Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

1973. márcir/s 27. SZÓI.NOK MFOYE1 NÉPLAP 3 Á Hűtőgépgyár KISZ-esei megkapták a Kommunista Ifjúsági Szövetség Vörös Vándorzászlaját Az energia nem if í íz el? Jászberényben, a Hűtőgépgyár tanácskozó termében tegnap ünnepélyes keretek között átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját a Hűtőgépgyár KlSZ-szervezeté- nek. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Boros Ot- tóné, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési ^osztályának vezetője, Szívós Antal, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára, Gorjánc Ignác, a vállalat ve­zérigazgatója és Ambrus Ba­lázs, a KGM képviselője. Fekete József, a KISZ vá­rosi bizottság titkárának megnyitója után Szívós An­tal értékelte az ifjúsági szervezet munkáját és ki­emelkedő eredményeit. Az ifjúsági szövetség hűtőgép- gyári szervezetének huszon­nyolc alapszervezetében 927 fiatal tömörült. Eredménye­sen segítették a vállalati ter­vet, a termelési feladatok megvalósítását. A KISZ sa­játos termelési verseny moz­galmába több mint kétszáz fiatal nevezett be, és több mint kétezren vettek részt a szocialista brigádmozga­lomban. A Szolnoki Állami Gazda­ság dolgozói tavaly azt vál­lalták, hogy a kongresszusi munkaversenyben a hozamok növelésével és a költségek csökkentésével 4 millió fo­rinttal túlteljesítik a terve­zett termelési értéket, vala­mint 2 ezer óra társadalmi munkát végeznek. A vállalás teljesítése jobban sikerült mint gondolták: 4 millió he­lyett 17,7 millió forintot ér­tek el. Az első pillanatban felve­tődhet a kérdés, hogy reáli­san terveztek-e? Ehhez azon­ban tudni kell, hogy a ta­valyi évét megelőző tél rendkívül kedvezőtlen volt a mezőgazdaság számára. A Szolnoki Állami Gazdaság szakemberei már akkor is kockáztattak volna, ha az elmúlt négy év termésátla­gát tervezik, például bűzár ból, mert ez a növény janu­árban kelt ki. Az előző évek átlagtermése hektáronként 31 mázsa volt, ■ a gazdaság 37 mázsát tervezett, — ennek 4 százalékos túlteljesítését vállalták a dolgozók — és 53 mázsa búzát arattak le minden hektárróL A többi növénynél hasonlóan alakult a hozamnövekedés, de a költségek jóval kevésbé emelkedtek, mint a termés­átlagok. A jó eredményhez arra volt szükség, hogy min­denki jól szervezetten, és lelkesen elvégezze napi mun­káját, kihasználják az adott gépi és anyagi kapacitást Beszédes számok Ugyanezt a becsületes munkát bizonyítja, hogy a vállalt 2 ezer óra társadalmi munkát 2 ezer 260-ra telje­sítették az állami gazdaság dolgozói. A tiszavárkonyi üzemegységben járdát, a Ti- szaligetben röplabdapályát építettek, és segítettek a szol­noki Vércse úti óvoda szépí­tésében is. Az üzemet az 1970-es ered­ménytelen gazdálkodás miatt A KISZ-fiatalok helyi és országos védnökségeket vál­laltak. Értékes segítséget nyújtottak a város gyermek- intézményeinek fejlesztésé­hez, fenntartásához. Az elmúlt évben tizenegy fiatal került közülük KISZ- ajánlással a párt soraiba, és száztíz fiatal lépett be a KISZ-alapszervezetekbe. Kö­rültekintően előkészített ok­tatási programmal segítették a vállalat fiataljait a tanu­lásban. Meghonosították a vállalatnál a kabinetrendsze­rű oktatást. A négyszázhat­van fővel induló új oktatási rendszernek az 1974—75-ös tanévben már hatszázötvenöt részvevője volt, bekapcsolód­tak az Ifjú Gárda, az Ifjú vezető és egyéb állami, po­litikai oktatásba. Egyre na­gyobb az arányuk a külön­böző testületekben. A gazda­ságvezetésben ötvennégy, a pártszervezetekben százhét, a szakszervezetben százhuszon­1971-ben szanálták. A vesz­teség akkor több mint 17 millió forint volt, a termelé­si érték pedig 59 millió. Az elmúlt évet a gazdaság 115 millió forint termelési érték­kel és több mint 14 milliós nyereséggel zárta. Érdemes még két számot összehason­lítani: 1970-ben az egy főre eső termelés 108 ezer, tavaly pedig 237 ezer forint volt. A szocialista brigádok Hogyan jutott el idáig a Szolnoki