- iskolát — jelölt meg, a döntést április 12-ig kell meghozni. Fontos intézkedés, hogy elutasítás esetében a jelentkezési lapot azonnal továbbítani kell a második helyen megjelölt iskolához. Az Oktatási Minisztérium előzetes adatai szerint a végzősök mintegy 87 százaléka — tehát körülbelül 107 ezer fiatal — tanulhat tovább valamilyen középfokú iskolában. Országszerte befejeződött az általános iskolák leendő első osztályosainak beiratá- sa. A következő tanévben — az előzetes számítások szerint — mintegy 160 000 kisfiú és kislány kezdi meg tanulmányait, 2—3 ezerrel több, mint az elmúlt tanévben. A szeptemberben első osztályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálatokon kell részt venniök. Akik nem járhattak óvodába, azoknak a gyermekeknek is megkönnyítik, biztosítják az átmenetet az általános iskola első osztályába: számukra úgynevezett általános iskolai előkészítő foglalkozásokat szerveznek. A foglalkozásokat április elejétől az évzárásig óvodákban, vagy általános iskolákban tartják. Azok a szülők, akiknek gyermeke nem járt óvodába, a beiratáskor tájékoztatást kaptak arról: hol és mikor indul ilyen jellegű foglalkozás. Á katona meg a csillagok Jóvágású, határozott fellépésű fiatalember Udvarias László szakaszvezető, a néphadsereg kiváló katonája. Jászberényben, a Lehel Vezér Gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten folytatta, és ott is érettségizett. Utána visszakerült Jászberénybe és szakmunkástanuló lett. A bizonyítvány megszerzése után a jászberényi Lehel Ruházati Ktsz-nél helyezkedett el, varrógép-műszerészként. Onnan vonult be 1973 nyarán. Mint minden újoncot, őt is „megrázták” az első napok, hetek. A katonás fegyelem, az órára-percre összeállított napi program betartása szokatlan volt. Alaki foglalkozáson, menetgyakorlaton, löki- képzésen vett részt, amit azelőtt legfeljebb hírből ismert. De hamar túltette magát a kezdeti nehézségeken. Ebben segítette az is, hogy igen rövid idő után megválasztották a KISZ-alapszervezet titkárává, s ezzel megsokasodtak a gondjai. Másokkal is kellett törődnie. — Szívesen végzem a mozgalmi munkát — mondja. — A fiúkat könnyű volt mozgó sítani, bármilyen feladatról legyen szó. Mindig szívesen jelentkeznek társadalmi munkára. Így volt ez ősszel a mezőgazdasági üzemek megsegítésekor, az ejtőernyős világ- bajnokság rendezésekor. De lehetne tovább sorolni, a parkosítástól kezdve az általános iskoláknak nyújtott segítségig. Fiataljaink igényesek, szabad idejükben kiállításokra, színházba járnak és sokat olvasnak. Alegységünknek saját könyvtára van. Amikor elvégezte a tisztesiskolát, megkapta az első csontcsillagot. Alegységparancsnok lett, s az újoncokkal már neki is foglalkoznia kellett, hasonló korú fiatalok munkáját irányította. Újonc korában csak azt látta: milyen érdekes a csontcsillagosok élete. Aztán rájött, hogy nem is olyan egyszerű a dolog. Nehéz jó tisztesnek, jó rajparancsnoknak lenni. — Abban a pillanatban, hogy zubbonyom hajtókájára felkerült a csillag, elöljáróim elvárták, hogy hatékonyan segítsem a rend megteremtései — magyarázta. — Az is furcsa volt, hogy magúznom kellett a fiúkat és viszont. Rengeteget magyaráztam, oktattam és tulajdonképpen neveltem is. Hogy ezt milyen módszerrel végeztem? Választhattam az eszközökben, mert sokféleképpen lehet ezt csinálni. Én jó szóval próbálok az értelemre hatni, megértetni, hogy mit és miért kell tenni. Persze, ehhez türelemre van szükség. Aztán a felelősségről beszélgettünk. Mit jelent a raj- prancsnokság, a példamutatás? — A rajparancsnok munkája megköveteli, hogy mindig tudása legjavát nyújtsa. Mert hogy is állhatna beosztottai elé, ha kevesebbet produkálna, mint ők. Ha ez megtörténne, követelni sem tudna. Azt hiszem, minden tisztesnek elsőrendű feladata , a példamutatás. Udvarias László szakaszvezető nemcsak vallja ezt, hanem így is cselekszik. Bizonyítja ezt már három csillag, a kiváló cím és az, hogy tekintélye van beosztottai előtt. Tóth Gyula JcstsszuRik kibernetikát! Iskolai szakkör mezőtúron Kibernetika: komplex