Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

XXVI. évf. 54. sz. 1915. március 5., szerda VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fii!ér D települések a terv szerint fejlődnek ülést tartott a megyei tanács vb Kádár János és Fock Jenő fogadta M. Leszecskót A megyei tanács 1971 vé­gén fogadta el a megye te­lepüléshálózat-fejlesztési ter­vét, amely a hasonló orszá­gos terv koncepciójának fi­gyelembe vételével készült. Az eltelt három év alatt a megye települései gyors ütemben fejlődtek, ezért vált szükségessé, hogy a végre­hajtó bizottság megvizsgálja: a fejlődés üteme és jellege megfelel-e , a tervben fog­lalt alapelveknek. A tények azt bizonyítják, hogy a megye lakossága az úgynevezett magasabb sze- í epkörű településeken tömö­rül. A városi népesség ará­nya 42,8 százalékról 44,1-re nóttí bár ezt jórészt Szol­nok lakosságának növekedé­se okozza. Miközben Szolnok és a kö­zépfokú központok népes­ségének alakulása kedvező képet mutat, a részleges középfokú központokban növekszik az elvándorlás. Ezeken a helyeken a la­kosság foglalkoztatását, el­látását még nem tudják megfelelő színvonalon biz­tosítani. E kategórián belül azonban igen erős eltérések vannak. Abádszalók ilyen szempont­ból negatív, Tiszafüred pe­dig pozitív példaként említ­hető. Az ipartelepítés, a közmű­vesítés, a kereskedelmi ellá­tottság mutatóit összegezve, kitűnik, hogy a fejlődés ál­talában a terv szerint ala­kul, sőt például a lakásépí­tésben meg is haladja a ter­vezett ütemet. Mezőtúron, Kisújszálláson és Túrkevén három év alatt majdnem tel­jesült az ötéves előirányzat. Tiszafüred, Kisújszállás és Kunszentmárton úgynevezett vonzáskörzeti funkciója nö­vekedett, Szolnoké és Jász­berényé valamelyest csök­kent. Jászberény esetében Jászárokszállás, Jászfénysza- ru és Jászapáti jelent egyre inkább bizonyos ellenpólust. Elmaradt a tervezettől Abádszalók és Tiszaföldvár fejlődése. A végrehajtó bizottság a jelentést megtárgyalta, s je­lentősen módosította a hatá­rozati javaslatot. Az ülésen jelen volt és fel­szólalt Barta László, a me­gyei pártbizottság titkára. Elmondta, hogy három év kevés ahhoz, hogy a több évtizedre szó­ló településfejlesztési terv érvényesülését meg lehes­sen ítélni. A számbavé­tel helyes és indokolt, de a terv megváltoztatása most helytelen lenne. Vitába szállt azzal a javas­lattal, hogy egyes települé­seket — mivel nem fejlődtek a besorolásuknak megfelelő ütemben — alacsonyabb ka­tegóriába soroljanak. Ehe­lyett azt javasolta, kapjanak fokozottabb támogatást, hogy a megfelelő fejlettségi szintet elérhessék. A mosta­ni tapasztalatokat az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek meghatározásában lehet majd érvényesíteni. A nagyüzemi libatenyé­szetéről régóta híres zagy- varékasi Béke Tsz most újabb ágazatban növelte or­szágos jóhírét. Az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt ál­tal meghirdetett nagyüzemi sertéstelepek 1974. évi orszá­gos sertésértékesítési verse­nyének második kategóriá­jában a kitüntető első he­lyet érte el, megelőzve az ország szakosított telepekkel rendelkező 281 üzemét. Ki­váló tenyésztői és értékesíté­si munkájáért tegnap a tröszt budapesti Széchenyi rakparti székházában vették át a díszoklevelet, a vele já­ró 300 ezer forint jutalom­mal. A Béke Tsz-ben harmadik éve, hogy üzembe helyezték a 32 millió forint költséggel A differenciált, súlyponto­zott fejlesztés fontosságát hangsúlyozta, hogy a ren­delkezésre álló