Állami Gazdaság? Vezetői az évek során átala­kították a termelés szerke­zetét, és megteremtették a gazdálkodás technikai felté­teleit. Arra a növényre, ame­lyiket nem valamelyik ipar­szerű technológia alapján termelik, üzemi zárt rend­szert alakítottak ki. Itt is szigorúan előírt technológia alapján termelnek, csak ezt a gazdaság vezetői dolgoz­ták ki. A technikai feltételek azon­ban magukban nem biztosí­tották volna az elért ered­ményt. A szocialista brigád- mozgalom 1970-ben a mély­ponton volt, nem lehetett egyetlen fokozatot sem oda­ítélni. Négy év alatt azonban egyre jobban megerősödött, tavaly már 22 brigád 317 tagja küzdött a szocialista cím eléréséért. Évente két-három alka­lommal a szocialista bri­gádvezetők az igazgatóval is megbeszélik a feladatokat. Az elmúlt évben a cukorré­patermelés gépesítésének problémáit tárgyalták meg, vállalták a vetési idő csök­kentését, a nagy teljesítmé­nyű gépek jobb kihasználá­sát, és nagyon sok javaslat­tal segítettek. Az újítások Tavaly a gazdaság dolgo­zóinak mind a 26 újítását el­hét fiatal végez eredményes munkát. Az ünnepi beszéd után Szí­vós Antal átadta a vándor­zászlót Babucs Lászlónak, a hűtőgépgyári KISZ-bizottság titkárának, majd a kiemelke­dő munkát végző fiatalok­nak Szívós Antal és Gorjanc Ignác átnyújtotta a kitünte­téseket. Kiváló ifjúsági vezető ki­tüntetést kapott Nagy Er­zsébet és Pintér János. Aranykoszorús KISZ-jelvény birtokosa lett Szilágyi László. Négy fiatalnak a KISZ KB dicsérő oklevelét adta át a megyei KISZ-bizottság első titkára. A Gépipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést Babucs László kapta. Miniszteri ok­levéllel Dobi Sándorné, Bo- rics János és Füzesi Vera munkáját jutalmazták. A vállalat kiváló dolgozója jel­vényt tíz fiatal kapta meg. A zászlóátadási ünnepség Fekete József, a városi KISZ-bizottság titkárának zárszavával ért véget. fogadták, és 21-et be is ve­zettek. Nagyon kedvező„hogy nemcsak műszaki, hanem munkaszervezési és .munka­védelmi javaslataik is vol­tak. Az egyik legjelentősebb ötletet a lucernaszárító üzem kollektívája valósította meg. Azzal a szárítóval, amelynek névleges kapacitása 100 vagon, a munkaszervezési újítás bevezetése után az elmúlt évben már 277 vagon lucernalisztet termeltek. Az egy mázsa lisztre felhasz­nált fűtőanyag és villamos energia is csökkent. Ezt úgy tudták elérni, hogy a lucerna a termesztéstől a feldolgo­zásig egyetlen közösség ke­zében van, és ők úgy. szer­vezték munkájukat, hogy a szárító már április 2Q körül indulhat. Valamit, valamiért A gazdaság vezetői a kam­pánymunkák előtt minden emberre külön kiszabják az elvégzendő feladatot. Ezzel párhuzamosan megjelölik a célprémium feltételeit is. Azt az elvet vallják, hogy az el­végzett munkáért mindenki kapja meg a megfelelő fize­tést, de csak a többlet mun­káért jár prémium. Sikerült azt is elérniük, hogy nem kellett .„felülről .fegyelmez­ni”, a brigádok maguk dön­tötték el, hogy ki nem dol­gozott jól. Az embereknek, a napi munka után jut ide­jük társadalmi munkára és tanulásra is. A különböző szakmai tanfolyamok mellett közép- és felsőoktatási intéz­ményben tizenheten, általá­nos iskolában húszán tanul­nak. De ami talán még en­nél is fontosabb: az általá­nos iskolások számára kihe­lyezett osztályt szervezett a gazdaság, és az oktatás rész­ben munkaidő alatt történik, a Gy. Mióta a takarékosság fi­gyelmünk középpontjába ke­rült, a címben feltett kérdés­re már úgy válaszolunk: va­lóban nem vész el, csak át­alakul, de sajnos, egy része oly módon, hogy elpocséko­lódik. Ezer formában. Ezért nehezebb megfogni, de meg lehet, meg kell lelni a rése­ket, ahol elillan a gőz, el- áramlik a villamosenergia, elcsorog a benzin, az olaj, ki­hull a szén, a lignit. A vil- lamosenergia-ipar idén 1,5 százalékkal kívánja csökken­teni a fajlagos hőfelhaszná­lást. Ebben az esztendőben az erőművekben 1,9 millió tonna olajterméket, 10 mil­lió tonnánál több szenet éget­nek el. Számoljunk