tudományág, amely a természettudományok egzakt módszereivel bonyolult automatikus géprendszerek (például elektronikus számológépek), illetve élő szervezetek (például idegrendszer) működési elveit (egymással összehasonlítva) tanulmányozza, és ennek gyakorlati alkalmazásával (például gyárak, munkafolyamatok automatizálásával) foglalkozik. (A Magyar Nyelv Értelmező Szótára) Ami az értelmező szótárban bonyolult fogalmazás, az a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szak- középiskola kibernetikai szakkörös diákjainak csak játék. Tavaly szeptemberében alakult meg a szakkör kísérleti jelleggel, az országban egyedülálló vállalkozásként. A tanulók játékos módon megismerkednek a kibernetikai fogalmakkal, megtanulják az alapvető kapcsolások kombinálását. Egyedül készítik el a vezető tanáruk, Lévai Albert által megrajzolt terv alapján a „pálcajáték” gépet. A látszólag egyszerű szerkezet bonyolult kapcsolási rajzok mintájára készüL A szakkör lelkes tagjai ott- j értünkkor éppen egy „drót- dzsungelból”, ellenállásokból álló alkatrészt — amelyet ők „csalási áramkör”-nek neveznek — szereltek be a gépbe — Miért csalási áramkör a neve? — A gép mindig sportszerűen játszik — mondja Kiss György, harmadikos tanuló. — Ha az ellenfél csal, a gép akkor is végigjátssza a partit, de a végén kigyullad egy piros gomb, amin az olvasható: „csaltál”. — Hogyan lehet játszani a géppel? — A „pálcajáték” egyszerű logikai játékon alapszik. A gép bal oldalán összesen tíz billentyű látható. Az első sorban öt, a másodikban három, a harmadikban kettő. A játékos lenyomhat az egy sorban lévő billentyűk közül annyit, amennyit akar. Utána a gép következik, A vesztes az, aki az utolsó billentyűt nyomja le, — magyarázza a játékszabályokat Szaszkó Elek, a harmadik „b”-ből, majd hozzáteszi: — aki kezd, az rendszerint a győztes. — Kipróbálhatnám? A gép közönyösen, az abszolút esélyes fölényes biztonságával nézett rám gomb- szemeiveL Én kezdtem, de ez sem segített. Vesztettem. — Mi minden két játszmából egyet megnyerünk. Persze ehhez sok gyakorlás kellett — vígasztal Kiss György. — Sokszor tízpercekben is feljöttünk lejátszani egy partit — Csak játszani lehet vele? — Szó sincs róla — vág közbe Árvái János, egyik lelkes szurkolóm, a szakkör újonca. — Lényegében leegyszerűsített számítógépről van szó, amellyel az emberi agynál gyorsabban, hibamentesen lehet elvégezni matematikai műveleteket — Miért szeretitek ezt tt szakkört? — A szakkörvezetőnk, Lévai Albert szenvedélye „átragadt” ránk is. — válaszol Korpácsi Bálint — Logikus magyarázatai alapján világossá vált előttünk, hogy a számítógépek világa, a kibernetika nélkül mai életünk elképzelhetetlen. Csak az ember által feltalált fantasztikus gépek eredményezhették az űrhajózás kibontakozását, az atomfizika, a kémia páratlan eredményeit Persze nem kell ennyire messze mennünk! A mező- gazdaságban is fokozatosan kialakul az iparszerű termelés. Ez csak nagyarányú gépesítéssel, kemizálással történhet meg. Eljön az idő, amikor a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenné válnak a számítógépek. Mi akkor már kinövünk az iskolapadokból, nehéz lenne elkezdeni. Egy kicsit előre dolgozunk. .. Lévai Albert másik találmánya a lécekből, vezetékekből, lámpákból, csavarokból összeállított, orgonához hasonló szerkezet. — Ez talán még sakkozni is tud? — Hát azt éppen nem — mosolyog Lévai Albert — de nagy segítséget nyújt a pedagógusoknak. A neve: csúszóléces oktatógép. Az eddig ismert ilyen jellegű gépek csak a felismerési szintig juttatják el a tanulókat. Ez lehetetlenné teszi a felelő rossz értelemben vett ügyeskedését, próbálgatását. A gép a tényleges tudást tükrözi. Előnye még az is, hogy segítségével egy órán az egész osztály lefeleltethető. Minden pádon elhelyezünk majd egy ilyen kisgé- pecskét, s mindegyik a központi vezérlőasztalhoz les* bekötve. — Mikor készül el az első ilyen géprendszer? — A központi vezérlőas»= talon most dolgozom. A tervet már elfogadták az Országos Pedagógiai Intézetben. Hogy mikor alkalmazzuk