anyagi esz­közöket a leghatásosabban lehessen felhasználni, de megjegyezte, hogy az alapellátást valamennyi te­lepülésen biztosítani kell. A végrehajtó bizottság olyan határozatot hozott, hogy az ötödik ötéves terv második felében ismét meg­vizsgálják a településhálózat­fejlesztés helyzetét, s csak akkor változtatnak a terven, — ha szükséges lesz — úgy, ahogy az élet azt. megköve­teli. A vb a határozatban többek között felhívja a fi­gyelmet a város környéki te­lepülések, valamint az alsó­fokú központi szerepkört be­töltő községek és nagyköz­ségek alapfokú ellátását biz­tosító intézményhálózat fej­lesztésére. Éhnek érdekében szorgalmazza a tanácsi, a vállalati és a lakossági erő­források összevonását. épült, korszerű, szakosított sertéstenyésztő telepet. A je­lentős beruházás kihasználá­sára nagy energiát fordíta­nák. Házi törzskönyvezésű, kiváló hústermelő tulajdon­ságokkal rendelkező sertés- állományt alakítottak ki, an­gol nagyfehér és angol lapáj keresztezéséből. Ez a fajta jó szaporulatot is biztosít, ezért a tervezettnél nagyobb létszámú sertésállományt tudtak piacra adni. A tegnapi országos ered­ményhirdetésnek még egy Szolnok megyei szereplője volt. A karcagi Május 1. Tsz nyerte el ugyanis az értéke­sítési verseny harmadik dí­ját azzal, hogy az 1974. évi tervét 115 százalékra teljesí­tette, a korszerű, új szakosí­tott telep gazdaságos és cél­szerű hasznosításávaL MA: Épült a két kongresszus között Küldöttek a megyei pártértekezletre Kincskeresőben Túrkevén Ha most lennék fiatal A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Megdrágult az olaj, fölment tehát az olaj készítmények, így a festéktöltő anyagok ára is. Mit tehetnek a szakembe­rek ilyenkor? Nyilván olyan töltő anyagokat használnak, amelyek nem olajszármazé­kok, mint például az őrölt bauxit vagy az őrölt hematit. Az utóbbi években megnőtt az ilyen anyagok iránti ke­reslet. Erre gondoltak az Al­földi Szilikátipari Vállalat vezetői, amikor elhatározták, hogy kibővítik és felújítják a vállalat ásványanyagőrlő malmait. Az elmúlt évben a török­szentmiklósi üzemben még három őrlőjárat ropogtatta a bauxit és a vörös vasérc szemcséket. Ma már nem. A vállalat ugyanis tavaly év vé­gén megvásárolta Kunhegye­sen's téglagyárat. A vezetők úgy gondolták, hogy a meglévő szociális helyisé­gekhez, a* villamos és víz­vezetékhálózathoz, s az iparvágányokhoz sokkal gazdaságosabb a téglagyá­rat átalakítani, mint egy új üzemcsarnokot felépíteni. Mintegy 2—2,5 millió fo­rintos befektetéssel márci­us elejére elkészül az új őrlőmalom. Jelenleg a gépeket szerelik, ugyanis változtatnak a régi Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának- elnök- helyettesét, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki- tudom'ányos együttműködési kormányközi bizottság szov­jet tagozatának elnökét, aki a bizottság 15. ülésszakára érkezett Budapestre. A szívélyes, baráti légkö­rű eszmecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. gyártástechnológián is. A „járatok” számát megnövelik, s az új gépekkel az őrölt anyagok szemcsemérete 50 mikronról 20 mikronra csök­kenthető. A finomabb töltő­anyag javítja a festék minő­ségét — tehát jobban kere­sik majd a festékgyárak is. A törökszentmiklósi üzem környékén finom, piros színű fátyol vonja be a házakat, — a megfoghatatlannak tűnő, mikron nagyságú bauxit és vasérc szemcsék pora. Kunhegyesen már nem lesz por, hiszen a gyártási fo­lyamat teljesen zárt, és az utolsó