csak, nem is olyan csekélység ez az 1,5 százalék, mint első lá­tásra tűnik. Csalóka látszat A lisztből tésztát gyúrunk, a cipőt lábunkra húzzuk; egyiket sem azért vesszük, mint bármi más, ám a csa­lóka látszat sűrűn az, hogy csak úgy van, jön valahon- nét. Odahaza, ahol sze­münk láttára forog a vil­lanyóra, örül az olajoshordó, fogy a szénkupac, a gázpa­lack tartalma, még úgy- ahogy terméknek látjuk az energiát, hiszen fizetnünk kell érte. A munkahelyen azonban fogalmunk sincs, miből mennyi fogy, mibe ke­rül, s ha kárbavész, ki fi­zeti. Mi fizetjük! Rendkívül gyorsan nő a villamosenergia felhasználá­sában a lakosság részesedése. Következésképpen a háztar­tásban történő takarékosság jelentősége is egyre, nagyobb. Áz ésszerű takarékosságé ter­mészetesen, ahol a Hangsúly a célszerűségen van; például azon, hogy értelmesen ala­kuljon át a villanyáram, a földgáz. Ne üres szobákat vi­lágítson meg, ne az utcát íűtse. Hasonló célszerűségét mindenütt elvárhatunk. A vasútnál esztendőnként kétmilliárd forint értékű energiát fogyasztanak el a Új típusú vilianypásztorok Karcagon A villanypásztorok egyik legnagyobb hazai gyártó bá­zisa, a karcagi Általános Sze­relőipari Szövetkezet a kong­resszusi munkaversenyben két új típust fejlesztett ki. A korábbi, akkumulátoros he­lyett telepes villanypásztor gyártási jogát kapta meg. A hordozható, telepes villany­pásztor energiaellátása igen gazdaságos Míg az akkumulá­toros karámok egyfolytában csak 100 órát üzemeltek, ad­dig a telepes rendszerűek 1500-^1700 órát működnek, vagyis az egész legeltetési szezonban biztosítják az áramellátást. A prototípus kezdevező minősítést, s a ta­valyi AGROMAS-kiállításon aranyérmet kapott. A másik új villanypásztor 220 voltos hálózati üzemelte­tésre készült, elsősorban a szakosított állattenyésztő te­lepek körül kialakított nagy­üzemi legelőkön használható előnyösen. Ez a típus 13 ki­lométer hosszú huzalkarám áramellátását biztosítja. A karcagi szövetkezet alapos előkészítés után jövőre kezdi meg a két új típus sorozat- gyártását, addig a régi típuso­kat gyártják. Ebben az évben 350 gördülőkocsis villany­pásztort készítenek. A nagy­üzemektől ugyan 500 beren­dezés gyártására érkezett megrendelés, az anyagellátási gondok azonban nem teszik lehetővé az igények teljes ki­elégítését. Négy éve még szanálni kellett Jobb munkaszervezéssel, a dolgozók újításaival Eredményesen gazdálkodott a Szolnoki Állami Gazdaság különböző berendezések, a mozdonyoktól az állomásokat megvilágító lámpákig. Ha si­kerül öt százalékkal mérsé­kelni az „étvágyat” — amint idén ezt tervezik —, az 100 millió forint értékű energia megtakarítását eredményezi! S a vasút — legyünk stílu­sosak — csak egy állomás a takarékosság messzire veze­tő sínpárjai mellett. Ha to­vább járjuk a hasonló állo­másokat, végül is oda jutunk — az a végállomás —, hogy mód van a kőolajnál és kő­olajtermékeknél öt százalé­kos, népgazdasági méretű megtakarításra, s ez félmil­lió tonna olaj imoortálását, 50—60 millió dollár kiadá­sát teszi feleslegessé. Kezdjük fölfedezni, hogy az energia érték, s koránt­sem mindegy, hasznosan, avagy haszontalanul alakul át hővé, termékké, elszállí­tott áruvá. A Minisztertanács energiatakarékossági határo­zata 1975 januárjától köz­ponti gazdálkodást vezetett be — a lakossági szabadfor­galom érintetlenül hagyásá­val — a benzinre, gázolajra, tüzelőolajra stb. Ez szükséges lépés, de csak egy a megte­hetők közül. Mert azt is ide sorolhatjuk, hogy a közületi gépjárműveknek, mezőgaz­dasági erőgépeknek, üzem­anyagfelhasználási normáik lesznek. Eddig ugyanis nem voltak... S az sem elkép­zelhetetlen, hogy fokozatosan kialakítsák a népgazdaság­ban az energianormákat — előírva azt, mennyi energiát használhatnak fel egy tonna cement, alumínium stb. elő­állításához —, ahogy ezt jó- néhány országban már meg­tették. Nálunk gazdagabb ál­lamokban. A gazdagabb országokban már megtették Nem elég csupán a tárgyi alakban levő energiával