majd először, azt pontosan nem tudom, de kétségtelen, hogy a csúszóléces oktatógép fontos tartozéka lesz az iskolák szertárainak. A világhírű kutatóközpontok tudósai valószínűleg nem tudják, hogy van egy Mezőtúr nevű kisváros Magyar- országon. .. Egyszer talán mégis, tudomást szereznek róla, ha e lelkes szakkör valamelyik tagja jelentős feltaláló, kutató lesz. Lesz? Lehet.. Tál Gizella Felszabadulás utáni nyelvhasználatunkról l. Az élőszAbeli közlés Felavatták »Sie 1* ír * ® a gödi bioiogsai állomást Gödön szerdán adták át rendeltetésének az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettudományi karának biológiai állomását. Az ünnepségen megjelent dr. Po- linszky Károly oktatásügyi miniszter. Az egyetem rektora, dr. Ádám György megnyitójában elmondta: Huzel- la Tivadar orvosprofesszor 1951-ben adta át az egyetemnek hétholdas birtokát, hogy azon felépíthessék a biológiai tanszékek oktatási-kutatási bázisát. Elsőként a növény- élettani laboratórium és te- nyészház készült el, N. G. Potapov, szovjet professzor tervei szerint. Később itt kezdte meg munkáját az MTA magyar Dunakutató állomása is. A már itt dolgozó tanszéki laboratóriumok mellett két évvel ezelőtt az illetékes tanszékek irányításával megalakult az immunológiai, magatartás-genetikai és a növény szövet-fejlődéstani osztály. A gyakorlati élettel való szoros kapcsolatot mutatja, hogy például az immunológiai osztály széleskörű munkájában helyet kapnak a leukémiával kapcsolatos kutatások és kísérletek. A magatartás-genetikai laboratórium többek között a tanulási képesség genetikai vizsgálatával és a táplálékfelvevő magatartás genetikai szabályozásával foglalkozik. A szövetfejlődéstani osztály pedig a növény sejtek fejlődésének szabályozásán kívül kertészeti növények fajtaazonos vegetatív elszaporí- tását és vírusmentes gyümölcsfa-, dísznövény-alap- anyagelőállítását végzi steril sejttenyészetek segítségével. A felszabadulás óta végbement nagy változások tükröződnek nyelvünkben és nyelvhasználatunkban. Ezekhez a változásokhoz alkalmazkodott nyelvművelésünk is. Az új, korszerű nyelvművelő munka elsősorban az élő nyelvet, a nyelv hangalakját, hangzását állította előtérbe. A beszéd hangalakja ugyanis állandóan alakul, formálódik. Ebben a változásban a nyelvművelő munkának is van szerepe, feladata, mert nemcsak a hangképzés, a kiejtés szorul gondozásra, hanem az élőszóbeH megfogalmazás és a kifejező- készség is. Az ifjúság számára évről évre megrendezett kiejtési versenyek igen nagy szerepet játszottak abban, hogy beszédünk hangzásával kapcsolatban örvendetes a javulás. Ugyanakkor még mindig gyakran hallunk hadaró, kapkodó beszédet. Élőszóbeli megnyilatkozásainkban gyakori hiba a hablatyolás, „a higan sóderolt” (Baranyai Ferenc) fogalmazás, a beszédfegyelem megsértése. Költőink, íróink sem véletlenül fakadnak ki a helytelen élőszóbeli megnyilatkozások ellen. Az alábbi idézetek valóban tükörképet nyújtanak számunkra a mai legtipikusabb beszédbeli hibákről. Devecseri Gábor Beszéd című versében arról panaszkodik, hogy felszólalásainkban, előadásainkban sok a „sótálan” szó, a „torz dadogó zörej”, „otromba közlés”, A vitaalkalmakon is „sok az üresjárat, a locska érték” (Vészi Endre). Nem tudunk gazdaságosan fogalmazni és „felelős felnőttként gazdálkodni a szavakkal” (Benjámin László). Legidőszerűbb nyelvművelési feladatunk tehát arra nevelni az embereket, hogy tm bújjanak „a beszéd nádtengerébe”, „fontolgassák s. szót” (Kónya Lajos), és az „öngörcsölt • duma-fonalak” (Tankó Sirató) ne tegyék kö- rülményeskedővé, feleslegesen bonyolulttá beszédünket. Képes Géza sem véletlenül szól Egy tröszt aktíva- ülésén című versében arról, hogy fontosdit, lényegesdit játszó felszólalásainkban ügy kúsznak a hallgatóságra a frázisok, akár az indák, és nemcsak a sűrű füst, hanem a közöny is fojtogatja az embereket. Ezért az igényesebb élőszóbeli fogalmazásra nevelés ma már nemcsak az iskolai nyelvművelő tevékenység feladata, hanem a társadalmi célokat szolgáló nyelvi népművelésé is. Or. Bakos József