munkafázisba egy nedves porleválasztót iktat­nak a gyár szakemberei. Az - új üzem mintegy 3 ezer tonna őrölt bauxitot és he- matitot gyárt majd, mely­nek jelentős részét külföld­re exportálják — főleg Hollandiába, Svédor­szágba, Olaszországba, de szállítanak az NDR-nak és a hazai festékgyáraknak is. A külföldi kapcsolatoknak azonban nincs vége azzal, hogy eladják a megőrölt ás­ványanyagokat, ugyanis a vállalat többi üzemében a felhasznált nyersanyagok 85 százaléka importból szárma­zik. Külföldről vásárolják Jelen volt V. J. Pavlov, á Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tegnap délután hivatalában fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 15. ülés­szakán résztvevő szovjet kül­döttség vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. például a törökszentmik.ósi üzemben gyártott rúdelemek szénpálcáját, az elektrolit­masszát és a műanyag bukó­sisakokhoz szükséges poli­észtert. v Hogy csökkentsék a fel­használt import anyagokból a hulladékot, új gépeket állí­tottak munkába, s változtat­tak a gyártástechnológián is. Az állvédős bukósisakokát eddig olyan formákban sajtol­ták, ahol a széleket, az úgy­nevezett „sorját” le kellett vágni. Az új. zárt formákkal ki­küszöbölik a sorjaképző- dést, s így megtakarítanak majdnem egymillió fórint értékű poliésztert. Egy apró- műszaki változta­tást vezetnek be a száraz­elem gyártásban is, így lehe­tővé válik 2 millió forint megtakarítása. A nyugatról importált szénpálcák ugyanis nem törnek el, ha besajtolás- nál a kőformák nem kopot­tak. A karbantartók ebben az évben már az első törés után — ami jelzi a kopást — kicserélik a kőformákat, mert ezeknek a pótlása még mindig olcsóbb, s gazdaságo­sabb, mint a drága szénru Ja­ké. H. J. Országos első a zagyvarékasi Béke Tsz (Tudósítónktól.) Tégla helyett festék Felújítás és takarékosság a Szilikátipari Vállalatnál I ÁSOK LJÜ Képviselők a mezőgazdaságról Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága tegnap dr. Bélák Sándor elnöklésével a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban tar­totta ülését. Az ülésen dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a bizottságot a mezőgázdaság időszerű kér­déseiről és feladatairól, majd válaszolt a képviselők kér­déseire. A tájékoztatót kö­vető vitában felszólalt Far­kas Pál, Gajdos János, Ke­lemen Sándor, dr. Molnár Frigyes, dr. Pál István, Sza­bó István, Szemerits Fe- rencné, Tűz Ferenc, Vad­kerti Miklósné és Varga Sándor országgyűlési képvi­selők. Károlyi Mihály- emlékülés Tegnap délelőtt az MTA várbeli kongresszusi termé­ben megkezdődött az az em­lékülés, amelyet Károlyi Mi­hály születésének 100. évfor­dulója alkalmából rendezett Pl a Magyar Tudományos Aka­démia és a Magyar Törté­nelmi Társulat. Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke tartotta a megnyitó előadást „Károlyi Mihály politikai öröksége” címmel. A tanácskozáson — amelynek elnöke Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke — olyan tudományos elő­adásokat és korreferátumo­kat iktattak programba, amelyek felölelik Károlyi Mihály életének, korának megannyi fejezetét, így rész­vételét a polgári demokrati­kus forradalomban, a feuda­lizmus elleni küzdelemben, bemutatják a századelő gaz­dasági és társadalmi helyze­tét, Károlyi életét a két vi­lágháború között és a fel- szabadulás után. Új hangversenysorozat A Szolnoki szimfonikus zenekar ma egy új hangver­senysorozatot indít Szolnok, a megye ipari tanulóinak. A