ta­karékoskodni. Szoros össze­függések kötik az energiát az élet minden területéhez. Anhoz például, hogy a hat­van százalékos hatásfoknál rosszabbul működő kazánok pocsékolják az energiát. Csakhogy a háztartásokon kí­vüli gáz- és olajtüzelésű be­rendezések számá 35 ezer! S akkor még hol vannak a szenet faló kazánok! Tehát a felülvizsgálat, a korszerűsí­tés nem megy’ néhány hónap alatt. Ám meg kell kezdeni, a nagy szám aligha indok a tétlenségre. Másik,, nem ke­vésbé bonyolult eset. A nép­gazdaságban felhasznált energia 25 százaléka az épü­letek fűtését szolgálja. Szá­mítások szerint az úgyneve­zett teljes szigetelés 40—50 százalékos(l) energiamegta­karítással járna. Ehhez azon­ban a különböző építési technológiák ilyen célú ki­alakítása éppúgy szükséges, mint hatásos szigetelőanya­gok gyártása, alkalmazása. Jogos diéta A népgazdasági terv az idén 26,6 millió tonnás ha­zai széntermeléssel és 9,5 millió tonnás kőolaj feldolgo­zással számol. Irdatlan tö­megű bankó az ellenérté­kűk, holott a földgázról pél­dául nem is szóltunk. A baj nem az, hogy növekednek az energiaigények — ez a társadalmi, gazdasági hala­dás természetes kísérője —, hanem az, ha mögöttük ész- szerűtlen felhasználás, ma­gyarul pazarlás áll. Intézke­dések sora fogta jogos diétá­ra az egészségtelen étvágyú fogyasztást, szorgalmazva egyebek mellett a kőolajfel­dolgozásnál a fehéráru ará­nyának javítását, az erőmű­vek szénfelhasználásának fo­kozását, az ipari, mezőgazda- sági, szállítási üzemek ener­giagazdálkodási tervének el­készítését. Sokféle lépés, mert sokféle a veszteségek forrása. Itt rejlik közös te­endőink találkozási pontja: a pótolhatatlan és egyre drá­gább energia tékozlásának megakadályozása. M. O. Féléves késéssel Martfűn váriák az áj ABC-áruházat Sóvárgó szemekkel figyelik és epés megjegyzésekkel kí­sérik a martfűiek a Tisza Ci­pőgyár mellett épülő ABC- áruház körüli huzavonát. Jo­gos a várakozás és a bosszú­ság is, hiszen a mostani szűk, raktár nélküli élelmiszerbolt állandóan zsúfolt, nem lehet benne kellő mennyiségű árut tartani. — A lakosság nagyon vár­ja már az új áruház meg­nyitását — mondotta Oravecz Károly, a nagyközségi tanács elnöke. — A bejárókkal és a nagyközség lakóival együtt csaknem tízezer ember ellá­tásáról kellene gondoskodni. Ügyszólván minden fórumon szóvá tesszük és, sürgetjük az átadását, de nem tudunk biz­tosat mondani. Bosszantó, amikor a munkások műszak után nem tudnak bevásárol­ni és üres kézzel térnek haza a családjukhoz. A 600 négyzetméter alapte­rületű, tanácsi segítséggel, mintegy 6 millió forint költ­séggel készülő áruházat a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat építteti. Az átadás határideje 1975. január 31. volt. Építője a tiszaföldvári Épí­tő-, Vasipari- és Szolgáltató Szövetkezet. Mi okozza a ké­sést? — Tavaly április 19-én kö­töttünk szerződést a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskeres-. kedelmi Vállalattal, utána kezdtünk nagyobb ütemben az építéshez — válaszolt a kérdésre Palágyi Ferenc elnök. — A tetőhöz szükséges fö­démpanelt azonban csak az idén március 31-re igazolta vissza Budapestről a BVM, és hiány volt betonacélból is. Hosszas utánajárással a pa­nelt már megkaptuk és fel­szereltük. — Nem lehetne meggyorsí­tani az építkezést? — A technológiai folyama­tokat be kell tartani, és ne­hézséget okoz néhány elek­tromos berendezés beszerzése is. — Mikorra készülnek el? — A szerződést módosítot­tuk. Május 31-én megkezdőd­het a műszaki átadás és júni­us közepétől már üzemelhet az áruház. Hátráltatta az építkezést, hogy az áruházhoz egyedi anyagok kellettek, s azok bészerzése rendkívül nehéz volt. Az elmondottakból ítélve az áruház átadását már nem lehet júniusnál előbbre hoz­ni. Az eset azonban arra fi­gyelmeztet: egy hatalmas gyár munkásainak, egy nagy­község lakóinak alapvető el­látását jóval nagyobb fele­lősséggel kell kezelni, jobban szívügynek kell tekinteni. (pataki)

Next

/
Thumbnails
Contents