műsorban — amelyben köz­reműködnek: Tusa Erzsé­bet zongoraművésznő és ■iiur/ a1B|£ Horváth László klarinétmű­vész, az állami Hangverseny- zenekar tagja — magyar ze­neszerzők művei szerepelnek. A sorozat első előadását ma délelőtt Törökszentmik- lóson tartják, délután, pe­dig Mezőtúron vendégszere­peinek. Március 12-én Jász­berényben, Jászapátin és Szolnokon lépnek fel. Márci­us 19-én Kunhegyesen és Kisújszállás ipari tanulóinak mutatják be műsorukat. Úttörők kulturális hónapja Jászberényben, a Kókai László Űttöröházban tegnap megnyitották az úttörők kul­turális hónapját. A hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére szervezett kulturális hónap program­jában gazdag rendezvényso­rozattal emlékeznek meg az évfordulóról. Március 21-ig a város és a járás úttörői, kamarakóru­sok, bábcsoportok találkozó­in, hangszeres számok, ének­szólók és kettősök adnak számot felkészültségükről. Az ünnepségen megnyitot­ták „Az én hazám" című fo­tódokumentációs kiállítástjA rendezvénysorozat március 21-én a Déryné Művelődési Központban a Magyar Üttö- rók Szövetsége Központi Mű­vészegyüttesének műsorával zárul. A záróünnepségen be­mutatkoznak a vendéglátók és az aranyérmes csapatok. Tájházak A siklósi járásban, az or­szág egyik legnagyobb nem­zetiségi járásában a Haza­fias Népfront kezdeménye­zésére úgynevezett tájháza­kat hoznak létre a nemzeti­ségi körzetek központjában. Az Ormánság szívében levő Vajszlón magyar, a Dráva menti horvátok lakta Fel- sőszentmártonban délszláv, a nemetek lakta Villányban német tájházat alakítanak ki. Ezek a tájegységei múzeu­mok szerepét töltik majd be: összegyűjtik és bemutatják a terület néprajzi értékeit, kü­lönös tekintettel az ott élő nemzetiségi lakosságra. Megszépül a Magyar Nemzeti Múzeum Rövidesen hozzálátnak a Magyar Nemzeti Múzeum épületének tatarozásához. Ebben az évben 10 millió forintot költenek a homlok­zat javítására, és befejezik a kerítés rekonstrukcióját. Jö­vőre erőteljesen folytatják a felújítást, hogy 1977-ben a múzeum méltó külsővel kö­szöntse alapításának 175. év­fordulóját. A belső munkák egyébként már korábban megkezdődtek, a régészeti kiállítás területén végzett ki- sebb-nagyobb karbantartási munkákkal. Lottómérleg Tavaly heti átlagban 10,5 millió, összesen 547,5 millió totó- és lottószelvényt adtak el. Ezek közül a nyertes szelvényekre 845,4 millió fo­rintot fizettek ki. Hozzászá­mítva a tárgynyereményekre fordított 128.1 millió forin­tot is, a totózók és a lottó­zók egy év alatt csaknem egymilliárd forintot nyertek. A két játékban egyébként a fogadók az idén már egész sor rekordot döntöttek meg. A totóban az 5. héten küld­ték be a játék kezdete óta a legtöbb, 4,3 millió szel­vényt, a lottóban a 7. heti 9,1 millió szelvénnyel meg­haladták a tavalyi azonos heti 8,9 millió szelvényes csúcsot. Tavaly összesen ki­lenc telitalálatos lottószel­vény volt, az idei második héten — eddig példátlanul — egyszerre négy öttalálatos szelvény is akadt. Egy mondatban — A Lipcsei Tavaszi Vá­sár idejére légi „ingajára­tokkal” teremtenek sűrű és gyors összeköttetést Budapest és az NDK vásárvárosa kö­zött. '— Vasutas ünnepség volt tegnap Pécsett abból az al­kalomból, hogy a MÁV igaz­gatóságok kongresszusi és felszabadulási versenyében az 1974. évi eredményei alapján a pécsi szerezte meg az elsőséget. — Tegnap az Oktatási Mi­nisztériumban megalakult az Országos Tudományos Diák­köri Tanács. TREK"-— TE DÓSfTASQ

Next

/
Thumbnails
Contents